Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
KXIV. ÉVFOLYAM 230. SZÄM Ara: 50 fillér .37. SZEPTEMBER 29, PÉNTEK Az országgyűlés Csütörtökön reggel 9 órakor ismét megteltek a Parlament fényárban üsző üléstermének padsorai: az országgyűlés folytatta az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat vi táját. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Bála, Fehér Lajos, Kállai. Gyula és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után a csütörtöki tanácskozás első felszólalója Nagy József né, könnyűipari miniszter, majd Fegyveres István Vas megyei képviselő volt. Veres József válasza az elhangzott észrevételekre Ezután Kállai Gyula bejelentette, hogy a törvény- javaslat feletti vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. Ezért a vitát berekesztette, és megadta a szót Veres József munkaügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott észrevételekre, indítványokra. A miniszter bevezetőben megelégedéssel nyugtázta, hogy a parlamenti vita valamennyi részvevője egyetértett az új' jogszabály időszerűségével, szükségességével, s teljes volt az egyetértés a törvényjavaslat alapvető kérdéseit illetően is, s csaknem valamennyien rámutattak a kollektív szerződések nagy jelentőségére. Közölte Veres József, hogy a kollektív szerződéskötésekre vonatkozó irányelveket összeállították, s a hasznos útmutatót hamarosan kézhez kaphátják a vállalatok. A vállalati önállóság A konkrét javaslatokra, módosító indítványokra válaszolva elmondta: nemcsak a parlamenti .vitában, hanem az azt megelőző tanácskozássorozatokon is hangot kapott a kívánság, hogy szabályozzák az eljárást azokban az esetekben, amikor a vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság között véleményeltérés adódik. Behatóan megvitatták ezt a SZOT illetékeseivel is, s az az álláspont alakult ki, hogy a vállalati önállóság hiánytalan érvényre juttatása megköveteli: az effajta nézeteltéréseket elsősorban vállalati szinten oldják meg. Ehhez segítséget adhatnak a helyi társadalmi szervek, s elsősorban az üzemi párt- szervezetek. Ha a vélemény- eltéréseket más formában rendeznék, lényegében a vállalatot érintő kérdéseket a vállalaton kívül döntenek el. Természetesen adott a lehetőség arra, hogy a vállalatvezetés, illetve a helyi szakszervezeti szerv „kívülállókkal” konzultáljon a vitatott kérdésben. Szóba került a vitában a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely kimondja, hogy a szakszervezet vállalati szervének joga van kifogást emelni a munkaviszonyokra vonatkozó szabályokat, vagy a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő vállalati intézkedésekkel szemben. A miniszter egyetértett a felmerült képviselői észrevétellel, hogy tudniillik 3 „súlyosan” szót töröljék, s így a szövegezés egyértelműbbé váljék. Elhangzott olyan javaslat is, hogy ha egy-egy szak- szervezeti funkcionáriust önhibáján kívül leváltanak tisztségéből, további egy éven át biztosítsák számára a szakszervezeti tisztségviselőt megillető védelmet. Veres József rámutatott: ezt nem szükséges a törvényben külön kimondani, hiszen az illető számára a szakszervezeti kifogásolási jog kellő védelmet biztosít. A fiatalkorúak munkaviszonya A szülők, törvényes képviselők hozzájárulásának szükségességét rögzítse a törvény a 14-—16 éves fiatalok által bejelentett felmondás esetében — hangzott egy másik módosító észrevétel. A miniszter rámutatott: feltétlenül helyes, ha a fiatalkorú munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatban érvényesül a szülői befolyásolás. A javasolt jogi szabályozás azonban nem lenne célravezető, sőt, félő, hogy a kívánttal ellentétes hatást érne el. A vita- során javaslat hangzott el a dolgozó édesanyák munkájának, helyzetének megkönnyítésére. A miniszter kijelentette, egyetért az észrevétellel, s a maga ’ részéről is javasolja olyan rendelkezés beiktatá- sát, amely szerint a vállalat az alkalmazás során köteles a terhes nőket és kisgyermekes anyákat — azonos feltételek mellett — előnyben részesíteni. A munkaszerződés meghosszabbítása Arra az indítványra, hogy a határozott időre kötött munkaszerződést legfeljebb három esetben lehessen meghosszabbítani, a mís' niszter azt válaszolta, hogy ezt nem lehet központilag ésszerűen szabályozni, mert például az idényszakmákban szükségessé válhat a szerződés többszöri meghosszabbítása. A terhes nők részére egyébként a törvényjavaslat ilyen szem- • pontból is megfelelő védelmet biztosít. Többen felvetették. hogy a törvényjavaslatban részle tfesebbea meg kellene határozni, kit - kell hosszú ideje kiemelke- • dó munkát végző dolgozónak tekinteni. Az egységes szabályozás rendkívül nehéz — hangsúlyozta a mi- • niszter. — Hiszen már maga a „hosszabb idő” meg- • határozás is iparáganként mást és mást jelent, s a kiváló munka fogalmát sem lehet központilag megbízhatóan meghatározni. A problémát tehát iparáganként, - vállalatonként a kollektív szerződésekben kell rendezni, mégpedig a szak- szervezetekkel közösen. Elhangzott olyan indítvány is, hogy felmondás esetén a vállalat legalább 15 napra mentse fel a dolgozót a munka alól. Ezzel kapcsolatban a miniszter kifejtette, ez olyan részletkérdés, amit helytelen lenne törvényben szabályozni. Pontosabb meghatározást javasoltak a képviselők ázzál kapcsolatban is, hogy a dolgozó meddig legyen köteles átmenetileg munkakörén kívüli feladatot ellátni. A különböző iparágaknál a beosztások sokfélesége miatt az ilyen munka végzésének a legkülönbözőbb esetei fordulhatnak elő. Emiatt a központi szabályozás vagy olyan szűk lenne, hogy az esetek nagy részében inkább akadályozná, semmint segítené a megoldást, vagy olyan széles körű volna, hogy esetleg semmilyen védelmet sem nyújtana — mondta a miniszter. \ helyettesítés A betegség miatt vagy más okból távollévő dolgozók helyettesítésével kapcsolatban a munkaügyi miniszteri végrehajtási rendelet kimondja, hogy ilyen esetben a dolgozó nem kaphat kevesebbet, mint addigi átlagkeresete, ha pedig magasabb munkakört lát el, annál többre jogosult. Felmerült a vitában olyan javaslat is, hogy a törvényben a mezőgazdasági és ipari dolgozók munkaideje kö«« A •• iMl • •• I r csütörtöki mese Tanácskozik az országgyűlés zötti aránytalanságot ki kei- . lene küszöbölni. A miniszter véleménye szerint a me- , zőgazdaságban és az iparban előírt munkaidő tarta- • ma közötti különbség, főleg a mezőgazdásági termelés idényjellegéből és az ipari, valamint a mezőgazdasági munka közötti különbségből adódik. A problémát a jö- : vő fejlődés fogja megoldani. Elhangzott olyan , javaslat, hogy mondják ki: a kisgyermekes anya — gyermekének egyéves kora után is — csak hozzájárulásával legyen túlmunkára, illetve készenlétre igénybe vehető. Veres József hangsúlyozta: a törvényjavaslat eredeti rendelkezése is jelentős előrelépés a korábbi helyzethez képest. Arra kérte az országgyűlést, hogy eredeti formájában hagyja jóvá a törvényjavaslat vonatkozó paragrafusát. Ugyanakkor hozzátette; egy-egy vállalat kollektív szerződése azonban természetesen továbbléphet a dolgozó anyák védelmében, mint ahogy a központi szabályozás előirja. A végrehajtási utasítás Egy másik javaslattal kapcsolatban, — amely szerint fegyelmi eljárás nélkül csak akkor lehessen büntetést kiszabni, ha a dolgozót előzőleg meghallgatják, — kifejtette: fegyelmi eljárás nélkül csak akkor "kerülhet sor büntetésre, ha csekélyebb jelentőségű r ügyről van szó és minden részletében tiszta, világos a ■ tényállás. A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról intézkedő kormányrendelet tervezeté- • vei kapcsolatban tizenkét javaslat hangzott el a vitában. Ezeket az: igazságügyminiszterrel és a Szakszervezetek : Országos Tanácsával együtt: megvizsgálják, á a szükséges intézkedéseket, változtatásokat a kormány elé terjesztik jóváhagyásra. Veres József kitért arra, is, hogy a munkaügyi és a többi miniszter hatáskörébe tartozó végrehajtási utasí-. tásokkal kapcsolatban 16 javaslatot terjesztettek elő a képviselők. Elmondta, hogy. ezek egy részével kapcsolatban az utasítások már kidolgozott tervezetei megfelelő megoldást tartalmaznak. így például gondoskodnak arról, hogy a bal-, esetet szenvedett dolgozó munkaviszonyát — az ismételt fegyelmezetlenség esetét kivéve — ne lehessen megszüntetni. Clfogadták a módosító javaslatokat Veres József indítványozta: az országgyűlés két paragrafus kivételével változatlan szöveggel fogadja el a Munka Törvénykönyvére vonatkozó törvényjavaslatot. A 14. paragrafus 3. bekezdésének el$ő mondatából töröljék a „súlyosan” szót, a 19. paragrafus 3. bekezdését'pedig egészítsék ki azzal a mondattal, hogy „az alkalmazásnál a terhes nőt és a. kisgyermekes anyát azonos feltételek esetében előnyben kell részesíteni”. A miniszter végül vitazáró válaszának elfogadására kérte a képviselőket. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés — a javasolt módosításokkal — egyhangúlag megszavazta a Munka Törvény- könyvére vonatkozó törvényjavaslatot Veres József munkaügyi miniszter válaszát egy ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. ' ' . Ezután szünet következett, majd az országgyűlés Vasa Istvánné elnökletével folytatta munkáját. Az elnök javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a föld- tulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat együttesen tárgyalják. Ezt követően dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élei* mezésügyi miniszter emel* kedett szólásra. (Folytatás a 2. oldalon?
