Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-22 / 224. szám
„Föld-levegő“ rakéták lövik Haipkoagban a támadó gépeket *v Kiadták a hivatalos amerikai veszteséglistát MOSZKVA Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke csütörtökön a Kremlben fogadta a francia parlamenti képviselők küldöttségét, amely szeptember 7-e óta tartózkodnak Moszkvában. SZÓFIA Burgiba tunéziai elnök meghívta Todor Zsivkovot, a bolgár minisztertanács elnökét, hogy a neki megfelelő időpontban tegyen hivatalos látogatást Tunéziában. Todor Zsivkov elfogadta a meghívást, amelynek időpontját diplomáciai úton tisztázzák. DAKAR Sekou Touré guineai elnök csütörtökön rádiónyilatkozatban jelentette be, hogy szabadon bocsátottak több elefántcsontparti foglyot, akiket azért tartóztattak le, mert összeesküvést szőttek a guineai kormány ellen. Az AP feltételezése szerint lehetséges, hogy ez a gesztus arra bírja majd az elefántcsontparti kormányt, hogy viszonzásul szabadon engedje a túszként fogva tartott guineai diplomatákat BÉCS A bécsi bíróság újabb büntető eljárást indított Otto Skorzeny, az SS egykori hírhedt tisztje ellen. A vád: két holland személy meggyilkolása, Illetve 38 jugoszláv kommunista lemé- szároltatása. Az osztrák származású Skorzeny ellen a bécsi bíróság már 1945- ben letartóztatási parancsot adott ki. Osztrák sajtójelentések szerint Mussolini egykori megszöktetője, aki nagy nyugatnémet acélkonszernek képviselőjeként hosszú évek óta Madridban él, a háború óta megfordult már Ausztriában. Peking (MTI) Kantonban és környékén folytatódnak a Mao hívei és ellenfelei közötti véres ösz- szecsapások — jelenti a TASZSZ. Külföldi hírügynökségek közlése szerint szeptember 17-én este Mao ellenfelei gépfegyverekkel és aknavetőkkel a város határában szétverték az ellenük kiküldött, s több mint ezer főt számláló katonai és „vörösgárdista” egységeket. Szeptember 19-én a városban „Mao vörös őrei”-nek vesztesége több mint száz halott volt a városi munkásokkal folytatott tűzharcban. A pekingi sajtó semHanoi (MTI) A haiphongi rádió közölte, hogy a kikötőváros légvédelmi ütegei csütörtökön újabb hét amerikai repülőgépet semmisítettek meg. Hanoiból keltezett TASZSZ jelentés szerint az amerikai légierő támadásainak visz- szaverésében a „föld—levegő” rakétaalakulatok játsz- szák a vezető szerepet. A haiphongi légvédelmi tüzérség vezérkara bejelentette, hogy szeptemberben a város fölött összesen huszonhat amerikai repülőgépet lőttek le. Csütörtökön az amerikai hadvezetőség Saigonban közzétette a háború eddigi veszteséglistáit. Ezek szerint Demirel LeningrádlsaR Leningrád (TASZSZ) Süleyman Demirel török miniszterelnök és kísérete csütörtökön Moszkvából Le- ningrádba érkezett. A Néva- parti városban Demirel mindenekelőtt a fémipari üzemet tekintette meg. ' Tapssal fogadták Demirel miniszterelnököt és kíséretét a fémipari üzem dolgozói. A gyárban látottak iránt különösen nagy érdeklődést tanúsított Mehmet Turgut iparügy és Refet Sezgin energiaügyi miniszter. A török kormányfő ezután a piszkarjevi temetőt tekintette meg, ahol a második világháború 900 napos blokádja idején elesett lenin- grádiak nyugszanak, — több mint félmillióan. . Demirel miniszterelnök itt megkoszorúzta a hősök emlékművét. mit sem közöl a Kantonban és az ország más részein lezajló eseményekről. Csupán a harcok beszüntetését szorgalmazó, állandóan ismétlődő felhívásokból lehet következteni e harcok folytatódására. A párt kádereivel, a kínai forradalmi mozgalom veteránjaival való kegyetlen leszámolásról érkeznek hírek Szecsuan és Csiang- hszi tartományokból. A kínai fővárosban tovább erősödik a Liu Sao-Csi-ellenes kampány. A Renmin Ribao minden második-harmadik nap közöl egy-egy kiadós leleplező cikket. az elmúlt héten halottakban, sebesültekben és eltűntnek nyilvánítottakban az amerikaiak 2014, a dél-vietnami kormánycsapatok 853 és az egyéb szövetségesek 172 embert veszítettek. A nyilvánosságra hozott statisztikákból kitűnik, hogy az amerikai expedíciós hadtest vesztesége 1961 január 1-e — a vietnami ügyekbe való amerikai beavatkozás hivatalos kezdete — óta 13 365 halott, 83 433 sebesült és 749 „eltűnt.” Említésre érdemes, hogy idén január 1-től szeptember 17-ig bezárólag több amerikai katona (6721) vesztette életét Dél-Vietnamban, mint a megelőző hat évben együttvéve (6644.) Ugyancsak ugNew York (MTI) Az ENSZ közgyűlésének 22. ülésszaka csütörtökön megkezdte az általános politikai vitát. A hagyományoknak megfelelően Brazília külügyminisztere, Jose Pinto nyitotta meg. Ezt követően Arthur Goldberg, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. Beszédében kijelentette, az Egyesült Államok „nem engedi meg, hogy Észak- Vietnam katonai megoldást erőszakoljon Dél-Vietnam- ra” és hogy „az USA nem csökkenti erőfeszítéseit, hogy segítséget nyújtson Dél-Vi- etnamnak.” Az amerikai küldött ezzel ismét állást foglalt a vietnami háború folytatása mellett. Goldberg ismét előadta a sokat hallott washingtoni frázisokat az USA „tárgyaló készségéről.” De félreérthetetlenül közölté, hogy kormánya nem hajlándő abom- bázások megszüntetésére, amit saját beismerése szerint is sokan tekintenek a tárgyalások megindulása lehetőségének. Goldberg ismét a szokásos feltételhez kötötte, s előre pozitív választ követelt arra, hogy a bombázások esetleges megszüntetését követően a VDK kormánya kész lesz a tárgyalásra. A közel-keleti kérdéssel kapcsolatban Goldberg leszögezte, hogy kormánya szerint a rendezésnek a következő elveken kell alapulnia; a térségben „minden nemzetnek joga van az önálló életre” s ennek értelmében meg kell szüntetni az évrásszerűen emelkedett a sebesültek száma is: a háború kezdete óta 83 443 amerikai katona sebesült meg — ebből negyvenötezerhétszáz- öt idén. 1967 szeptember 9-én a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok összlét- száma elérte a 465 ezret. Az úgynevezett szövetséges — dél-koreai, fülöp-szigeti, ausztráliai és új-zélandi— csapatok létszáma mintegy 56 ezerre volt tehető és hozzájuk csatlakozott csütörtökön az Egyesült Államok vietnami kalandjában most már aktívan is részt vevő Thaiföld, az első 1200 főnyi Dél-Vietnamban partraszál- lított egységgel. tizedek óta fennálló hadiállapotot, a csapatokat ki kell vonni a békés rendezésnek megfelelően, biztosítani kell a menekültek jogait, a tengerszorosok és a csatornák hajózásának szabadságát, véget kell vetni a térségben a fegyverkezési versenynek, tiszteletben kell tartani a fennálló határokat és a fegyverszüneti vonalakat, s végül, Jeruzsálem problémáját valamennyi érdekelt fél bevonásával kell rendezni. Ezek az elvek többnyire az izraeli kormány álláspontjának felelnek meg. Jens Otto Krag dán miniszterelnök és külügyminiszter, aki Goldberg után szólalt; fel a közgyűlésen, sürgette, hogy vessenek véget az amerikai bombázásoknak Vietnamban. „Ez a kezdeti lépést jelentheti a tárgyalások felé” — hangoztatta, hogy katonai eszközökkel nem lehet megoldani Vietnam problémáját. Az egyedüli út a tárgyalások útja, s e tárgyalásokon minden érdekelt félnek részt kell vennie. Egyéb kérdésekkel kapcsolatban Krag leszögezte, hogy Dánia egyetért az atomstop-egyezménnyel. Kijelentette, kormánya szerint a kínai nép egyetlen jogos képviselője az ENSZ-ben a Kínai Népköztársaság. Magyar idő szerint 17,10 órakor elnapolták azENSZ- közgyűlés csütörtök délelőtti ülését. A közgyűlés pénteken, magyar idő szerint 15,30-kor folytatja az általános politikai vitát. Kínai események Tanácskozik az ENSZ-közgyűiés Ünnep a bombák füzében Hanoi, 1967. szeptember 19. A Központi Sajtószolgálat kiküldött tudósítójának telexjelentése A bejáratnál milicista lányok állnak őrt, fegyverrel. A dzsungel mélye felé vezető út két oldalát dús ázsiai növényzet övezi. Itt- ott karcsú pálmafák merednek az égre. Néhány száz méterrel arrébb, egy tisztáson, 3—6 éves gyerekek sorfala között széliünk ki a gépkocsiból. Énekkel fogadnak bennünket. Szeptember 18-án őket köszönti, ünnepli az ország. A hagyományok szerint ugyanis most van Észak-Vietnamban a gyermekek ünnepe. A sokat szenvedett ország több mint hétmillió ifjú állampolgárát ünnepük. Ez az 340 óvodás, akiknek most éppen vendégei vagyunk, a dzsungelbe telepített Loung-tru óvodában él. Az ünnepség, a megemlékezés minden percében, minden mozzanatában érződik a háború. Ha le is tesszük acélsisakunkat, ha a gyerekek táncát, énekét figyeljük is, pillantásunk nem kerülheti el a felettünk lévő magasfigyelőt, ahol a milicisták távcsővel kémlelik az eget. Az ünneplőbe öltözött csöppségektől azt kérdi Nkuyen Thi Thai óvó néni: — A jó kisgyerek hogyan megy az óvóhelyre? — s az óvodások pillanatok alatt előrehajolnak, kezüket elől összekulcsolják. Ha az ember nem ebben a környezetben lenne, játéknak tűnne mindez; a nyiladozó értelmű gyermekek önfeledt játékának. Ez itt azonban nem játék: a háború kényszere érződik a csöppségek mozdulatán. Hiszen ez a „játék” bombázások idején életüket mentheti meg, amikor meghajlott derékkal, gyorsan az óvóhelyre rohannak. Az egyik játékszobát mt*4 tátják a vendéglátók. Bambuszból készült. A szülők építették szabad idejükben. S azt a csaknem egy méter magas, több mint 30 centiméteres agyagfa- lat is, amely a bombák szilánkjaitól védi kicsinyeiket, A bambuszasztalokon játékok: közöttük olyanok is* amelyek a testvéri szocialista országokból, közlük Magyarországról érkeztek. S mutatják azokat a maszkokat, álarcokat is, amelyeket — a hagyományok szerint — ilyenkor a gyerekek viselnek. Egy maszkot külön félretettek, ahhoz hem nyúl senki. Emlék az, és vádló dokumentum. A négyéves kislánynak, Nguyen Thi Thu-nak készítették szülei. Ö már nem veheti fel: a múlt hét elején támadást intéztek az amerikaiak a falu és az óvoda ellen. Akkor történt... A leszálló este már újból Hanoiban ér. A város egyik legszebb helyén, a kis tó környékén valamikor ezen az ünnepen ezrek és tízezrek köszöntötték a csöppségeket. Most a parkok pázsitják óvóhelyek váltották fel. A családok elsősorban otthonukban, szerényebb keretek között ünnepelnek és a legtöbben távol gyermekeiktől, hiszen a városokból több millió gyermeket kellett a falvakba és a dzsungelbe telepíteni. Hazaérkezve bekapcsoljuk a rádiót. Keresgélünk a hullámhosszakon. A saigoni adóállomás kommentárt közöl az elmúlt héten végrehajtott VDK elleni bombázásokról. Tolmácsom fordít néhány mondatot: „...az amerikai légierő gépei az elmúlt héten katonai célpontokat bombáztak északon. S emlékezetembe villan a) Luong Tru óvoda. Király Ferenc Nőtüntetés Washingtonban Washington (MTI) Az amerikai fővárosban szerdán a „Nők harcoljatok a békéért” elnevezésű békeharcos szervezet kezdeményezésére mintegy ezer asz- szony részvételével nagyszabású gyűlést tartottak. A gyűlés részvevői tiltakoztak a vietnami szennyes háború ellen és követelték az amerikai katonák kivonását Dél-Vietnamból. A gyűlés után a tüntetők megpróbáltak a Fehér Ház elé vonulni, azt azonban rendőrkordon védte. A rendőrök dúrván támadtak a nőkre* ütlegelték őket és több tüntetőt letartóztatak. Nyikolaj Amostov: Szív és gondolat Regény 9. Odaülök az ágyára. Szeretném megérinteni, megsí- mogatni, szeretném a hangját hallani. — No, hogy vagy, Le- nácska? Hogy aludtál? Felemeli hosszú szempilláit, és megpillantom nagy* kék, hihetetlenül kék szemét. — Jól-va-gyok.„ — szól kissé elnyújtva és szinte kacéran elmosolyodik, a kis kedves! — Ma már egyáltalán nem fognak megszúrni és átköltözöm a hatos szobába. Csak a papámnak el kell utaznia... Már megmosták és gondosan megfésülték. Két tömör kis varkocska két oldalra mered. Bennük fehér kap- ronmáslik. Lena hajának befonására bizonyára a laborból mentek át a lányok. Van néhány fiatal laboránsnőnk, rendszerint ők veszik gondozásukba kis kedvenceiket. A papája aligha fonhatta volna be ilyen szakértelemmel... Lena papája műszerész. Otthon kisgyermekük van, s az anya csak két napra utazhatott ide. Megmondhatom : ápolónőink megbecsülik a papákat, azt mondják, értelmesebben lehet velük beszélni és ritkábban esnek pánikba. Ez a papa ráadásul rendbehozta a főzőlapokat, az inhalátort, a szívókészüléket, mindenféle munkában segít. Nehéz probléma az anyák és az apák kérdése. A felnőttekhez a műtét utáni helyiségekbe senkit sem engednek be, nehogy „fertőzést hozzanak be.” A kicsik körül azonban ott ülnek a szülők, pedig a fertőzés veszélye itt még súlyosabb. Ezt az engedményt a szánalom kívánja. Nem szabad, vagyis egyszerűen lehetetlen nemet mondani az anyának vagy az apának akkor, amikor gyermeke élet és halál között lebeg. Igaz, némelyikük segít_ a nővéreknek és a segédnővéreknek: felemelni, átfektetni, megetetni a kis pácienst. Személyzetünk kis létszámú, mindig elkél a segítő kéz. A legtöbb szülő azonban zavar. A betegekkel hozzáértően kell bánni. S ráadásul, erős idegekre van szükség. Vagy legalábbis megszokásra. Akadnak hisztérikus vagy egyszerűen rosszindulatú emberek. Ezek folyton gyanakodnak, hogy a nővér és az orvosok lelkiismeretlenek, lusták, szívtelenek, majdhogynem a gyermekkínzás vágya él bennük. Az ilyeneket sürgősen el kell távolítani. Megjegyzem, igen ritkán mennek panaszra. Bizonyára utóbb nyugodtan végiggondolják és elszégyenlik magukat. Akadnak szemtelenek is. Ezek mindenféle szereket csempésznek be a betegekhez: titkos utakon jutnak be, még saját hálóköpenyüket is odahozzák. Gyanítjuk, egy vénecske segédnővér a tudakozóban borravalót szed az ilyen mesterkedésekért. Idehallgass, barátocskám, most már eleget foglalkoztál az aprócseprő dolgokkal. Indulnod kell a műtőbe. Lenácska és Vologya egészen jól vannak,' Vovka is életben marad. Tehát mégis van mentséged az úristen vagy saját magad előtt — ami ugyanazt jelenti. Megyek. Nem lehet tovább halogatni. Bennsőmben minden megfeszült. Érzéseim valami gombóccá gyúródtak össze. Beöltözés. Szemüveg. Álarc. A bejáratnál apró rendetlenségekre leszek figyelmes, de nem szólhatok. Meg kell őriznem nyugalmamat. Lesz még okom, hogy elveszítsem. A kislány már a műtőben fekszik. Csövet vezettek a légcsövébe, bekapcsolták az érzéstelenítő gépet. Alszik. Asszisztenseim — Marija Vasziljevna, Pjotr Alekszandrovics és Vologya sterilizált törülközőkkel rakják körül a műtéti területet. Marina műtősnővér zárkózott, szép arcú, karcsú leány, kezét asztalkájára téve áll. Mindent előkészített. Mi is mindent — bennsőnkben. Az előkészítő helyiségben kezet mosok. Szó nélkül és szinte gondolatok nélkül. Már tegnap végiggondoltam mindent, és ma reggel is, az imént, mialatt a kórtermet jártam végig. Egy kefe. Még egy. Belépek a műtőbe. Csöndben kapom a kézi kendőt* majd az alkoholt. Felöltöm a köpenyt. — Igazítsák meg a világítást. Sohasem állítják be a lámpát úgy, ahogy műtét előtt kell. Állj! Bosszankodnom tilos. Úgyis mindegy, legközelebb megint rosszul fogják beállítani. Egye meg a fene. A beteg a jobboldalán fekszik. Az első műtét nyomát jelző sebhelyet már kimetszették s éppen most helyezik rá a szorítókat a vérző kis erekre. Marija Vasziljevna mozdulatai pontosak, gondosak. Ö a megtestesült nyugalom és hozzáértés. A látszat azonban csal: Marija Vasziljevna nagyon ideges és amikor ő maga operál, gyakran házsártos is. Mindezt agyvelőmnek egy pici sarkában észlelem. Marina enyhe sértődöttséggel adogatja a műszereket, szavak nélkül és mindig tudja, mire van szükség. Nagy a gyakorlata és rég dolgozunk együtt. Elsőrendű műtősnővér. Sőt, több ennél: segítőtárs. Kesztyű. Alkohol. Odaál- lok a helyemre. Elmetszem a bordaközi izmokat, eljutok a mellhártyaüreghez. Csupa összenövés. A tüdő hozzánőtt a mellkasfalhoz: ez természetes az előző műtét után. Szoros összenövések, ujjaimmal nem tudom I szétválasztani őket, szikével vagy ollóval kell szétvágnom. Vérzik, alvasztani kell vagy pedig egyszerűen kiégetni a diatermiás készülék villanyáramával. Könnyű kis füst és égésszag. ★ Minden szinte automatikusan történik. Látom az operációs felületet, a tüdőt* fejemben a tervem és annak különféle változatai* szakaszait egymás után hajtom végre a megszokott*' egyszerű mozdulatokkal. A kezet irányítani: ebből áll műtét közben a gondolkodás. Mozgás, tekintet, az eredmények pillanatnyi felmérése, a mozzanat lezárása. Az egész külvilág kikapcsolva. így állhat az ember hat óra hosszat is* és nem érzi, hogy lába van. Persze olyankor, ha nehéz az eset. Ha könnyű, akkor mindennapos munka, mint egy lakatosé. Ez most nehéz. Pontosabban: nehéz lesz. Mihelyt a tüdő felső lebenye elvált a mellkasfaltól, láthatóvá lett, hogy a daganatra emlékeztető tömörülés — szövetszaporulat — a szívből kivezető erekben helyezkedik el: az aortaíven, vagy a tüdőverőérben. A tüdő csak odanőtt, s a vérzés oka ott, a nagy erekben rejlik. Ha megnyomom a daganatot, lüktet ujjam alatt. Aneurizma — ér tá gúlát? Az aorta aneurizmája. (Folytatjuk! Fordította: Radó György
