Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 226. SZÁM ÁRA: 80 fillér 196T. SZEPTEMBER 24, VASÁRNAP A PARLAMENT NAPIRENDJÉN: az táj Munka Törvénykönyv Benépesült a nyíregyházi tanyai kollégium N Nyíregyháza környéki tanyákról régebben kilométereket gyalogoltak naponta i kisdiákok az iskoláig. Ezt a problémát oldotta meg az új kétszáz személyes tanyai kollé­gium, amelyet még az 1966-os tanév közepén adtak át rendeltetésének. Az idén összsl ismét benépesült a kollégium, a gyermekek mindent megkapnak, ami a tanulásukhoz ón szórakozásukhoz szükséges. • • Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1967. szeptember 27-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Ifjúsági szolidaritási ■■ agygy íí Iés \>1 regt házán IV' em került még törvény- javaslat az ország leg­főbb tanácskozó és törvény­hozó testületé elé, amelyben ennyi ember „dolgozott'1 volna, amelyről az érdekel­teknek ekkora sokaságát megkérdezték volna. Két hónapon át majd félmillió ember vitatta meg az új Munka Törvénykönyv ter­vezetét. Gyárakban, hivata­lokban, kereskedelmi válla­latoknál, állami gazdasá­godban majd 20 ezer hozzá­szólás került a jegyzőköny­vekbe. Valamennyi bő­vítette, finomította a ter­vezetet. Hozzászólásokból bővült a tervezet pl. azzal a javaslattal is, mely szerint a három, vagy ennél több gyermeket nevelő anyának járjon pótszabadság. To­vábbá: az egyedülálló apá­kat is olyan jogok illessék meg, mint az egyedülálló dolgozó anyákat. Kapjon az egyedülálló apa is fizetés nélküli szábadságot gyerme­kei ápolására, kapjon táp­pénzt ha beteg gyermeke még nem töltötte be első életévét es így tovább. Akadtak természetesen olyan javaslatok is, amelye­ket még a helyszínen a vi­tapartnerek elvetettek — ilyen volt például az, hogy fegyelmi büntetésként bír­ságot is kiróhassanak. (A kártérítési . kötelezettség, se- lejtkár, vagy a társadalmi, vállalati tulajdon hanyag kezeléséért persze más ka­tegóriába tartozik.) A törvénytervezetnek «z az országos és szép ered­ménnyel zárult vitája arra utal, hogy az emberek egy­re szélesebb körben isme­rik fel közéleti szerepüket, fontosságukat, s egyre job­ban megtanulnak bánni a szocialista demokrácia le­hetőségeivel. S, hogy így történt az a biztosítéka an­nak, hogy az elfogadásra kerülő törvény megegyezik majd az abszolút többség érdekeivel. Ez a végered­mény a szocialista demok­rácia mérhetetlen lehetősé­geire hívja fel újból a fi­gyelmet. S amilyen követ­kezetesen, s nagy haszonnal alkalmazzuk évtizede már a szocialista demokrácia szabályait országos ügyek­ben — olyan következetes­seggei kellene azt tenni a kisebb csoportokon, válla­latokon belül is. Ennek fel­ismerése pedig épp napja­inkban a legidőszerűbb, vagy — úgy is fogalmazhat­nánk: ahol eddig ennek a javaslatkéró, építő, vitázni kész szellemnek felismeré­sével adósak még, ott a pótlásra most igazán eljött a kedvező pillanat. Az önál­ló vállalati gazdálkodásnak az eredményessége minde­nütt azon is múlik, mennyire irányítanak demokratikusan a vezetők; hogy egy-egy lé­nyeges döntés előtt mennyi­re, s mekkora körben vitat­ják majd meg elképzelései­ket. A z Új Munka Törvény- könyv megalkotását is a gazdálkodás önállósulása tette halaszthatatlanná. A \ régi Munka Törvénykönyv j 1951-ben látott napvilágot, s| előírásai már nem tükröz­ték megfelelően a társadal­mi, gazdasági életükben be-| következett és bekövetkező változásait. Igaz, 1951 óta több mint ötvenszer módosították paragrafu­sait, ám a sok ki­igazítás, kiegészítés az előírásokat áttekinthetetlen­né, sőt némely kérdésben ellentmondásossá tette csak, s alig korszerűsítette. A régi Munka Törvénykönyv min­denre pontos és részletes előírást adott, a helyi adott­ságokra, szükségletekre nem volt tekintettel, megkötötte a munkavállalók, s a mun­kaadó kezét is, jogokban, kötelességekben egyaránt. Jó és rossz, régi és új munkás között például alig tett különbséget és így to- tovább. Az új Munka Tör­vénykönyv az elvi szabályo­kat adja csak meg, kerete­ket ad, amelyeken belül mindenütt szabadon mozog­hatnak a vállalatok, s vol­taképp valamennyi válla­lat, az új Munka Törvény- könyv előírásainak szelle­mében — a kollektív szer­ződés alakjában —, konk­rét, saját Munka Törvény- könyvet alkothat meg. Pél­dául az általános elvi sza­bály a próbaidőt 30 napban jelöli meg, ám ettől a „ke­rettől” a vállalat az új munkavállaló beleegyezésé­vel eltérhet. Több-kevesebb próbaidőt is megállapíthat. A felmondási határidőt, vagy a munkaidőt ugyanígy csak keretekben szabja meg az új Munka Törvénykönyv — a kereteken belül szabad a mozgás. Sőt, kívánatos is. Mindezeket, — a jutalom­szabadság, a .jövedelemsza­bályozás, a tanulmányi szer­ződések, stb. kérdéseivel együtt — a vállalatok a kollektív szerződések kere­tében dolgozzák ki részlete­sen. A vállalati kollektív szerződések rendszere is új vonása az önállósuló vállalati gazdálkodásnak. Igaz, a kollektív szerződések fogalma nem ismeretlen a hazai gazdasági életben. A negyvenes évek derekán úgynevezett iparági, szak­mai kollektív szerződések voltak érvényben. A nyom­dászok kollektív szerződése például valamennyi nyom­dásznak egyöntetű jogokat, és Kötelezelftségeket adott meg — valamennyi nyom­dában. Az alkalmazottak kollektív szerződése ugyan­így valamennyi alkalma­Szom haton megérkeztek Budapetre a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett szovjet fekete-tengeri flotta folyami hajócsoportjának egységei, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója al­kalmából tesznek baráti lá­togatást több Duna menti szocialista országban. A há­rom egységből álló hadiha­jóraj néhány perccel 12 óra előtt futott be a Margithíd pesti hídfőjének közelében feldíszített kikötőbe. A par­ton több száz érdeklődő gyűlt egybe. A fogadásnál jelen volt Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság titkára, Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács Végrehajtó zottra vonatkozott vala­mennyi vállalatnál; a helyi vállalati adottságoktól füg­getlenül. Az ötvenes évek kollektív szerződései inkább a munka verseny felajánlá­sához kötődtek, gazdasági, gazdálkodási vonatkozásuk csekély volt. Az új kollektív szerződéseket minden vál­lalat saját maga fogalmazza meg, s ahol megfogalmaz­zák, csak abban a gyárban lesz érvényes. Éppen ezért a vállalatoknak maguknak kell ügyelniök arra, hogy a szabályok kidolgozásánál elsősorban saját valódi vál­lalati igényeiket vegyék fi­gyelembe. S ebben a mun­kában a szocialista üzemi demokráciának újból nagy szerepet kell kapnia. Az új Munka Törvény- könyv lehetőséget ad majd a dolgozók fokozottabb és konkrétabb védelmére is, ennek mértékét a kollektív szerződések megkötésekor lehet meghatározni. Pél­dául áthelyezni valakit csak az érintett dolgozó bele­egyezésével lehet; megszűn­nek a felmondásokhoz kötő­dő hátrányos következmé­nyek, viszont felmondás el­len védettebbek lesznek a dolgozók; megszűnnek a fo­lyamatos munkaviszony el­bírálásának eddigi bonyo­lult szabályai, s ezentúl minden munkaviszonyban eltöltött idő beszámítható lesz. A dolgozó konkrétabb védelmét szolgálja majd az is, hogy ezután valameny- nyi munkaügyi szabály megalkotása és alkalmazása csak a szakszervezettel együtt, vagy azzal egyetér­tésben lehetséges. Vétójogot kapnak az üzemi szakszer­vezeti bizottságok és bővül ellenőrzési jogkörük is. Az új Munka Törvény- könyv-tervezet orszá­gos vitájának azonkívül, hogy a törvényjavaslatot fi­nomította, árnyaltabbá tet­te, még az is nagy előnye, hogy az 1968 január 1-én életbe lé­pő jogszabályt máris majd félmillió ember ismeri elég­gé pontosan, de legalább is szellemében. Szeptember 27-én összeül az országgyűlés, — napi­rendjén szerepel az új Munka Törvénykönyv meg­vitatása, magszavazása is. A képviselők szavazatával új törvény születik majd, amely meghatározza jogain­kat és kötelességeinket munka közben, az új gaz­dálkodási forma keretei kö­zött. Bizottságának elnökhelyet­tese, a Honvédelmi, a Kül- ügy-, valamint a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium több vezető beosztású munkatársa. Ugyancsak részt vettek a fogadtatáson a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság és más tömegszerveze­tek képviselői.' Ott volt az érkezésnél F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe és képviseltette ma­gát az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet csa­patok parancsnoksága is. Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhe­lyettes üdvözölte a hadiha­jón érkezett vendégeket, köz­tük N. I. Zsolobov elsőosz- tályű kapitányt, a hajóraj Forró hangulatú ifjúsági nagygyűlést tartottak szom­baton a nyíregyházi KISZ- fiatalok. A fegyveres erők klubjában csaknem négy­száz munkás-, katona- és diákfiatal gyűlt össze, hogy kifejezésre juttasa állás­foglalását az Egyesült Álla­mok vietnami agressziójával és a Görögországban tombo­ló féktelen terrorral kapcso­latban Egymás után álltak fel a KlSZ-alapszervezetek kül­döttei, s ítélték el az ame­rikai csapatok vietnami ga­rázdálkodását, a városok, lakónegyedek. kórházak bombázását. A fiatalok szo­lidaritásukról biztosították a vietnami fiatalokat, a hazájáért, annak szabadsá­gáért küzdő népét. A fiatalok beszéltek a legfrissebb görögországi ese­ményekről is. Felháborodás- ,sal szóltak a katonai dikta­túra népelnyomó intézkedé­seiről, a demokratikus és szabadságjogok semmibe vé­teléről. A nyíregyházi KISZ-esek csatlakoztak ah­hoz a már európai méretű mozgalomhoz, amelynek cél­ja Manolisz Glezosz, Mi- kisz Teodorakisz és más haladó görög hazafiak kisza­badítása a börtönökből, koncentrációs táborokból. Az ifjúsági nagygyűlés résztvevői táviratban ítél­ték el az Amerikai Egye­sült Államok világbékét fe­nyegető kalandorpolitikáját, vietnami agressziós háború­ját A vietnami nagykövet­ségre küldött szolidaritási táviratukban írják: „Hősi harcotok nemcsak magato­kért, hanem a világ vala­mennyi szabadségszerető rvé­parancsnokát, Sz. N. Rese- tov elsőosztályú kapitányt, : a Szovjetunió hősét, í. Szol- jannyikov tartalékos másod- osztályú kapitányt, akik mindhárman részt vettek a hazánk felszabadításáért ví­vott harcokban. Az ünnepélyes fogadtatás után a parancsnoki hajón sajtótájékoztatót tartottak. Ny. M. Popov harmadosztá­lyú kapitány elmondotta, hogy a flotilla hajóegységei több mint 2000 kilométert tettek meg és Becsnél fejezték be győzelmes útjukat. Különö­sen nagy érdemeket szerez­tek a Duna menti államok felszabadításáért vívott har­cokban. Pe érdekében történik, s diadalmaskodni fog az ag- resszor felett.” ,,Mi, fiatalok is minden tőlünk telhetőt megteszünk — hangzik az amerikai kö vétségre küldött tiltakozó távirat —, hogy erkölcsi és anyagi segítséget nyújt­sunk a hazájáért küzdő, hős vietnami népnek. Elítéljük Tegnap elutazott megyénk­ből az az öttagú szovjet me­zőgazdasági küldöttség, melynek vezetője A. A. Sesz- tyigyiszjátnij, a Szovjetunió Kárpátontúli Területi Taná­csának VB. elnökhelyettese, tagjai: J. Sz. Rudik, a Husz- ti Járási Pártbizottság tit­kára. J. V. Maszkelevics, az irsavai termelési igazgató­ság vezetője, Kucin Vera Prokofjevna, a Tyácsevszki i rajon Marx Károly Kolhozá­nak elnökhelyettese és Bocs- káj, a XXII. Pártkongresz^ szus Kolhoz elnöke. A delegációt a határon dr. Gombás Sándor, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, Nemes Imre, a megyei tanács vb. elnökhe­lyettese. Gulyás János, a Hét végén kiadós eső segítette az őszi betakarí­tás, szántás és vetés gyor­sulását Az eső által a ta­laj fellazult, így könnyeb­ben végezhető a cukorrépa, a burgonya és egyéb kapás­növények szedése, kony- nyebben, jobb minőségű vető­szántást végezhetnek a gé­pek. Az állami gazdaságok megyei igazgatóságának fö- agronómusa erre alapozva jelentette ki, hogy a burgo­nya betakarítása 2136 hold­ról a gépekkel most már gyorsabban történhet s ok­tóber 10-re végeznek is a munkával Százszázalékos gépesítés­sel a silonövényeket eddig 2500 holdról gyűjtötték be, 220 ezer mázsa takarmányt tartósítottak. Ezt a mun­kát a jövő hét közepéig be­fejezik. Tavaly a kukorica 30 százalékát takarították gép­pel, idén ez eléri a hetven az Egyesült Államok vi«t- nami agresszióját. Követel­jük a bombázások, az esz­kaláció megszüntetését, a* amerikai csapatok kivoná­sát!” A nagygyűlés résztvevő a táviratokat tízezer nyír­egyházi fiatal nevében ír­ták alá. megyei pártbizottság, mező- gazdasági osztályának, veze­tője és Kovács István, a me­gyei tanács mezőgazdasáfii osztályvezetője búcsúztatták. Ugyanekkor visszaérkezett a Szovjetunió Kárpátontúli területéről az az öttagú Sza­bolcs megyei mezőgazdasági küldöttség, melynek vezető­je Kállai Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titká­ra, tagjai: Vincze József, * Nyíregyházi Járási Tanács VB. elnöke. Hosszú László, a Tisza vasvári Állami Gaz­daság igazgatója. Szabó László, a nagykállói Zöld Mező Tsz elnöke és Varga András, a KISZ kisvárdai járási bizottságának első tit­kára. százalékot, főleg úgy, hotgr 19 gabonakombájnt szerel­nek fel kukorica adapterrel, s ennek teljesítőképességét a maximálisan kihasznál­ják. A betakarítás mellett, mint minden mezőgazdasági üzemben legfontosabb te­endők közé tartozik a* őszi szántás és vetés. A* állami gazdaságokban őszi kalászost, árpát, rozsot es búzát, valamint takarmány- keveréket idén 10 395 hol­don vetnek. Ehhez istálló- trágyázást eddig 4780 hol­don, talajmunkát 6500 hol­don végeztek. A szántóföldi munkák mellett serény az élet a kertészetekben is. Az álla­mi gazdaságok gyümölcs- kertjei a tavalyi termésnél 10 százalékkal nagyobb áru- mennyiséget adnak. Almáb# igy a várható termés 680# vagon körül lesz. Szovjet flottilaegységek érkeztek Budapestre Hazautazott megyénkből a szovjet küldöttség, visszaérkezett a Szovjetunióból a szabolcsi delegáció 6800 vagon alma az állami gazdaságokból mié M*t«r!«pu amrUDiimu,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents