Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-08 / 212. szám

Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Vagyis, több év átlagában előrehaladásunk üteme a legfejlettebb kapitalista or­szágokét is meghaladta, de ezzel nem elégedhetünk meg. Szocialista rendszerünk, a felszabadult nép alkotó ere­je lehetővé és szükségessé is tf'szi az építőmunka javítá­sát, a gazdasági irányítási rendszer átfogó reformjával az eredmények gyarapítását. A reform bevezetése bo­nyolult, sokrétű feladat. Je­lentőségét nézve, a hatalom megszilárdítása és a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése után, a harmadik nagy forradalmi feladat pártunk, társadalmunk előtt. A sikert illetően mégis bizakodunk, mert a marxista tudomány, a tapasztalat a reform mel­lett szól, az előkészítés gon­dos, mindenre kiterjedő és a végrehajtásban a szocialis­ta építőmunkának több százezer tapasztalt káderére, a szocialista brigádokra, a munkásság, a parasztság, az értelmiség milliós tömegeire, a dolgozók öntudatára, tett- rekészségére építünk. Biza­kodva nézünk a jövőbe, mert terveink megalapozot­tak, s az elmúlt két évtized során kellően bebizonyoso­dott, hogy itt, a Duna—Tisza táján, népünk a feladatokat megoldotta és feltartóztat­hatatlanul megy előre győ­zelmesen a szocialista forra­dalom útján. (Nagy taps.) Szerződésünk elvi alapokon nyugszik Kedves Elvtársak! A ma aláírt, húsz eszten­dőre szóló magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés meggyőződé­sünk szerint a két ország alapvető érdekein túlme­nően, megfelel az egész szo­cialista közösség érdekeinek. Továbbra Is az összes szo­cialista ország egységének és együttműködésének meg­erősítésén dolgozunk és az a szándékunk, hogy hozzá­járuljunk Európa, valamint a világ békéjének és bizton­ságának megszilárdításához. Szerződésiünk alapelveivel kapcsolatban kijelenthetem, hogy teljesen megfelelnek a Magyar Népköztársaság ed­digi külpolitikájának, meg­felelnek mind nem*eti érde­keinknek, mind a proletár in­ternacionalizmus eszméjé­nek, mind a más társadalmi rendszerű országok irányá­ban követett békés egymás mellett élés elvének. A szerződés alapelvei érvénye­sítésének rendkívül jó felté­teleket biztosít az, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság álláspontja a nemzetközi helyzet minden alapvető kérdésében azonos, az egység közöttünk teljes és ennek megfelelően eddig is együtt léptünk fel a kül­politika területén is. (Nagy taps.) Félreértések elkerülése céljából szeretném ez alka­lommal is hangsúlyozni, hogy az önálló és szuverén Magyar Népköztársaság kül­politikai irányzata állandó, nem konjunkturális elemek­től függ, nem csábító szirén­hangok, nem valamiféle nyo­más hatása következtében alakul, hanem szilárd elvi alapokon nyugszik. Másszóval, külpolitikánk a magyar nép nemzeti érde­keinek és a szocialista orszá­gok érdekeinek megfelelően hazafias és internacionalis­ta. Ma a magyar nép a szo­cialista társadalom építésé­nek útján a felemelkedés eddig sohasem volt magas fokát érte el, s az a ma­gyar, aki hazáját szereti és nemcsak szívével, hanem értelmével is szereti, az tud­ja, hogy népünk biztos jö­vője és boldogulása csak a haladás, a szocializmus út­ján, a szocialista országok, a Szovjetunió oldalán és ve­lük együtt érhető eb Meggyőződésünk, hogy sem nálunk, sem más szo­cialista országban, sem ka­pitalista országban nem ne­vezheti magát kommunistá­nak, internacionalistának, de még haladó embernek sem az, aki szembefordul a Szov­jetunióval, aki szovjetelle­nes nézeteket hirdet. (He­lyeslés, nagy taps.) Hossz szolgálatot tesz a szocializ­musnak, a nemzetközi kom­munista mozgalomnak, az imperialistaellenes harcnak, a békének, saját nemzetének az, aki elszigeteli, vagy szembeállítani törekszik or­szágát és népét minden igaz ügy legtekintélyesebb, leg­nagyobb és legerősebb or­szágával, a Szovjetunióval. Fejlődésünk legbiztosabb támasza a Szovjetunió A kisebb szocialista és nem szocialista országokat egyesek azzal ijesztgetik, hogy „függő” helyzetbe ke­rülnek, szuverénitásuk ve­szélyeztetve lesz, ha a Szov­jetunióval kereskednek, vagy más téren együttmű­ködésre lépnek vele. A tör­ténelem már kellően bizo­nyította, hogy bármiféle ki­sebb ország függetlensége veszélybe kerül, s nem egy­szer el is vész, ha gazdasá­gi, vagy katonai szállítások tekintetében az imperialis­táknak szolgáltatja ki ma­gát. De bármely kis ország, így Magyarország, függet­lensége és szuverenitása ép­pen akkor és azáltal és oly­mértékben lesz biztos és szilárd, amilyen mértékben a minden ország szuvereni­tását, függetlenségét és egyenjogúságát tiszteletben tartó Szovjetunió a nem­zetközi partnere, mert ez a kapcsolat védi meg öt a legjobban mindenféle impe­rialista nyomástól és zsaro­lástól. A Magyar Népköz- társaság szuverenitásának, önálló szocialista és nemze­ti fejlődésnek legbiztosabb támasza a Szovjetunióval fennálló barátsága és együtt­működése. A Szovjetunió Kommunista Pártját a legjobb politikai segítőtár­sunknak tekintjük, mert marxista-leninista mun­kásságából, történelmi ta­pasztalataiból pártunk fel­becsülhetetlen értékű esz­mei fegyverzetet nyert. Mindezért a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Ma­gyar Népköztársaság ren­díthetetlen híve a szovjet— magyar barátságnak, az elv­társi, testvéri egységnek, a legsokoldalúbb és mind ha­tékonyabb szovjet—magvar együttműködésnek. (Nagy taps). Tisztelt nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Jogosan mondják, hogy a nemzetközi helyzet bo­nyolult, s azt is, hogy az utóbbi időszakban ismét éleződött Azonban a leg­bonyolultabb helyzetben is látnunk kell a történelem fő sodrát és annak irányát. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50 évvel eze­lőtti győzelmével az impe­rializmus addig egységes, az egész világon uralkodó rendszere megtört, mert ki­szakadt belőle a világ egy- hatoda. Az elmúlt két év­tizedben ismét nagyot vál­tozott a világ. Kialakult az Európára, Ázsiára és La- tin-Amerikára kiterjedő szo­cialista világrendszer. Szét­hullott, jó részben megsem­misült a gyarmati rendszer. A ma már mintegy 50 mil­lió tagot számláló kommu­nista pártok mozgalma Ko­runk legbefolyásosabb poli­tikai ereje lett. Ugyanakkor azt is lát­nunk kell, hogy az imperia­lizmus meglévő és le nem becsülhető gazdasági és ka­tonai erejét mozgósítva, kü­lönösen az utóbbi 2—3 év­ben különböző puccsok és jobboldali lázadások szerve­zésével, a vietnami és a közel-keleti háborúk kirob- bantásával, s más helyi há­borúkkal akarja hanyatlása rohamos folyamatát megállí­tani. Az imperializmus igyekszik kiaknázni és külön­böző manőverekkel ha lehet fokozni a nemzetközi mun­kásmozgalomban, a szocia­lista országok körében je­lenleg mutatkozó vitát, visszaél azzal, hogy a szo­cialista országok, a népek sorsáért érzett felelősségük­től indíttatva, kötelességük­nek tartják egy új világé­gés megakadályozását, és a vitás kérdések békés meg­oldásának útját keresik. Az imperializmus a jú­nius 5-i hajnali izraeli tá­madással újabb agresszív, helyi háborút robbantott ki, ezúttal a Közel-Keleten. A szocialista országok, a ha­ladás következetes hívei a megtámadott arab orszá­gok, oldalán vannak. Most folyik a küzdelem, s addig 'nem fejeződik be, ameddig az agresszor vissza nem vonja csapatait minden ál­tala megszállt területről, és meg nem oldódik igaz­ságosan a Palesztinái arab menekültek sorsa. Folyik a küzdelem Euró­pa biztonságának és béké­jének megteremtéséért, olyan viszonyok között, amikor nincs háború, de béke sincs földrészünkön, mert az imperialisták olyan helyzetet teremtettek, amely ma lehetetlenné tgszi a békekötést a németekkel. Ilyen módon az európai bé­ke és biztonság megterem­tésének problémái még megoldatlanok abban a tér­ségben, ahol az évszázad el­ső felében két világháború robbant ki és ahol ma a két világrendszer fő erői állnak közvetlenül egymás­sal szemben. Enyhítené a helyzetet, ha a tőkés hatalmak a tények figyelembe vételével szab­nák meg politikájukat, elis­mernék a valóságos helyze­tet, a két Németország létét, a háború eredményeként kialakult határokat. Ennek még kevés a jele, különös­képpen az Európa számos pontját megszállva tartó Amerikai Egyesült Álla­mok és Nyugat-Németország részéről. A bonni kormány­körök panaszkodnak, hogy „új” keleti politikájukat a szocialista országok majd mindegyike visszautasítja, mert „nem értik”. A szocia­lista országok azonban na­gyon is értik Bonn „új” ke­leti politikáját, s azt is tud­ják, hogy az mennyire a régi. Ha valóban új, a té­nyek reális figyelembe véte­lén alapuló politikával je­lentkezne a Német Szövetsé­gi Köztársaság, — és min­den szocialista országnál jelentkezne azzal, ideértve a Német Demokratikus Köztársaságot is — akkor találkozhatna a szocialista országoknak az európai helyzet valódi normalizálá­sára törekvő szándékaival. A mi szándékaink és ja­vaslataink világosak. Java­soljuk egy európai bizton­sági szerződés megkötését, amelyet valamennyi euró­pai állam aláírna, garantál­va a határokat, minden or­szág biztonságát, a békés egymás mellett élést, és a kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatokat. Javasoljuk a NATO és a Varsói Szerző­dés egyidejű megszünteté­sét, atomfegyvermentes öve­zetek kialakítását és több más ésszerű lépést. Ez bé­kepolitika. Mint, ahogy a háborús veszély csökken­tésének őszinte óhaja veze­ti a Szovjetuniót számta­lan kérdés megoldására irá­nyuló javaslataival. Ezt bizonyította legutóbb is, amikor Genfben beterjesz­tette az atomfegyver to­vábbterjedésének megaka­dályozására irányuló javas­latát, amellyel a Magyar Népköztársaság teljes mér­tékben egyetért. A szocialista országok egysége Kedves Elvtársak! Elv­társnők! A szocialista országok, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság is, mindig és minden kérdésben a ha­ladás, a nemzeti független- lenség és a béke érdekében lépnek fel. Ugyanezért vál­lalt mindkét ország ismét ünnepélyesen kötelezettséget a ma megkötött és aláírt or­szágaink kapcsolatait megha­tározó szerződésben is. Közös feladataink közül is kiemelkedő fontosságúnak tartjuk, hogy a szocializ­mus és a béke általános ér­dekei védelmében erőinket nem kímélve dolgozunk a legfontosabbért, az összes forradalmi- és haladó erő tömörítéséért, az imperia­lista agresszorokkal szem­beszegülő akcióegységért, közös frontért. Mi a kommunista világ­mozgalom valamennyi párt­ja összefogásának, minden szocialista ország szoros egy­ségének hívei vagyunk, a marxizmus—leninizmus el­vei, a proletár internaciona­lizmus alapján. Sajnálatos­nak tartjuk, hogy egységün­ket az utóbbi években az internacionalizmussal szem­ben álló nemzeti elkülönü­lés, sőt reakciós, nacionalis­ta nézetek, szovjetellenes fellépések megbontották, különösképpen és elsősor­ban Mao Ce-tung és társai káros fellépése nyomán. En­nek a szakadár tevékeny­ségnek az imperialisták ko­moly mértékében haszonél­vezői voltak. A Magyar Szocialista Munkáspárt a leghatározottabban vissza­utasítja Mao Ce-tung po­litikáját, amely nagy káro­kat okoz a kínai nép érde­keinek, a szocialista orszá­gok népeinek és a nemzet­közi kommunista mozga­lomnak egyaránt. Bízunk abban, hogy végül is a kí­nai forradalom egészséges