Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-27 / 228. szám

XXIV. ÉVBŐL VÁM 328. SZÁM Ára: 50 fillér 1967. SZEPTEMBER 27, SZERI*A Megalakult a Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége Mester Ferenc, az encsencsi Virágzó Tsz elnöke az előkészítő bizottság beszámolóját ismerteti. Szeptember 26-án Nyír­bátorban, a járási művelő­dési házban került sor a Nyírségi Tsz-ek Területi Szövetségének alakuló kül­döttgyűlésére. A nyírségi tájegységhez tartozó terület­ről, a baktalórántházi, kis- várdai, mátészalkai, nagy- kállói, nyírbátori és nyír­egyházi járásokból 74 terme­lőszövetkezet és 20 terme­lőszövetkezeti csoport csat­lakozott a területi szövet­séghez. Az alakuló küldött- gyűlésre valamennyi tsz, tszcs elküldte képviselő­jét. A küldöttgyűlést Mester Ferenc, a területi tsz-szövet- ség előkészítő bizotságának elnöke, az encsencsi Virágzó Tsz elnöke nyitotta meg, majd megválasztották a küldöttgyűlés levezető el­nökét, Szviridov Ivdnnét, az ófehértói Búzakalász Tsz el­nökét. Az alakuló gyűlésen meg­jelent és az elnökségben he­lyet foglalt Kállai Sándor, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára, Kanda Pál, az SZMT vezető titkára, dr. Fábián Lajos, a megyei ta­nács vb. titkára, dr. Tóth Béla, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának osztályvezetője, Gulyás Já­nos, az MSZMP megyei bi­zottságának osztályvezetője, Kovács Ferenc, az MSZMP Nyírbátori Járási Bizottsá­gának első titkára, Kovács István, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élel­mezési osztályának vezető­je, dr. Rohály Viktor, a Nyírbátori Járási Tanács VB. elnöke. Az elnökség soraiba választották Malom Bertalant, a baktalórántházi Úttörő Tsz, Miicó Jánost, a kislétai Rákóczi Tsz, Major Józsefet, a jármi Alkotmány Tsz, Gurály Györgyöt, a napkori Kossuth Tsz, Vir- tics Ferencet, a nyírtassi Dózsa Tsz, Mester Ferencet, az encsencsi Virágzó Tsz. Szint Jánost, a nagykállói Virágzó Föld Tsz, valamint Varga Sándort, a biri Ady Tszcs elnökét. Az előkészítő bizottság beszámolója Mester Ferenc, az elő­készítő bizottság elnöke a többi közt elmond­ta, hogy napjainkban — a népgazdaság egyéb ágaihoz hasonlóan — már sor kerül­hetett a termelőszövetkeze­tek önálló gazdálkodásának széles körű kiterjesztésére. Utalt azokra a fontos ha­tározatokra, amelyek növe­lik a termelési kedvet, se­gítik a tsz-tagok életszín­vonalának növekedését. A termelőszövetkezeti tagok örömmel vették tudomásul az 1966 július 1-i határoza­tot, amely a szociális el­látás színvonalát növeli, a betegellátás, anyasági segély és általában az orvosi el­látás tekintetében alapvető változásokat hozott. Ugyan­csak a tsz-tagok megelége-' désével találkozott az 1967 január 1-ével életbe lépte­tett termelőszövetkezeti ta­gok nyugdíjellátási új rend­szere. A tsz-mozgalommal kapcsolatos párt- és kor­mányhatározatok kifejezés­re juttatják a szövetkezeti parasztságról való fokozott gondoskodást. Mester Ferenc a további­akban utalt arra, hogy a szövetségek létrehívása ta­lálkozott a termelőszövetke­zeti parasztság egyetértésé­vel, akaratával. Ezt minden­nél jobban bizonyítja, hogy megyénkben valamennyi termelőszövetkezet csatla­kozott a három területi szö­vetség egyikéhez. A nyírségi szövetség a tájegység ter­melőszövetkezeteit egyesíti. Jellemzője ennek a tájegy­ségnek, hogy az Alföld északkeleti része után ha­zánk legnagyobb futóhomo­kos, csapadékszegény, szél­sőséges éghajlatú