Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

/hM dő Tudomány X Technika £ Tudomány & Technika — Nem hallgattam rád, lefekvés előtt nem csuktam be ■c ablakot. Ha az érzésem nem csal, ez a felesége volt. — Nagyon szeretek önnel sétálni, sápadt bőre jól illik fW én bronz bőrömhöz. Mi az allergia? nehezebb lett, majd fulla Érdekességek Sokan bosszankodnak amiatt, hogy valamilyen élelmisaerből, esetleg gyógy­szertől vagy vegyi anyagok­tól kellemetlen kiütéseket kapnak; mások a széna il­latától náthásak lesznek. Ezek a legismertebb aller­giás bántalmak, de még számos olyan elváltozás is­meretes, amelyek allergiás betegség néven foglalható]-; össze. Lényegében az élő szervezet károsan megvál­tozott reakciókészségét, túlérzékenységé t jelenti — bizonyos anyagokkal szemben. Ha az allergiás szervezet sejtjei ilyen anya­gokkal érintkeznek, műkö­désükben zavar keletkezik és velük együtt a szerve­zet is beteggé válik. A sejtek rendszerint csak olyan anyagokkal szemben túlérzékenyek, amelyek­kel már korábban érint­keztek, mégis az újabb ta­lálkozás nem jár mindig ha­sonló következményekkel; ez bizonyítja, hogy az egyéni hajlamnak is nagy jelentősége van az allergiás betegség kialakulásában. Mesterségesen is előidéz­hető a túlérzékenységi ál­lapot olyan anyagokkal, amelyek jelenléte megvál­toztatja a szervezet fehérje­építését Ha egy élő szerve­zetbe idegen fehérjét fecs­kendezünk be, akkor a vérben ellenanyagok je­lennek meg és ezek az ide­gen fehérjét kicsapják. A kísérleti állat ilyenkor el­pusztul. Az emberi allergia ta­nulmányozásához állatok­kal végzett kísérletek adtak lehetőséget. Ha tengerima­lac szervezetébe minimális mennyiségű lószérumot fecskendeztek, a kis adag miatt semmilyen reakciót, sem váltott id, de szerve­zetét túlérzékennyé tette. Ha 2—3 hét múlva ismét csak nagyon kevés lószéru- mot fecskendeztek be, né­hány perc múlva súlyos mérgezési tünetek léptek fel: az állat szőre felborzolódott, vakar ódzott, köhögött, légvétele egyre dási tünetek között beállt a halál. Hasonló kórtani mecha­nizmuson felépülő kóros ál­lapotok embereknél is előfor­dulnak: a sejtekhez kötött ellenanyag és túlérzékeny­séget kiváltó anyag találko­zásakor létre jövő káros ál­lapotot nevezzük allergiás betegségeknek. Az allergiás állapotot előidéző anyag, az un. al- lergén, ellenanyagok ter­melődését indítja meg a szervezetben. Ha ugyanaz az allergén ismét bejut a szervezetbe — reakcióba lép az ellenanyagokkal és —, a sejtek károsodása nyo­mán felszabadulnak azok az ingeranyagok, amelyek az allergiás kórképet okoz­zák. Az allergiás jelenségek megismerése nyilvánvalóvá teszi, hogy a betegség le­küzdésére a legkézenfek­vőbb módszer a túlérzéke- nyítő anyag, az allergón tá­voltartása a szervezettől. Ha az allergén a táplálék alko­tó része — ne fogyasszuk azt; ha virágpor — akkor kör­nyezetváltozásra van szük­ség; ha foglalkozással járó vegyi ártalom — más fog­lalkozást kell keresni. Sokkal eredményesebb az a módszer, amelyet a Debre­ceni Orvostudományi Egye­temen dolgoztak ki: új gyógyszert, az un. hiszta- minezofehérjét hoztak létre. Ez a mesterségesen előállí­tott fehérjevegyület alkal­mazása a gyógyításban tel­jesen új irányt jelent az allergia elleni küzdelemben. Veszély nélkül adható a be­tegnek, mellékhatásai nin­csenek. További előnye, hogy sikerült kidolgozni olyan technológiai eljárást is, amely lehetővé teszi a készítmény üzemszerű gyár­tását TENGERI CSILLAG ÉS A FEJLÄBÜAK Azt a természet adta szikla­gátrendszert, amely az auszt­ráliai Queensland partjait védi, az utóbbi évtizedben jelentősen kikezdte a 30 centiméter nagyságú tengeri csillagfaj. Az ausztrál ható­ságoknak sok gondot okoz ennek a tengeri állatnak a „korróziós” tevékenysége. A sziklagát védelmére több módszerrel kísérleteztek, de egyikkel sem értek el ered­ményt. Nemrégiben az egyik ausztrál biológus kísérletei során jött rá, hogy a tengeri csillagnak halálos ellensége van: a puha testű fejlábú- akhoz tartozó állat, amely szintén 30 centiméter nagy­ságú és előszeretettel táp­lálkozik a tengeri csillag húsával. Ezt viszont az em­ber vadássza előszeretettel, mert a héja jól felhasznál­ható díszítésre. Az ausztrál szakemberek szerint a fej- lábúak védelmével meggá­tolható lenne a „sziklafogó” tengeri csillag túlszaporo- dása. „PIPÁZÓ” KUTYÁK Az Amerikai Rákkutató Egyesület munkatársai a do­hányzás és a tüdőtágulás közötti összefüggés tisztázá­sára kísérletsorozatot haj­tottak végre kutyákon. A kutyák a légcsövükbe veze­tett vékony csövön — „pi­pán” keresztül lélegezték be a dohányfüstöt. Először rosszullét fogta el őket, de utána hamarosan megkedvelték az „alatto­mos” nikotint. Néhány „pi- pázási szeánsz” után már szívesen mentek a „dohány­zószobába”, és az első szip- pontásoknál boldogan csó­válták farkukat. A kísérlet­sorozatban megvizsgált tíz kutya közül 5 már egy éven belül a nikotin áldozata lett, és mind a tíznél kimutatták a különböző fejlődési stá­diumban lévő tüdőtágulást. SAJTKONZERVÄLÄS — TORMÁVAL A jó minőségű sajtot, amíg csak „érlelődik” a sajtgyár polcain, a mikroorganizmu­sok tömkelegének támadásai fenyegetik. Sok vesződség van a sajtkarikákkal. for­gatni, törölgetni, szellőztet­ni kell az értékes terméket a penészedés, nyálkásodás elkerülésére. Szovjet kuta­tók rendkívül egyszerű mód­szert dolgoztak ki a sajt­karikák megóvására: tormá­ból készített — az emberre teljesen ártalmatlan — ki­vonattal permetezik be a kisebb-nagyobb sajt „ma­lomkerekeket.” Az így ke­zelt sajtokat nem veszé­lyezteti többé a mikrobák támadása, a tormában lévő védőanyagok — fitoncidok — távol tartják a károkozó­kat. 250 ÉVES SÖRÖSPALACKOK A brit szigeteket ostromló hullámok a közelmúltban ti­zenkét zöld színű söröspa­lackot vetettek partra. A szokatlan alakú, kis demi- zsonokra emlékeztető palac­kokat szakértők vizsgálták meg és megállapították, hogy legalább 250 évvel ezelőtt gyártották. Tartalmuk erős, nehéz sör volt, amely még most, egy negyed évezred múltán is élvezhetőnek bi­zonyult. A söröspalackok múltját és kalandos sorsát a Lloyd hajótársaság iratai alapján sikerült felderíteni. Az 1700-as évek elején Bowrey kapitány hajója sörrakománnyal Indiába in­dult, ám Kent grófság part­jai közelében hajótörést szenvedett, közel ahhoz a helyhez, ahol a palackok most partot értek. MÁSFÉLSZER TÖBB CUKOR Régi tapasztalat, hogy a cukorrépa levélzetének fej­lettsége összefügg a cukor- tartalommal. Ha letépjük a leveleket a növényről, erő­sen csökken a cukortarta­lom, a levelek dúsításával viszont ellenkező hatást ér­hetünk el. Szovjet kutatók érdekes módszert dolgoztak ki a levelek dúsítására. A fiatal növény körül fellazít­va a talajt és kiirtva a gyomnövényeket, a kultivá- torhoz erősített csúszókések keresztben bemetszik a ré­pafejeket. így a növényeken két fejrész képződik két csúcsrüggyel. Természete­sen a két fejrészben több levél fejlődik, a gyökértest­ben pedig másfélszer több cukor halmozódik fel. rovarAlló müanyag­CSOMAGOLÄS Német kutatók különböző fóliákból egyenlő nagyságú tasakokat készítettek és kü­lönféle malomi termékekkel — búza és kukoricaliszttel, stb. — töltötték meg, majd forrón lezárták. Ezután a ta­sakokat olyan helyiségbe tették, ahol sok ezer kárte­vő rovar volt. Már rövid idő múlva a tasakok jelen­tős részén a kártevő rova­roktól eredő lyukakat talál­tak. A rovarok csupán a polikarbonát tasakokat nem támadták meg. Ezt a fontos tapasztalati tényt a malom­ipar a jövőben hasznosítani fogja. HUSZFAJTA ALMA EGY FAN Ivan Lescsenko szovjet amatőr kertésznek sikerült egy fába húsz almafajtát beoltania. A kísérlet kitűnő­en bevált, a sokféle alma állítólag szebb a hagyomá­nyos módon termesztettnél. Nemcsak színben, ízben kü­lönböznek, hanem más-más időben is érnek be. Az al­maszüret ezen a fán augusz­tusban kezdődik és késő őság tart. FALAZÖGÉP Egy amerikai gépészmér­nök újfajta géppel örven­deztette meg a kőművese­ket. Falazógépet szerkesz­tett, amely százezer téglát helyezhet el naponta. Egy kőműves napi teljesítménye mindössze 800 tégla. A gép egyelőre csak egyenes fal­részeket tud építeni, a sar­kok rakásánál segítség*« van szüksége. KERESZTREJTVÉNY 1904 szeptember 24-én halt meg N. R. Finsen dán orvos. Milyen fontos gyógyászati eljárást kéz- |i deményezett? Beküldendő: Vízsz. 1. függ. 13. és vízsz. 35. Vízszintes: 13. Lo vaspályán található. 14. Bukfencem. 15. Nyers selyem. 17. Szólítom-e? 18. ÖSANO. 19. Ez egy magánhangzó. 21. L-lel a végén, tengeri zátonyokat al­kotó virágállat. 22. Éktelenül elavult! 23. Hősköltemény. 25. Kétjegyű mássalhangzó, kétszer. 26. Kevert bók. 27. Szótlan. 29. Közép-európai Kupa. 30. Német tojás. 31. Dunántúli város. 32. UIL. 34. KÜ. 36. EA. 38. For­dított kor! 39. Csete-paté. 40. Építőanyag. 41. Gép betűi kever­ve. 43. Köralakúra. 46. Halfajta. 47. Star betűi keverve. 49. Üveggyöngy utánzat. 50. Vízi madár + ö. 51. Éhesen. 53. Magot szór. 54. Dunántúli folyó. 55. Színművészünk (Zoltán). 57. Főn szerű szél, a Székelyföldön. 58. A földtörténeti harmadkor rétegéből származó kovadara­bok. 60. Közlekedési eszközön. Ffiggőleges: 1. A Tokara szigetcsoport egyike. 2 Követ alakító. 3. Pa­radicsomi. 4. Észak-atlanti Szö­vetség. 5. YLT. 60. Dél-vietnami államférfi. 7. Kétjegyű mással­hangzó. 8. EZH. 9. Laikus na­gyobbik fele. 10. Figyelmet el­terel. (+’). 11. Frappáns törté­netek. 12. Színművészünk (Nán­dor). 16. Tizennégy sorból álló, meghatározott rímképletű köl­teményeket. 19. Belső szerv’. 20. ...-vágd, nem apád! 23. Estélye­ket. 24. A görög istenek fejére. 27. Kitűzött feladatok. 28. Vasúti pályára. 31. Bírósági ügy. 33. Román pénz. 37. A szénsavat tartalmazó betét. 40. Szabolcs megyei község. 42. Éretté tesz, költőiesen. 44. Visszaver! 45. Kelet hangzói. 46. Szakított. 45. Vissza: Fás, virágos park. 50. ...Abdel Nasszer. 52. Horony+B. 54. Indián csónak. 56. Ételízesí­tői. 57. NOY. 59. Kéz végek! 60, „Némán” von. A megfejtéseket legkésőbb ok­tóber 2-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Szeptember 10-i számunkban • megjelent keresztrejtvény helyes MEGFEJTÉSE: iAszt Ferenc növendéke, s hagyománj^ai foly­tatója volt a zeneszerzés és zon­goraművészet terén. NYERTESEK: dr. Pásztor Ist­vánná, Periinger Imréné és Rostás Róza nyíregyházi, Var­ga Margit csengeri, Badacsonyi Zoltánná kersemjéni, Kovács Pálné mátészalkai, Sárréti Gé- záné nagy varsányi, Nótin János nyírbátori, Kormány Margit pe- nyigei és Laczai Barnáne tiszai kerecsenyi kedves rejtvényfej- tőink. A nyereménykönyveket pos­tán elküldtük.

Next

/
Thumbnails
Contents