Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-05 / 183. szám

I fernen: kérdés az arab külügyminiszteri értekezleten Külpolitikai széljegyzet t 99 Jr 1 Vietnami jelentés A VDK ellen irányuló amerikai bombatámadások során csütörtökön F—105-ös Thunderchief típusú vadász­bombázók Hanoitól északke­letre szórták le bombáikat összekötő útvonalakra, va­sútvonalakra és egy vasúti hídra. A Ha Bac tartomány fölött 2143. lelőtt amerikai gép pilótáját elfogták. B—52-es nehézbombázók csütörtökön és pénteken a kora hajnali órákban öt be­vetésben támadták a szabad­ságharcosok feltételezett ál­lásait Dél-Vietnam északi dzsungeleiben, a középfelvi­déken és Saigon közelében. A szabadságharcosok a kambodzsai határ közelében fekvő Shau mellett lelőttek egy amerikai csapatszállító helikoptert. Haiié Szelasszié Jugoszláviában Tito jugoszláv elnök meg­hívására pénteken Genová­ból különrepülőgépen az isztriai Pulába érkezett Haiié Szelasszié etióp csá­szár. A vendéget a pulai re­pülőtéren Tito elnök fogadta. Haiié Szelasszié és Tito Brionin a nemzetközi hely­zetről, Közel-Kelet és Afrika kérdéseiről, valamint a ju­goszláv—etióp kapcsolatok­ról folytat megbeszélést. A Reuter jelentése szerint Haiié Szelasszié hazatérése előtt megszakítja útját Khartoumban, ahol szudáni vezetőkkel tárgyal. Havannai értekezlet A Habana Libre-szálló- ban ülésező latin-amerikai szolidaritási konferencián csütörtökön zárt ajtók mö­gött megkezdődött a bizott­ságok ülése. A legfontosabb közülük arról a kérdésről dönt, vajon a kubai típusú gerilla-hadviselés az egye­düli utat jelenti-e a latin- > amerikai népek forradalmi céljainak eléréséhez. Ebben a kérdésben még nem ala­kult ki egységes nézet. A három .másik bizottság té­mái: az észak-amerikai po­litikai és katonai beavatko­zás Latin-Amerikában; az imperialistaellenes szolidari­tási mozgalom feladatai; a konferencián létrehozandó latin-amerikai szolidaritási szervezet alapokmányának kidolgozása. Doboz/ Imre: Cselédbos&zú, mondja Gallai nevetve, elszórakoz­nak egy ideig. Sorki köp egyet az ingyen cirkuszra, majd én feltétetném velük, állítja, s el is hiszem, meg tudná ugratni a társaságot. Sovány elégtétel, véli hal­kan Fésűs Járó, azért a sok jóért, amit a báró úr­tól kaptak. Badalik abba­hagyja Domics kajtatását, elfogy a cérnája, ráordít a két cselédre, az anyátok istenit, tegyétek le a ládát, közben észre sem veszi, hogy nadrágja hasitékát el­feledte begombolni. Egy szép barna szobalány ele- mózsiás kosarat visz a hin­tóhoz, rászól Badalikra vi­hogva, tessék vagyázni gaz­da úr, elveszti a csingilin- gijét. Badalik mérgesen be­gombolkozik, botját rázva vezényel. Le a sorogiyát! Mógi, te tetves, lépj föl! Fogd meg! Sitkény, te rü­hes, kapaszkodj bele! Na, most. : húzd, nyomd! Nyomd, húzd! Ide hallat­szik minden szó. lihegés is, erre tereli a szél. , A láda szépen emelkedik felfelé, mindjárt eléri a szekér fenékdeszkájának magasságát, ekkor azonban Mógi vad jajdulás&al kap a Khartoum, (MTI): Mahgub szudáni minisz­terelnök és külügyminiszter a Khartoumban ülésező arab külügyminiszteri értekezle­ten elhangzott csütörtök esti felszólalásában rend­kívül derülátó hangot ütött meg. A konferencia — mondotta — túljutott a holtponton. Pénteken az értekezlet fi­gyelme — mint a nyugati hírügynökségek írják — a jemeni kérdéssel kapcsola­tos egyiptomi javaslat fe­lé fordult. Az EAK tudva­levőleg azt indítványozta Szaud-Arábiának, hogy tér­jenek