Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-04 / 182. szám
XXIV. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM ARA: 50 fillér 1961. AUGUSZTUS i, PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter előterjesztése alapján úgy határozott, hogy a kambodzsai királyi kormány felhívására kormány- nyilatkozatban válaszol. A Minisztertanács megtárgyalta az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a képviselők felszólalásában elhangzott észrevételeket és javaslatokat. Felhívta az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A művelődésügyi miniszter előterjesztésére a kormány határozatot hozott arra, miként alkalmazzák az új gazdasági mechanizmus elveit a művelődésügy terén. A Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője, a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke együttes előterjesztése alapján a kormány határozatokat hozott a tanácsok végrehajtó bizottságai szakigazgatási szerveinek irányításáról, a tanácsok gazdasági tevékenységével összefüggő hatósági jellegű feladatok jogszabályi rendezéséről, valamint a különböző szintű tanácsok és tanácsi szervek gazdasági feladatairól. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a Magyar Honvédelmi Sportszövetség országos elnökségének azt a javaslatát, hogy a Magyar Honvédelmi Sportszövetség jogutódaként Irmaiakul a Magyar Honvédelmi Szövetség. A Minisztertanács köszönetét és elismerését fejezte ki az MHS szerveiben dolgozó aktivistáknak fáradságot nein ismerő, lelkes munkájukért, s felkéri őket, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetségben folytassák tovább értékes tevékenységüket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatára a kormány módosította a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjára vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseit. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolt a szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelepek fokozatos felszámolására tett intézkedésekről. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette és az ilyen telepeken élő családok lakáshelyzetének, élet- és munkakörülményeinek további javítására határozatot hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt A magyar kormány a p, nyilatkozata Kambodzsa p területi sérthetetlenségéről. A Magyar Népköztársaság kormánya a nemzetközi béke és biztonság erősítését szem előtt tartva, nagyra értékeli a Kambodzsai Királyság következetes semlegességi politikáját. A magyar kormány teljes mértékben egyetért a Kambodzsai Királyság és a khmer nép erőfeszítéseivel, hogy megvédi a szu- verénítását, függetlenségét és területi integritását az agresszív imperialista mesterkedésekkel szemben. Ez az állásfoglalás jutott kifejezésre a magyar országgyűlés külügyi bizottságának a kambodzsai királyi tanács és nemzetgyűlés felhívására 1964. június 12-én közzétett nyilatkozatában is. A Magyar Népköztársaság kormánya támogatja a Kambodzsai Királyságnak a délkelet-ázsiai népek tartós békéje és biztonsága megteremtésére irányuló törekvéseit, s a kambodzsai királyi kormány felhívására válaszolva, kinyilatkoztatja: teljes egészében elismeri a Kambodzsai Királyság területi sérthetetlenségét jelenlegi határain belül. A gazdasági mechaniz- fjl mus a művelődésügy terén. A művelődésügyi miniszternek a kormányülésen megtárgyalt előterjesztése megállapította, hogy a kulturális ágazatnak az oktatásnevelést, a népművelést, és a művészeti tevékenységeket felölelő szakterületein az új gazdasági mechanizmus módszereit a sajátos feladatoknak megfelelően kell alkalmazni. A költségvetési (oktatási, népművelési) intézmények irányítását — a népgazdaság tervezési és pénzügyi rendszeréhez alkalmazkodva — korszerűsíteni kell, a kulturális vállalatok területén pedig megfelelő reform végrehajtására van szükség. Az előterjesztés alapj.án hozott kormányhatározat a következő főbb rendelkezéseket tartalmazza: A művelődésügyi miniszter, mint ágazati miniszter kidolgozza a kultúrpolitikai célkitűzéseket, közreműködik a kultúrpolitika és a gazdaságpolitika összehangolásában. Külön jogszabályok alapján ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek az ágazati szakterületén működő, más szervek alá tartozó intézmények vállalatok tekintetében reá hárulnak. A művelődésügy területén is a népgazdasági tervezés új rendjének megfelelően kell a feladatokat meghatározni és megvalósításuk eszközeit biztosítani. A művelődésügyi célokat szolgáló beruházásokat a tanácsok, a társadalmi- és tömegszervezetek és a vállalatok — a központi juttatásokon kívül — saját eszközeikből, továbbá bankhitelekből fedezik. Központi (költségvetési) juttatást kell biztosítani a felsőoktatási, központi művészeti és népművelési intézmények létesítésére és fejlesztésére, a középfokú oktatásra, a gyermek- és ifjúságvédelemre, valamint az alsófokú oktatási intézmények, továbbá a tanácsi népművelési és művészeti intézmények fejlesztésének egy részére. A művelődésügyi intézmények működésére fordítható eszközök mértékének megállapításánál alapvető követelmény a jelenlegi ellátás szintjének tartása, a kulturális tervekben szereplő fejlesztési célok és az anyagi eszközök összhangjának a biztosítása. Továbbra is ingyenes marad (a tankönyvek és a tanszerek kivételével) az általános iskolai, a gyógypedagógiai, valamint a középfokú oktatás, a szakmunkásképzés és a dolgozók általános iskolai oktatása. Az alsó- és középfokú oktatásban — a szociális juttatások (diákotthon, tanulószoba, menza, napközi otthon, stb.). Jelenlegi térítési szintjének fenntartása mellett — biztosítani kell, hogy a szülők a térítést anyagi helyzetükhöz mérten differenciáltabban fizessék. A felsőoktatásban a tandíjak, tanulmányi ösztöndíjak és szociális támogatások olyan új rendszerét kell kialakítani, amely jobban ösztönöz a tanulásra, amellett inkább figyelembe veszi a hallgatók szociális helyzetét. A társadalmi tanulmányi ösztöndíj — megfelelő ésszerűsítésekkel — továbbra is fennmarad. A művelődésügyi miniszter a kulturális területeken árhatósági jogkört gyakorol. Meghatározza a kulturális termékek és szolgáltatások árképzésének alapelveit, szabályozza a hatósági árakat, a többi árat pedig ellenőrzi. A kultúrpolitikai célkitűzések megvalósításának elősegítésére a művelődés- ügyi miniszter rendelkezése alatt álló kulturális alapot kell létesíteni. Ennek egyik anyagi forrása a főleg szórakoztató jellegű kultúrtermékekre és szolgáltatásokra kivethető kulturális járulék. A kulturális alap rendeltetése a kultúrpolitikai- lag értékes művek létrehozásának, terjesztésének, népszerűsítésének, valamint a dolgozók műveltségét növelő, szemléletét gazdagító kulturális tevékenységének az ösztönzése. A kulturális termékek színvonalának védelmében a művelődésügyi miniszter előzetes engedélyhez kötheti bizonyos kulturális termékek előállítását. Az új gazdaságirányítási rendszerben is biztosítani kell az állami és társadalmi szervek, a vállalatok és (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet vendégeink látogatása Szatmárcsekén a küldöttség felkereste Kölcsey Ferenc emlékművét. Képünkön (balról jobbra): Horváth Zoltán Vasziljevics Komszomol területi titkár, Csorvási Sándor, a Fehérgyarmati Állami Gazdaság igazgatója, Szemjon Iván Vasziljevics, a területi pártbizottság osztályvezető-helyettese, a delegáció vezetője, Horváth Gabriella, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság műv. prop. osztályvezető-helyettese, Voloscsuk Mihail Ju rijevics, járási pb. első titkár. Kocán Margit Szemjonovna községi tanácselnök, Kicska Antalné tolmács. Vas Emil Vasziljevics. a munkácsi városi pb. első titkára és Széles Lajos, a Fehérgyarmati Járási Tanács VB. elnöke. (Munkatársunk interjút kért vendégeinktől. Cikk a 2. oldalon.) Megjelent az új mezőgazdasági termelői árakról szóló utasítás A július 20-i kormányhatározat alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel közösen, együttes utasításban szabályozta az új mezőgazdasági termelői árakat. Az utasítás megjelent az anyag és árhivatal, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium hivatalos értesítőjében. A kormányhatározatnak megfelelően a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 1968. évtől kezdődően átlag 8 százalékkal emelkedik. Ez kedvezőbb feltételeket teremt a mező- gazdasági üzemek önálló gazdálkodásához, a mezőgazdasági termelés további fejlesztéséhez. Elősegíti a termelőszövetkezetekben a vállalatszerű gazdálkodás pénzügyi ellátását, tagjaik számára pedig a termelés növelésével párhuzamosan, növekvő jövedelmet biztosít. A fokozott anyagi érdekeltség a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését is az eddiginél jobban ösztönzi. Több saját beruházás A mezőgazdasági áremelésből származó többletbevétel egy része közvetlenül növeli a parasztság személyi jövedelmét, illetőleg részesedését. A többletbevétel másik része biztosítja a szociális juttatások már elhatározott bővítését, lehetővé teszi a teljes körű amortizációs alapképzést, s azt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél nagyobb mértékben saját eszközeikből finanszírozzák beruházásaikat. Általában fennmaradnak továbbra is az ipari eredetű mezőgazdasági termelőeszközök körében a kedvezményes árak, ugyanakkor azonban lesznek bizonyos korrekciók, áremelések egyes olyan iparcikkeknél és ipari eredetű szolgáltatásoknál, amelyek árarányai jelenleg számottevően eltérnek az általános értékviszonyoktól. Az új rendelkezés egyúttal módosítja az árrendszert, szűkíti a hatósági árszabályozás körét. A mezőgazdasági termelői árak növekedésével egyidó- ben növekszik a központi készletekből vásárolt takarmányfélék ára is, megváltoznak a keveréktakarmány- csere feltételei. Fuvarköltség« térítés, az árak érvénybe lépési ideje i Az új termelői árszabályozás egyúttal megváltoztatta a mezőgazdasági termelői árak érvényességi helyét is. Míg korábban rendszerint a felvásárló helyre beszállítva átadott árukra vonatkoztak az átvételi árak. az új árszabályozás — néhány kivételtől eltekintve — a mezőgazdasági termékek árát a termelő telepére vonatkoztatva állapítja meg. Amennyiben a termékek beszállítását a termelő végzi, külön fuvarköltség-térítést kan. ami az árutasításban meghirdetett emelésen felül további termelői bevételnövekedést jelent. Ami az új mezőgazdasági termelői árak érvénybe lépését illeti: a hizott er s uj felvásárlási ára 1967 október 1-től érvényes; a növénytermesztési termékek új árait azonban általában csak 1j68 július 1-től, tehát az új gazdasági év terméséből származó árukra alkalmazzák első ízben. Egyéb termékek és élő állatok. - it a takarmánygabonafélék és a sörárpa új termelői ara 1968 január 1-től érvényes. Eszerint a jelenlegi gazdasági évben a mezőgazdasági termékek, termények átvétele még a régi árakon bonyolódik. Hízott sertésnél az új felvásárlási árakat csak az 1967 október 1-e, vágómarhánál az 1968 január 1. utáni időpontra kötött szerződések alapján fizetik. (Folytatás a 2. oldalon! TANÁCSKOZIK AZ ARAB KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLET Valamennyi arab ország részvételével ülésezik Khartum ban, Szudán fővárosában az arab külügyminiszteri értekezlet. (MTI Külföldi Képszolgálat)
