Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-27 / 228. szám
Megalakult a Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Dr. Tóth Béla felszólalása .(Folytatás az 1. oldalról) Mester Ferenc azzal folytatta beszédét, hogy bár az eredmények szerények, nem országos hírűek, Nyírség parasztjainak nincs okuk a szégyenkezésre. Dolgos, szorgalmas, becsületes munkaszerető emberek lakják Szabolcs homokos területét Az itt élő parasztság megérti és tudja, hogy itt keményen meg kell dolgozni a megélhetésért, a kenyérért. Sokszor emberfeletti munkával küzdenek, hogy a természeti csapások ellenére kiváló eredményeket érjenek el. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy a nyírségi táj parasztsága köszöni azt a segítséget, amelyet eddig kapott a természeti csapások mérséklésére pártunktól és kormányunktól. Egyben kérik is, hogy ezután is gondoljanak az itt élő parasztság életének, munkakörülményeinek további javítására. A küldöttgyűlés résztvevőinek ezután arról számolt be, hogy az előkészítő bizottság körültekintő munkát végzett. Az alapszabálymintát a tájegység valamennyi termelőszövetkezetében megtárgyalták. E munkának is eredménye, hogy a tájegységbe tartozó 74 termelőszövetkezet és húsz termelőszövetkezeti csoport tagsága határozati- lag kimondta, csatlakoznak a területi szövetséghez. A megválasztott küldöttek így 23 832 termelőszövetkezeti Bevezetőjében Kállai Sándor elvtárs a megyei párt- bizottság és a megyei tanács üdvözletét tolmácsolta a küldöttértekezlet résztvevőinek, majd így folytatta felszólalását. — A Nyírségi Területi Tsz Szövetségnek nagyok a lehetőségei, de nagy a felelősége is, mivel e terület az egyik legjelentősebb gyümölcs és dohánykultúrával rendelkezik. Ez azt is jelenti, hogy a területi szövetség kezdeményezésére e lehetőségek kiaknázásával a tagszövetkezetek gyorsan fejlődhetnek, gazdagodhatnak. Azt szeretnénk, ha a megnövekedett szövetkezeti önállóság arra búzdítaná a szövetkezeteket, hogy a termelésben és a kiegészítő tevékenységben ésszerűbben dolgozzanak az eddiginél. Hangsúlyozni szeretném, hogy a fő erőt a temelőszö- vetkezetekben továbbra is a termelésre kell helyezni. Beláthatatlan tartalékok állnak kihasználatlanul. Természetesen emellett szükség van a kiegészítő tevékenységre is. A lehetőségek még itt sincsenek kihasználva. Több kooperáció jöhetne létre a kisipari szövetkezetekkel és a földművesszövetkezetekkel. De mielőtt valamit elkezdenének, mindig számolni kell: gazdasátagot és 5478 termelőszövetkezeti csoporttagot képviselnek. Az előkészítő bizottság tagjai a küldöttválasztó és csatlakozó közgyűléseken részt vettek. A közgyűlések hangulata a szövetséghez való csatlakozás kérdésében pozitív volt, a tsz-ek tagjai sokat várnak a szövetségtől. A szövetség megbízói nevében lelkiismeretes munkát akar végezni. Nem avatkoznak be a tsz-ek belső ügyeibe, de hathatósan segíteni kívánják, hogy (az árukapcsolatok előnyös létrehozásával és kialakításával, a piacok helyzetéről szóló tájékoztatóval, megfelelő információk biztosításával) minden tsz a leggazdaságosabban termeljen. A szövetség apparátusának alapszabálya nem zárja ki, sőt feltételezi, hogy kezdeményező legyen olyan kérdésekben, amelyek gazdasági előnyt jelentenek a tagszövetkezetek számára. Termelési területen a szövetség felkutatja az új termelési módszereket és segítséget nyújt majd e módszer széles körű alkalmazásához, bevezetéséhez. A beszámoló mélyrehatóan foglalkozott azzal, hogy a szövetség mit kíván tenni a tájegység mostoha adottságainak ellensúlyozására. Ahhoz, hogy a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megszilárduljanak, illetve felzárkózzanak a jól gazdálkodó tsz-ek soraiba, szükséges több intézkedés. Elsősorban az új telepítésű gos-e ez a szövetkezetnek? Csak gondos elemző munka után foglalkozzanak ilyen tevékenységgel és elsősorban ott, ahol munkaerőfelesleg van, vagy nincs megoldva a téli, illetve az egész évi foglalkoztatottság. — A területi szövetségek elősegíthetik olyan közös vállalkozások létrehozását, mint a nagyüzemi sertés- hizlaldák, lucernalisztké- szítő üzem, öntözéses zöldségtermesztés és így tovább. — Szabolcs megye, de ezen belül is az ide csatlakozó nyírségi szövetkezetek termelési kultúrája elsősorban a zöldség, gyümölcs, a burgonya és a dohány. Ezek jelentik a főbb bevételi forrást, e termékek értékesítése létfontosságú a termelő- szövetkezetek számára. Van tehát alapja az érdekvédelemnek. Nem az állammal szemben kell a szövetkezeteket védeni. A vállalati érdekek túlzásával szemben kell a termelőszövetkezetek érdekeit a köfcsönös előnyök és egyenjogúság alapján érvényesíteni. A területi szövetség fő szerepe ebben lesz. Természetesen a jó és a még jobb minőség ez után is kötelező lesz a termelőszövetkezetekre. A szövetségnek van feladata — s ez a fő cél — a gyümölcsösök problémájának megoldását kell keresni. Minden igényt kielégítő korszerű gyümölcsfeldolgozók, tárolók, hűtőházak épüljenek. Ehhez jelentős pénzeszközökre van szükség. A szövetség egyik központi feladatának tekinti majd, hogy a járulékos beruházások megvalósítása mellett szorgalmazza a komplex talajjavítási, vízrendezési munkákat is. Nagy figyelmet szentelnek majd a gépesítés fejlesztésére, a szállítási problémák megoldására, a szállítási kapacitás továbbfejlesztésére. A szövetség tagszövetkezeteit a rét- és a legelőjavítással kapcsolatos munkálatokban is segíteni akarja. Keresik annak a lehetőségét, hogy a termelőszövetkezetek rétjeikről, a jelenlegi hozam többszörösét takaríthassák be, mert csak ezzel oldható meg az állattenyésztés rentabilitása. Mester Ferenc — miután a szövetséghez tartozó tagszövetkezetek gazdálkodásáról közölt adatokat, — beszámolt arról is, hogy megoldást nyert a székház kérdése, a függetlenített apparátus megfelelő elhelyezése. Ezt követően megköszönte a megyei, járási pártvégrehajtóbizottságok, a megyei és járási tanácsok végrehajtó bizottságainak, a társadalmi és tömegszervezeteknek a szövetség megalakulását megelőző szervező, előkészítő munkában nyújtott segítséget. termelés további növelésében. Ehhez elengedhetetlen a közgazdasági környezetismeret, a jólinformáltság, a szaktudás, a tudományos kutatás eredményeinek ismerete. A termelőszövetkezetek igénylik a rendszeres ellenőrző munkát, az új munka- szervezeti formák megismerését, a jövedelemelosztási módok értékelését, újabbak, hatékonyabbak kidolgozását. Igénylik továbbá a pontos információs rendszer kiépítését. — A megalakuló szövetségek az ide tömörült termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok érdekeit képviselő, a szövetkezetek megbízása alapján dolgozó szervek. De ne legyenek a szövetségek valamiféle kijáró, beszerző hivatalok. A területi szövetségek ne akarjanak hatósági fela-, datokkal foglalkozni. Azt várjuk, hogy nemcsak a függetlenített apparátus fog dolgozni, hanem az itt megválasztott bizottságok aktív munkával segítik majd a kitűzött célok megvalósítását. — A területi szövetségek viszonya az érdekelt helyi és megyei szervekkel nem eléggé tisztázott, hadd szóljak erről néhány szót. A megyei pártbizottságnak az a véleménye, hogy a különböző megyei és helyi szervek feltétlenül kérjék ki a termelőszövetkezeteket érintő főbb kérdésekben a területi szövetség véleményét. A viszony azbnban kétoldalú. A területi szövetség is igényelje, hogy meghallgassák, legyen tehát kezdeményező is. Ezt várják tőle a tagszövetkezetek. — örvendetes, hogy a megyében eddig lezajlott alakuló üléseken, de itt is központi kérdés a mezőgazda- sági termelés fejlesztése, az ezzel kapcsolatos közvetlen tennivalók. A következő hetekben nagy munka vár a termelőszövetkezetekre. Az őszi vetés, a betakarítás időbeni és veszteségmentes elvégzése jól szervezett, összehangolt munkát igényel a szövetkezetektől. Használják ki a jó időt most, s úgy szervezzék meg a munkát, a rendelkezésre álló erőt, hogy még a nagyobb őszi esőzések előtt földbe kerüljön a mag, és minden terméket betakarítsanak. Ahol a talaj ezt indokolttá teszi, mindenütt végezzék el az őszi mélyszántást is. — Az ország húsellátásának javítása szempontjából — hasonlóan a kenyérgabonához — fokozott gondot kell fordítani a sertéstenyésztésre és hizlalásra. Az illetékes megyei szervek már dolgoznak egy programtervezeten, ha ez elkészül, megbeszéljük a területi szövetségekkel és a termelőszövetkezetekkel. Az a kérésünk, hogy a szövetkezetek addig is vizsgálják a lehetőségeket. Jól tudjuk, ez a terület nem egy aktív sertéstenyésztő körzet, de itt is van mód a továbbfejlesztésre. Tűzzék ki célul, hogy most sehol ne csökkenjen a kocalétszám és ne adják el a meglévő süldőállományt. A takarmánygondok megoldásában kormányunk segít. Elmondhatom, hogy az idén több takarmány áll rendelkezésre központi készletből, mint az elmúlt évben. Ez a takarmánymeny- nyiség a tartalékok jobb felhasználásával, jobb gondozási módszerekkel fedezni fogja a hízóállomány szükségletét. Kedves Elvtársak! A megalakulás után a kezdeti időben biztos lesz akadály és nehézség. De ha a munka során összefognak, akkor az is biztos, hogy minden akadályt le fognak győzni. A párt megyei végrehajtó bizottsága a szövetség munkáját figyelemmel fogja kísérni, tevékenységükhöz minden segítséget meg fog adni. Mindennapi munkájukban támaszkodjanak a járási pártbizottságok és az alapszervezetek segítségére. A megalakuló Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkájához a párt megyei végrehajtó bizottsága nevében kívánok sok sikert, jó eredményeket — fejezte be felszólalását Kállai Sándor elvtárs. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megbízásából dr. Tóth Béla üdvözölte a küldöttértekezlet résztvevőit. — A szövetség fö feladatát a IX. kongresszus határozta meg, valamint a tavaszon megtartott első termelőszövetkezeti kongresszus — mondotta bevezetőjében, majd így folytatta felszólalását: — Ezen a tanácskozáson nagyon sok szó esett az áru- értékesítésről. Egyet azonban nem szabad szem elől téveszteni: a termelőszövetkezetek legfőbb feladata, hogy több áru legyen, másszóval elsődleges teendőjük a termelés. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az alakuló szövetségek is elsősorban a termelés fellendítését kívánják segíteni. — Ezen a területen igen sok a gyenge termelőszövetkezet De ez nem a szabolcsi parasztok hibája, nem rajtuk múlik, hogy ez így van. Ezen a tájon rosszak a közgazdasági adottságok és ezt megválíoztani rövid idő alatt nem lehet. Az új gazdasági mechanizmus az ilyen szövetkezeteket differenciáltan és az eddiginél fokozottabban segíti majd. A segítés egyik formája lesz az új adórendszer. A jobb körülmények között gazdálkodó szövetkezetek az átlagosnál többet, a rossz adottságú tsz-ek pedig egészen minimális adót fognak fizetni. Például négy aranykoronán aluli földek után nem lesz adózás. Az aránytalanságokat teljesen kiküszöbölni nem lehet és nem is volna helyes olyan dotációt adni, ami egalizálná a termelőszövetkezeti jövedelmet, de azon iparkodunk, hogy lehetőség szerint mindenki a végzett munkája után részesedjen . a javakból. — Az alakuló szövetségen belül az eddiginél nagyobb lehetőség van az egymás segítésére. Itt elsősorA hozzászólások után a Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tisztségviselőit választotta meg a küldöttgyűlés. A szövetség elnökévé Mester Ferencet, az encsencsi Virágzó Tsz elnökét választották. Elnökhelyettesek: Szim Janos, a nagykállói Virágzó Föld Tsz, Malom Bertalan, a baktalórántházi Úttörő Tsz, Major József, a jármi Alkotmány Tsz, valamint Vírtics Ferenc, a nyírtass: Dózsa Tsz elnöke. A szövetség titkárának Iklódi Lászlót, a Baktalórántházi Járási Pártbizottság titkárát választották. Elnökségi tagoknak választották Mester Ferencet, az encsencsi Virágzó Tsz elnökét, Iklódi Lászlót, a Baktalórántházi Járási Pártbizottság titkárát, Mi- kó Jánost, a kisiétai Rákóczi Tsz elnökét, Malom Bertalant, a baktalórántházi Úttörő Tsz elnökét, Szviri- dov Ivánnét, az ófehértói Búzakalász Tsz elnökét, Szim Jánost, a nagykállói Virágzó Föld Tsz elnökét, Szoták Mihályt, a bökönvi Kossuth Tszcs elnökét, Virtics Ferencet, a nyírtass: Dózsa Tsz elnökét, Czim- balmos Jánost, a nyírlövői Kossuth Tsz elnökét, Major Józsefet, a jármi Alkotmány Tsz elnökét, Curály Györgyöt, a napkori Kossuth Tsz elnökét. Az ellenőrző bizottság elnökévé Szabó Lászlót, a nagykállói Zöld Mező Tsz elnökét választották. A bizottság tagjainak: Veinborger Mártont, a ramocsaházi Rákóczi Tsz elnökét, Hornyák Józsefet a paposi Esze Tamás Tsz elnökét, Kelemen Istvánt, az ömbölyi Kossuth Tsz elbán nem anyagiakra gondolok, hanem tapasztalatok átadására. Például, ahol a gyengeség oka a nem megfelelő vezetés, ott a szövetség szakemberei és a különféle bizottságok, a ' szövetség jól dolgozó elnökei tanácsaikkal jelentős segítséget nyújthatnak. — Amikor a termeié.-, fejlesztését sürgetem, nem azt mondom, hogy az áruértékesítés nem fontos mozzanat a termelőszövetkezet gazdálkodásában. Eddig sok terményféleség szerződéses termelése szinte kötelező volt. így a vállalat bárhogyan ls bánt a termelőszövetkezet árujával, nem kellett félnie, hogy jövőre elesik a termelőpartnertől. Az új mechanizmusban ez nem így lesz. Viták azonban az eladó és a vevő között mindig lesznek. És a helyes érdekvédelem mind a két oldalról szükséges. Befejezésül Tóth elvtárs a szakapparátus létszámáról összetételéről szólt. Elmondta, hogy ebben sem lehet sablont követni minden szövetségnél. Van szövetség, ahol gépészmérnököt kell elsősorban alkalmazni, máshol jogászra, vagy tapasztalt kereskedelmi szakemberre van elsősorban szükség. A szövetség apparátusának összeállításánál is nagy az önállóság és mindenképpen alkalmazkodjanak a helyi szükséglethez. A vitában felszólalt még Pálfi Sándor, a császárszállási Uj Alkotmány Tsz elnöke, Baracsi János, a nyírbátori Uj Barázda Tsz elnöke, Major József, a jármi Alkotmány Tsz elnöke, Bíró János, a nyírjákói Kossuth Tsz elnöke, Czimbalmos János, a nyírlövői Kossuth Tsz elnöke, Bagoly József, a nyíribronyi Uj Élet Tsz elnöke, Virtics Ferenc, a nyír- tassi Dózsa Tsz elnöke, Kiss István, a szakolyi Virágzó Tszcs elnöke és Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. nőkét és Szabó Istvánt, a gyulaházi Szabadság Tsz elnökét választották.' A szociális és kulturális bizottság elnökévé Pálfi Sándort, a nagykállói Uj Élet Tsz elnökét választották. A bizottság tagjai: Bíró János, a nyírjákói Kossuth Tsz elnöke, Ilyés Lajos, a hodá- szi Béke Tsz elnöke, dr. Miklóssy Ferenc, a nyírlu- gosi Szabadság Tsz elnöke, Kovács Mihály, a papi Uj Élet Tsz elnöke. A verseny- bizottság elnökévé Estefán Bertalant, a vajai Béke Tsz elnökét választották. Bizottsági tagok lettek: Székely György, a kállósemjéni Uj Élet Tsz elnöke, Kovács János, a nyírgyulaji Petőfi Tsz főagronómusa, BariUó József, a berkeszi Bajcsy- Zsilinszky Tsz elnöke, Baracsi János, a nyírbátori Uj Barázda Tsz elnöke. Az áruforgalmi bizottság elnökévé Vadon Gusztávot, a nyírmeggyes! Petőfi Tsz elnökét választották. A bizottság tagjai lettek: Makrai István, a nyírbátori Kossuth Tsz elnöke, Csizmadia János, a jékei Szabad Föld Tsz elnöke, Kiss István, a szakolyi Virágzó Föld Tsz elnöke és Kedves József, a nvírmadai Uj Élet Tsz elnöke. Az elnökség, valamint a megválasztott tisztségviselők nevében Mester Ferenc, az encsencsi Virágzó Tsz elnöke mondott köszönetét. Kállai Sándor felszólalása A szövetség tisztségviselői A küldöttközgyűlés résztvevői. Hammel J. felv.
