Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-08 / 185. szám
Hogy ne legyen türelem játék Egyszerűbben építkezni Ötletek az ügyintézés gyorsítására Kevés gazdasági terület van, ahol olyan jövedelmező lenne az ötletesség, mint a lakásépítkezés. Az újszerű gondolat, a leleményesség itt aranyat ér. Tévedés ne essék: nem az épülő városnegyedek külső képének kialakításáról van szó ezúttal, jóllehet ez is igen fontos feladata a tervezőknek, építőknek. Sakkal inkább szükséges — ezekben a még lakáshiányos években — az ötletesség a különböző kedvezményes akciók, olcsó, de jó építési lehetőségek kidolgozásában. A IX. pártkongresszus határozatéinak egyetlen mondatát idézném: „A párt ismeri népünk lakásgondjait, s legfontosabb feladatai között tartja számon, hogy gondos gazdasági elemző munkával új tartalékokat tárjon fel...” Az ötletesség és az egyes helyeken jó alapokat teremtő újszerű gondolatok is ezekhez az új tartalékokhoz tartoznak. Vállalatok és kislakások Ax ország különböző városaiban, megyéiben évente számos olyan ötlet születik, akció indul, amely azon a helyen kitűnően beválik, olcsóbban, gyorsabban jobb lakáshoz jutnak a dolgozók. Másutt pedig azt a bizonyos módszert nem is ismerik. Dunántúli példát említek — az Esti Hírlap híre alapján: A lakásgondok enyhítése érdekében akciót kezdeményeztek Szombathelyen. A tanács tető alá hozza az épületeket, a befejező szakipari munkákat, a belső vakolást, a burkolást, festést már azoknak a vállalatoknak kell elvégezniük, amelyek dolgozói a lakást kapják. Eddig 36 ilyen félkész lakás építését kezdték meg. A Debreceni GÖCS KISZ- bizottságának kezdeményezésére a vállalat építőanyag-szállítással könnyíti meg a fiatalqk lakásépítkezésének munkáját. Hasonló segítséget kapnak a Hajén megyei építőmunkások saját otthonuk építésénél. De bővelkedünk szabolcsi példákban is: Császárszállás termelőszövetkezete két szolgálati lakást épít fiatal szakembereinek. A KPM 41 szolgálati lakást épít dolgozóinak Nyíregyházán. A Vízügyi Igazgatóság több tucat lakást épített már saját munkatársainak, most újabb hat készül. De említhetjük a Tiszavasvári Alkaloida és a Nyíregyházi Gumigyár hasznos akcióit is. Példák ezek olyan Ötletekről, amelyek mind nagyobb nyilvánosságot követelnek, hiszen mindenki tud az országos méretű és már Egy ifjúsági csapat szervezésével kezdődött Cseke is fiatalodik A szatmárcsekei Haladás Termelőszövetkezet eddig két dologban vezetett: a gyengeségben és a tagok elöregedésében. Ez a kettő szinte fel is tételezi egymást Ahol kevés a fiatal munkaerő — a gépesítés mai fokán — kevés a jövedelem is. Ahol gyéngén fizetnek, ott pedig kevés a fiatal jórészt csak az öt- venen—hatvanon felüliek maradnak, akik már nehezen változtatnak a földműves mesterségen. Ebből a bűvös körből hosszú ideig nem láttak kiutat a csekeiek. Még ma is többen vannak a kételkedők, mint a reménykedők. Hiszen az utóbbi évek próbálkozásai nem hoztak eredményt Például a több műtrágya nemcsak a kultúrnövényt, de a gyomot is jobban táplálja. Ha nincs aki kapáljon, akkor az ilyen befektetés csak a kiadásokat növelt Attól az állattenyésztés sem válik jövedelmezővé, ha több takarmányt etetnek, ezzel lépést kell tartani a gondozásnak, a szakszerűségnek. A munkaerőhiány, a szervezetlenség nyomta rá a bélyegét évek óta a csekei szövetkezetre. Az elmúlt év tavaszán a párttitkár, Ombodi Balázs, vállalta, hogy szervez egy ifjúsági csapatot Olyan fiatalokat hívott a csapatba, akik nem tagok, de otthon vannak a községben és nincs munkájuk, illetve munkaegységre nem mentek dolgozni, mert annak nagyon bizonytalan volt az értéke. A munkacsapatnak 17 tagja volt A konyha- kertészetben dolgoztak 40 százalékért. Azokban a hónapokban, amikor munkát adott a kertészet 1600—1700 forintot kerestek. Ez óv tavaszán már 33 fővel dolgozik Ombodi Balázs brigádja. Húsz hold zöldborsót, 30 hold zöldbabot és 10 hold uborkát művelnek. A zöldborsót már betakarították, bíztató a zöldbab és az uborka termése is. A fiatalok rendszeresen kapnak előleget. A kertésze ten kívül is egyre több munkát vállalnak. A tsz sem hálátlan, már elvitte őket a nyíregyházi Sóstóra és egy Miskolci kirándulás is tervben van. Ez még csalt egy halvány csira az erőteljes javuláshoz, de a lényeg kitapintható. Ha megfelelő munkabéralapot teremtenek szíve sen mennek a fiatalok is a szövetkezetbe. A jövő útja rajzolódik Szatmárcse kén, a bűvös körön sikerült már rést ütni, de még sok a tennivaló. Cs. B. Olvasónk írja: Mákgubóátvétel Az újságban, a falragaszokon megkapó díszreklámok hívják fel a fiatalkorúak figyelmét népgazdaságunk igen fontos nyersanyagának gyűjtésére; a mákgubóra. Mégis a már összegyűjtött mákgubó átvétele körül nincs minden rendben egyes vidéki földművesszövetkezeteknél. Augusztus 3-án például Kemeesén kis iskolásgyerekek _ az összegyűjtött mákgubót zsákba cipelték haza, mert csak szombaton veszik át, mert csak akkor van átvételi' nap. Miért? Kérdezzük az illetékesektől? Oláh Gyula Sóstó bevált szövetkezeti lakásakcióról, valamint az OTP társasházépítésekről, jó alapokon indult az állami gazdasági dolgozók kedvezményes lakásépítkezési akciója is. Megyénkben első eredményei érlelődnek. Átvágni a labirintusokat Nagyobb nyilvánosságot követel az a már rendeletbe foglalt ötlet is. amely szerint magánerőből építkezőknek is módjukban áll ingyen elszállítani a lebontásra kerülő épületek anyagát. Középületekét is. Ez sokat segíthet az építő- anyaghiányon! Márciusban hírt adtunk lapunkban arról, hogy előnyös fizetési feltételek bevezetését tervezi a bérházi lakások festésénél a Nyíregyházi Szobafestő Ktsz. A lakók — több lakás festésének megszervezése esetén — a munkadíj 30 százalékát előlegként, a többit pedig három részletben fizették volna ki. Jó gondolat volt, sokat segített volna az új lakóházba költözők gondjain. Az ötlet nem valósult meg: bizonyos pénzügyi szabályok buktatták meg az akciót. ötletek segíthetnének azon is, hogy megszűnjenek a hivatali labirintusok egv- egy lakásépítési engedély megszerzésének útján. Évente megyénkben átlag négyezer kérelem döcög át nehézkesen különböző bürokratikus útvesztőkön. Varia'abás A statisztika megállapítása szerint az új lakónegyedekben éjők 25,4 százaléka 14 éven aluli gyermek. A belső tervezések épp úgy, mint a járulékos beruházások — bölcsődék, óvodák, játszóterek — megkívánják a tervezők leleményességét, újat és jobbat akarását. Nem utópia ma már a variálható lakásbelméret, az úgynevezett „mozgófalas” belső építés. Az ilyen lakások ugyanis eleve számolnak a családlétszám növekedésével, s az így megváltozó lakótér arányokkal. Komlós János egyik tv- műsorában szellemesen megjegyezte, hogy új társasjáték alakúit ki nálunk: a társasházépítés türelemjátéka. Olyan türelemjáték ez, amely sok embert érint, s amely türelmetlenül követeli az új, meg új ötletet, hasznos gondolatot — s azok gyors elterjesztését. Szilágyi Szabolcs | Kisvárda: munkában a ra diátorformázók az öntödében. Foto: Hammel József Gondunk: a tej Elavult a gyár, porosodik a terv? Nyíregyházi tejüzem. Parányi telep. Már kinőtte régi ruháját. Még az udvar is szűk lesz lassan a tejeskocsik is csak nehezen tudnak befurakodni. A gépsorok elavultak. Igaz hogy most kaptak egy palackozó „automatát”, de négy embernek kell állandóan lesni a gép munkáját. Azelőtt kézzel töltötték a palackokat, ami csupán két embert vett igénybe. — Ezt küldték tt mondják. — Biztosan már kiszu- perálták valahonnan. A tejüzem hőszükségletét szénkazánokkal látják el. A kazánok a tejfeldolgozó csarnokok mellett -/annak. Egész nap száll a korom, a Szénpor. Szállítás és higiénia Gyakori látvány: a fehér tejszálíító kocsik kétol- dalra vágják a port. Tartályokra kötve a szívó tömlők, nyilasuk tele piszokkal. — Egyre kevesebb lesz belőlük — mondja Szendrei István, a vállalat igazgatója. —t— Mpsf kaptunk húsz új tejeskocsit. — A különbség? Ez már négyezer litert szállít, szivattyús. Teljesen zárt Három éve már... Már régen szó volt egy új üzemről. — Egy százezer literes tejporgyár és egy ötvenezer literes városellátó tejüzem beruházásának gondolata már 1964-ben megszületett. De jóval korábban az igény! Dinnyeföldön Homokhát, ahol ezerkétszáz mázsa dinnye terem. A szabolcsi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke sorolta: ez is egy a gazdálkodást javító próbálkozások közül. Jól sikerült. A 22 hold homokról eddig egy holdnyi területről 40 ezer forint értékben szedtek uborkát és leszednek még 4QQ mázsa sárgadinnyét, 800 mázsa görögöt. A tervezet Szerint 240 ezer forint jövedelem. Szabolcs község határa nem nagy, alig több ezer holdnál, a dinnyeföldig nem kell messze menni. De addig is Vajanszki István kertész hosszan beszélhet arról, mennyire jó az adottságuk, áldás lehetne a föld, s a tsz mégis gyenge. De most majd a dinnye, az állattenyésztés melynek fejlesztését tervezik és a 23 hold alma, talán majd ezek segítenek. A dinnye mindenesetre már kézzel fogható valóság. Az almafák ritka lombjain — Az elképzelés azóta rekordidőt ért el. Három éve már elképzelés, három éve még mindig terv. És a tejet, a tejtermékeket azóta is a régi, korszerűtlen üzemben készítik. — Nehéz dolog — mondja az igazgató. — Január 1-től a műszaki feljcsztéser két a gazdasági reform elvei alapján kell megoldani. Mi ilyen nagy létesítményt saját erőnkből képtelenek vagyunk megépíteni és felszerelni. — Központi keretből? — Még nincs végleges Válasz, 1964 ófa. Miskolcon most épül az Úi üzem, holott kevesebb a tejfelvásárlásuk. Nyíregyházán maradt a régi. .4 város. a megye tej és tejtermékellátását pedig növe'ni, bővíteni kell. Megnőttek az igények a korszerű nagyvárossá válás is kötele?. Magad uram . . , A vállalat igazgatója •w Magad uram, ha szolgád nincsen, És ez pedig művészet. Az asztalon nyomtatott jegyzék. A Szabolcs megyei Tejipari Vállalat harmadik negyedévi áruajánlata. (A „művészet” bizonyítéka.) Mazsolás és vaníliás krémtúró, palackozott és kannás kakaó. A mai üzem ezt már alig bírja. Az új létesítmények terve vajon újabb három évig porosodik? Horváth János Három hetet töltenek nálunk Száva János hozzátartozói A Tiszavasváriban élő S?di?a János hozzátartozói: Vlagyimir Andrejevics Szá- vios és Grigori j Te rente levies Szávies és azok házas- társai vasárnap este megérkeztek Magyarországra. A záhonyi határállomáson Száva Jánosék családján Kívül Májer István, a Magyar Szovjet Baráti Társaság megyei titkára fogadta a kedves vendégeket. A szívélyes fogadás és örömteli találkozás után, vendégek és vendéglátók a vacsorát már együtt költötték el Nyíregyházán, ahol Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte Száva Jánosék hozzátartozóit, akik három hetet töltenek országunkban. Ez {do alatt megismerkednek Száva János második hazájával, nevelő szüleivel, igaz barátaival, mindazokkal, akik segítséget nyújtottak neki ahhoz, hagy megtalálja már-már elveszettnek hitt hozzátartozóit. Közben ellátogatnak hazánk nevezetesebb tájaira is. át már látszanak }s a kunyhók- A csányiak, hiszen dinnyével többnyire ők kertészkednek, mindig a legmagasabb pontra építik kunyhóikat. A csányiakról érdekes annyit elmondani, országjáró földművelők. Tavasszal községük apraja, nagyja felkerekedik, motyó- jukban családonként pár kiló dinnye-, tök-, uborka-, és egyéb homokot bíró növény magvait viszik. Szerződést kötnek tsz-ekkel, aztán föjd- házakat építenek, melegágyakat raknak és nagy szakértelemmel végzik a dinnyetermesztést. A szabolcsi termelőszövetkezettel a Tóth család kötött szerződést. Tóth István, aki már fél évszázada homoki kertész és ve je Tóth Sándor, akinek szintén évtizedes múltja van a dinnyetermesztésben. ők mondják, ellenkezve sok hiedelemmel, ezen a tájon is lehet és érdemes dinnyét termeszteni. Ennek a munkának csak egy nagyon fontos feltétele van, hogy jó legyen a tsz. Ezt ők arra értiK, hogy idejében kapjanak trágyát, fogatot, a föld alapművelését idejében végezzék. Akkor nem lehet baj, mert rajtuk nem múlik. Ok hajnalban kelnek, késő éjszaka fekszenek, mert pénzt akarnak keresni. Az öregebbik Tóth jegyzi meg: Sokaknak tűnhetik úgy, hogy mi nyaralunk a földkunyhókban, pedig ha nyaralni akarnánk, nem ide jönnénk. A csányiak példamutató szorgalommal és rátermettséggel dolgoznak. Látszik ez az indák közén, sehol sem tarkítja gaz, de annál több a méregzöld hátát mutató sugárbébi, arzecki dinnye. Hogy szám szerint hány darab van, ha tövenként egyet számolt Tóth István úgy nyolcvanezer, de inkább több kétszázezernél, mint kevesebb. A kertész, a dinnyés hirtelenében olyan számítást is végeznek, hogy bármit vetnek a homokba, a holdatlHénti bruttó jövedelem nem több öt—hatezer forintnál, így meg duplája, vagy háromszorosa. A dinnyeföldön a szavak nyomán olyan igazság kerekedik, jó a homok kertészkedésre, semmiképpen sem lehet ráfizetni. Még akkor sem, ha olyan idők járnak, mint az idei nyáron- Hat hétig volt perzselő meleg. De választ adott másra is a dinnyeföldi beszélgetés. Arra, miért olyan drága piacainkon a dinnye. Sok tsz fél a homoki kertészkedéstől, főleg a dinnyetermesztéstől. Igaz, hogy a dinnye Szabolcsban nem igen lehet primőráru, mert itt egyikét héttel később érik mint az ország más részein, de ilyen késéssel is lehet jó üzlet. A tsz-ek idegenkedése inkább azért van, hogy hagyomány- követők a Tisza mentép és a dinnyateymesztésnek nincs még nagy múltja, nem tudják mit lehet „kihozpi’1 belőle. A gazdálkodásban egyre több hagyománnyal kell szakítani, s hogy miként, mennyire érdemes, jó példa a szabolcsi Szabadság Tsz dinnyeföldje. Szép a szabolcsi homok. Akkor igazán szép, ha gondos munka nyomán úgy díszük benne a növény, mint a sugárbébi indája. Seres Érni
