Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-06 / 210. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 210. SZÁM ÁRA: 50 fillér 19 67. SZEPTEMBER 6, SZERDA Felbecsülhetetlen értékű szerződés Brezsnyev és Koszigin viselésével ma érkezik hazánkba a szovjet párt- és kormányküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak a meghívására ma hivatalos baráti lá­togatásra Magyarországra érkezik a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége. A küldöttséget L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára vezeti. Tagjai: A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB tag­ja, külügyminiszter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB revíziós bizottságának tagja, a KB osztályvezető-helyettese, T. P. Januskovszkaja, az SZKP KB revíziós bizottságának tagja, a közoktatási és tudományos dolgozók szakszervezetének elnöke és F. J. Tyitov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe. A látogatás alkalmával aláírják a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. A két párt és a két kormány képviselői megvitatják a magyar—szovjet kapcso­latok továbbfejlesztésének kérdéseit és a jelenlegi nemzetközi helyzet legfonto­sabb problémáit. (MTI) Fock Jenő miniszterelnök látogatása a mezőgazdasági kiállításon ÍZ élt Moszkvában 1948 94*-*- évi február 18-án két-két magyar és orosz nyelvű példányban azzal, hogy mindkét szöveg egy­formán hiteles.” A Szovjet­unió és Magyarország húsz éve megkötött barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerző­désének — amely most megújításra kerül — ez a zárómondata. Ez a szerződés új nem­zetközi státust jelentett Magyarországnak: forma szerint is beléptünk vele az egyenjogú, szabad nem­zetek nagy családjába. A legyőzött úri Magyarország helyett megjelent a világ porondján a Szovjetunióval szövetséges népi Magyar- ország, amelynek szabad­ságát, függetlenségét, ha­tárainak sérthetetlenségét az első szocialista nagyha­talom garantálta. Az a Magyarország kö­tött barátsági szerződést a szocialista Szovjetunióval, amely éppen a döntő üt­közetet vívta levitézlett uraival, hogy a kapitalista út helyett a néptömegek felemelkedését szolgáló szo­cialista utat válassza. A nép és urai, a kizsákmányol­tak és a haszonélvezők év­százados perében a nép győzött A magyar—szov­jet szerződésnek felbecsül­hetetlen szerepe volt abban, hogy ezt a győzelmet — a tőkés világ hatalmas nem­zetközi nyomása ellenére — a magyar nép megtarthat­ta és gyümölcsöztetni tud­ta a felemelkedése érdeké­ben. Egy magára hagyott, elszigetelt, tízmilliós ország nem lett volna képes lerak­ni a szocializmus alapjait. Ehhez nélkülözhetetlen volt a Szovjetunió segítsége, amely egyaránt megnyilvá­nult a népgazdaság építésé­ben, mind a kultúra, a tu­domány új magaslatainak meghódításában. Joggal elmondhatjuk te­hát, hogy a magyar—szov­jet barátsági szerződés megkötése hazánk felsza­badulásának betetőzése volt. pz a szerződés és a barátság, amit kife­jezésre juttat, egyike fej­lődésünk legfontosabb ösz­tönzőinek. Tapasztalhat­tuk, hogy a Szovjetunióra mindenkor számíthatunk, nemcsak eredményeink és sikereink periódusában, ha­nem akkor is, amikor vil­lámok csapkodtak a hori­zonton. Hazánk nemzetközi tekintélye megnövekedett és szilárd. Ebben döntő ré­sze van. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt el­vi alapokon álló politikájá­nak megfelelően, ma is, épp úgy mint tegnap, egész népünk ügyének tekinti ba­rátságunk szilárdítását a Szovjetunióval. összefogásunk a Szovjet­unióval, a szocialista kö­zösség országaival kihat a nemzetközi helyzet alakulá­sára is és ez szuverénitá- sunknak, államrendünk sérthetetlenségének egyik legfontosabb garanciája. A két ország kapcsolatai­nak lendületes fejlődése az elmúlt esztendőkben életünk minden területét áthatotta. A magyar—szovjet hosszú lejáratú és éves megállapo­dások népgazdaságunk egészséges, tervszerű fej­lődésének, az életszínvonal emelésének fontos alapját képezik. Növekvő nyers­anyagbehozatalunk több mint 50 százaléka érkezik a Szovjetunióból, s e szállít­mányok elengedhetetlenek fejlődő iparunk ellátásához, a lakosság foglalkoztatásá­hoz. A magyar export leg­fontosabb termékei gépipari cikkek, amelyek a szovjet népgazdaság fontos szük­ségleteit elégítik ki. A harmadik ötéves tervben 200 különféle gyümölcs- és zöldségfeldolgozó konzerv­gyári vonalat, 100 univer­zális baromfifeldolgozó sort, 90 sajtgyárat, automata oélgépsonokat, híradástech­nikai berendezéseket, autó­buszokat, szerszámgépeket, laboratóriumi felszerelése­ket szállítunk a Szovjet­uniónak. ÍZ ülönösen meggyorsi- tóttá a gazdasági kapcsolatok fejlődését több kétoldalú megállapodás. Ilyen például a magyar— szovjet timföld—alumí­niumegyezmény, amely lehetőséget nyújt bauxit- kincsünk fokozott és gyor­sabb hasznosítására, a Szov­jetuniónak pedig arra, hogy a visszaszállított alumí­nium értékében világpiaci áron. számottevő mennyisé­gű, a volgai nagy vizdlép- csőkből származó elektro­mos energiát exportáljon Magyarországnak. Igen előnyösen alakul a magyar—szovjet műszaki és tudományos együttmű­ködés. A Szovjetunió — amely valamennyi tudomá­nyos és technikai ágazat fejlesztésében lépést tart a nemzetközi fejlődéssel vagy éppenséggel annak élvonalá­ban halad — értékes ta­pasztalataival hozzásegít bennünket ahhoz, hogy vi­szonylag gyorsan és feles­legesen áldozatok nélkül fejlesszük a hazai adottsá­gainknak legmegfelelőbb ágazatokat. Közismert do­log például, hogy gazdasá­gi erőforrásaink nem teszik lehetővé az atomerőművek építésével járó költséges kísérleti kutatómunkát. Pe­dig ilyen erőművekre szük­ség van: hazánkban éven­te átlagosan 7—9 százalék­kal nő a villamosenergia­igény. A kormányközi meg­állapodás értelmében or­A szomszédos határterüle­tek: szovjet, magyar és cseh­szlovák' párt- és tanácsszer­veinek kezdeményezésére a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából szeptember 17-én egésznapos, műsorral egybe­kötött határmenti találkozót rendeznek a hármas határ­nál. A nagyszabásúnak ígér­kező hármas találkozón az országrészek mintegy száz szagunkban is megkezdőd­het az atomenergia békés célú felhasználása a nép­gazdaság szükségleteinek kielégítésére. Az 1975-re szovjet segítséggel üzembe helyezendő korszerű 800 megawatt összkapacitású atomerőmű jelentős mérték­ben hozzájárul helyzetünk javításához és elősegíti az ipar további fejlődését. B ubelben vagy forint- ban egyaránt nehéz kifejezni a kulturális kap­csolatok hasznosságát. Év­ről évre nagyobb számú kedves szovjet vendéget köszönthetünk országunk­ban, s mind több hazánkfia látogat Moszkvába, Lenin- grádba, s a többi szovjet nagyvárosban. Százezrek tanulnak oroszul, hogy a szovjet tudományos és mű­szaki műveket, az orosz iro­dalmat eredetiben tanulmá­nyozzák, vagy egyszerűen azért, hogy könnyebben szót értsenek ottani bará­tainkkal. A Szovjetunióban orosz nyelven évente óriási példányszámban látnak napvilágot magyar szerzők művei. E müvek a szovjet kulturális élet nagy vér­áramába kapcsolódva sok új barátot szereznek ha­zánknak. jV em felejthetjük: a Szovjetunió volt az első ország, amely a pári­zsi békeszerződések meg­kötése után a szabad és független Magyarországgal barátsági és együttműködé­si megállapodást írt alá. Az akkori körülmények mások voltak, mint a mostaniak. A két évtizedes fejlődés, a világban történt változások tovább növelték a szovjet ország súlyát és hatását az egész világon. Hazánk ak­kor még csupán az első lé­péseket tette a szocialista fejlődés útján. Ma két test­véri szocialista ország újítja meg a barátsági, együttműködési szerző­dést, amelyet a teljes egyenjogúság, a szocialista internacionalizmus hat át. Történelmi mértékkel mérve talán nem nagy idő az, ami 1948 tavasza, első szerződésünk megkötése óta eltelt. Mégis bebizonyítja, hogy a magyar—szovjet ba­rátság kiállta az élet pró­báját: ezért üdvözli egész népünk örömmel az új szer­ződés megkötését, s az erre az alkalomra hazánk­ba érkező kedves szovjet vendégeinket. főnyi csoporttal képviseltetik magukat. A ritka esemény résztvevőit a területek párt- bizottságainak első titkárai köszöntik, majd közös mű­sor következik, amelyben is­mert népi együttesek lépnek fel. A nap további részét kö­zös szórakozással töltik, a megjelentek kölcsönösen is­merkednek egymás életével, munkájával. Kedden délelőtt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke elláto­gatott az Országos Mező- gazdasági Kiállítás és Vá­sárra. Társaságában volt dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság pót­tagja, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, Nagy József né könnyűipari mi­niszter és dr. Trautmann Rezső építésügyi és város- fejlesztési miniszter. A vendégeket dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter üd­vözölte és kísérte végig me­zőgazdaságunk látyányos seregszemléjén. A kiállítási szemle után Fock Jenő nyilatkozatot adott az MTI és a Népsza­badság munkatársának: — Sajnos, a mezőgazda­sági kiállítás megnyitásán nem vehettem részt és csak most volt alkalmam a kormány néhány tagjával együtt megnézni- az igen jól sikerült bemutatókat — mondotta. — Több nyilat­kozatban is olvastam, hogy a mezőgazdaság már kezdi meghálálni azt a sok beru­házást, amit a népgazdaság­tól kapott. Ebből tévesen azt a következtetést is le­vonhatnák az újságolvasók, hogy nagyon sok volt a be­ruházás és ezután kevesebb lesz. Igaz. hogy beruházási javakkal bőségesen nem rendelkezünk, mégis az a véleményem, hogy a mező- gazdaságnak s vele együtt az élelmiszeriparnak még igen sok beruházást kell kapnia s kitermelnie a sa­ját hasznára. Jó dolog, hogy a nyári betakarítási mun­kákat a termelőszövetkeze­tekben csaknem teljesen gépesíteni tudtuk. Ugyan­ilyen hatalmas feladat vár a kormányra, a gépgyártó iparra az őszi betakarítás gépesítésében is. Ennek ugyanis még csak a kezde­tén tartunk. — A kiállításon láttuk már azokat a gépeket, ame­lyeket a mezőgazdaságnak, szerintem a következő négy-öt évben meg kell kapnia. A mezőgazdaság­nak a betakarító gépeken kívül minden bizonnyal szüksége van jó néhány ezer teherautóra is, hogy keve­sebb traktort kelljen majd a szántás-vetés helyett szállításra felhasználni. — Azt is láthatjuk, hogy lassacskán elmosódnak már a termelési színvonalbeli különbségek az állami gaz­daságok és a termelőszö­vetkezetek között. Nekem, mint a kormány elnökének, s a kormánynak a kiállítás ünnepi hangulatában sem szabad mégfeledkeznünk arról, hogy a kiállítás a legjobb gazdaságok ered­ményeit mutatja be. A ter­melőszövetkezeteknek ke­reken egyharmada még a gyengébb gazdaságok közé tartozik. Kötelességünk ezeknek felemelése. Az em­lített termelőiszövetkezetek jelentős hányada nem a vezetés gyengeségei miatt termel keveset s drágán, — bár elvétve ilyen is előfor­dul — többségük kedvezőtlen körülmények között gazdál­kodik és erre nekünk a to­vábbiakban is gondolnunk kell. ■— Nemrégiben a kormány foglalkozott ezekkel a kér­désekkel. Határozatot ho­zott a mezőgazdasági nagy­üzemek . jövedelemszabá­lyozási rendszeréről, s ezen- belül arról, hogy miként kell okosabban, sokrétűb­ben, körültekintőbben se­gíteni a kedvezőtlen kö­rülmények között dolgozó termelőszövetkezeteket. — Úgy gondolom, hogy a mezőgazdaság hozzávető­leg — az aszály ellenére is — teljesíti ez évi. tervét, hiszen a szárazság előtt a gabonaföldekről rekordter­mést takarítottak be. A me­zőgazdaságban dolgozók minden elismerést megérde­melnek a gazdag gabona- termésért, s azért a derekas munkáért, amit ez a kiállítás is bizonyít —, fejezte be nyilatkozatát Fock Jenő. Hazautazott a Kirillin vezette szovjet kormányküldöttség Kedden kora délután ha­zautazott a „Szovjet tudo­mány és technika 50. éve” kiállítás megnyitására ha­zánkba érkezett kormány- küldöttség két tagja, V. A Kirillin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, a delegáció vezető­je, és B. B. Jegorov űrha­jós-orvos, a Szovjetunió hő­se. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Kiss Árpád miniszter, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke és dr. Lé- várdi Ferenc nehézipari mi­niszter. Jelen volt F. J. Tyi­tov. a Szovjetunió budapes­ti nagykövete is. Belgrádi tanácskozás Belgrád (MTI) Kedden a jugoszláv fővá­rosban folytatódott a szocia­lista országok kormánykép­viselőinek tanácskozása az arab országokkal való gaz dasági együttműködésről. A konzultatív jellegű tanácsko­záson, amely hétfőn nyílt meg, Bulgária, Csehszlová­kia, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, Magyarország, a Né­met Demokratikus Köztár­saság, Románia és a Szov­jetunió képviselői vannak jelen. Valamennyi ország küldöttségét miniszterelnök- helyettesek vezetik. Hazánk delegációjának vezetője dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Hármas határmenti találkozó

Next

/
Thumbnails
Contents