Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-21 / 223. szám

Megalakult a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége A képen balról: Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Czine Ferenc, a zsurki Kossuth Tsz elnöke, ' Horváth János, a nyíregyházi Ságvpri Tsz- elnöke, Szabó István, az MSZMP KB tagja, az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanács elnöke és Gulyás János, a megyei párt bizottság osztályvezetője. Szerdán került sor Nyír­egyházán a megyei tanács nagytermében a Tisza menti Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének alaku­ló küldöttgyűlésére. E szö­vetséghez 85 tsz és 11 ter­melőszövetkezeti csoport csatlakozott, ide tartoznak a tiszalöki járás és Nyír­egyháza város közös gazda­ságai, valamint a kisvárdai és nyíregyházi járások Ti­sza mentén gazdálkodó tsz-ei, s így csaknem 260 ezer hold földet foglal ma­gába. A küldöttgyűlést a terü­leti tsz-szövetség előkészí­tő bizottságának elnöke, Horváth János, a nyíregy­házi Ságvári Tsz elnöke nyitotta meg, ezután meg­választották a küldöttgyű­lés levezető elnökét: Czine Ezután került sor a kül-' döttgyűlés bizottságainak megválasztására, majd Hor­váth János, a területi szö­vetség előkészítő bizottságá­nak elnöke mondott be­számolót. Bevezetőben a tsz-mozga- lom húszesztendős múltjá­ra tekintett vissza, s meg­említette, hogy a fejlődés, különösen a mezőgazdaság átszervezése óta olyan je­lentős, mely lehetővé és szükségessé tette a gazda­ságirányítási rendszerrel együtt a termelőszövetkeze­ti gazdálkodás önállóságá­nak növelését és a tsz-szö- vetségek életre hívását. Ez­után a szövetkezeti mozga­lom legfontosabb eredmé­nyeiről szólt. Hangsúlyozta, hogy 1960—66 között az egy főre jutó termelési ér­ték 24 ezer forintról több mint 39 ezer forintra nö­vekedett, s a tsz-ek gaz­Ferencet, a zsurki Kossuth Tsz elnökét Az alakuló ülésen megje­leni és az elnökségben fog­lalt helyet Szabó István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, dr. Gombás Sándor, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára, Murczkó Károly, az MSZMP Nyír­egyháza városi bizottságá­nak első titkára és Kanda Pál, az SZMT vezető tit­kára, Koncz Károly, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkára, Gulyás Emilné dr. a megyei tanács vb elnökhelyettese, Gulyás János, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője, Szabó Mihály az MSZMP tiszalöki járási bizottságának első titkára, dasági megszilárdításával együtt erősödött szocialista nagyüzemi jellegük is. Ezt bizonyítja a közös vagyonuk, forgó és tiszta vagyonuk gyarapodása. Az egy dol­gozó tsz-tagra jutó részese­dés meghaladja a 11 ezer forintot. Horváth János elemezte azt, hogy a tsz-ek speciális adottságainak megfelelően alakultak a beruházások is. Ezek között elsősorban a . dohánypajták építését, a gyümölcstelepítést, az ön­tözött területek növekedé­sét. A második ötéves terv időszakában 13 ezer hold dohány befogadására alkal­mas dohánypajta épült, a gyümölcstelepítések terüle­te 21 ezer holddal növeke­dett, s ebből a Tisza menti Tsz Szövetség területére 8 ezer hold telepítés esik. Hat évvel ezelőtt még alig volt öntözéses terület, most e Biró IÁszló, a Nyíregyházi Városi Tanács VB elnöke, Kovács István, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osz­tályának vezetője. Az el­nökség soraiba választot­ták Mezei Bélát, a nyírte­leki Szabad Nép Tsz, Bor­ivó Károlyt, a tiszalöki Kossuth Tsz, ifj. Gerák Józsefet az ibrányi Rákóczi Tsz, Szántó Sándort, a ti- szadadai Vörös Csillag Tsz, Torda Lászlót, a sényői Bú­zakalász Tsz, Belinszki Ká­rolyt, a dögéi Rákóczi Tsz, Battyányi Andrást, a tisza- bezdédi Kossuth Tsz, M. Tóth Gyulát, a tiszadobi Táncsics Tsz, Gincsai Mi­hályt, a nyíregyházi Egye­sült Erő Tszcs elnökét, L. Szabó Bertalant, a tisza- szentmártoni Táncsics Tsz párttitkárát. szövetség területén már 10 ezer holdon végeznek öntö­zéses gazdálkodást a tsz-ek. Az átszervezés évében ösz- szesen 686 traktor volt a tsz-ekben, s ma már 3400. Ezt követően a szakem­berellátottságról szólt, mely 1962 óta 3,6-szorosára növe­kedett a területen. Majd a fejlődést gátló tényezőkről beszélt, amelyek lassítják a tsz-ek továbberősítését. Megemlítette, hogy a nagy­arányú beruházások ellené­re is a közös gazdaságok­ban elmarad a szükségle­tektől az anyagi és műsza­ki színvonal. Lassú a kor­szerű termelési eljárások bevezetése, új fajták al­kalmazása a közös gazdasá­gok adottságaihoz képest. Különösen a kapcsolódó, járulékos beruházások el­maradását hangsúlyozta, amelyen a jövőben változ- tani szükséges. Ezek tükrében elemezte Horváth János, miért is van. szükség a tsz-ek önálló­ságának növelésére és a tsz-szövetség megalakításá­ra. Beszélt arról, hogy a jövőben jobban szükséges törekedni a közös gazdasá­goknak a vállalatszerű gaz­dálkodásra, s ezzel együtt a szövetkezeti demokrácia szélesítésével a tsz szövet­kezeti jellegének