vissza a dzsiddai megállapodáshoz. Az EAK abból a célból, hogy meg­valósuljon az arab akció­egység és elhárítsa az aka­dályokat az arab csúcsérte­kezlet útjából, azt indítvá­nyozta. hogy az egyezmény pontjait három arab or­Nyugafnémet fegyverek Izraelnek A Pravda bonni tudósí­tója leírja, milyen fondor­latokkal szállítanak titok­ban nyugatnémet fegyvere­ket Izraelnek: Egy nyugatnémet hajó he­likopterekkel a fedélzetén kifut az amerikai kikötőből. Az Atlanti-óceánt átszelve kiköt valamelyik nyugat­európai kikötőben, mondjuk Rotterdamban vagy Ant­werpenben. A mólónál rö­videsen lehorgonyoz mellet­te egy izraeli hajó. A sö­tétség beálltával a helikop­terek egy részét áttelepítik az izraeli kikötők felé tartó hajóra. A nyugatnémet ten­gerészek ezután folytatják útjukat Bréma felé. így ír­ja le az Aviation Week cí­mű amerikai folyóirat leg­utóbbi számában az Egye­sült Államok — Nyugat-Né- metország — Izrael három­szög titkos fegyverszállítá­sainak mechanikáját. Az amerikai haditechikát a Bundeswehr számlájára vá­sárolják, de egy részét Iz­raelbe szállítják. így pél­dául a Sikorsky amerikai cégtől 90 helikoptert vásá­roltak, 24-et nyomban Iz­raelbe irányítottak. Ezt a műveletet a Bonn és Tel- Aviv külön megállapodása irányozta elő, amelyet az amerikai kormány is jóvá­hagyott. hasához, a láda elbillen. Si- kény meg a gazda alig győznek elugrani előle. Mi a hétszentség van a hasad­ban? Nem tudom, gazda úe, mintha kést löktek volna bele. Nahát, te nyamvadt piszok, szaladj csak, keríts valakit magad helyett. Nem kell, gazda úr, már múlik. Ne pofázz, mássz le onnan, te meg, Sitkény, kapaszkodj fel. Gallai a szemét törli, istenem, bazári majmot csi­nálnak a gazdából. A cse­lédek ledobják kabátjukat, helyet keresnek a lábuknak, fennszóval bíztatják egy­mást, újra nekigytírkőznek. Most Mógi nyomja, Sitkény húzza. A válságos magasságnál Badalik fültépő nagyot üvölt, el ne eresszétek disznók, megint, erre akko­rát emelnek rajta, a láda átlendül a szekér oldalán, döbbenve esik a kavicsos útra. Fésűs Járó is moso­lyog, egyre jobb az egész, addig játszanak a ládával, míg az oroszok ide nem érnek. Közben a majoriak sorba előszállingóznak a cselédházakból, falkába ve­rődnek a kútnál. Különös, de közülük senki sem ne­vet. Az asszonyok bátorta­szág képviselőinek felügye­lete mellett valósítsák meg. A szudáni miniszterelnö­kön kívül más, a konferen­ciához közel álló körök is optimisták. Egy „észak-afri­kai küldött” — mint a UPI hírügynökség jelenti — csütörtökön este így be­szélt: „A csúcsértekezlet lá­tóközeibe került”. A Je­menre vonatkozó egyiptomi javaslat megtárgyalását egyébként azért halasztot­ták péntekre, hogy Szaud- Arábia küldötte érintkezés­be léphessen kormányával, de a szaud-arábiai delegá­tus már a kezdet kezdetén pozitívan reagált: kormá­nya — mondotta jó előre —, „üdvözli az EAK-kezdemé- nyezést”. Ehhez a fejlemény­hez kapcsolódik az az érte­sülés is. hogy a 13 résztve­vő ország közül tízen pár­tolják a csúcsértekezlet gondolatát Lanul szipognak, az embe­rek komoran bámulják a kastély előtti sürgés-for­gást Valami korcs kutya kezd vonyítani, orrát a hi­deg szélnek fordítva, ol­dalba rúgják. Hirtelen csend lesz, a barna láda, mintha zsinóron húznák, felsiklik a szekérderékba. Két csendőr jön a szélső cselédház felül, közrefogva hozzák Domicsot Jellemző, mondja Fésűs Járó, még elmenni se tud­nak csendőr nélkül, Bada­lik a fejét csóválja, látod te ostoba vadrác, kár volt ma- kacskodni, úgyis menni kelt és miért nincs tarisznyád, miért nem pakoltál élelmet az útra? Sitkény felkapja kabátját ravasz malacképe ijedten megnyúlik, majd én hozok neki valamit, és el­szalad. A csendőrök a hin- tóig kísérnék Domicsot, je­lentést kell tenni a báró­nak, Gáldy azonban türel­metlenül int, indulni akar. A Duna felől vadászgép bukkan ki , a rongyokra szakadt felhők közül, sivít- va ereszkedik lejjebb. Fenébe is, mondja Gallai, még közibénk cserdít. A va­dászgép mélyre lecsap, szin­te súrolja a víztorony he­Az arab külügyminiszte­rek csütörtökön este újabb kétórás megbeszélést tar­tottak. az Irak által előter­jesztett tervezetről. Ez az arab gazdasági elet szere­pével foglalkozott és többek között sürgette a szorosabb arab gazdasági együttmű­ködést. Kiemelte, hogyan lehet politikai fegyverként felhasználni az olaj blokádot és az arab bankbetétek visszavonását. A miniszte­rek úgy határoztak, hogy az iraki tervezetet az arab gazdasági miniszterek elé utálják. Bár a konferencia légköre jó és eredményekkel ke­csegtet, nyugati jelentések szerint Sukeiri, a pales rti- nai felszabadítási szervezet vezetője és Monzsi Szlim tunéziai küldött között csü­törtökön este újabb össze­csapás volt. gyét, de nem lő, egy kör után felhúz a magasba, dél­nek fordul. Deső rám néz, egyszerre mondjuk, Rata. Egy sovány szalmaszőke ha­jú, lapos mellű asszony, Domics felesége, sikoltozva szalad ki a szélső házból, de nem mer továbbmenni a kútnál, kezét hasára szo­rítva megáll, és elhallgat. A csendőr szakaszvezető el­engedi Domics karját. Tedd a dolgod, ne ellenkezz, nem lesz annak jó vége. Nyúl arcú, csontos nagy fülű em­ber a csendőr, nem beszél gorombán, restellkedve néz körül. Dornics mozdul a szekere iránt kezét is eme­li, nagyon szereti a lovait szereti tenyérrel meglapo- gatni őket De aztán elfor­dul, megy visszafelé lassan, mint akinek semmi keres­nivalója a kastélynál. Fa- dalik elébe térül, botját emeli. Domics kitér, megy tovább. Állj, mondja idege­sen a szakaszvezető. A fia­talabb csendőr lekapja pus­káját, a kocsis után sza- t lad. Amikor utóién, szu­ronnyal tereli visszafelé. Domics nem szólt semmit, bárgyún huzakodva megy a szekérig, mint a kötélre fo­gott állat innen fentről mindenképpen olyannak látszik az egész, mint mi­kor az emberek körülkerí­tenek egy engedetlen álla­tot, de mihelyt a csendőr odébb emeli szuronyát me­gint megfordul. Elég, mondja a báró ke­ményen. A szakaszvezető „A város teli van kőből és habarcsból épült pompás házakkal, a házakon sok ab­lak, úgy építkeznek, mint mifelénk és az utak is jók.” 460 évvel ezelőtt jegyezte fel ezt a néhány sort Mo- zambiyueról Duarte Barbo­sa, az egyik első portugál, aki az afrikai ország földjé­re eljutott. Bizony, csaknem fél évezre­de tart már a portugál ura­lom Mozambique fellett. Je­lenleg mintegy százezer por­tugál él a gyarmaton. Noha felfogásukat nem , lehet a Dél-Afrikai Köztársaság apartheidjével, vagy az USA déli államaiban uralkodó esztelen fajgyűlölettel azono­sítani — tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy a por­tugál gyarmatosítók faji po­litikája annál enyhébb —, de ázért gyarmatosítók a javából. Viszonylag jobb sorsot csak azoknak a mo- zambiquei négereknek biz­tosítanak, akik megtanulnak portugálul írni és olvasni, s katolizálnak. Az ilyen benn­szülöttet civilizadonak (ci­vilizáltnak) nevezik. Ám mindössze hetvenezer ember viseli ezt a jelzőt —, vagyis a 7 milliós mözambiquei négerlakosság 1 százaléka. (Köztük akad egy világhírű név is: Eusebio de Silva Fe- reira, a Benfica labdarúgó- csillaga.) A többi, tehát 90 száza­lék viszont egyre elviselhe­tetlenebbnek érzi sorsát, mert a portugál gyarmat életszínvonala még afrikai mértékkel is rendkívül ala­csony. Ezenkívül: a f5ni"zár diktatúrának esze ágában sincs — akárha a legtávo­Moszkva (MTI) Akira Ivaszakl japán rende­ző, aki 22 évvel ezelőtt do­kumentumfilmet készített Hirosima és Nagaszaki tra­gédiájáról, nyilatkozott a Pravda tokiói tudósítójának abból az alkalomból, hogy az amerikai katonai hatósá­gok hozzájárultak az annak idején elkobzott film vissza­adásához. A dokumentumfil­met életük kockáztatásával nyakon ragadja Domicsot, odapenderíti a lovai mellé. Nyúl arca vörös. Az istene­det, hát mi ez, mondja li­hegve. Domics rácul ká­romkodik, vakkantó torok­hangon hirtelen nekiugrik a csendőrnek. A szakaszve­zető puskatussal lökné vissza, de a kocsis, meggör- bedve ugrik, fővel a csend­őr hasának, melle helyett álián éri az ütés. Idáig hal­latszik a reccsenés. A sza­kaszvezető hátrálva lóbálja puskáját. Marha, mondja, és nekiveti hátát a szekér oldalának, te vagy az oka, én nem így... Domics estéből oégykéz- lábra áll, csendben van, nyöszörögni se tud, állkap­csa lóg, szája sarkából vé­res nyál folyik. Tarba szét­lök minket, a ringyó any­jukat, adok én nekik. Deső rákiált, itt maradsz. Tarba szeme vörös, de főhadnagy úr, ezt csak úgy bámulni, a kutya úristenit... Itt ma­radsz! Fésűs Járó dühöng, ha neki fegyvere volna, tudná, mit tegyen. Deső megvetően feleli, hogy no, egy szál puskával kiirtanád a csendőröket, aztán az egész őrsöt, a nyilasokat, a németeket, á vezérkart, hát miért nem szaladsz, tessék a pisztolyom, ha olyan veszett nagy hősködés dúl benned. Ezek is csak a dol­gukat teszik, dörmögi Sor­iéi, ez a dolguk, ezt paran­csolták nekik. Fésűs Járó karót ránt ki a helyéből, libb jövőre is — valamiféle Ígéretet tenni gyarmati fel­szabadítására. 1964 szeptember óta — ek­kor törtek ki a fegyveres ge­rillaharcok Mozambique-on és a többi portugál gyarma­ton — a mözambiquei szí- nesbőrüek nem is várnak Ígéretekre. 250 partizán kezdte el a felszabadító har­cot és ma már nyolcezer jól kiképzett portugál—afrikai gerilla keseríti meg nap mint nap a szélsőjobboldali Salzar-rendszer , gyarmati urainak életét. Jóllehet Por­tugália több mint ötvenezer katonával erősítette meg gyarmati hadseregét a leg­utóbbi két esztendőben, veszteségei egyre nagyobbak, uralma mind bizonytalanab­bá válik. A partizánok már nagy területeket tartanak ellenőr­zésük alatt, ahol saját köz- igazgatást vezettek be, isko­lákat és kórházakat létesítet­tek. A FRELIMO (Frente de Libertacao de Mocambique, a felszabadítási mozgalom portugál neve és rövidítése) elnöke, dr. Eudardo Mond- land nemrég úgy nyilatko­zott, hogy a politikai és a fegyveres harc egyre szélese­dik és az afrikai lakosság mind nagyobb rétegei vesz­nek részt benne. Ezekben a napokban ülé­sezik Etiópiában az Afrikai Egységszervezet tanácsa. Na­pirendjén a portugál—ame­rikai gyarmatok felszabadító küzdelme is szerepel. Afrika szabad országai szolidárisak a szabadságukért és függet­lenségükért küzdő portugál- afrikaiakkal. íb> készítették a japánok. Az elkobzáskor az amerikaiak arra hivatkoztak, hogy a film bemutatása károsan befolyásolta volna a japán- amerikai viszonyt. Ivaszakl , nyilatkozatában megjegyzi: Washington nem akarja, hogy a filmet teljes terjedelmében bemutassák, ezért a japán kormányra bízta, hogy a „filmnek mely részeit hozza nyilvánosság­ra”. kettétöri a térdén, földhöz vágja tehetetlen mérgében. Sitkény jön a cselédhá- aak felől, degeszre tömött vászon tarisznyát lóbál. Amint megpillantja a még mindig négykézláb álló Domicsot, aki tárt kapu szárnyába kapaszkodik, be- rogy a térde. Badalik azon­ban elébe siet, káron kap­ja, feltuszkolja a szekérre, te mégy, ez az á'lat elbánt magával. Meleg kabát sincs rajtam, és a zsebemben egy krajcár... Mozgás, ne kezd te is, de azt megmon­dom, a lovakra vigyázz, mert lenyúzom a pofádról a bőrt. Sitkény hallgat, szélütötten ül a bakon, fog­ja a vászontarisznyát. Gon­dolom, elkeseredetten átkoz­za szolgálatkész fejét, ma­radt volna otthon, ha már elpucolt. Indulás, mondja a báró, a hintóhoz megy, nem nézve senkire. Vasderesét Sitkény szekere mögé kö­tik, a saroglyához. Az öreg inas szalad ki a kastélyból, kezében szíjjal átkötött, fe­kete bőrönd, vékony fekete felöltője lobog raj­ta, mint a palást. Méltósá- gos uram, méltóságos uram. Gáldy kidugja fejét a hin­tó ablakán. Nem, mondja kurtán, a te korodban ma­radjon az ember, ahol van. De méltóságos uram, hogy is lenne az, nélkülem... öltözni se tetszett egyedül, még sói ha, méltóságos asszonyom ne tessék engedni.« (Folytatjuk? Iijra lehet Kezdeni (Regény) 23 Szovfet és Izraeli pértvezetők megbeszélései Moszkva, (TASZSZ): M. A. Szusziov, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára és B. N. Ponomar- jov, a Központi Bizottság titkára augusztus elsején megbeszélést folytatott M. Vilnerrel az izraeli kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának titkárával és T. Tubival, az Izraeli KP Po­litikai Bizottságának tagjá­val, a Központi Bizottság titkárával. A két párt képviselői vé­leménycserét folytattak a közel-keleti és a nemzetkö­zi helyzetről, valamint a kommunista , mozgalom szá­mos problémájáról, és meg­állapították, hogy nézeteik teljes mértékben megegyez­nek a megvitatott kérdé­sekben. A találkozó részvevői el­ítélték azt az agressziót, amelyet az izraeli kormány­körök az imperialista erők, mindenekelőtt az amerikai imperializmus támogatásá­val követtek el az arab ál­lamok ellen. Úgy tekintik ezt az agressziót, mint bűn­tényt a béke, az arab né­pek >és az izraeli nép létér­dekei ellen. Az Izraeli Kommunista Párt képviselői kifejezték, hogy teljes mértékben tá­mogatják az SZKP Közpon­ti Bizottságának, a szovjet kormánynak a béke és a közel-keleti biztonság meg­szilárdítására irányuló kö­vetkezetes lépéseit, lenini külpolitikáját A találkozó részvevői úgy vélik, hogy a közel-keleti konfliktus rendezésének első és fontos feltétele, az izraeli csapatok visszavonása az elfoglalt te­rületekről, az 1967 július előtti állásokba. Angol és amerikai újságírók kiutasítása Kongóból Kinshasa (MTI) A kinshasai Kongó pénte­ken kiutasította az Associa­ted Press minden tudósítóját és fotóriporterét, valamint a Reuter angol hírszolgálati iroda képviselőjét az ország területéről. A tájékoztatás­ügyi minisztérium szerint Mobutu elnök személyesen rendelte el, hogy az angol­szász újságírók két napon belül hagyják el Kongót, mert elferdítették a ténye­ket. Az Egyesült Államok és Anglia nagykövete megpró­bál közbelépni az intézke­dés visszavonása érdekében. A Hirosima-film visszakerül a japánokhoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents