Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

Erdei Lászlóné Szabolcs-Szaimár megyei képviselő felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek azzal, amit a törvényjavaslat előterjesztő­je, Veres József munkaügyi miniszter elvtárs az új Munka Törvénykönyv előké­szítésének demokratikus voltáról mondott és csak annyival egészítem ki az értékelést, hogy a vita négy- százezer résztvevője és több tízezer hozzászólója között nagy számmal szerepeltek a nők. Ez természetes is, hi­szen az összkeresők 39,2 szá­zalékát képviselik. Megtet­ték észrevételeiket és javas­lataikat, mint érdekelt dol­gozók, mint a szakszervezet aktivistái, mint a munka­jog, a vállalati gazdálkodás szakemberei és mint a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak képviselői is. Az el­hangzott észrevételek és ja­vaslatok egy részét öröm­mel látom viszont a tör­vényjavaslatban és a végre­hajtási rendeletben. Jogalkotásunk nagy eredménye Tisztelt Országgyűlés! Az a véleményem az új Munka Törvénykönyv ter­vezete megfelel céljának és jogalkotásunk egyik igen nagy eredménye. Mélyen demokratikus nemcsak elő­készítésében, hanem tartal­mában is, és ez a demok­ratizmus egyben a törvény végrehajtásának alapköve­telménye is. A javaslat szá­mol az új gazdaságirányí­tási rendszer kívánalmai­val, ezért szabadabb moz­gási lehetőséget ad a válla­latok vezetőinek, dolgozói­nak és épít a dolgozó em­ber megnövekedett öntuda­tára, felelősségérzetére. A kerettörvény és a végre­hajtási rendelet alkalmas arra, hogy minden vállalat előkészítse kollektív szerző­dését, amelyben sajátosságai teljes mértékben tekintetbe vehetők. A részletezett sza­bályozásból így az érdekel­tek ismét kivehetik a részü­ket. A nők különösen elége­dettek lehetnek az űj Mun­ka Törvénykönyvével, mert teljes összhangban van a párt és a kormány család- védelmi politikájával és se­gíti a női egyenjogúság to­vábbi kibontakozását. A törvénytervezet világosan tükrözi, hogy a mi szocia­lista társadalmunk nemcsak jogot és lehetőséget, hanem egyre jobb feltételeket is biztosít, hogy a nő anyai hivatásának megfeleljen és munkáját is el tudja látni. Ebben a szellemben jöttek létre eddig is az anya- és gyermekvédelmi jogszabá­lyok, intézkedések, intézmé­nyek, amelyek örömünkre szolgálnak. Joggal lehetünk büszkék is rájuk, mert vi­lágszerte nagy elismerést váltanak ki. A törvényjavas­lat megőrzi az eddigi ered­ményeket és több vonatko­zásban továbbfejleszti a nők és a gyermekek védel­mét. A nők örömmel fogadták a szakszervezet jogainak kibővítését, mert ez nagy­mértékben növeli biztonság- érzetüket. Teljes egyetérté­süket fejezték ki mindazzal, ami a munkaviszonnyal kap­csolatban a fiatalkorúak, a nők és az anyák védelmét írja elő. A családokat meg­nyugtatja, hogy ebben a fe­jezetben — jelentőségéhez méltóan —*■ a pályaválasztá­si tanácsadás is szerepel, mint a megfelelő elhelyez­kedés egyik segítője. Maximális védelem az anyáknak A törvénytervezetet elő­készítő vitákban azonban a nők között bizonyos aggo­dalom nyilvánult meg a vállalatok szabad munka­erőgazdálkodásával kapcso­latban. Feltételezték, hogy a nyereségre való törekvés következtében a vállalatok egy része esetleg nődolgo­zóitól igyekszik megszaba­dulni, mert terhességük vagy kisgyermekük szopta­tása, illetve betegsége kö­vetkeztében gyakrabban kényszerülnek a törvény ad­ta szabadsággal és kedvez­ményekkel élni. Én azonban bizakodóbban ítélem meg a helyzetet, mégpedig több meggondolásból. Először: a Munka Tör­vénykönyve és a végrehaj­tási utasítás maximális vé­delmet nyújt a dolgozó anyáknak, kjásodszor: a gyermekgon­dozási segély lehetővé teszi, hogy az anyák a munkavég­zés és a kisgyermekgondo­zás szempontjából legkriti­kusabb időszakban — ha kívánják — gyermekük mellett maradhassanak. Ez feloldja ennek az időszak­nak az ellentmondásosságát. Nagy sikere ennek az in­tézkedésnek, hogy .augusz­tus 30-ig mintegy 15 500 igényjogosult dolgozó nő vette igénybe a gyermek- gondozási segélyt, az összes szülő nőknek mintegy 70 _ 75 százaléka. Erre a célra a kormány eddig több mint 16 millió forintot fizetett ki. Harmadszor: a szabad munkaerőgazdálkodás szo­cialista országban valósul meg és a szocializmus esz­méi, törvényes rendje biz­tonságot és védelmet nyúj­tanak minden dolgozó em­bernek. S ha mégis előfor­dulna, hogy egyesek mél­tánytalanságot követnek el, a nagyobb társadalmi kont­roll megakadályozza azt. Negyedszer: a decentrali­zációt a párt és a kormány nő- és családvédelmi politi­kája decentralizációjának is tekintem, amelyet a válla­latok vezetői a nagyobb ön­állóságuknak megfelelően nagyobb felelősséggel hajta­nak végre. Végül: a vállalatok veze­tői éppen az eredményes gazdálkodás érdekében a végzett munka és a képes­ségek szerint fogják elsősor­ban osztályozni a dolgozó­kat. Ezt az osztályozást a nők igazságosnak tartják és semmiképpen sem jelent számukra hátrányt. Ezzel kapcsolatban is üd­vözölhető a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely a joggal való visszaélés tilal­mát a munkajogba is be­vezette. Nyilvánvaló, hogye tilalomba fognak ütközni az olyan vállalati felmondások, amelyeknek sem fegyelmi, sem gazdasági indokolásuk nincs. Ösztönöz a továbbképzésre Meggyőződésem, hogy a szabad munkaerőgazdálko­dás a dolgozó nő számára sok előnnyel jár. Nagyobb lehetőséget ad, hogy szak- képzettségének és képessé­geinek megfelelő munkahe­sen munkát, amely lakóhe­lyéhez közelebb van, s ez­által több ideje marad csa­ládja ellátására. Vagy olyan­nál, amely bölcsődével és napközi otthonnal rendelke­zik. Véleményem szerint a vállalatok — azért, hogy magukhoz kössék dolgozói­kat — az eddiginél többet törődnek majd gyermekin­tézmények létesítésével és fejlesztésével, valamint dol­gozóik lakásgondjaival, amint erre a törvényterve­zet 50. paragrafusa külön is felhívja a figyelmet. Nagy egyetértéssel fogad­ták a dolgozó nők mindazt, ami a munkaidő és pihenő­idő .című fejezetben az anyák — és a fiatalkorúak védelméről szól, Engedjék meg, hogy a nők köszönetét tolmácsoljam az anyaság megbecsülését ta­núsító újabb intézkedésért, amelynek értelmében a többgyermekes anyák részé­re más címen járó többlet- szabadságon felül pótsza­badságot kell adni. A Munka Törvénykönyv végrehajtási rendelete — amely igen alapos és gon­dos munka eredménye — konkretizálja a törvény alapelveit és amennyire le­hetséges, kizárja a gyakor­latban esetleg jelentkező jogtalanságokat. A körülte­kintést igazolva kiemelném a 27. paragrafus első bekez­désének c pontját, amely a Magyar Nők Országos Ta­nácsa javaslatának megfele­lően kimondja, hogy az egyedülálló dolgozó nő mun­kaviszonya gyermekének 18 éves koráig csak különösen indokolt esetben mondható fel. A törvény és a végrehaj­tási rendelet alapján elké­szülő kollektív szerződések még további nagy lehetősé­get adnak a nők számára képességeik fejlesztéséhez, munkakörülményeik, kere­seti viszonyaik megjavítá­sához. Bízom abban, hogy a kollektív szerződések meg­alkotásában is az eddigi ak­tivitással és felelősséggel vesznek részt a dolgozó nők. KÜLPOLITIKAI hírek Módosító indítvány a nők alkalmazása érdekében lyet találjon, ösztönzi a szakmai képzésre és tovább- • képzésre, erősíti munkafe­gyelmét. Ha a családvéde­lem oldaláról nézzük: lehe­tővé teszi, hogy eset­leg olyan vállalatnál keres­Tisztelt Országgyűlés! Néhány módosított indít­ványt kívánok tenni a tör­vénytervezethez : í. A törvényjavaslat 19. paragrafusának (3.) bekezdése kimondja, hogy „a terhes nő, vagy anya alkalmazását e körülményre tekintettel megtagadni nem szabad”. Az idézett szakaszhoz a kö­vetkező rendelkezés felvéte­lét javaslom: „A munkáltató köteles a terhes nők és a kisgyerme­kes anyák alkalmazását elő­segíteni... A kiegészítést az­zal indokolom meg, hogy a terhes nők és kisgyermekes anyák alkalmazását ezen a címen sehol sem tagadják meg, de előfordul, hogy más indokkal térnek ki alkalma­zásuk elől. Ha a törvény po­zitív formában írja elő a munkáltatók számára a tényleges kötelezettséget és nem csupán a kérdés nega­tiv oldalát szabályozza, ak­kor — úgy gondolom — jobban szolgálja, a dolgozó anyák érdekét. 2. A törvényjavaslat 67. paragrafusának kiegészítését javaslom, azzal a rendelke­zéssel, hogy a beteg gyer­mekét gondozó anya részé­re a gyermek egyéves korá­ig táppénz jár. Ez jelenleg is jogszabályban biztosított juttatás és helyesnek látszik, ha a társadalombiztosítási szolgáltatások falsorolásában szerepel. 3. Előzőleg már kifejeztem örömöm azon javaslat fölött, hogy külön pótszabadság il­leti meg a három, vagy többgyermekes dolgozó anyákat. E jelentős új ked­vezmény méltatásánál meg kell jegyeznem: a Magyar Nők Országos Tanácsa — a pártunk IX. kongresszusá­nak határozata alapján — a gyermekek fokozottabb vé­delme érdekében szükséges­nek tartja, hogy ugyanilyen kedvező elbírálásban része­süljenek a három-, vagy többgyermekes egyedülálló apák is. Javaslom ezért, hogy a törvény 42. paragra­fusa (2) bekezdésében meg­jelölt külön pótszabadságot a többgyermekes anyákéval azonos feltételek szerint szá­mukra is biztosítsa. 4. Végül megfontolásra ja­vaslom, hogy az említett pótszabadság kedvezményét a törvény terjessze ki az egy-, vagy két gyermekét egyedül nevelő anyákra és apákra is. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet, a vég­rehajtási rendelet és az ed­digi viták ismeretében az új Munka Törvénykönyvet szo­cialista fejlődésünk nagy eredményének, további fej­lődésünk ösztönzőjének tar­tom. A törvényjavaslatot a kért kiegészítésekkel elfoga­dom és elfogadásra aján­lom. Veres József munkaügyi miniszter nagy tapssal fo­gadott beszéde után Molnár Ernő, az ipari bizottság el­nöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólás­ra, majd megkezdődött a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat feletti vita. Dr. Jókai Loránd (Fejér megye), Korponai Lajos (Hajdú), Molnár István (Bu­dapest), dr. Radnóti István (Veszprém), Tóth Anna (Bu­dapest), Kovács Sándor (Győr-Sopron), Jazbinesek Vilmos (Baranya), Kovács István (Békés), Gál András- né (Debrecen), Molnár Ist­ván (Bács-Kiskun), Balogh László (Csongrád), Korpái Jánosné (Budapest), Varga József né (Zala), és Sas Kál­mán (Heves) szólalt fel. Ez­zel a szerdai ülés véget ért. Az országgyűlés ma reggel 9-kor a Munka Tör­vénykönyve törvényi a vasla- tának vitájával folytatja ta­nácskozását. Súlyos tűzharc a Szuezi-csatorna mentén A hírügynökségek Kairó­ból, illetve Tel Avivból kel­tezett egybehangzó jelenté­sei szerint szerdán a közel- keleti tűzszünet létrejötte óta talán a legsúlyosabb tűzharc alakult ki az izraeli és az egyiptomi erők között a Szuezi-csatorna egész hosz- szában. Mind a Tel-Avivban, mind pedig a Kairóban kiadott hadijelentés megállapítja, hogy a délelőtt lezajlott első tűzharc után a kora délutáni órákban a tüzérségi párbaj — az ENSZ-megfi- gyelők ismételt beavatkozása ellenére — egyre nagyobb arányúvá vált. Északon, El Kantara térségében ugyan­úgy dörögtek az ágyúk, mint délen Szuez közelében. A MENA egyiptomi hír­ügynökség azt jelentette, hogy az izraeli fegyveres erők helyi idő szerint 18 órakor még a front egész hosszában folytatták a tü­zérségi akciót. Az egyiptomi közlemény rámutat, hogy az incidens­sorozatért az izraeliek a fe­lelősek, mert nem vették figyelembe az ENSZ-megfi- gyelők tűzszüneti felhívását. Izraeli részről viszont az egyiptomiakra próbálják hárítani a felelősséget. Tel Aviv-i jelentés szerint az izraeli erők vesztesége hat sebesült — megsemmisült két tüzérségi üteg, továbbá négy páncélos jármű. A dél­előtti lövöldözésről kiadott egyiptomi jelentés szerint az EAK erőinek vesztesége egy halott és három sebe­sült, viszont az izraeli erők­nek több halottja volt. Az izraeli tüzérségi tűz meg­rongálta Izmaiba vasúti pályaudvarát és romba dön­tött húsz külvárosi épüle­tet. Stoph — Kiesinger levélváltása A bonni minisztertanács szerdai ülésén Kiesinger kancellár tartalmilag is­mertette annak a levélnek a tervezetét, amelyet Willi Stoph NDK kormányelnök­höz kíván intézni, válaszul Stoph szeptember 18-i leve­lére. Conrad Ahlers, a nyugatnémet kormány he­lyettes szóvivője hangoztat­ta, hogy a levelet Kiesinger személyesen fogja megírni, éspedig még ezen a héten. A levél tartalmáról — mondotta Ahlers — termé­szetesen semmit sem szabad elárulni, minthogy azt még neg sem írták. Annyit azon- oan közölni lehet, hogy a levél „messzevezető lesz, ugyanakkor azonban egyér­telmű választ fog tartalmaz­ni Stoph szemrehányásaira”. A Kiesi nger-levél előké­szítésére kedden és szerda reggel szűkkörű tanácskozás folyt. A megbeszélésen egyetértés alakult ki a levél tartalmát illetően, de egy­idejűleg megállapítoí: ák, hogy semmiféle illúziót sem lehet táplálni az össznémet és keleti politika haladásá­ról. „A bonni kormánynak az a véleménye, hogy sem­mi haladást nem érne el. ha feladná pozícióit. A jelenle­gi stádiumban még az NDK de facto elismerésétől sem lehet semmiféle hala­dást várni. Ahlers végezetül hangoztatta, hogy a kancel­lár levele minden lehetősé­get meg akar keresni az össznémet tárgyalások beve­zetésére. A helyettes kormányszóvi­vő nyilatkozata egyértel­műen megerősíti, ami egy idő óta Bonnban észrevehe­tő: az NSZK kormányának új taktikája a merevség, a régi pozíciók fenntartásának hangoztatása. Vietnami jelentés Washingtonban kedden közzétették azt a jelentést, amelyet Wheeler tábornok, az amerikai vezérkari főnö­kök egyesített bi?otttságá- nak elnöke tett augusztus 16-án a szenátus készenlé­ti kédésekkel foglalkozó al­bizottsága előtt. Az ameri­kai „héják” álláspontjának képviselője arra szólította fel, hogy foganatosítsanak katonai akciókat a VDK ki­kötője, Haiphong ellen. A cenzúrázott jelentés nem fej­ti ki, milyen lépésekre gon­dolt a tábornok- A tábonok egyébként be­ismerte, hogy a VDK többi kikötője ellen intézett ame­rikai légitámadások során szovjet kereskedelmi hajó­kat is bombatalálat ért. Mi­vel ez a jövőben is előfor­dulhat, olyan helyzet ala­kulhat ki, amely a vietnami háború kiszélesítésének ve­szélyét rejti magában — mondotta. A dél-vietnami kormány kedden ismét betiltott egy saigoni napilapot azzal a váddal, hogy állítólag ha­mis adatokat közölt a legu­tóbbi elnökválasztásokról. Ez volt az ötödik lap, amely 2 hónapon belül erre a sorsra jutott. Négyhatalmi külügyi találkozó New Yorkban New York (MTI) U Thant, az ENSZ főtit­kára kedden este New York­ban munkavacsorán látta vendégül a négy nagyhata­lom külügyminiszterét, Gro- miko szovjet, Rusk ameri­kai, Brown angol és Couve de Murville francia külügy­minisztert. A két és fél órán át tartó, tanácskozá­sokkal egybekötött ebéden részt vett a négy nagyhata­lom ENSZ-küldötte is. A tanácskozásokon — te­kintettel a megbeszélések bizalmas jellegére — tol­mácsok nem voltak jelen. A főtitkár szóvivője a munkavacsora után újság­íróknak adott nyilatkozatá­ban kijelentette „a kis csú­cson” szóbakerült a közel- keleti helyzet, Ciprus és külügyminiszteri szinten tartandó Biztonsági Tanács üléseinek kérdése. A meg­beszélések őszinték és bará­tiak voltak. Kérdésekre válaszolva a szóvivő hozzáfűzte: a viet­nami kérdés nem szerepelt a megvitatott problémák között, majd hangoztatta, U Thant „igen elégedett a tanácskozások eredményei­vel”. tJ Thant vendégei — a négy nagyhatalom külügyminisztere. A képen: Couve de Muri vilié francia, Gromiko szovjet külügyminiszter, U Thant, Rusk, az Egyesült Államok és Brown, Anglia külügyminisztere.

Next

/
Thumbnails
Contents