Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-10 / 187. szám

Külpolitikai széljegyzet 15 helikopter az amerikaiak vesztesége Saigonnál MOSZKVA Kedden a Kremlben át­nyújtották a Lenin-rendet Fedorenkónak, a Szovjetunió állandó ENSZ-kép viselő­jének. A napokban több szovjet diplomata kapta meg ezt a magas kitüntetést, kö­zöttük Zorin párizsi szovjet nagykövet. Ugyancsak ked­den vette át a Lenin-rendet Szokolovszkij marsall és Abatov hadseregtábornok is. PÁRIZS Saigon, (MTI): Saigon közelében kedden a dél-vietnami szabadság­harcosok egy nappal azután, hogy a külvárosban tőrbe­csaltak egy helikopter ro­hamcsapatot és — a végle­ges jelentések szerint — összesen tizenöt helikop­tert rongáltak, illetve sem­misítettek meg, kedden meglepetésszerű tüzet zúdí­tottak a várostól 15 kilomé­terre a folyami rohamcsó­nakokról partra szálló ame­rikai katonákra. Az ameri­kaiak hét órán keresztül hasaltak a partizánok tü- zében, három halottat és húsz sebesültet vesztettek. Quang Ngai tartományban viszont, Dél-Vietnam északi részén, egy másik csatában az amerikaiak, állításuk szerint hatvanöt partizánt öltek meg. A légiháborúban kedden immár a huszadik légitá­madást intézték Észak- Vietnamban a Thai Nguyen kohóművek forgalmát le­bonyolító pályaudvar ellen — ami azt bizonyítja, hogy az előző tizenkilenc táma­dás nem ért célt Buteflika algériai külügy­miniszter a khartoumi arab külügyminiszteri értekezlet­ről hazatérőben rövid időre megszakította útját Párizs­ban, ahol találkozott Louis Joxe igazságügyi miniszter­Sztrájfc, letartóztatások Jeruzsálemben íljabb zavargások Nigériában rel, aki a szabadságon levő Pompidou miniszterelnököt, valamint Couve de Murville külügyminisztert helyettesíti. Megvitatták a nemzetközi helyzetet, az algériu—francia viszony számos kérdését. MOSZKVA A Szovjetunióban, szerdán felbocsátották a Kozmosz— 172 elnevezésű mesterséges holdat. A műhold berende­zése szabályszerűen műkö­dik. BUKAREST A hivatalos látogatáson Romániában tartózkodó Amintore Fanfani olasz kül­ügyminiszter reggel meglá­togatta a Predeal közelében lévő brazil olajfinomítót OTTAWA A Kanadában tartózkodó Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszter kedden látogatást tett Pearson ka­nadai miniszterelnöknél és Martin külügyminiszternél. KAIRO Tito jugoszláv államfő ma este a Galeb hajón Alexandriába érkezik, ahol N as szer elnök fogadja. A két elnök hivatalos tanács­kozásai pénteken kezdődnek meg a kairói Kubbeh palo­tában. BELGRAD A belgrádi repülőtérre szerdán megérkezett a TU— 134 típusú új szovjet sugár- hajtású személyszállító repü­lőgép. A gép Moszkvától Belgrádig az utat, leszállás nélkül 2 óra és 35 perc alatt tette meg. KUWAIT „Kuwait nem változtatja meg álláspontját és nem szállít olajat azoknak az or­szágoknak, amelyek támo­gatták az izraeli agressziót” — jelentette ki sajtónyilat­kozatában a kuwaitl minisz­terelnök. Tel Aviv, (MTI): Az izraeli rendőrség az augusztus 7-i jeruzsálemi sztrájkkal kapcsolatban folytatott vizsgálata során letartóztatott két jeruzsále­mi arab személyiséget, Ta- habub Hafez ügyvédet és Musza el Bittar biztosító­társasági igazgatót. A rend­őrség — írja az AFP — folytatja akcióját az el Fatah arab szervezet tagjai ellen is. Az arab szervezet tagjai közül az utóbbi na­pokban már sokat őrizetbe vettek, köztük egyik veze­tőjüket, Ista Awadot is, egy Betlehem közelében lévő menekülttáborban. A francia hírügynökség Moszkva, (TASZSZ): Eskol izraeli miniszterel­nök 70 milliomost, bankárt és nagyiparost hívott meg Tel-Avivba „a cionista szolidaritás demonstrálásá­ra.” A tel-avivi politikusok­nak e találkozó megrende­zésével kapcsolatos számítá­sai nyilvánvalóak — mutat rá az Izvesztyija. „Minél több tőkét tudnak szerezni a milliomosoktól, annál erőteljesebben támogatják a nyugati pénzügyi és politi­kai körök a megszállt arab területeken lábát megvetni akaró Izraelt. A kapitalista Világ Izra­elt létrejöttének pillanatá­tól kezdve fontos felvonu­lási területnek tekinti a közel-keleti nemzeti felsza­badító mozgalmak elleni hatéban és egyben fontos üzleti vállalkozást is lát benne —, folytatja az Iz­vesztyija. A lap rámutat, hogy a Wall Street és a City bankárjai már régen kidolgozták a Sinai-félsziget kiaknázásának terveit és kommentárja szerint ezek­kel az újabb intézkedések­kel az izraeliek a kemény kéz politikájának alkalma­zását akarják dokumentál­ni. Eskol izraeli miniszterel­nök zsidó üzletemberek egy nemzetközi gazdasági kon­ferenciáján Jeruzsálemben beszédet mondott, s a többi között hangoztatta, hogy Izrael „hajlandó béketár­gyalásokra az arab államok­kal külön-külön, vagy együttesen is”. Kijelentette azonban, hogy soha sem egyeznének bele annak a helyzetnek a megismétlődé­sébe, amelyben Izraelt az arab szomszédok részéről „állandó veszély" fenyeget­azt is kiszámították, hogy milyen profittal jár a tu­risztika fellendítése az ősi Jeruzsálem arab negyedé­ben. Természetesen a Szue- zi-csatoma megkaparintásá- nak különböző terveit is elkészítették. Nem a „sze­gény testvérekről” való gondoskodás az, ami miatt Tel-Avivba utazik. Annak a pénzügyi vállalkozásnak a sorsa érdekli őket, amelyet nekik Izrael jelent — írja befejezésül az Izvesztyija. Havanna, (TASZSZ): Havannában bejelentet­ték, hogy a kubai állambiz­tonsági szervek augusztus 6-án letartóztatták az Egye­sült Államok Központi Hír­szerző Hivatala ügynökei­nek újabb csoportját. Az ügynökök Pinar del Rio tartománynál próbáltak Lagos, (MTI): Lagosí jelentések szerint a szeparatista biafrai erők szerdán reggel a Niger fo­lyón átkelve támadást in­téztek Nigéria középnyuga­ti tartománya ellen. A Reuter szövetségi ka­tonai forrásokra hivatkoz­va közli, hogy lagosi csapa­tok elindultak a szövetségi kormány fővárosától a biaf­rai egységek elé. A középnyugati tarto­mány, amely Biafra és Nyugat-Nigéria közé be­ékelődve fekszik és lakosai közül sokan az Ibo-törzs- höz tartoznak, eddig kívül maradt az öt héttel ezelőtt megkezdődött háborúskodás­ból. Lagos és Benin City között megszakadt a tele­fonösszeköttetés. A lagosi rádióban beje­lentették, hogy a közép- nyugati tartomány hadsere­gének egyes egységeiben zavargások törtek ki. A szö­vetséges katonai kormány­zat befejezte az előkészü­leteket, hogy átvegye a helyzet ellenőrzését, — hangzott a bejelentés. Bár a közlemény nem tesz említést arról, hogy a láza­dásra a tartomány mely ré­szében került sor, megbíz­ható jelentések szerint csü­törtökön 7,30 órakor lövöl­dözés tört ki a főváros, Be­nin City utcáin. A legutolsó jelentések szerint a zavar­gások folytatódnak. behatolni Kuba területére. Itt fogták el őket a kubai hazafiak. Két ügynöknek sikerült elmenekülnie. A legmodernebb technikai berendezéssel felszerelt ügynököket a CIA utasítot­ta, hogy diverziós cselekmé­nyeket kövessenek el Ku­bában. te. Milliomosok találkozója iel-Avivban Újabb CIA-ügynököket tartóztattak Be Kubában A japán külpolitika ösvényei Európai körútja során Mi­ki Takeo japán külügymi­niszter hazánkba is ellátoga­tott és budapesti sajtókon­ferenciáján leszögezte: „A japán külpolitika nem tér le a háború utáni korszak tradicionális ösvényeiről”. A külügyminiszter állásfog­lalása nyilvánvalóan megfe­lel a tényeknek, ez azonban nem jelenti azt, hogy To­kio bizonyos kérdésekben nem alkalmaz árnyaltabb irányvonalat, mint még né­hány esztendővel ezelőtt. Il­lúziókeltés lenne persze vi­szont azt állítani, hogy Ja­pán politikáját nem befolyá­solja alapvetően az Egye­sült Államokkal kialakított szövetségi kapcsolat, de ezen a síkon is akadnak fi­gyelemre méltó új jelenségek. Az amerikai magatartást nagymértékben befolyásolja a SEATO krízise. Ezért kí­sérleteznek már hosszú évek óta olyan megoldással, amely a SEATO helyett, vagy azzal párhuzamosan közvetlenül, vagy közvetett amerikai hegemónia alatt létrehozna egy másik kato­napolitikai szövetséget. Ez volt a magyarázata annak is, hogy Washington két esztendővel ezelőtt minden befolyását latba vetette Dél- Korea és Japán „kibékítésé- re”. Ez azonban csak a kez­det volt. Utána merült fel a nagyszabású kísérlet gon­dolata, a NEATO (északke­let-ázsiai blokk) létrehozá­sának terve, melybe Dél- Vietnamot, Taivant, Dél- Koreát és Japánt egyesítet­ték volna. A NEATO meg­alakulására azonban még nem került sor, elsősorban Japán vonakodása miatt, ami — a partnereket te­kintve! — eléggé érthető... Washington ezek után ke- rülőutat választott. így jött létre az ázsiai—csendes-óce­áni tanács. (ASPAC). Meg- alakulási értekezletét Szöul­ban tartották. Ezen kilenc ország vett részt, a tervezett NEATO-tagokon kívül jelen - volt Ausztrália, Uj-Zéland, Malaysia, Thaiföld és a Fü- löp-szigetek képviselője is. Bejelentették, hogy az AS- PAC-nak gazdaságpolitikai karaktere van, de az a ké­sőbbiek során megváltozhat. Az Egyesült Államok for­málisan nem tagja a szövet­ségnek, amivel azt óhajta­nák demonstrálni, hogy egy sor ázsiai ország önként kö­veti a washingtoni irányvo­nalat. Az amerikai „távol- létet” azonban kárpótolja, hogy Washington úgyszól­ván minden ASPAC-állam- mal kétoldalú katonai meg­állapodást kötött. Az is bi­zonyos, hogy az Egyesült Államok igen fontos Szere­pet szánt egy tényleges ázsi­ai hatalomnak, Japánnak. A feladat kettős: Japánnak je­lenlétével bizonyos tekintélyt kell kölcsönöznie a pak­tumnak, amellett korántsem vették le a napirendről az elképzelést, hogy az Egye­sült Államok legjelentősebb távol-keleti szövetségesének katonai szerepet osszon ki Ázsiában. Elsősorban a Pen­tagon foglalkozik a tervvel, hogy Japán ténylegesen is vegyen részt a katonai ka­landokban. Erre az utóbbira azonban Tokió nem igen mutatkozik hajlandónak. A kormánypárton belül Miki Takeo külügyminiszter egyi­ke a legtekintélyesebb poli­tikusoknak, akik a józan és reális irányzatot képviselik és nem óhajtanak az ország érdekeinek ellentmondó dön­téseket hozni. Figyelemreméltó magá­nak Szato miniszterelnöknek az állásfoglalása is, aki nem is olyan régen a parlament előtt gazdaságpolitikai kér­désekről tartott referátumot, ■de ez alkalommal is felve­tette az amerikai megszállás alatt lévő japán szigetek problémáját, és — a többi között — leszögezte: „Oki- nava visszatérte nélkül az anyaországhoz nem lehet a háború utáni periódust le­zártnak tekinteni.” Azt is kilátásba helyezte, hogy a kérdést a közeljövőben is­mét napirendre tűzik. A rugalmasabb japán po­litikának fontos gazdasági vonatkozásai is vanak. Első­sorban persze a demokrati­kus közvélemény sürgeti, hogy a japán kormány lazít­sa függőségét az Egyesült Államoktól, de a hatalmon lévő liberális demokrata párt, amely különböző mo­nopoltőkés csoportok érde­keit fejezi ki, szintén hajlik erre a vonalra. Ez főleg az­zal áll összefüggésben, hogy a nagy tőkével rendelkező monopóliumok expanziós te­vékenységet folytatnak, mely­nek színtere elsősorban az ázsiai térség. Amikor nemrég megtartották Tokió­ban az úgynevezett délkelet­ázsiai gazdaságfejlesztési ér­tekezletet, és megalapították az ázsiai fejlesztési bankot, Japán az alaptőkéből már éppen olyan magas összeget jegyzett mint az Egyesült Államok. A korábbinál fontosabb helyet tölt be a japán poli­tikában a szocialista orszá­gok és Tokió gazdasági kap­csolatainak erősítése is. A legjelentősebb persze a Szovjetunió és Japán viszo­nya, hiszen a közelmúltban több ízben is járt magas szín­tű gazdasági delegáció Moszkvában és fontos egyez­ményeket írtak alá gaz­dasági síkon. Az is felmerült, hogy a közeljövő­ben újabb megállapödások jöhetnek létre, melyek kö­zött a legjelentősebb lenne egy nagyszabásúnak mutatkozó szibériai szovjet—japán gaz­dasági kooperáció gondolata. Dobozy Imre: Újra lehet Kezdeei (Regény) 27. — Nem. De te is itt ro­hadsz, akárcsak én, ... mi­ért? Erre a miértre ne egy­szerűsítsük a választ. Nem szabad... Szigorú tárgyila­gosság híján túl sok lesz a hős, túl kevés a gazember, vagy fordítva. De még fon­tosabb a megmaradók fele­lősségének foka. Külön-kü­lön és becsületesen, külön­ben káosszal kezdünk me­gint, összemosódik az egész. — Igen, ezt értem, de ad­dig is... miért ne próbál­nánk meg? Van itt néhány fegyver, ha csak egyetlen ellenséget pusztítunk el, egyetlen egyet... — Nem, az ilyesmi már nem több gesztusnál, a há­ború menetét nem befolyá­solja. — Akkor is valami! Tett! — Amellyel, ne haragudj a szókimondásért, érdeme­két lehet szerezni a győz­tes szemében. — Mit akarsz ezzel mon­dani? Az oroszok, hát meg­áll az eszem... egyszerűen csak nagyhatalomnak nézed őket, akik megverik a má­sik nagyhatalmat? Ez a Fésűs Járó, a ma­ga módján, épp olyan fan­taszta mint Deső. Azt hi­szem, túl sokat vár az oro­szoktól, romantikus éhséggel valamiféle vörös glóriát képzel a fejük fölé, dehát ez az ő dolga, engem nem érdekel, abban azonban iga­za van, ha a győztesre ori­entálódik, a vesztesnél nincs mit keresnünk. Deső viszont nem képes kikászolódni a történelemmel való meddő viaskodásból, magyar cent- rikusságból, mintha körü­lötte forogna a világ. Hü­lyeség, nem vagyunk mi nyolcvanmilliős ország, még kevésbé kétszázmilli­ós. De az is ellenkezésre in­gerel, hogy ne maradjak néma ebben a vitában: amennyire szeretem Desőt, annyira irigykedem is rá, jelenlétében mindig valami féltékeny rivalizálás pisz­kál, ne legyek halványabb nála. — Nem értem — mon­dom neki bosszúsan —, fé­lelmesen okos tudsz lenni, de annyi szituációérzéked sincs, mint egy gilisztának. Hát mi rossz van abban, rászolgálni egy kis rokon- szenvre? Ha nem tudnád, sorsunkat illetően máris sok minden függ az oroszoktól, és hamarosan még több... — Persze — mondja De­ső gúnyosan —, mi heten szerezzük be ezt a rokon- szenvet, a nemzet nevében. Igen? Vagyis csak hatan, mert Géza elájul, ha pus­kához kell nyúlnia. Géza a fejét rázza. — Tengeri vihar egy po­hár vízben. Ne hülyésked­jetek, és engem hagyjatok ki az egészből... Azért jöt­tünk ide, hogy amiből az egyik oldalon kimásztunk, a másik' oldalon belemász- szunk? Köszönöm szépen. Kihozatom a civil ruhákat, ezt még megteszem, a töb­bihez... — De nem! — kiabál Fé­sűs Járó izgatottan. — Nem erről van szó! Győző meg vesztes, ez az egész tudo­mányotok... Hallgassatok rám! Nemzeti függetlenség, önrendelkezés... ne rázd a fejed, Kálmán, eleget ráz­tátok a fejeteket: a hábo­rú után semmi se marad a régiben, semmi! Mi jövünk, munkások, és ti is, értsd meg, ennek a kifelé iszko- ló, kardos-mentés, disznó bagázsnak a helyébe. Hát ezért kellene nektek is... — Tessék — mondja De­ső. — Ha megettétek a le­csót, mehettek. Csend. Az emberek tá­nyérukra merednek, Deső nélkül egyik sem hajlandó semmire. Én sem, mit ta­gadjam, de most kár lenne tovább erőlködni, ha meg­kötötte magát, ismerem, úgy sem enged. Aztán Sorki dörmögi. — Menjen a nyavalya. Két gyermekem van, ha fel­fordulok, ki tartja el őket? Fésűs Járó öklére tá­masztja állát. — Nekem is kettő van. Haza se mehetek, megnéz­ni, mi van velük. — Hát én? — Sorki mély gödrű szeme párás. — Két ev alatt egyszer engedtek haza a frontról, hiába fo­gyott a század, a keretnek maradni kell, mindig ezt ugatták. A kisebbik még beszélni se tudott, tizenhá­rom hónapos volt. Esszük a lecsót. Azon kapom magam, orosz ol­vasmányaimat sorolom fej­ben. Háború és béke, Fel­támadás, Karenina Anna, várjunk csak, Gogoltól is olvastam valamit, igen, a Tarasz Bulybát, meg a Kö­pönyeget... mit is írt még? Gogol, Gogol... Hát persze, a Holt lelkek! Egy vadász feljegyzései, az Turgenyev- től való, ezt szerettem, pompás írás, utánozhatatlan levegőjű: de nemcsak ezt ismerem tőle, mást is... Nem jut eszembe. Menjünk tovább. Puskin, a Bronzlo­vas, Anyegin, párbajban halt meg, nem tudom hány éves korában. Dosztojevsz­kij, micsoda fülledt, mély világ és Mereskovszkij, a Julianus Apösata nagyon tetszett, meg Bunyin is tetszett, valami novellájára emlékszem, egy tolvajról szólt, igen, egy ügyefogyott tolvajról... Lehetetlen. Ennyi az egész? Nem, Gorkijt is ismerem, olvastam az Anyát, láttam a Kispolgá­rokat és el kellett volna ol­vasnom a Csendes Dont, azt mondják, ez már a mosta­ni orosz világra ablak, be is néztem egyszer Cserép­falvihoz, de már elfogyott, aztán valahogy elfelejtet­tem az egészet. De mit is ér mindez? Leltár csak, me­lyet előre tapogató, ijedt reflexeim kotornak össze sebtében. Kár az iparkodá­sért, katonákkal lesz dol­gunk, nem irodalombará­tokkal, még tán fel is dü­hítem őket, ha olvasmányai­mat kezdem emlegetni. Tar­ba leteszi villáját, elsáppad szürkülő nyögést hallat, hát persze, kétszer is vett a zsíros lecsóból, telezabálta magát. De nem, döbbenten bámul ki az ablakon, muto­gat némán. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents