Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-12 / 189. szám

Újabb légitámadás Hanoi ellen Saigon, (MTI): Saigonban pénteken az amerikai parancsnokság be­jelentette, hogy a nap so­rán amerikai gépek Hanoi belterületén a főváros nagy vasúti és közúti hiúját bombázták. A Vietnami Tájékoztató Iroda közlése szerint az amerikai légierő és a hadi- tengerészet gépei a Hanoi élleni pénteki támadással a háborút ismét kiterjesztet­ték. A gépek a főváros köz­Kairó (MTI): Pénteken délelőtt á kai­rói Kubbeh palotában meg­kezdődtek Nasszer és Tito hivatalos tárgyalásai. A ju­goszláv delegáció tagja Ed­vard Kardelj is, a JKSZ el­nökségének tagja, egyip­tomi részről részt vesz a megbeszéléseken Zakaria Mohieddin miniszterelnök­helyettes, Husszein és Gafei és Ali Szabri alelnök, Mah­mud Favzi az elnök kül­Moszkvá, (TASZSZ): A szovjet kormány eré­lyes tiltakozást jelentett be a Kínai Népköztársaság kormányánál a Szvirszk szovjet hajó és személyzete eilen elkövetett bandita­támadás miatt Mint a szovjet külügymi­nisztérium jegyzékében rá­mutat: „a tények azt bizo­nyítják, hogy előre elter­vezett provokációról van szó a szovjet—kínai kapcso­latok további elmérgesítése végett”. A kínai hatóságok, Dal- nyij kikötőjében önkénye­sen és törvénytelenül fel­tartóztatták a Szvirszk szovjet hajót, és augusztus 11-én elfogták a hajó kapi­tányát — mutat rá a jegy­pontjában lakott területe­ket, valamint számos kül­városi körzetet támadtak. A főváros légvédelmi egységei heves harcot vívtak a be­tolakodókkal és két ameri­kai lökhajtásos gépet dara­bokra lőttek szét Ezzel egy- időben Ha Bac tartomány­ban ugyancsak elpusztítot­tak egy amerikai gépet Az AFP francia hírszol­gálati iroda hanoi tudósító­ja ugyancsak beszámolt a támadásról. Távirata sze­rint a hőlégsugaras ameri­ügyi tanácsadója, Abdel Mok- szen Abulhnur az Arab Szocialista Unió főtitkárhe­lyettese, Mahmud Riad kül­ügyminiszter. A magas színtű tárgya­lásokon nincs napirend: mindkét elnök bármely kér­dést felvethet Nem szab­ták meg a tárgyalások idő­tartamát se, de valószínű, hogy a kairói látogatás há­rom napig tart: ezután Ti­to Damaszkuszba utazik. zék. Ugyanaznap ezres ki­hal tömeg gyűlt össze a ha­jónál, felment a fedélze­tére és fizikai erőszakot akart alkalmazni a legény­ség tagjaival szemben. A2 eszeveszett huligánok á szovjet államot és népét fenyegető és sértő szennyes jelszavakat írtak és ragasz­tottak a hajóra. A bandita­akció a hivatalos kínai ha­tóságok szeme előtt és azok jóváhagyásával ment végbe. A szovjet kormány kö­veteli, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon á Szvirszk kapitányát, bizto­sítsák a hajó akadálytalan kifutását a kikötőből és vonják szigorúan felelős­ségre azokat, akik részt vettek á terrorcselekmény­ben. kai bombázók tizenhat óra­kor (helyi idő) tűntek fel a főváros egén és bombater- hüket Hanoitól északra szórták le. A Vörös folyó felől hatalmas füstgomolyag látszott. A légvédelmi üte­gek ágyúzták és rakétákkal is lőtték az F—4 Phantom és Crufader gépeket. Jú­nius 10-e óta ez volt az első eset — jegyzi meg a hír­ügynökség tudósítója —, hogy az amerikai gépek fő­városi célpontokat vettek tűz alá. Totális Háború Nigériában Lagos, (MTI): Lagosba érkezett jelenté­sek szerint a biafrai fegy­veres erők egy repülőgépe péntekre virradó éjjel tá­madást intézett Kaduna vá­rosa ellen. Ez volt az első eset, hogy légitámadás érte a középészaki tartomány fővárosát. A nigériai polgárháború most már Nigéria 12 állama közül ötöt érint: három ke­leti tartományt, a közép- nyugáti és a középészaki ál­lamot. A nigériai fegyveres erők főparancsnoksága pénte­ken közzétette Gowon ve­zérőrnagy felhivását. Go­won utasította a hadsere­get, a légierőt és a tengeré­szeti egységeket, hogy in­dítsanak totális háborút a szakadár Biafra ellen. A közlemény hangsúlyozza, hogy e döntést a nigériai városok ellen intézett bi­afrai bombatárhádás tette szükségessé. A nyilatkozat hozzáfűzi, hogy a szövetségi erők nem kegyelmeznek a lázadóknak. Fanfani Szófiába utazott Bukarest, (MTI): Amintore Fanfani olasz külügyminiszter pénteken délelőtt Bukarestből gép­kocsin Szófiába utazott, hogy hivatalos látogatást tegyen Bulgáriában. Az ólasz külügyminiszter ftomár, iában megbeszélése­két folytatott román ál­lamférfiakkal. A csütörtöki Fanfani— Ceausescu megbeszélésen a két ország kapcsolatairól, valamint nemzetközi kérdé­sekről, elsősorban az euró­pai biztonságról volt szó. Az első páros űrrepülés évfordulója Moszkva, (MTI): öt évvel ezelőtt, 1962. augusztus 11-én és 12-én szovjet rakéták vezérelték Föld körüli pályára a Vosztok—3 és a Vosztok—4 űrhajókat, amelyekben Nyi­kolajev űrhajós őrnagy, il­letve Popovics űrhajós al­ezredes foglaltak helyet. Az űrhajózás történetének első páros űrrepülése 1962. au­gusztus 19-én a két szovjet űrhajó sikeres földet érésé­vel fejeződött be. Megkezdődtek Nasszer és Tito hivatalos tárgyalásai Szovjet jegyzék Kínához Egy hét a világp iH: Vietnami gondok az amerikai kül- és belpolitikában si|s Előkészületek az arab csúcsra ■jjj Havannában véget ért a szolidaritási konferencia Földünk politikai térké­pére tekintve szembetűnik, hogy az augusztusban szo­kásos külpolitikai uborka- szezon az idén végképp el­maradt, hiszen az olyan nagy kérdésekben, mint a vietnami agresszió, a közel- keleti helyzet, változatlan aktivitás tapasztalható, s a héten még De Gaulle el­nök is megszakította nyári szabadságát, hogy a televí­zióban kifejtse álláspontját a világ és a francia esemé­nyeket illetően. Az elmúlt napok politikai és diplomáciai lépéseinek főbb „csomópontjai” Wa­shingtonban, Havannában és — Khartoumból „áthelyez­ve” — Kairóban alakultak ki. A közvélemény élénk figyelemmel kíséri a Pe- kihgből érkező híreket is. amelyek azt tanúsítják, hogy a kínai hadsereg mindinkább belesodródik a belső harcba, s egyes váro­sokban a küzdelem szinte polgárháborús jelleget ölt. Kongóban a zsoldosokkal szövetkező szakadárok ellen- kormányt alakítottak, s most Bukavuban ütötték fel főhadiszállásukat, a többi között Csőmbe szabadon- böcsátását követeivé. Afrika másik nagy országában, Ni­gériában is fokozott a zűr­zavar, miután a különvált Biafra ellentámadásba ment át, egyetlen „repülőerődje” bombázta Lagost, s csapa­tai benyomultak Benin Ci- tybe. Az afrikai kontinens­től keletre fekvő, kis sziget, Mauritius lakói népszavazá­son az angol uralom folyta­tása ellen — a függetlenség mellett döntöttek. A Johnson-kormányzat feje felett magasra csaptak az amerikai belpolitikában és külpolitikában elszenve­dett kudarcok okozta hullá­mok. Há némi túlzás is van abban a francia kom­mentárban, hogy az USA fővárosa egy „ideges főha­diszálláshoz” hasonlítható, megállapíthatjuk, Johnson Tcözel négyesztendős el­nökségének ideje alatt so­hasem volt olyan nagy el­lenzéke, mint éppen az idei „forró nyáron”, amikor a néger megmozdulások több városban fegyveres ellenállásba csaptak át, Vi­etnamban pedig szertefosz­lottak az idei „rendezésbe” vetett amerikai remények. A Pentagon, kihasználva a bírálatok kereszttüzébe került Johnson helyzetét, most még nagyobb követe­lésekkel lép fel, s máris elégedetlen a múlt hónap­ban ígért félszázezres csa­paterősítéssel. Az elnök azért küldte két különmeg­bízott j át — Taylor táborno­kot és Cliffordot — a Dél- Vietnamban harcoló szövet­ségesekhez, hogy tőlük is újabb csapatokat csikarjon ki. A különmegbízottak azonban csak a dél-kofeal diktatúrától kaptak ígéretet s még azt sem sikerült el­érniük, hogy az USA hat „vietnami szövetségese” megegyezzen egy újabb csúcstalálkozóban. Pedig az elnökválasztások ideje egyre közeledik, John- sonnak valamit fel kell mu­tatnia a választók előtt — s eddig a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen három esztendővel kezdett amerikai légi háború sem hozott döntő változást — ez a háború nemcsak a nemzetközi, de az amerikai közvélemény előtt is egyre népszerűtlenebb. Az idéi né- germegmozdúlások is össze­fonódtak a vietnami ag­resszió elleni tiltakozással. Míg az USA lakosságának alig tíz százaléka néger, a Vietnamba küldött amerikai egységek katonáinak 25 százaléka fekete bőrű. Es a néger vezetők most azzal érvelnek, hogy a néger ka­tonák otthon is tudják for­gatni a fegyvert, ha jogaikat másként nem ismerik el... A Vietnami háború táp­lálja a másikat, a faji ösz- szetüzéseket — mint ezt Fülbright szenátor, az el­nök politikájának egyik leghevesebb ellenzője mon­dotta minapi beszédében, amelyben rámutatott, hogy a washingtoni kormányzat egyelőre semmiféle kivezető utat nem képes mutatni a belpolitikai és a vietnami kátyúból. ■ Lehetséges, hogy erre a saigoni bábokat ké­rik fel? Thieu dél-vietnami elnökjelölt ezzel kapcsolat­ban tett egy „fél” lépést, amikor kijelentette, hogy megválasztása esetén tár­gyalási felhívást intéz Ha­noihoz. A khartoumi arab kül­ügyminiszteri találkozó után ismét Kairó a közel-keleti diplomáciai megbeszélések központja — miután az arab külügyminiszterék el­határozták, hogy a jövő hé­ten Bagdadban az arab olajkérdésről a szakértők és olajipari miniszterek tarta­nak eszmecserét, majd au­gusztus 26-án Khartoumban ismét a külügyi vezetők ta­nácskoznak. Nasszer elnök Tito jugoszláv államfővel vitatja meg „csúcsszinten” a közel-keleti kibontakozás le­hetőségeit. Kairói jelentések szerint Nasszer és Tito — akik tanácskozásaikról ál­landóan tájékoztatják In­dia kormányát — a har­madik világ országainak a neokolonializmus elleni összefogásáról is kicserélik nézeteiket. A jugoszláv el­nök Damaszkuszi és Bag- dadot is felkeresi, tehát bi­zonyos mértékig egyezteti a nézeteket az előkészítés előtt álló és szeptemberre várható arab csúcstalálkozó­val kapcsolatban. Ugyanak­kor Izrael is új szövetsége­seket keres: hetven millio­most és bankárt hívtak meg, az országnak nyújtandó na­gyobb anyagi támogatást szorgalmazva. Nyugat-Né- metország pedig titkos fegy­verszállításokat végez Iz­raelnek. Pénteken ért véget a ku­bai fővárosban a latin­amerikai szolidaritási kon­ferencia, amelyben a föld­rész népeinek az észak- amerikai imperiálitmus el­leni harcának kérdéseit, módozatait vitatták meg. A különböző nézetek között hosszú vitákra került a sor. Figyelemre méltó, hogy a latin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmak kapcsolatot keresnek az Egyesült Államok négerei­nek küzdelmével is. Wa­shington dühödt sajtóhadjá- rattal kísérte a tanácsko­zást, kihasználva az ultra­baloldaliak jelszavait is. A Kuba elleni propaganda­hadjárat további fokozódá­sára lehet számítani a kö­zeljövőben. amikor —■ szep­tember 22-én összeül az Amerikai Államok Szerveze­tének bírósága. Ezzel a színpadias rendezvénnyel akarják igazolni Kuba elle­ni akcióikat és létrehozni a Washington által szorgalma­zott „latin-amerikai csend­őrséget”, amellyel lecsap­hatnának a forradalmi mozgalmakra. A haladó erők remélik, hogy a latin-amerikai sza- líadságküzdelem stratégiai vitái nem hátráltatják majd a kontinens népeinek im­perialistaellenes összefogá­sát, és minden nép megta­lálja a maga számára a küzdelem leghatásosabb for­máit. Dobozy Imrei ilfro lehet Kezdeni » — Semmit se mondj. Kenyszerhelyzelben voltam. A csendőrök szegycsont alatt kapták a golyókat. Lé- pük, májuk véres morzsái szanaszét a köpenyen. A nyilasnak hét vagy nyolc lyuk van a mellében. Re­mek sorozat volt. Látta va­laki? A cselédházbói ide­látni. De nem jön senki bámészkodó, a kastély kör­nyéke kihalt, a szőlőhegy is népteien, csak feljebb a Gudimhegy messzire fe­hérlő, tar mészkőhomloka mögül villog az ágyúk tor- kolattüze. Mintha a nap­sütéssel feleselnének a mér­ges, vörös, kis villanások. Hová lőnek? Ha Mándor már nem a miénk, Bittáig csak egyetlen major van közbül, Elizapuszta, Gáldy nagyanyjáról nevezték el, öt vagy hat ház az egész. Tavacska is van a házak előtt, a tejhűtő hideg vize táplálja, bivalyok hentereg­nek benne nyáron, hal nem marad meg benne, mégis kedves kis tó, a ráhajló fű­zek alatt álmosan fénylik. Az állomás felett füst bo- őorodik, most jött be a ti­zenkét órás pesti vonat, még mindig utaznak, jön- nek-rnerinek, riiifltha értel­me lenhe. Vágj' csak ahhak van értelme, ámít épp meg­teszünk? Kiváncsi vagyok, ez a három ember kiféle volt, be kellene nyúlni a zsebükbe, de mindenük ra­gad a vértől. Lihegve húz- gáljuk őket, lábuknál fog­va, a bakhátakon erre-arra billen a fejük, mintha ta- gadólag ráznák, nem tehet­nek az egészről, küldték őket, ltát jöttek. Sorki mégis kiforgatja zsebüket, de a papírok nem érdekük őt. száját biggyesztve leltároz­za a sovány zsákmányt, né­hány bicskát, öngyújtót, és kulcsokat, melyekkel már soha nem nyitnak ki sem­mit. — Negyven-ötven percünk biztosan van — mondja Deső —-amíg a parancs­nokság másik járőrt küld ki. Fegyvert választ magának, nekem is ad egyet. Gállai felmarkolja a harmadikat. Fésűs Járó is szeretne, de már nem jut neki, nem is ért hozzá. Sose lőtt gép­pisztollyal, kárpótlásul mindkét köpenyzsebébe egy­egy Frommer pisztolyt dug. Géza még mindig fejét ló­gatva kering a hullák kö­rül, Medikus korában, míg anatómiát tanult, a vonaton befelé is, kifelé is emberi csontokat kaparászott égy csorba szikével, a lányok sikongattak a tanuló kocsi folyosóján, mi meg leszok­tunk róla, hogy már befelé menet megegyük a tízórait. Hülye, mondták Gézának, ha neked nem fordul ki az az egyszál beled, másé kifor­dul, hagyd abba rögtön. Rosszul ismerték, sokkal na­gyobb erőfeszítésébe került csinálni, mint nekünk néz­ni, de az egész élete ilyen, makacsul, kínlódva, folyton le akar győzni magában va­lamit, ami nélkül nem is lenne az, aki. Lehet, hogy eközben épp úgy utálkozik belül, mint mikor a csonto­kat vakarta. Groteszk eről­ködés, apja fejéhez azt vagdossa, naturam expeilas furca, tamen usque recurret. ami igaz is, tulajdon ter­mészetét vasvillával sem kergetheti el senki, csak példálózik, maga az egész­ből sem tanul semmit. Éles vijjogás hasít fü­lembe, Sztálin orgona, egye meg a fene, átkozottul kel­lemetlen, Idegborzoló visí­tás, mintha roppant kutya- falka vonyitana két-három szólamban, elhallgathatna már, nyomban utána meg- réfneg a föld ijedt dobajjal, hé fiúk, Bittát aprítják, sorozatvetővel, de nem is Bittát, ez már közelebb van, a Gyapa tövében, az országút táján, hát mi tör­tént... Mondtam én nektek, mondja Gallai, bekerítenek a ganék, jó lesz lehúzódni a pincébe, bor is van, segg­részegre iszom magamat, aztán dörömbölhetnek fe­lettem, teszek á fejükre. De nem mozdul senki, friss sorozat csóvái szikráznak a dombok felett, Bugyecz be­szálló kocsmája udvarából harckocsik sorjáznak ki a bittai útra, egyszerre meg­pezsdül az egész déli Város­szél, ágyuk morognak, ne­hézpuskák ugatnak, az Öregváros puszmogó frontja is megmozdul, az oroszok a Duna felől is támadnak. Hát igen, mondja Deső bó­lintva, ebből szabályos ha­rapófogó készül, el akarják kapni az egész társaságot. A kastély mögött német te­repjárók ereszkednek le a hegyi útról, nyomukban te­herautókon magj'ar határ- vadászok, vagy fél zászló­alj, ebből csúnya Verekedés lesz. — Derékszíját, szereléket fel! — izgul Gallai, süket fülét tapogatva. — Főhad­nagy űr, há belénk botia- nak, figyéiőállás vagyunk, ez a legokosabb, az isten vemé meg őkét, legalább egy vacak távcsövünk lenne kéznél. — Van nekem — mondja Sorkl, köpenye alól német katonai látcsövet húzva elő. — Add a főhadnagy úr­nak, de gyorsan! Micsoda kiszolgálás, se tokja, se szí­ja: Sorki, te elzüllöttél, — Alázatosán jelentem, tokostól nehéz lett volna ellopni, hát Csák így... , — Add már, ne pofázz! — Parancsára, főhadnagy úr. Fésűs Járó az egyik tá­bori csendőrről rángatja le a derékszíját, ettől azonban nemigen harciasabb a kül­seje, köpenyének cafatai kifityegnek a szíj alól, mintha egy merő rojt lenne az egész. Szalad Desőhöz, Kálmán csak egy pillanat­ra, hadd nézzek bele, iga­zán csalt egy pillanatra. Mohón rántja szeméhez a távcsövet, mi minden tud benne lenni egyetlen kurta mozdulatban, ez a Fésűs Járó erre a percre vár ör­dög tudja mióta, mekkora gyötrö izgalommal, de nem lát semmit, elkeseredetten nyújtja vissza a látcsövet, hej, de messze vannak még, hej de nagyon messze. De már a majortól nyu­gatra is ott vannak az oroszok, a katyusa Sárgákat felől ke2d orgonáim, ezt ügyesen kitalálták, a mo­bil kilövő szerkezetet, mire tüzérségünk bemérné’ őket, hiár rég ödébb hurcólkod- tak. Elfogy a szavunk, min­denki hallgat, ránk terül a szorongás, mint egy átázott, nehéz köpönyeg. Tárba sem hátrafelé kémlel a szilfa mögül, hahem előre, a fron­tot bámulja csüggedten. Olyan a frönt, mint á szél­ben hullámzó nád, behaj- lik, Visszarúg, a határva- dészok most ugrálnak le a gépkocsikról, micsoda apró, riadtan futkározó bogarak messziről, de ez a szeren­cse, nehezebb eltalálni őket. Egyetlen ívű, laza félkaréj- ba fejlődnek, jobb szárnyu­kon a németek nyílegyenes léniája nyomul előre, hihe­tetlen, ezek most is rendet tudnak tartani. Most, mond­ja Deső, Fésűs Járónak nyújtva a távcsövet, most már láthatod őket. A lát­cső kézről-kézre vándorol. A bittai erdőszél mögül orosz harckocsik dugják ki orrukat, másznak mint a teknösbékák, egy. kettő, tíz, tizenöt, az ördögbe, egész páncélos ezred, hirtelen megiramodnak, legyezőfor­mán szétterülve, mögöttü!/ apró szemű, sűrű láncbJ nyúlik a gyalogság. (Folytatjuk/

Next

/
Thumbnails
Contents