erői felülkerekednek és Kí­na kommunistái, munkás- osztálya, dolgos népe a nemzetközi munkásosztály- lyal együtt, egységes front­ban harcol ismét az impe­rializmus ellen, a szocializ­mus, a béke közös ügyé­ért. Pártunk azt tartja, hogy az elvekben nem le­het megalkudni, a világ kommunista- és munkás­pártjainak közös feladata a marxizmus—leninizmus tisz­taságát megőrizni, minden­féle, a kommunizmustól ide­gen elhajlással szemben. Mi a nézetek elvi tisztázása mellett vagyunk, továbbra sem kívánjuk az ellentétek mélyítését, a viták élezé­sét, — azon fáradozúnk, hogy a nézeteltéréseket fél­retéve fogjunk össze viet­nami testvéreink, az Izrael által megtámadott haladó arabok minden arra szoruló nép megsegítésére, az im­perialista agressziók vissza­verésére. A szocializmus, a béke védelméhez szükséges együttes lépések kidolgozá­sában fontos szerepet ját­szottak a kommunista- és munkáspártok vezetőinek, a szocialista országok kor­mányfőinek az utóbbi hó­napokban megrendezett ta­lálkozói. Úgy véljük, hogy ilyen eszmecserékre a jö­vőben is szükség lesz, akár regionális jelleggel, akár pártvezetők nagy nemzetkö­zi tanácskozásának formá­jában. Mi hívei vagyunk a megfelelő előkészítés utón azzal a céllal összeülő nagy tanácskozásnak, hogy meg­vitassuk, melyek mozgal­munk feladatai az antiim- perialista harcban. Szeret­nénk, ha a tanácskozáson minden párt képviselője le­ien lenne, de úgy gondol­juk, hogy megrendezésével nem kell várni addig, ameddig az összes párt haj­landónak mutatkozik részt venni azon. A kommunista mozgalom ellenségei sem várnak újabb és újabb ag­resszív terveik kidolgozásá­val és kirobbantásával, s mi sem engedhetjük meg, hogy további időt nyerje­nek. A tanácskozás sikeres lesz, ha azok a pártok, amelyek az adott időpont­ben érdekeltek a széles körű eszmecserében, elküldik képviselőiket a tanácskozás­ra és ott közösen, elvtársi módon a marxizmus—leni­nizmus alapján elemezzük a helyzetet, megvitatjuk a tennivalókat. Népünk e szerződést valóra váltja Tisztelt nagygyűlés! Kedves Elvtórsak! íme, ezeket a gondolato­kat szerettem volna felvet­ni a magyar—szovjet ba­rátság e meleg hangulatú, szép gyűlésén, barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segitségnyújtósl szerző­désünk megkötésének napján, és annak kapcsán. A ma aláírt szerződés újabb erőt ad, még nagyobb lendület­tel és bizakodással folytat­ja népünk történelmi har­cát és nagy munkáját a szo­cializmus teljes és végleges győzelméig. Kedves Brezs- nyev és Koszigin elvtárs, kedves szovjet barátaink! Ha önök hazamennek, mond­ják el: a magyar párt, a magyar munkásosztály in­ternacionalista, a ma­gyar dolgozó nép nagy többsége a szovjet— magyar barátság őszinte híve és a Magyar Nép- köztársaság a barátsági szer­ződése szellemében és be­tűinek betartásán őrködni fog, azokat valóra váltja. Az eszmét, amely ma át­formálja a világot és ben­nünket is vezérel, fél évszá­zaddal ezelőtt az orosz munkásosztály az egykori cári birodalom népei vitték győzelemre először az em­beriség történetében. Erről a nagy évfordulóról hazánk­ban is méltóképpen emlé­kezünk meg. A magyar mun­kásosztály, a magyar nép, amelynek élete, harca az el­múlt öt évtizedben ösz- szefort a szovjet for­radalom sorsával, ezt az év­fordulót saját ünnepének! tekinti. Felhasználva ezt az alkalmat is, nagygyűlésünk­ről az egész magyar nép ne­vében forró, testvéri üd­vözletünket küldjük a szov­jet népnek, sok sikert kí­vánunk a nagy szovjetor­szág további felvirágoztatá­sához. (Nagy taps) Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja, annak Központi Bizottsága és a kommunizmust építő nagy szovjet nép! (Nagy taps) Éljen és szüntelenül erő­södjék a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság! Éljen a kommunizmus és a béke! (Hosszantartó nagy taps) Kádár János hosszan tartó tapssal fogadott beszéde után L. I. Brezsnyev szólt az egybegyűltekhez. L. I. BREZSNYEY: Kapcsolataink új távlatokat nyitnak Kedves Elvtársak, Bará­taink! Engedjék meg, hogy fel­használjam találkozásunk alkalmát és a szocialista Magyarország fővárosa la­kosságának, a magyar kom­munistáknak, országuk va­lamennyi dolgozójának át­adjam a Szovjetunió kom­munistái, az egész szovjet nép forró üdvözletét. Tisz­ta szívből köszönjük a szí­vélyes fogadtatást, azt a melegséget és vendégszere­tetet, amellyel a szovjet párt- és kormányküldött­séget körülveszik. Ma mindannyiunk számá­ra nagy nap van. Éppen most írtuk alá a barátság­ról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló új szerződést a Szov­jet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége és a Magyar Népköztársaság között. Ez fontos esemény népeink tör­ténetében, a szocialista kö­zösség fejlesztésében és szilárdításában. Az új szerződés az 1948- ban, vagyis majdnem két évtizeddel ezelőtt aláírt el­ső szovjet—magyar barátsá­gi szerződés helyébe lép. Ez a két évtized nagyon fon­tos helyet foglal el mind a szocialista rendszer történe­tében, mind az egész világ fejlődésében. Ezen időszak alatt gyökeres változások mentek végbe a szocialista építés útjára lépett népek sorában. E népek megfeszí­tett hősies munkája bizto­sította a szocialista rendszer diadalát. A szocializmus or­szágai között testvéri kap­csolatok jöttek létre és szi­lárdultak meg, sokoldalú politikai és gazdasági együt- működés fejlődött ki. Álla­maink hatalmának megnö­vekedése, összetartásuk hozzájárult ahhoz, hogy fokozódott a szocializmus befolyása a világ küzdőte­rén, megszilárdultak a de­mokrácia, a nemzeti felsza­badulás és a társadalmi ha­ladás erői. Ezek alatt az évek alatt a népi Magyarország dolgozói is kimagasló győzelmeket arattak a szocializmus épí­tésében a városokban és a falvakban egyaránt. A ma­gyar dolgozók befejezték . a szocializmus alapjainak le­rakását és most sikerrel oldják meg a szocialista tár. sadalom teljes felépítésének feladatát. ^ Mi most gyakran látjuk vendégül egymást, és min­den alkalommal, amikor Magyarországon járunk, érezzük annak az alkotó lendületnek a légkörét, amely áthatja a népköztár­saságuk életét. Látjuk, mi­lyen nyugodt magabiztos­sággal, milyen meggyőző­déssel harcol a magyar nép a szocialista eszmék valóra váltásáért. Tudjuk, milyen bizalmat érez a nép pártja — a Magyar Szocialista Munkáspárt, s annak har­cos vezérkara — a Közpon­ti Bizottság iránt, amelynek élén az igaz hazafi, a kö­vetkezetes internacionalis­ta, a kommunista világmoz­galom kiváló harcosa — Kádár János elvtárs áll. Az önök pártjának tekin­télye nemcsak Magyaror­szágon nagy. A Magyar Szó. cialista Munkáspárt a mar­xizmus—leninizmus iránti tántoríthatatlan hűségével az egész világ kommunistá­inak rendkívüli megbecsü- lésését vívta ki. Pártjuk hozzájárulását a forradalom közös ügyéhez, a kommu­nista mozgalom egységének szilárdításáért és befolyá­sának növeléséért folyó harchoz nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártja, az egész szovjet nép. Egyre növekszik a Ma­gyar Népköztársaság sze­repe a világpolitikában, or­száguk, a magyar nép és az egész szocialista baráti kö­zösség érdekeinek megfe­lelő politikai irányvonalat követ, állhatatosan harcol a népek békéjéért, szabadsá­gáért és függetlenségéért. A szocialista Magyarország si­kerrel egyezteti külpolitiká­jában a nemzeti és nemzet­közi feladatok megoldását. Meg vagyunk győződve, hogy az eljövendő évek újabb győzelmekkel, újabb eredményekkel gazdagítják majd országukat. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents