Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-27 / 228. szám

MOSZKVA Kedden a Szovjetunióban Bőid körüli pályára juttat­ták a Kozmosz 180. jelzésű mesterséges holdat, hogy műszerei segítségével foly­tassák az 1962. március 16- án bejelentett űrkutatási program megvalósítását. A szputnyik rátért pályájára. A szputnyikon elhelyezett berendezés kifogástalanul működik. A földi koordiná­ciós számítóközpontban fel­dolgozzák a beékező ada­tokat ■ HANOI Tíznapos majdnem teljes csend után Hanoiban ked­den ismét felbőgtek a lég­védelmi szirénák és hal- lattszott a légelhárító üte­gek, valamint a föld—le­vegő rakétaegységek döreje. A támadó amerikai gépek nagy magasságban húztak el az észak-vietnami fővá­ros felett. Az ADN hírügy­nökség jelentése szerint a gépek Hanoitól 20 kilo­méterre északra fekvő terü­letekre szórták le bombái­kat. CAMIRI A bolíviai Camiriban, az ország olajvidékének köz­pontjában kedden megkez­dődött Regis Debreay fran­cia baloldali újságíró had­bírósági pere. Debray-t a bolíviai hatóságok a parti­zánokkal való együttműkö­dés vádjával állították bí­róság elé. BONN Heinrich Albertz nyugat­berlini főpolgármester, aki múlt év december 14-e óta viseli ezt a tisztséget, ked­den lemondott tisztségéről. Albertz a szociáldemokrata párt tagja, pártja ez év ele­jén ismét megszerezte az abszolút többséget Nyugat- Berlinben. Az október 28-ra kitűzött nyugat-berlini rend­kívüli szociáldemokrata pártkonferencia időpontját most valószínűleg előbbre hozzák, ugyanis az új fő­polgármestert is a szociál- demokata párt fogja kije­lölni. LAGOS Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) A plénum részvevői alap­jában elfogadták az 1968, to­vábbá az 1969 és az 1970-es évekre szóló népgazdaság­fejlesztési tervek előirány­zatait, valamint az 1968-as állami költségvetés tervja­vaslatait. A hivatalos közlemény sze­rint a plénum Alekszander Selepint, felmentette a Köz­ponti Bizottság titkárának teendői alól, mivel ez év jú­niusában a szovjet szakszer­vezetek központi tanácsának elnökévé választották meg. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma, miután meghallgatta L. I. Brezs­nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának be­számolóját elhatározta: Teljes egészében hagyják jóvá azokat az intézkedése­ket, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának Poli­tikai Bizottsága dolgozott ki a szovjet nép életszínvonalá­nak további emelésére. Egy másik határozatában a Központi Bizottság ki­mondja: Alapjában hagyják jóvá az 1968- as szovjet állam; nép­gazdaságfejlesztési terv és az 1969— 1970-es szovjet nép­gazdaságfejlesztési terv ter­vezeteit és az 1968-as szov­jet állami költségvetési ter­vezetet. Gromiko-^Rusk megbeszélés Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter hét­főn este a New York-i Waldorf—Astoria szál­lóban Dean Rusk amerikai külügyminiszterrel folyta­tott megbeszélést A két és fél óráig tartó tanácskozásról kiadott hiva­talos közlemény szerint a két fél megvitatta a közel- keleti válság és a leszerelés kérdését, beleértve az atom­fegyverek további elterje­désének megakadályozásá­ra hivatott atomsorompó- egyezonény tervezetet. A megbeszélések napirendjén szerepelt ezenkívül a Wa­shington és Moszkva közöt­ti légijáratról szóló egyez­mény kérdése. A tervek szerint ma újabb kétoldalú eszmecserét folytat egymással, ezúttal a szov­jet küldöttség székhelyén a két külügyminiszter. Ajub Khan moszkvai látogatása Moszkva (TASZSZ) Ajub Khan, a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó pakisztáni elnök kedden a Kreml nagy pa­lotája egyik termében fo­gadta a Szovjetunióban akk­reditált diplomáciai kép­viseletek vezetőit. Rawalpindi jelentések szerint a pakisztáni állam­fő szovjetunióbeli látogatá­sa hazájában a sajtó és a közvélemény figyelmének a középpontjában áll. A la­pok teljes szövegében köz- lik azt a beszédet, amelyet Koszigin szovjet miniszter- elnök a vendége tiszteleté­re rendezett ebéden mon­dott. Folytatódik a szovjet hadgyakorlat A nigériai szövetséges ka­tonai kormányzatnak az or­szág középnyugati államá­ban tevékenykedő csapatai folytatják előrenyomulásu­kat a stratégiai fontosságú Agbor városa felé. A La- gosban kiadott kormány- közlemény megállapítja, hogy a szövetséges csapa­tok Kelet-Nigériában gyor­san és a terveknek megfele­lően nyomulnak előre a keleti terület fővárosa, Enu- gu felé. A közlemény sze­rint a kelet-nigériai csapa­tok súlyos veszteségeket szenvedtek. Moszkva (TASZSZ): Az Ukrajnában és Be­lorussziában napok óta folyó szovjet hadgyakorlat egyre nagyobb méreteket ölt. A TASZSZ különtudósítójának a helyszínről küldött riportja szerint a „keletiek” támadó hadtestei kijutottak a Dnyeperre, majd széles fron­ton átkeltek a folyón és azonnal „harcba” bocsátkoz­tak a „nyugatiak” csapatai- vaL Az átkelést különleges pán­célozott járművekkel hajtot­ták végre. Ezek a járművek rendkívül sokoldalúak, egy­formán jól mozognak vizen, mocsáron, havon és úttalan dombos vidékekén is. A Dnyeperen való átke­lés tüzérségi és aknavető tűz fedezete alatt történt. Nagy­mértékben alkalmazták a bombavető tüzérséget és tak­tikai rakétafegyvereket. Ily módon a jelenlegi nagy­szabású hadgyakorlat elé tű­zött legbonyolultabb feladat az átkelés sikeresen megva­lósult. A gyakorlat egyre in­kább kibontakozik, a táma­dó hadtestek már több irányba nyomulnak előre. NyikoSaj Amosxov s Szív és gondolat Regény Fordította: Radó György 12. Akárcsak Remarque-nál vagy Hemingway-nél. Ne­vetséges dolog. Az ember még ilyen pillanatokban is külső hatásokkal számol. Vagy talán csak én vagyok ilyen ? Az álom ma nem érkezik meg. Enyhén elködösült fe­jemben az előző nap képei cikáznak. Az anya, amint a koporsón sikolt Mármint az az első. A második anya: „Tegye meg, amit lehet...” Nem tettem meg. Nem sike­rült megtennem. Az ajtó zárva, a szomszéd szobában sincs senki. Feje­met beletemethetem a ke­zembe. Az egész világ kórhá­zaiban naponta halnak meg emberek. Nem ritkán az or­vos a hibás. Főként a sebész. A belgyógyásznak könnyebb: a gyógyszer nem használt, a beteg meghalt, — magától. Sajnálatos, persze. Nem si­került megmenteni. Dehát mit tehet az ember: a tudo­mány még nem mindenha­tó... Igen, magától értetődik, én nem vagyok vétkes. Emberölés többféle létezik. Az útonálló pénzért gyil­kol, vagy — csak úgy. För­telmes dolog, a büntetése halál. Gyilkol a féltékeny em­ber is, mert szenvedése el­veszi az eszét. Öt enyhéb­ben büntetik. Néha még fel is mentik. Akárhogy is, a szerelmet tisztelik az em­berek. S ezenkívül a gyil­kosnak olykor az a leg­rosszabb, hogy életben ma­rad. Idővel azonban kigyó­gyul a bajából. Legtöbbször. A sofőr véletlenül öl em­bert. Szerencsétlenségére. „Ez a dolog” úgy rohanja meg, mint egy fenevad és derékba töri pályáját. Elő­fordul, hogy egész életére. Mit lehet hát tenni? Azt csak nem lehetne megen­gedni, hogy a sofőrök bün­tetlenül gázoljanak? Hogy tessék jobban vigyázni. Van ezenkívül iiáború is. Tömeges .gyilkosság. És itt vagyunk legvégül mi, sebészek. Bennünket senki sem hív gyilkosoknak. Céljaink nemesek. Veszély­ben egy ember, az orvos bátran harcol az életéértés néha veszít. Nem tudott győzni. Nos, mit tehet? Nem első ízben fekszem így ezen a pamlagon. Elég sok halál van a hátam mö­gött. Gyilkosságok ? Igen, gyilkosságok. Nem előre megfontolt szándékkal, így mondják a jogászok. Nos, nevezzük nevén a dolgot. Sokat gondolkoztam már ezen és újra meg újra vé­giggondoltam. Több ezer bo­nyolult, sőt nagyon bonyo­lult műtét, és... meglehető­sen sok haláleset. Köztük jó néhány olyan, amelyben én közvetlenül hibás vol­tam. Dehát* mégsem, ezek nem gyilkosságok. Egész bensőm reszket és tiltako­zik! Hiszen én tudatosan vállaltam a kockázatot egy- egy élet megmentéséért. Milyen szomorú mindez! És mennyire elkeserít! Ma például vajon hol követtem Külpolitikai széljegyzet: Kérdőjelek Franci »országban A francia belpolitikai élet akkor sem tartalmazhatott több kérdőjelet, amikor — a negyedik köztársaság esz­tendeiben — átlag minden hat hónapban megbukott a kormány. A De Gaulle tá­bornok nevével fémjelzett új francia rendszer a tize­dik évébe lépett már, de hol van a kezdeti sodrása, lendülete? A személyi hata­lom gyakorlásának ellenfelei sokasodnak mind a balolda­lon, mind a jobboldalon: ahány választási erőpróbá­ra kerül sor, minden alka­lommal megfogyatkozik a gaulleisták tábora. Máx- már kérdésessé válik, hogy vajon De Gaulle tábornok maga úrrá tud-e lenne az ellenzéken. Méginkább nyi­tott a kérdés, hogy távozása után ki ragadhatja magá­hoz az ország kormányrud- ját? Nagy a tét. Franciaország számottevő nagyhatalom a tőkésvilágban. Az imperia­lista világrendszer legveszé­lyesebb katonai koalíciójá­ban, a NATO-ban, elsőren­dű stratégiai helyzete volt: francia földön rendezték be az atlanti főhadiszállást, te­remtették meg a fő támasz­pontokat, építették ki a kö­zép-európai előretolt állá­sokig húzódó üzemanyag­vezetékeket, a francia légté­ren át biztosíthatják a NATO északi és dél; szár­nya között az összekötte­tést Nem beszélve arról, hogy a francia hadseregnek, légierőnek és flottának is szerepe lett volna az impe­rialista katonai integráció­ban. De Gaulle tábornok — felmondott a NATO-nak. Hurcolkodásra szólította fel a főparancsnokságot, távo­zásra a támaszpontok ame­rikai és egyéb katonáit. Még a légtér átrepülését is úgy engedélyezte, hogy kifeje­zésre juttatta: a francia kormánytól függ mindenkor ennek a kedvezménynek a megadása. A francia fegy­veres erőket pedig kivonta a NATO-ból. A francia tömegek álta­lában helyeselték a tábor­nok-elnöknek a NATO-val szembeni, az amerikai im­perializmus európai be­folyása elleni politikáját. Nem rejtette véka alá a Francia Kommunista Párt sem a véleményét: amennyi­ben a nemzetközi enyhülés és a béke irányába hatnak, egyetért De Gaulle lépései­vel. A kormányt és általában a személyi hatalom rendsze­rét a baloldal — a kommu­nistákkal együtt — a reak­ciós belpolitika, a nagytőke érdekeit szolgáló, a dolgo­zók rovására meghozott gaz­éi a hibát? Abba kellett volna hagyni. Mihelyt meg­állapítottam, hogy verőértá­gulás, meg kellett volna áll- nom. Bevarrni. Vérátömlesz­téssel akár másnapig élet­ben tarthattuk volna. Elő­készítettük volna a szív— tüdő motort, a friss vért. Aztán újra operáltuk vol­na. Kiiktatva a szivet, a tüdőlebeny eltávolítása után nyugodtan be lehet varrni az aortán a lyukat. Ej, hagyjuk. Ez is igen nehéz: verőértágulást mo­torral operálni. És könnyen lehet, hogy a kislány nem élt volna holnapig. De mégis, az esély sokkal nagyobb lett volna. Hiba, hiba. Mint egy kis kölyök, hibákat követek el... Többféle műtét létezik. Háborúban megoperálunk egy súlyos sebesültet. Meg­hal így is, úgy is. Ugyanez a helyzet, ha felszakad a gyomorfekély vagy bélcsa­varodás történik. Hogy elő­fordulhatnak hibák? Persze, műhiba lehetséges, de nincs más választás. Sürgősen kell operálni. Egészen más az olyan mű­tét, mint ez a mai volt. A kislány a saját lábán érke­zett és még három-négy év­ig élt volna. Most pedig, ott fekszik, az asztalon, az elülső sarokban. Miért halnak meg a be­tegek ? Minden szabályszerűen történik, a páciens pedig dasági és szociális intézke­dések láttán bírálja. A francia munkást felháborí­totta, hogy a társadalombiz­tosítási rendszer szolgáltatá­saiból lefaragtak, a párizsi polgárt érzékenyen érintette, hogy a metró, az autóbusz viteldíját majdnem a dup­lájára emelték, — az utóbbi hónapok két jellemző, a mil­liós tömegeket súlyosan érintő antiszociális lépéseket említenünk elegendő lehet. A monopoltőke ugyanekkor mind nagyobb profithoz jut, akár a francia „atom­ütőerő” kiépítésében je­lentkező zsíros megrendelé­sek révén, akár az export könnyítését célzó adókedvez­mények és más szubvenciók segítségével. A képlet leegyszerűsítve tehát ez: Franciaországban az Amerika-barát, a tőkés ér­dekeket néző jobboldal el­sősorban De Gaulle külpo­litikája ellen van, a balol­dal viszont a reakciós jelle­gű gazdaságpolitikai, az antiszociális intézkedések miatt indul harcra az egyébként jobbról is, bal­ról is antidemokratikusnak ítélt személyi hatalmi rend­szer ellen. A vasárnap megrendezett járási választásokon nem mindenütt jutott ez kifeje­zésre. Tudnunk kell, hogy itt helyi érdekekről volt. szó, sok esetben még a megyetanácsba küldendő jelöltek személyes népszerű­sége is nagyobb súllyal esett latba, mint a politikai állásfoglalás. Arról sem sza­bad megfeledkezni, hogy a gaulleista párt — ellentét­ben a parlamenttel — a megyetanácsokban eddig sem élvezte a többséget, Az Éurópa-tanács Stras- bourgban tanácskozó közgyű­lésén számos képviselő ítélte el a görögországi terrort. Hansen dán képviselő drá­mai szavakkal ecsetelte azokat az embertelen kö­rülményeket, amelyek közt a politikai foglyokat őrzik Görögországban. Elmondot­ta: a foglyok legnagyobb ré­sze nem is tudja, miért tar­tóztatták le. Görögországot a dán képviselő „a lelán­colt Prometheus”-nak ne­vezte. Dr. Bruno Pitterman, a szocialista intemacionálé el­nöke a görög fogolytáboro­kat Hitler és Musszolini bör­töneihez hasonlította. Pit­terman közlése szerint Gö­I meghal. Nem jól számítot­tak. Először talán azért, mert nem tudták kiszámí­tani. Az orvos ügyetlennek bizonyult. Másodszor pedig, nem is lehet kiszámítani. A tudomány gyarló. Helytelenül csináltad: va­lamit rosszul vágtál át vagy maga a betegség jellege tet­te igen nehézzé a műtétet: a szövet nagyon elváltozott. Egy kiváló szakember meg­birkózott volna vele, a gyen­gébbnek nem sikerült. Ha­lál. Vagy: tizet jól megcsi­nálsz, a tizenegyediknél el­véted. És ismét halál. A sebész nem csupán orvos. Művész is, és mesterember. Mint az ötvös, vagy a szer­számkészítő lakatos. A mű­vészek és a mesteremberek között is vannak jók meg rosszak. A rosszak inkább ne vállalják. Hogy az ember számítani tudjon, okosnak kell lennie és nagyon kell értenie a mesterségét. És még ez sem minden. Matematikus ismerősöm az orvostudományt egyáltalán nem tartja tudománynak. Ahol nem lehet mindent előre kiszámítani, az nem tudomány. Azt mondja, számológépek kellenének nekünk is. Lehet. Nem tudom. Annyi azon­ban bizonyos, hogy az em­beri agy tökéletlen, hiszen összezavar és elfelejt min­dent. A jó operáláshoz az or­sót: számos megyében törpe kisebbségnek számított a hely; notabilitásokból álló, politikailag vegyes színezetű testületben. Mégis figyelem­re méltó, hogy a gaulleisták- kal szemben most elsősorban a kommunista jelöltek jutot­tak inkább szavazatnyere­séghez. Külünösen a Párizs környékén nemrég kialakí­tott új megyékben volt je­lentős a kommunista párt előretörése: Franciaország történetében először lesz „kommunista megye” Saint- Denisben... A baloldal együttesen a szavaztoknak mintegy 48 százalékát szerezte meg, a gaulleisták — akik nem mindenütt állítottak jelöltet — a leadott szavazatoknak csupán 14,5 százalékát kap­ták. Hiba lenne e két arányszám szembeállításá­val megkísérelni a francia belpolitikai erőviszonyok meghatározását, annyi azon­ban bizonyos, hogy Francia- ország belső helyzetére erő­sen rányomja a bélyegét 8 kormány számos antiszociá­lis intézkedése és az ezek nyomán kelt elégedetlenség Ezzel számolni kell a pá­rizsi Elysée-palotában is, a köztársasági elnök reziden­ciájában, ahol — a kiszi­várgott hírek szerint — népszavazás megszervezésé­nek gondolatával foglalkoz­nak. Talán Franciaország külpolitikai irányvonalának szentesítését célozná a nép­szavazás; kihasználva a francia milliók e tekintet­ben megmutatkozó egyetér­tését, a népszavazással al­kalom nyílnék De Gaulle tábornok mögött újfajta többség demonstrálására. rögörszágban föld alatti de­mokratikus szervezet tevé­kenykedik, s felszólította az Európa-tanácsot ennek tá­mogatására. Az Európa-ta- nács küldjön egy hivatalos bizottságot Görögországba javasolta az osztrák politi­kus. Az Európa-tanács kon­zultatív gyűlése kedd dél­előtt azt ajánlotta a mi­niszteri bizottságának, a ta­nács legfelső szervének: hi­vatalosan szólítsa fel a gö­rög kormányt a szabadság- jogok tiszteletben tartására, és arra, hogy haladéktalanul olyan parlamenti kormány­zati formát vezessen be, amely „megfelelő biztosíté­kot” nyújt az emberi jogok tiszteletben tartására. vosnak nemcsak veleszüle­tett kézügyességre, hanem tapasztalatra is szüksége van. Sokat kell operálnia. S ráadásul a jellem is nél­külözhetetlen. No, milyen pontosan megtalálom min­dennek a skatulyáját. Tehát: csupa Szkülla és Kharübdisz: a halálesetek folytatódnak. Nem várha­tunk addig, amíg az orvos- tudomány egzakttá válik. Múlnak az évtizedek, sok beteg meghal, nem tudja kivárni azt a szép időt. Az ember — bármilyen terüle­ten — számításaiban képte­len elkerülni a hibát. A mi hibáinkért mások az életük­kel fizetnek. Hogy mester­ségünket kitanuljuk, ahhoz gyakorlatra van szükségünk. Rosszul sikerült darabokra. A mi munkadarabjaink az emberek. Rettenetes. És nem lehet rajta változtatni. Ezért nem is szabad el­keserednem. Minden rend­ben van. Csak az kell, hogy a szándékunk becsületes le­gyen. Vasidegekre és sokak által irigyelt önuralomra van szükségünk. Gyenge idegzetű ember ne menjen sebésznek. ★ Lenácska bejött, hogy le­fekvés előtt elbúcsúzzék tő­lem. Megfürdött és most olyan tiszta, hogy szinte ra­gyog. Csillog a jókedvtől, a pajkosságtól. (Folytatjuk) Az Európa-tanács ülése elítéli a görögi terrort

Next

/
Thumbnails
Contents