Kelet-Magyarország, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-17 / 220. szám
BESZÉLŐ SZÁMOK „Első“ megye „utolsó“ megye Megyénk a végletek hazája. Ezt bizonyítják azok a számadatok, melyeket függelékül illesztett nemrég megjelent kitűnő kiadványához, a „Szabolcs-Szatmár megye Statisztikai Évkönyv^” című művecskéhez a Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs- Szatmár megyei igazgatósága. A függelékben kilencven táblázatban foglalkoznak hazánk 19 megyéjének legfontosabb adataival, összehasonlítva és rangsorolva Szabolcs helyét az ország többi megyéje között. A figyelmes szemlélőnek azonnal feltűnik, hogy Szabolcs-Szatmár a kilencven táblázat felében vagy a legelső, vagy a legutolsó helyeken szerepel. A kfezépső mezőnyben szinte üres a helyünk. A végletek, a nagy ellentmondások hazája szűkebb pátriánk... Szabolcsban él a legtöbb nő Ezen belül is a kilencven táblázatból — minden más megyét megelőzve — 24 alkalommal szereplünk a lista elején vagy végén. Szomorú dicsőség. Mert ebből csak három hely . jut az elsőségnek. Elsők vagyunk mindenekelőtt abban, hogy nálunk a legnagyobb a nőtöbblet. Tolna megye előtt, ahol ezer férfira 1092 nő jut, nálunk 1123. (Komárom megyében férfitöbblet van: 1000 férfije csak 975 nő esik.) Elsők vagyunk továbbá — ez nem szégyen, — a természetes szaporodás arányában. Évente ezer lakosra 8.6 fő a szaporodás nálunk míg az utánunk következő Borsodban csak 6,3. Hogy a gyermekáldás szeretete nem divat nálunk, arról tanúskodik az általános iskolai tanulók számaránya, a harmadik első helyezés a megyék versenyében. Ezer lakosból nálunk általános iskolai tanuló 191.8, míg az utánunk következő Hajdú megyében mar csak 161,5. Kevés motor, kevés tv De ezzel vege is. És sajnos, — ismét minden más megyét messze megelőzve, a kilencven, tábla közül nem kevesebb, mint 21-ben mi vagyunk az utolsók. Sereghajtók vagyunk az egy lakosra. eső beruházásban, amely tavaly nálunk 2236 forint volt. (Az éllovas Komárom megyében háromszorosa: 6721.) Utolsó helyen állunk a szocialista iparban foglalkoztatottak arányában: tízezer lakosra 400. (Ismét Komárom megye az ellenlábas: 2264.) De az utánunk következő, utolsó előtti Somogy is másfélszerese: 682. Ezek után világos, hogy utolsó a helyűn ki a szocialista ipar egy főre eső állóeszközeiben is: 4863 forint. (Itt is Komárom vezet 52 255-tel.) Fájdalmas, hogy az egy holdra eső tejtermelésben is legKépek Budapest, 1967. szeptember, Szovjet tudomány és technika ötven éve” kiállítás. Már harmadik órája csodálkozom, sodródok, néha nem is oda, ahová éppen szeretnék. Nem, abbahagyni még nem lehet, de a lábam már nem bírja. Végre két pavilon között egy üres pad. I 1. • Mozdulatlan ülök, de az agyamban, mint filmvásznon peregnek a látott képek, majd olyanok is, amiket évekkel ezelőtt festményeken vagy újságokban láttam. Egy régi képsor tolul elém a hadi kommunizmus idejéből: Rongyos ruhájú, sovány emberek, kezdetleges szekereken, ethátul kullogunk szerény 51.9 literünkkel és itt is az ipari Komárom megye vezet 134,2 literrel. Az egy traktorra eső szántóterület is nálunk a legtöbb: 108,7 hold. Vagyis: legkevesebb a traktorunk. Itt Zala megye a legjobb 80 holddal. Most egymás után öt kereskedelmi utolsó hely következik: az országban nálunk a legkisebb a bolthálózat. legkevesebb a vendéglátóhely és legkisebb a bolti és egyéb kiskereskedelmi forgalom is. Két közlekedési szegénységi bizonyítvány: megyénk lakosainak van még mindig a legkevesebb motorkerékpárja (1000 lakos közül 10-nek), személyautója: minden kétszázötvenedik lakosnak. És a legkevesebb tv is: 1000 lakosból 30-nak. (A sokszor első Komái'ómban 111, a fővárosban már 145 ez a szám.) A lagzit if t bon tartják Végül nálunk a legkisebb' a napközihálózat, legkevesebb az orvos, legkezdetle- gesebb a vízvezetékhálózat. legzsúfoltabb az