területe. A termelést nehezíti, hogy a természetes vizektől is távol esik. A Nyírségben gazdál­kodó termelőszövetkezetek­nél éppen a fentiek miatt a termelés kockázatos, s nem egy esetben a tsz-ek azonos ráfordítással kevesebb jö­vedelmet realizálnak, mint a jó talaj adottsággal ren­delkező gazdaságok. Ez ne­gatívan hat a tagság jöve­delmére is. A tájegység termelőszö­vetkezeteiben és tszcs-iben a termelés fő iránya jelenleg a kenyérgabona, dohány, burgonya, kukorica, és a jö­vőben a legfőbb bevételt a gyümölcstermelés biztosít­ja majd. Az előkészítő bi­zottság elnöke utalt arra, hogy a megválasztandó te­rületi szövetség munkáját alapvetően a fenti tények határozzák majd meg. Megemlékezett a beszámo­ló azokról a szövetkezeti mozgalom szempontjából történelmi jelentőségű té­nyekről is, amelyek a szö­vetkezeti mozgalom alapjait jelentették. Elismeréssel szólt a mozgalom veteránjairól, Éles Miklósról, Peszternák Sándornéról, Csizmadia Já­nosról, Hornyák Józsefről, Illyés Lajosról, Hegyi Mi- hályról, Székely Györgyről, Ruszin Jánosról, Mikó Já­nosról, akik tántoríthatatlan harcosai voltak a szövetke­zeti mozgalomnak és ma is segítői e mozgalom felvirá­goztatásának. (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott az SZKP Központ! Bizottsága Moszkva (TASZSZ) Kedden Moszkvában ki­bővített ülést tartott a Szov­jetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága. A plénumon meghallgat­ták és megvitatták Leonyid Brezsnyevnek, a Központi . Bizottság főtitkárának be­számolóját „A szovjet nép életszínvonala további eme­lését biztosító intézkedések­ről.” A plénumról kiadott hiva­talos közlemény szerint az ülésen teljes egészében el­fogadták azokat az intézke­déseket, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának Po­litikai Bizottsága dolgozott ki' a szovjet nép életszínvo­nalának további emelésére. A plénumon meghallgat­ták és megvitatták- továbbá Nyikolaj Bajbakov, az ál­lami tervbizottság elnöke, miniszterelnök-helyettes be­számolóját az 1968-as állami népgazdaságfejlesztési terv, valamint az 1969-es és az 1970-es népgazdaságfej lesz- tési terv tervezeteiről, to­vábbá Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter expozéját az 1968-as állami költségve- téstervezetről. (Folytatás a 2. oldalon) AZ 50. ÉVFORDULÓ TISZTELETERE Termelési niox^alniak, barátsági találkozók a szabolcsi nők jubileumi programjában Versenymozgalmak, új szocialista brigádok, kiállí­tások szervezése. Mindez csak egy része annak a szé­les körű tevékenységnek, amelyet Szabolcs-Szatmár asszonyai, lányai végeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére. A nőbizott­ságok változatos programo­kat készítettek, melyeknek alapján békenagygyűlése­ket, baráti találkozókat, él­ménybeszámolókat, irodal­mi esteket, szovjet film­látogatásokat szerveznek. A vállalások középpont­jában az éves termelési ter­vek teljesítése áll. A tisza- eszlári Győzelem Tsz do­hánytermesztő brigádja például vállalta az átlag­termés húsz százalékos nö­velését, a bashalomi asszo­nyok a kertészetben tíz százalékkal növelik a ter­mést. Az ófehértói Búza­kalász Tsz-ben az asszo­nyok nyolcvan hold do­hányt művelnek meg, a ma- gyi Ujbarázda Tsz-ben pe­dig húszezer naposbarom­fi felnevelését vállalta a női brigád. Az 50. évforduló tiszteletére indított ver­senymozgalmakban közel kétezer asszony és leány vesz részt rendszeresen. A jubileumi évben meg­élénkült a nők körében a szocialista brigádmozga­lom. A nyíregyházi járás­ban például 1966-ban há­romszáz, 1967-ben már több, mint hatszáz új női tagja van a szocialista címért har­coló brigádoknak. Kiemelke­dő eredményt értek el Ven- csellőn: a termelőszövetke­zetben 11 női szocialista brigád versenyez, több mint kétszáz résztvevővel. Raka- mazon a meglévő három női brigád mellett további négy új alakult. Sok helyen szakmai tanfolyam indítá­sát tervezik a nőbrigádok az új. termelési módszerek megismerésének elősegítésé­re. A magyar—szovjet barát­ság elmélyítésére eddig nyolc helyen rendeztek ba­rátsági találkozót, amelyen szovjet asszonyak is részt vettek. Minden járásban több békegyűlést szerveztek a nőtanácsok. A nagyobb megmozdulások mellett sok helyen kisgyűléseket ren­deztek: nagykállói járás­ban például negyven kis- gyűlést, a nyírbátori járás­ban tíznél több kisgyűlést és több tanyanapot. Nagyszabású békede­monstrációkat szerveztek az asszonyok; több ezer aláírást gyűjtöttek, távirato­kat küldtek amelyekben el­ítélték az Egyesült Államok agressziós, békét veszélyez­tető tevékenységét. Csak a nagykállói járásból két­ezer, a fehérgyarmatiból ezer aláírást gyűjtöttek. Nyírmeggyes és Szamo,sszeg községekben az öntevékeny kultúrcsoport műsort adott, amelynek háromezer .■.forin­tos bevételét felajánlották a szolidaritási alapra, amely­ből a magyar nők egy Viet­namban épülő iskola építé­sét fedezik. A megye nőtanácsai, nő­bizottságai részt vesznek szovjet hősök sírjának gon­dozásában. Petneháza köz­ségben a nőtanács az 50. évforduló tiszteletére a hő­söknek kijáró tisztelet jelé­ül új emléktáblát készíttet és kerítést létesít a szovjet ka­tonák sírja köré. (m. a.) Negyedévvel a határidő előtt teljesítette 290 milliós termelési tervét a Nyíregyházi Konzervgyár Még közel száz nap vá­laszt el bennünket az év vé­gétől, de a Nyíregyházi Kon­zervgyárban a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére kibontakozott jubileumi munkaverseny máris nagy­szerű eredményt hozott. Me­gyénk legfiatalabb élelmi­szeripari nagyüzeméből ked­II rádió ás a televízió tudósításai az országgyűlós munkájáról A Kossuth-rádió szeptem­ber 27-én a 2# órakor kez­dődő, a többi napon a 19 órakor kezdődő esti króniká­ban tudósít az országgyűlés ülésszakáról. A televízió a tv-hfradó kiadásaiban rend­szeresen beszámol az ülés­szak eseményeirőL Az október 2-vel kezdődő héten a falurádióban „Tör­vényhozók a törvényről” címmel a parasztképviselők­kel és a mezőgazdasági ál­landó bizottság tagjaival, el­nökével beszélgetnek a rádió­riporterek az új szövetke­zeti, illetve földjogi törvény­ről. den délután jelentették: szep­tember 26-án teljesítették az egész esztendőre előirányzott 290 milliós termelési tervü- ket.­Ez a 290 milliós érték azt jelenti, hogy több, mint négyezer vagon konzerv ké­szült el az idei szezonban, elsősorban külföldi piacra. A gyár dolgozói, akik becsület­tel állják a jubileum tiszte­letére adott szavukat, az év eddigi kilenc hónapjában mintegy 650 ezer forint pré­miumot kaptak. Rendkívül jól alakul a ma is erős ütemű exportkiszál­lítás az üzemből. Az év há­romnegyedévére előírt ex­portmennyiségnél már 180 vagonnal többet küldtek eL A gyár vezetői, dolgozói úgy tervezik, a gazdasági év vé­géig még újabb 60 millió fo­rint értékű konzervet készí­tenek, teljes egészében ex­portra. MA6 PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK l

Next

/
Thumbnails
Contents