erősítésé­re. Hangsúlyozta, hogy fej­lődni kell a tervszerűség­nek, a gazdaságosság és a szocialista elosztás elvét jobban és tisztábban érvé­nyesíteni a gazdálkodásban és az elosztásban. Szólt azokról a gazdasági, politikai intézkedésekről, kormányi n tézkedésekr öl, amelyek az említett elvek megvalósítását segítik elő. Majd a Tisza menti Jsz-ek Területi Szövetségéről be­szélt, mely a Tisza mentén elterülő tájegység tsz-eit foglalja magába. — Ez a tájegység — folytatta — Tiszadobtól Zsurkig a Ti­sza bal parti részét foglal­ja el. A szövetséghez min­den termelőszövetkezet csatlakozott. A szövetség te­rületének talaja, földrajzi elhelyezkedésénél fogva vál­tozatos. de a megyei átlag­nál jobb. A talajadottságok jó lehetőséget biztosítanak a burgonya, dohány, búza, cukorrépa és kukorica ter­mesztésére. Ezt az éghajla­ti adottságok is lehetővé teszik. A terület víznyerési és domborzati viszonyai al­kalmasak az öntözésre, amelyek kihasználása még kezdetleges. Ezen az állapoton lénye­gesen változtat majd a Ti­sza II. vízlépcső megépítése, amely lehetővé teszi, hogy további 50 000 holddal nö­vekedjen az öntözés lehe­tősége. így növelhető a szö­(Folytatás a 3. oldalon) Az előkészítő bizottság beszámolója Folytatja tanácskozását az ENSZ-közgyűlés New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés ’ 22. rendes ülésszakának . első ülése kedden délután —'ma­gyar idő szerint 23,22 óra­kor — ért véget. Az ülésen megválasztották a közgyűlés hét főbizottságának elnöke­it. A többi között az első (politikai) bizottság elnöké­vé Iszamil Fahmi EAK-dip- lomatát. A különleges po­litikai bizottság elnökévé a hondurasi Humberto Lopez Villamilt választották. A keddi ülésen Nils-Go- ran Gussing ismertette je­lentését a közel-keleti arab menekültek helyzetéről. A svéd diplomata a főtitkár megbízásából július 11 és' szeptember t között Liba­nonban, Szíriában, Izraelben, Jordániában és az EAK-ban tett körutat. A jelentés han­goztatja, hogy a közel-keleti háború áldozatai továbbra, is súlyosan szenvednek a fegy­veres konfliktus nyomán ki­alakult feszült helyzetben. A főtitkár képviselőjének munkáját az érdekelt kor­mányok elősegítették, ugyan­akkor azonban a jelentés sajnálattal állapítja meg, hogy az izraeli hatóságok nem engedték meg a négy- szemközti beszélgetést az iz­raeli csapatok által meg­szállt területeken élő ara­bokkal és az arab hadifog­lyokkal. A jelentés az arab menekültek számát 350 ezer­re becsüli. Szeptember 9-ig több mint 14 ezer jordániai menekült tért vissza a meg­szállt jordániai területekre. Az Izrael által megszállt Szíriái területekről úgyszól­ván az egész arab lakosság elmenekült. Gussing jelentésében meg­állapítja, hogy az arab la­kosság részéről számos pa­nasz érkezett hozzá. Kegyet­lenkedések, kényszerkitele­pítések miatt. Izraeli rész­ről cáfolták a vádakat. Gussing kifejezi azt a vé­leményét, hogy „az igazság valahol az arab és az iz­raeli állítások között fél­úton van.” A jelentés sajnálattal ál­lapítja meg. hogy az izraeli csapatok számos esetben fosztogattak, de az izraeli hatóságok a kilengéseket megtorolták. Gussing jelentését a köz­gyűlés részletesen a közel- keleti helyzetről tartandó vi­ta során vizsgálja majd meg és az szerepel a különleges politikai bizottság napirend­jén is. Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 22. ülésszakán szerdán délelőtt megválasztották az ülésszak alelnökeit. A területi elv­nek megfelelően a közgyűlés 17 alelnököt választott. Dél­után az ülésszak főbizottsá­ga tartott ülést, amelynek során megállapodtak a na­pirendről. Corneliu Manescu román külügyminiszter, a közgyű­lés újonnan megválasztott elnöke sajtókonferenciát tar­tott, s ezen kijelentette: bí­zik abban, hogy a. fennálló nehézségek ellenére a világ- szervezet tanácskozása elő­segíti majd számos vitás nemzetközi kérdés megoldá­sát, így haladást hoz majd a közel-keleti válság ren­dezésében. „Bár a vietnami háború nem szerepel a na­pirenden, aligha hangzik el megnyilvánulás a közgyűlé­sen anélkül, hogy ne érin­tené ezt a témát. Nem hi­szem ugyanakkor, hogy a béke megvalósulását előse­gítené, ha ezt a kérdést na­pirendre tűznék. Vélemé­nyem szerint a háború be­fejezését a már korábban kialakult eszközökkel, külö­nösen pedig a genfi konfe­rencia felhásználásával le­het elérni” — jelentette ki Manescu. Szerda délután — magyar idő szerint az esti órákban — az általános ügyrendi bi­zottság a napirend megvi­tatásához kezdett hozzá. Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán — mint arról tegn»> pi lapunkban hírt adtunk — Manescu román külügyi minisztert választották meg a közgyűlés elnökének. Ké> pünkön: az elnöki asztalnál, balról jobbra 11 Thant fótié kár, Manescu és Nara-Szin ham főtitkárhelyettes. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) 1967. SZEPTEMBER 21, CSÜTÖRTÖK Ara: 50 fillér 9EUV. ÉVFOLYAM 223. SZÁM MÁS MOUTXRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents