Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-05 / 183. szám

xxrr. évfolyam, is3. sza m ÁRA: 50 fillér 1967. AUGUSZTUS 5, SZOMBAT Befejeződött a cserelátogatás Tegnap elutaztak szovjet vendégeink Befejezte ötnapos Sza- bolcs-Szatmár megyei láto­gatását a Szovjetunió Kár- pátontúli Területi Pártbi­zottságának kulturális dele­gációja. A küldöttséget Szem jón Iván Vasziljevics, a Kárpátontúli Területi Párt- bizottság agitáció« és propa­ganda osztályvezető helyette­se vezette. Tagjai voltak: Vas Emil Vasziljevics, a Munkácsi Városi Pártbizott­ság első titkára, Voloscsuk. Mihail Jurijevics, a Volove- ci Járási Pártbizottság első titkára, Horváth Zoltán Va­sziljevics, a Komszomol Te­rületi Bizottságának titkára, Kocán Margit Szemjonovna, a nagyrakoveci tanács elnö­ke. A szovjet küldötteket dr. Gombás Sándor, a Szabolcs- Szatmár Megyei Pártbizott­ság titkára és Gulyás Emil- né dr, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB elnökhe­lyettese kísérte el pénteken az országhatárig. Ugyancsak tegnap érkezett haza a Kárpátontúli terüle­ten tett ötnapos látogatásról a Szabolcs-Szatmár Megyei Pártbizottság delegációja. A küldöttséget Kovács Sándor, a Mátészalkai Járási Párt- bizottság első titkára vezet­te. Tagjai voltak: Nagy Mi­hály, a megyei pártbizottság műv. prop. osztályának mun­katársa, Mezei János, a Fe­hérgyarmati Járási Pártbi­zottság ágit. prop. osztályá­nak vezetője, Kohári Ferenc, a Nyíregyházi Járási Tanács VB elnökhelyettese és Sán~ tha János, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályá­nak népművelési csoportve­zetője. Az 50. évforduló tiszteletére A tyukodi Kossuth Tsz felhívása az őszi vetésre Termelőszövetkezetünk, a tyukodi Kossuth Tsz, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 50. évfordu­lója tiszteletére az őszi kalászos vetési munkák időbeni és jó minőségben történő befejezése érdekében a megye vala­mennyi termelőszövetkezetét versenyre hívja ki. Termelőszövetkezetünkben 1574 hold kalászos kerül elve­tésre. Ebből rozs 320 hold, búza 874 hold, őszi árpa 300 hold, őszi takarmánykeverék 80 hold. Vállaljuk, hogy az őszi takarmánykeverék vetését szep­tember 20-ig, a rozs vetését szeptember 28-ig, az őszi ár­pa vetését október 1-ig, az őszi búza vetését október 17-ig befejezzük. Őszi búzából nagy hozamú fajtákat vetünk: 65 százalék­ban Bezosztáját, 35 százalékban magyar intenzív fajtát. Már kijelöltük azokat a táblákat, amelyeket őszi kalá­szosokkal fogunk bevetni. A betakarítást elsősorban a vetés alá kerülő táblákon kezdjük meg. A termésátlag növekedésének érdekében azokon a táblá­kon, amelyek nem pillangósok, illetve előző évben nem let­tek trágyázva 2,5 mázsa vegyes műtrágyát használunk fel. A munkánk értékelésére megkérjük a megyei verseny- bizottságot. K. Szabó Bálint tsz-elnök Kocsi Ferenc tsz-párttitkár Bajka Zoltán tsz-főagronómus Rekordidő alatt befelezte az aratást a nyíregyházi járás A Nyíregyházi Járási Ta­nácstól jelezték; csütörtö­kön, augusztus 3-án befe­jezik az aratást. Kombáj­nok, kévekötő aratógépek, nagyon kis százalékban aratópárok, összesen több mint negyvenezer hold ga­bonát vágtak le termelőszö­vetkezeti területről. Csütörtök. Ibrány, Pa- szato, Tiszabercel, Gáva, Szabolcs az útirány. Kom­bájnt keresünk, aratókat, az utolsó rendvágás kombájn­forduló pillanatát. A nap közel másfél hó­napja úgy tűnik többedma- gával süt. Perzsel és vakít. Vakítóak a tarlótáblák, s nem látni már sehol gépe­ket, aratókat. Az ibrányi Rákóczi Termelőszövetke­zetben Hegedűs József azt tanácsolja, menjünk a ket­tes majorba, ott még látni valamit. Pár ezer kereszt gabonát hordtak be, tart a cséplés, de már az sem so­káig Szóval a nagy mun­káról már csak beszélni le­het, és érdemes. — Ezerhétszáz holdat arattunk, szinte az egészet géppel. Meg vagyunk elé­gedve, a búza átlag 12 má­zsával, a rozs 10,5 mázsá­val fizetett, s a jó termés pótolja azt a közel kétszáz holdas területkiesést, amely­ről tavasszal kipusztult a vetés. Az aratás után most már óriás, szintén nagy mun­kába kezdtünk. 126 holdon ve­tettünk mákot annak a betakarítása folyik. Hajnalban kellett volna kelni. A paszabi határban sem látni mást csak a mák­szedők népes munkacsapa­tát, traktort, amely szánt. A máktábla szélén az akác­fasorban Szabó Ferenc bri­gádvezető is múltidőben be­szél az aratásról. — Hol vagyunk attól már. Mára egy kis zabos­bükköny maradt, azt reg­gelre levágtuk. Jól halad nálunk a munka. Meg van az oka. A jól haladó munka miértjét hirtelen verődött kis dűlőúti parlament tag­lalja. Leszállt a DD—54-es gépéről CzomÖa Zoltán traktoros, s aztán csatlako­zott hozzá Novák Miklós fogatos és jó pár asszony. Ennyien beszéltük meg, mennyire más a tsz-tagok munkakedve, mint pár év­vel ezelőtt. A lényeg: ga­rantált munkabért kapnak. Megyünk tovább. Utunk­ban esőt váró, esőt kívánó a határ. Zsugorodnak a ku­koricaszárak, fonnyad a burgonyainda, és sűrű port ver mindenfelé a vontatók kereke. Tiszabercelnél, a Bessenyei Tsz földjén most már nem is aratókat, in­kább öntözéssel foglalkozó embereket keresünk. A tsz- nek öt öntözőgépe van, s arra vagyunk kiváncsiak, hogy hasznosítják, mit tud­nak végezni vele. A Zsaró partján aztán ráakadunk Hegedűs Dezsőre. A gond­jaira bízott MA—200-as szivattyú kétezer liter vizet továbbít percenként egy százholdas uborkatáblára. O mondja: — Minden gépünk dolgo­zik. Én uborkát, túl a Ti­szán kukoricát, egy másik géppel pedig szamócát ön­tözünk. Sajnos kevés a víz. Ha lenne elég, én magam is 18 szórófejjel dolgoznék, de a Zsaró nem bírja el. így naponta 4—5 holdat tu­dok öntözni, reggel három­tól este tíz óráig. A termelőszövetkezetek kihasználják az öntözési le­hetőségeket. Ezt látni, hi­szen a Tisza mentén, a Ló- nyai csatornánál mindenütt tele a határ kígyózó alu­míniumcsövekkel, s ezer és ezer szórófej lövell vízsuga­rat. A gávai határba érve azonban más is magára vonja a figyelmet. Szénás­szekerek sora igyekszik a major felé. Bármilyen fur­csán hangzik is, a szénabe- hordás kapcsolatban van az aratással. A gávai Uj Erő főkönyvelője mondja ezt: — Nyolcszázötvenöt hold volt az aratni való, s ebből csak 70 holdat arattunk kézzel. Két új kombájnt vá­sároltunk, több mint hat­száz holdat vágtak. A gépi aratással a mezőgazdasági munka más területén 30—40 napos előnyt szereztünk. Az aratás idején — amire ha kézzel aratunk nem lett volna mód — háromezer mázsa szénát gyűjtöttünk be. ezer mázsa burgonyát szedtünk fel. A nyíregyházi járásban befejeződött az aratás. Re­kordidő alatt és jó ered­ménnyel került szérűre, magtárakba a mag. Nem fejeződött be azonban a mezőgazdasági munka, s ennek láttuk beszédes pél­dáit. A falvak, amelyeken keresztül haladtunk, szinte kihaltnak látszottak. Nem­csoda, hiszen minden épkéz­láb ember a határban van ilyenkor. Seres Ernő A rakamazi Győzelem Tsz-ben korszerű, fedett tárol óban tisztítják, szárítják a kombájnok által betakarított termést. Foto: Hammel József Újabb csatlakozások a tsz területi szövetséghez Küldött választó közgyulég a nyírteleki Szabad Nép Tsz-ben Pénteken tartotta meg a megalakítandó termelőszö­vetkezetek területi szövet­séghez csatlakozó- és, kül­döttválasztó közgyűlését a nyírteleki Szabad Nép Tsz. A gyűlésnek külön ünnepi hangulatot adott, hogy a gazdaság jó eredménnyel befejezte az idei aratást. Mezei Béla, a tsz elnöke beszámolójában részleteket ismertetett a közös gazda­ság életéről, fejlődéséről. Megállapította, hogy a tsz egy holdra jutó tiszta va­gyona az elmúlt esztendő­ben 12 százalékkal, az egy szántóegységre jutó bruttó­jövedelem 22 százalékkal emelkedett, míg az egy tag­ra eső részesedés 5700 fo­rintról 10 606 forintra nö­vekedett. A szorgalmas munka alapján az idén — a túl vizes tavasz ellenére — további fejlődés várható. Ennek kedvező előrejelzése az aratás gyors befejezése és az elért terméshozamok. Kenyérgabonából közel ezer," árpából 380 mázsával ta­karított be többet a tsz, mint a tervezett. Szerződé­ses kötelezettségét 300 má­zsával teljesítette túl. Szólt az elnök a közel­múltban a párt javaslatára a kormány által hozott in­tézkedésekről. Általános helyesléssel találkozott an­nak ismertetése, hogy az eddigi mezőgazdasági ter­mények és termékek árren­dezését most újabb rende­zés követte, amely részben már ez évben, részben a következő év elejétől lép érvénybe. Nem kisebb tet­szés fogadta azokat a kor­mányintézkedéseket, ame­lyek nyomán a szövetkezeti parasztság szociális jutta­tásai mind jobban megkö­zelíti az ipari munkásokét, a bérből élőkét. Ismertette ezután a tsz elnöke a megalakítandó te­rületi szövetségek jelentő­ségét, hogy azok a társgaz­daságok javát hivatottak szolgálni. A területi szövet­ségek a tsz-ek önállóságá­nak további erősítésében, a gazdaságirányítási rend­szer reformjával összhang­ban kialakuló társadalmi, együttműködési és képvise­leti szervek lesznek — mondotta. Az önálló gaz­dálkodás, s az ebből adódó lehetőségek maximális ki­használásának igénye is szükségessé 1» teszi, hogy a közös gazdaságok az eddi­ginél szorosabb kapcsolatba kerüljenek egymással. A nyírteleki Szabad Nép Tsz mind táijelleg, mind gaz­dálkodási adottságainál fogva azok közé a 86 ter­melőszövetkezet és 14 ter­melőszövetkezeti csoport kö­zé tartozik, amelyek a Ti­sza menti Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsé­gét kívánják megalakítani. Az elnöki beszámoló, s a hozzászólások után a terü­leti szövetséghez való tar­tozás vagy nem tartozás szavazására került sor. A közgyűlés ellenszavazat nél­kül a csatlakozás mellett döntött. Majd a tsz-t a területi szövetségben képviselő kül­dött jelölésére és megvá­lasztására került sor. A tag­ság egyhangúlag Mezei Bé­la tsz-elnököt jelölte és választotta meg. ★ A Tisza menü Területi Szövetség területén eddig közgyűlést tartottak, illetve csatlakoztak a nyíregyházi Vörös Csillag, Ságvári és Béke Őre Termelőszövetke­zetek, valamint két terme­lőszövetkezeti csoport. Asztalos Bálint Apadtak a folyók Még nem volt vízkor iát ozás A nagy szárazság követ­keztében országszerte apad­tak a folyók. Megyénk te­rületén is alacsony vízállá­sok alakultak ki, de nem érték el azt a fokot, amit a Tisza alsó folyásánál mér­tek. Míg a tiszalöki erőmű utáni vidéken, a nagy öntö­zési igény és a Keleti-fő­csatorna miatt sok vizet vontak el a folyótól, addig a felső szakaszon bár ala­csony, de nem rendkívüli csökkenés észlelhető. Né­hány szám ennek igazolá­sára: Tiszabecsnél 1961-ben mérték a legkisebb vízál­lást, — 143 centit, pénte­ken, augusztus 4-én reggel 7 órakor itt — 94 centi volt a víz mélysége. Vásárosna- ménynál az 1923-as — 224 centivel szemben pénteken — 146, Záhonynál az 1943- as minimummal, a — 309 centivel szemben csak — 234 centit mértek. Ilyen mérvű apadás máskor is volt már. Szabolcs-Szatmár ' terüle­tén az utóbbi napokban 13 ezer holdon öntöztek. Víz­korlátozásra sehol nem ke­rült sor, a folyók vize 4** dezni tudja az igényeket

Next

/
Thumbnails
Contents