iskola és mi olvassuk a legkevesebb napilapot. Most ugorjunk vissza a tabella elejére. Miásodik helyezést értünk el (ezer lakosból évente 18 házasodik) házasságkötésben Hajdú után. Csak a főváros előz meg bennünket. Ebben az a n szép. hogy nincs is ennyi fiatalunk. Idegenben dolgoz, nak. de házasodni hazajönnek. És a rákos megbetegedésékben is csak Fejér megye „ritkább” nálunk. (Itt Békés „vezet”.) Viszont az utolsó előtti helyen ismét tizenhatszor szerepelünk. Mégpedig a városi lakosság arányában, a szocialista ipar arányában, az iparcikkforgalomban, a szállodai férőhelyekben, az idegenforgalomban (1000 lakosra mindössze évi egy' külföldi vendég keres fel bennünket) a levélpostai forgalomban, a telefonbeszélgetésekben, a háztartási áram- fogyasztásban, a kórházi ágyakban, a csatornahálózatban, az Óvodai férőhelyek te- rén, a több műszakos iskolateremben és a tanárok megterhelésében vagyunk utolsó előttiek. Harmadik helyezés: mezőgazdasági beruházások. Negyedik hely: mezőgazda- sági terület, rozs termésátlaga. Ötödik: portaiamtott utak. Hatodik: terhességmiegszakítás. Hetedik: mozilátogatás, felvásárlás, csecsemőhalandóság. Több burgonyát, búzát ! A középső helyek néhány szóban elmondhatók, ügy érezzük, mégis ezek a legfontosabbak. Itt értünk el eredményeket, ezekben is esi gázott barmokkal fát szállítanak a vasúti töltés mellé. A másik képen nyílt pályán áll a vonat és a mozdonyra dobálják a hasábokat. Ha jól emlékszem a képaláírás így hangzott: Nincs szén, de a Vörös Hadiseregnek kell az utánpótlás. Gondolatmenetembe a hangos bemondó szava vág: A Vosztok űrhajó rakétáival együtt 38 méter hosszú, világűrbe juttatásához szükséges energia teljesítő képessége húszmillió lóerő.. Ilyen típusú űrhajóval elsőnek az emberiség történetében Gagarin 90 perc alatt kerülte meg a Földet... I 2. A huszas évek. Szovjet munkások orosz földön előállított nyersanyagból elkészítették az első hazai traktort. A kucsmájukat levegőbe dobáló parasztok valósággal körbetáncolják az új traktort. utolsók lehellünk nemiég, itt juthatunk előre egy kis erőfeszítéssel, mert a különbségek kicsinyek az előttünk állóhoz számítva: Tehát: Nyolcadik a helyük az ál- latíelvásárlásban. KilenceSzocialisía versengés az 50. évforduló tiszteletére Krasznodári gyár nyíregyházi „iherfestvére44 készül a nagy jubileumra Négymillió forintot hozott eddig a verseny — A világ szinte minden országa „értékeli“ a szabolcsi dohány minőségét dik a felsőtagozatok szakoktatásában. Tizedik helyünk nincs. Tizehegyedik: lakásviszonyok. Öntözött terület. Tizenkettő: traktorok teljesítménye. Végére hagytuk azokat az adatokat, amelyek — / úgy véljük — a legröstellni valóbbak mezőgazdasági jellegű voltunk miatt. Ugyanis sürgősen el kellene kerülnünk megyénk egyik híres termékének, a burgonyának a termésátlagában a tizenharmadik helyről. A tizennegyedikről az egy holdra eső felvásárlás és műtrágyafelhasználás terén. A tizenötödikről a tejhozamban, az árpa és kukorica termésátlagában, a könyvtári könyvek számában és a színház- látogatásban. A tizenhatodikról a búza és cukorrépa termésátlagában, az ipari beruházások arányában, a középiskolák zsúfoltságában és az orvosi körzetek arányában. A tizenhetedik hely hátulról a harmadik. Bajnak tartjuk, hogy még itt is háromszor szereplünk: a kommunális beruházásokban, az általános iskolák zsúfoltságában és amúgy is kicsi iparunk gépesítettségében. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a verseny folyik. Az összkép máris sokkal biztatóbb, mint három év elölt. De további erőfeszítések kellenek hozzá, hogy még gyorsabban kerüljünk ki a táblázatokban a huszonegy utolsó és tizenhat utolsó előtti helyről. Hogyan lehet egy gyárnak ikertestvére? A történet, amely egyj kicsit történelem is, több mint tizenhat évvel ezelőtti dátumot visel. Ekkor született — ezúttal talán ez a kifejezés nem sablon — a szovjetunióbeli Krasznodár dohány fermentáló gyárának ikertestvére a nyírségi homokon. Szovjet tervek alapján építették fel Nyíregyházán 52 millióból a krasznodári gyár hasonmását, a megye egyik büszkeségét. 50 és 100 Ma már 24 ezer hold dohány termését dolgozza fel a beváltó és fermentáló. Az elmúlt évben 110 ezer mázsa száraz készárut bocsátott útjára, a hazai cigarettagyárakon kívül a világ szinte minden országába eljut a szabolcsi dohány, még Kubába is szállítanak. Ha valaki ezekben a napokban meglátogatja a fermentálót, két szám ötlik a szemébe: 50 és 100. Két jubileum. Az egyik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom .50. évfordulója, a másik a Magyar Dohányipar százéves jubileuma. Egymást érik a hatalmas szállítókocsik, melyek hozzák Szabolcs zöld aranyát, a dohányt. Jelenleg a hevesi fajta feldolgozása főijük, ez igen izgalmas munka, többségében exportálják. „Ebből lesz a nyereségrészesedés” — mondják csöndesen, — nehogy elkiabálják, — a gyáriak. Az egész Tiszántúlt behálózza a . nyíregyházi gyár. 16 üzemrésze és 17 szárítótelepe van. Elsősorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére indult vei'sengés — azaz a jelenlegi helyzet mérlegelése most a téma a csarnokokban, műhelyekben, szárítókban. — Tizenöt naponként hozzuk nyilvánosságra az eredményeket — magyarázza Szilágyi Géza versenyfelelős. — Már eddig kifizettünk 42 ezer forint célprémiumot és 228 ezer forint termelékenységi prémiumot. A második féléves versenyben még 62 ezer forintot kapnak a legjobbak csak célprémiumképpen. Egymillió forintos pluszteljesítési vállalt a gyár munkáskollektívája az októberi forradalom tiszteletére, így az eredeti éves vállalásunkat 2 millióról 3 millióra emeltük. „Dolgozni csak pontosan, szépen“ Hogy a fermentáló dolgozói mennyire komolyan veszik a versenyt, s állják a szavukat arra legbeszédesebb bizonyítók: eddig 4 millió forintra rúg az az összeg, melyet a szociálisra munkaverseny hozott a gyárnak és a népgazdaságnak. Pedig nem akartak a dohánygyáriak „világot rengetni”, hanem alaposan, közgazdász szemmel mérlegre tették, min lehet még „keresni”. Egy százalékkal lejjebb szorították az egy ma- zaa készáru előállításának költségét: ez több százezer forint. Vagy: ezután 170 mázsa helyett 165 mázsa „nyers” dohányból állítanak elő 100 mázsa készáruit. — Bizony nálunk nem lehet szépíteni az eredményeket — mondja Valu Jó- zsefné, a szakszervezeti bizottság titkára. — Milyen dohány van brigád mögött, ez mindent elárul. És nekünk csaknem annyi kritikusunk van, mint a kenyérgyáraknak. A selejt megbosszulja magát... Éppen ezekben a hónapokban tetőzött nemcsak a milliókban mérhető jobb termelési eredmény, a szorG. N. Z. Politechnikai oktatás Kisvárdáu A Kisvárdai Császy Lászó Gimnázium jól felszerelt politechnikai műhelyében, ko ,zecű varrógépeken tanulnak a leendő szakmunkások. Kén ikon: Katona Júlia, Suszter Ilona, Ősz Júlia és Nagy Ágnes. Foto: Hammel A gépipari kiállítás egyik tablóján olvastam: 1964-ben 329 ezer traktort, 83 ezer gabonakombájnt.., gyártottak a Szovjetunióban. A negyvenes évek vége. Az első szövetkezeti barázdákat szovjet traktorok hasítják Szabolcsban. Azóta nincs egy talpalatnyi szántója a megyének, ahol szovjet traktor, vagy kombájnkerék ne érintette volna a talajt. I 3. Moszkva, a lenini villamosítási tervek ismertetésének ideje. Egy gyéren világított színházi tejemben munkások 'mérnökök vitatják a lenini tervet. Moszkva több kerületében kikapcsolják a villanyt, hogy az előadó fali tábláján kigyúlhassanak a tervet jelölő égők. Elsőként a Szovjetunió használja békés célokra a pusztításra feltalált atomenergiát. A Djrna mentén szovjet atomerőmű épül hazánkban a következő években. Szabolcsban rövidesen elkészül a második Béke távvezeték is, amin a Szovjetunióból kapjuk az iparunkat tápláló, falvaknak fényt hozó energiát. A kiállítás egyik csodája a mozgó atomvillanytelep A másfél megawattos TES— 3-as berendezés sok száz lóerős lánctalpas traktorra van felépítve. Olyan helyeken használják, ahol a távvezeték építése igen költséges lenne. Például több száz kilométerre a hatalmas erdőségekben kitermelésnél, szüzföldeken és más nehezen elérhető helyeken. I 4. A képen a földről szóló lenini dekrétumot olvassa egy városi munkás a muzsikoknak. Kételkedve hallgatják. Amikor végez, megkérik a település pópáját, olvassa fel nekik, mert ez a messziről jött ember azt olvas, amit, akar. A parasztság kilencven százaléka Írástudatlan volt. Oroszország ossz felnőtt lakosságából csak minden negyedik tudott írni, olvasni. Ma a Szovjetunióban minden oktatási forma ingyenes. Évente 100 ezer mérnök, 30 ezer egészségügyi. dolgozó, 120 ezer tanár, ösz- szesen 350 ezer főiskolai! végzettségű fiatal szovjet ál- 1 lampolgár végez az egyetemeken. A középiskolákban 550 ezren szereznek képesítést. I 5. Csodálkozom. De mégsem csoda, amit látok. Ötven évvel ezelőtt kell az eredőjét keresni, amikor Lenin világot formáló parancsa elhangzott: „Elérkezett a fegyveres felkelés ideje! Ebből a dátumból csirázctt ki minden. Október szabadsága és a 220 milliós szots jet nép munkája, tudása te remtette ezt a csodát. . I Csikós Balázs galmas, pontos munka, hanem -a szocialista brigádok népszerűsége is. Az év elején kilenc szocialista brigád dolgozott a gyárban, a gyáregységekben, s hozzájuk még 14 brigád csatlakozott, akik egyéves munkájuk után a jövő év elején nyerhetik el a kitüntető címet. „Dolgozni, csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes...” — olvassuk a József Attila-bri- gád naplójának első lapján a költő szavait. S valóban a laboratóriumi szocialista bii- gád. melynek Hudák Jó- zsefné agrármérnök a vezetője, lelkiismeretes vizsgálatokkal járul hozzá a gyár nagy céljához, hogy elnyerjék a „szocialista munka gyáregysége” címet. Ugyanis a szocialista munkaversenynek ez a nagy tétje. Becsülettel — Ezzel azt is megmondtuk, folytatjuk a versengést. Októberben ünnepelünk, jubileumi műszakot szeretnénk indítani, de a lendületet nem csökkentjük, egész évben tartjuk a jó formát — egészíti ki a beszélgetést Baráth Károly, a kisvárdai gyáregység Petőfi szocialista brigádjának tagja. A kisvárdai dohányipariak az azonos kapacitású nagykállóiakat akarják lehagyni a versenyben, hisz az üzemrészek között is folyik a verseny. „Nagyban” pedig az ország hat dohánygyára között dől el a jubileumi elsőség, egyben a szocialista gyáj-egység cím sorsa. A nyíregyházi do- hányfei'mentáló a legfrissebb éi'tékelés szerint 90 ponttal vezet a hat gyáregység vetélkedésében. A ki’asznodári gyár nyíregyháza ikertestvére — melynek főmérnöke Folkma- ier József Krasznodárban végezte az egyetemet — becsülettel készül a nagy jubileumra. Méltóan az idősebb testvérhez. Pál) Géza Autóbusz— terven felül Megyénk személyszállítását a jelenlegi autóbuszparkkal csak nagyon nehezen tudja lebonyolítani az AKÖV. A kocsiállomány férőhelye alig valamivel több, mint ötezer'. Valamit javított a problémán az a négy csuklós busz, mely a közelmúltban kezdte meg a személyszállítást. Közülük kettő Nyíregyházán közlekedik, egy Sényőre jár, a negyedik pedig csütörtökön kezdte meg a szállítást Nyíregyháza és Nagyhalász között. December 31-ig még újabb négy csuklós busz érkezik megyénkbe, melyeket a legzsúfoltabb vonalakon közlekedtetnek maid. Tíz darab normál busz éi'kezik Szabolcsba terven felül. Ebből három Nyíregyházán. kettő-kettő a fehér- gyarmati és a vásárosnamé- nyi, egy a csengei'i járásban közlekedik majd. A fennmaradó két busz tartalék lesz. Az év végéig ér’kező autóbuszok összesen mintegy ezer férőhellyel járulnak a személyszállítás megjavításához. o 1967. szeptember 17,
