Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-19 / 195. szám
V lágy Ivos?: toliba érkezett a Szvirszk ♦ ♦ Összeszoknak a hadseregek Vietnami Jelentés Hanoi: A DNFF Központi Bizottság nyilatkozatban ítélte el a Hanoi ellen intézett legutóbbi bombázásokat. A DNFF miután támogatásáról biztosítja a VDK küliigímrunisztériumú- nak ezzel kapcsolatban közzétett nyilatkozatát, hangsúlyozza: „Ismételten figyelmeztetjük az amerikai imperialistákat, hogy ha bármiféle eszkalációt is hajtanak végre északon, ezzel nem kerülhetik el a vereséget a Dél-Vietnamban folyó háborúban.” NEW YORK A nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok jövő évi értekezletét előkészí tő bizottság New Yorkban csütörtökön bejelentette, hogy a világkonferenciát New York helyett Genfben fogják megtartani. A tizenegy ország képviselőiből álló bizottság megállapodott abban is, hogy az értekezletet március 12—április 5. között nyitják meg. KINSHASA A kongói hírügynökség csütörtök este bejelentette, hogy visszavonulásra kényszerültek a Bukavut megszállt fehér zsoldosok és az őket támogató volt katangai csendőrök. A zsoldosok Bu- kavu három törvényhatósági területe közül csupán egyet, Ibandát tartják birtokukban, mivel a kormánycsapatok a helyi hasi harcosok támogatásával meghátrálásra kényszerítették őket. BERLIN Az ADN hírügynökség jelentése szerint az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy nyugatnémet vitorlázógépek megsértők az NDK légiterét. A hír- ügynökség nyilatkozatában követeli az NSZK illetékes szerveitől, hogy hozzanak megfelelő határozatokat a határsértések kiküszöbölésére. Az NDK illetékesei a maguk részéről megteszik a szükséges lépéseketKAIRÓ Kairói sajtóértesülések szerint Szudán és Irak közvetítési kísérleteket tesz a jemeni konfliktus rendezésére. Aref iraki elnök e hó végén Szaud-Arábiába és Kuwait- ba látogat és az A1 Szaura El Arabija című bagdadi lap szerint elő kívánja segíteni a jemeni kérdés megoldását. Khartoumi jelentések szerint Mahgub szudáni kormányfővel elhalasztotta szombatra tervezett rijadi útját és jövő hétfőn utazik Szaud-Arábia fővárosába. Vlagyivosztok, (TASZSZ): Pénteken befutott a vlagyivosztoki kikötőbe a Szvirszk nevű szovjet hajó, amelyet a közelmúltban a kínai Dalnyij kikötőben a „vörösgárdisták” részéről támadás ért. A kínaiak két napon át garázdálkodtak a hatóságok jóváhagyásával a hajón. Viktor Korzsov, a Szvirszk kapitánya az újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy' a szovjet hajó feltartóztatása szándékos provokáció volt. Egyenesen Pekingből és Sanghajból vezényelték Dal- nyij kikötőjébe a „vörösgárdista” alakulatokat a provokáció megrendezésére. A kapitány ezután elmondta, hogy amikor augusztus ll-én megjelent a kikötő hivatalában. hogy átvegye a hajó kifutását engedélyező okmányokat, letartóztatták, egy autóba tuszkolták és öt kínai határőr kíséretében börtönbe Moszkva, (TASZSZ): Az amerikai sajtókörök egyelőre elég hiányos és töredékes értesülései azt mutatják, hogy a Fehér Ház zárt ajtói mögött feszült hangú tárgyalás és nehéz diplomáciai egyezkedés folyt — írja Kiesinger látogatását kommentálva Vis- nyevszkij, a Pravda tudósítója. A nemzeti sajtóklubban — ahová Kiesinger nyomban a Fehér Házban tett látogatása után hajtatott —, hangja kifejezetten fölényes és követelőző volt „Többé Becs, (MTI): Georgiosz Pacisz görög újságíró a brüsszeli La Gauche című lap tudósítója pénteken Bécsben sajtóértekezleten jelentette be, hogy a száműzetésben élő görög demokratikus erők két héten belül ellenkormányt alakítanak. Pacisz — aki Papandreu volt miniszterelnök barátja, a centrum unió tagja —, a katonai hatalomátvétel után menekült el Görögországból. A kormány székhelye Róma vagy Párizs lesz, szállították. Ott megmotozták, majd magánzárkába csukták. Augusztus 12-én őrség kíséretében elővezették a börtönből. A folyosón fegyveres „vörösgárdisták- kal” találta szemközt magát, lehettek vagy százan is Megrohanták, leverték a lábáról, szidalmazták, megrugdosták. A kínai őrség tagjai ezt tétlenül nézték, Ezután teherautóba ültették és hátrakötött kézzel három órán át hurcolták végig a városon. Végül a kikötőbe vitték. Egy kínai csoport behatolt a hajóra, elfogta és elhurcolta Sztanyiszlav Ivanov kormányost, aki néhány nappal ezelőtt nem volt hajlandó átvenni és kitűzni egy Mao Ce-tung jelvényt. Valentyin Belov hajógépész elmondta, hogy a Szvirszktől 300 méterre kínai hadihajók álltak és amikor a provokáció megkezdődött, az ágyuk csövét a szovjet hajóra irányították. nem tekintjük nagy testvérnek az Egyesült Államokat” — mondotta. A nyugatnémet kancellár kertelés nélkül Ígéretet tett arra, hogy idővel „az Amerikától átvállalják az Eu- i'ópa sorsa miatti felelősség I jelentős részét. A washingtoni hallgatóság előtt nyilvánosan is kifejtette az atomfegyverekre vonatkozó igényeket. Mindenki, aki ismeri Bonn atométvágyát, megérti, milyenfajta „felelősséget” akarnak magukra vállalni a nyugatnémet vezetők — hangsúlyozza Vis- nyevszkij. élén pedig a görög szocialista Szomeritisz, az emberi jogok európai bizottságának elnöke áll. A kormány célja a görög demokratikus erők képviselete, harc a görög- országi fasizmus ellen és a külföldre menekült görögök támogatása. Két héten belül nyilvánosságra hozzák a száműzetésben működő görög ellenkormány tagjainak névsorát. Pacisz sajtóértekezletén elmondta, hogy Melina Mercouri, az ismert színésznő is tárcát kap a kormányban. NEMRÉG RÖVID KÖZLEMÉNYT OLVASHATTUNK a . sajtóban arról, hogy a Varsói Szerződés egyesített erőinek közös kiképzése keretében június 11—19 között Magyarország és Csehszlovákia területén a magyar, a szovjet és csehszlovák haderők hadműveleti törzsei és parancsnokságai közös törzsvezetési gyakorlatot tartottak. A kommunista- és munkáspártok Karlovy Varybán megtartott értekezletének nem sokkal korábban nyilvánosságra került állásfoglalása egyebek között a Varsói Szerződéssel is foglalkozott. Megállapította, ho£y ha a NATO 1963. augusztus 24-én lejáró húszéves szerződését nem hosszabbítják meg, s ezzel az Európa békéjét fenyegető agresszív imperialista tömb megszűnik, a szocialista országok sem ragaszkodnak a Varsói Szerződés fenntartáséhoz. Mindaddig azonban, amig más mód nincs a béke védelmére, szükséges a szocialista ország közös haderőinek fenntartása és fejlesztése. Az újságolvasó az ilyen közleményeket gondolatban önkéntelenül is egymás mellé helyezi és összefüggéseket keres. Vajon hogyan egyeztethető össze ez a magas szintű gyakorlat az előbb említett nyilatkozattal? NÉPHADSEREGÜNKBEN is rendeznek harcgyakorlatokat, s ezekben néha nemcsak az éppen katonai szolgálatot teljesítő sorkatonák, hanem tartalékosok is részt vesznek. Előfordul ezért, hogy az ország egyikmásik területén a posta behívóparancsokat kézbe- sit. Ilyenkor katonai járművek oszlopai is gyakrabban láthatók az utakon. Sokan hajlamosak arra, hogy ezeket a helyi eseményeket is összefüggésbe hozzák a nemzetközi életről tájékoztató hírekkel. Mindez együtt időszerűvé teszi, hogy néhány szót szenteljünk annak, mi a katonai gyakorlatok jelentősége, mi a különbség a különféle típusú katonai gyakorlatok között, miért van szükség a Varsói Szerződésben részt vevő országok közös gyakorlataira. Az ország férfilakosságának nagy többsége teljesített katonai szolgálatot, saját tapasztalatból tudja, hogyan halad a kiképzés az egyszerű elemi ismeretek megszerzésétől a bonyolult feladatok végrehajtásáig. Amikor a katona már elsajátította a kézi lőfegyver, a fegyvernemnek megfelelő harci technika keze lését, sor kerül a kisebb majd nagyobb kötelékben végrehajtandó gyakorlatokra. A katonák számára ezért a gyakorlat mindennapos munka, a harckészség fenntartásának eszköze. Az egyszerűbb gyakorlatokon kisebb kötelékek részfeladatokat oldanak meg. A lőgyakorlatokon például csak a célok leküzdése, meneígyakorlatokon terepnehézségek, akadályok leküzdése árán a kitűzött cél elérése, harcgyakorlaton egy feltételezett ellenséges védelmi körlet, betonerőd elfoglalása a feladat. Magasabb szinten ezek az elemek együttesen jelentkeznek, a katonák nagyobb kötelékben egymás után vagy egyidejűleg hajtják végre a részfeladatokat. Az együttműködési gyakorlatokon már nemcsak egy-egy csapat különböző részei vesznek részt, hanem különféle fegyvernemekhez tartozó csapatok végeznek összehangolt mozgást. A hazai méretekben legmagasabb szinten ösz- fegyvernemi harcgyakorlatok már szinte minden olyan harcfeladatelemet tartalmaznak, amelyek megoldására néphadseregünk képes. A TÉNYLEGES HARCHELYZETET azonban még ezek a legmagasabb szintű hazai harcgyakorlatokon sem sikerülhet teljesen megközelíteni, hiszen agresszió esetén néphadseregünk nem egyedül állna szemben az ellenséggel. A Varsói Szerződést aláíró országok együttes ellenállásra, harcba szállásra vállaltak kötelezettséget. Gyakorolni kell tehát az együttes harcot is. Néphadseregünk alakulatai a múlt év őszén vettek részt ilyen közös haregyakoriatokon Csehszlovákiában. A „Vltava” néven ismert gyakorlatról annak idején részletesen beszámolt a sajtó, tudjuk, hogy az ott részt vett alakulataink parancsnokai és katonái jól megállták a helyüket. Katonai szemmel nagyon fontos ezeken a közös gyakorlatokon, a más baráti országokban a mienknél erőteljesebben kifejlesztett fegyvernemekkel való együttműködés. És viszont: a baráti hadseregek is megismerhetik azt, ami nálunk jobb. Ahogyan ugyanis a KGST keretében az egyes szocialista országok más gazdasági részfeladatokat vállalnak, ugyanúgy a Varsói Szerződésben részt vevő hadseregek is — a hadműveleti feladatok önálló megoldásában való képesség megőrzése mellett — bizonyos, a hazai feltételeknek leginkább megfelelő „specialitásokat” egymástól eltérő mértékben fejlesztettek ki. PONTOS ELEMÜK a közös gyakorlatoknak a hazai viszonyoktól eltérő terepen, szokatlan körülmények között vívott narc *s. A sportolók példája kívánkozik ide: köztudomású, hogy a mexikói olimpiára készülő sportolók a hasonló klimájú és fekvésű, hegyvidéki edzőtáborokba igyekeznek, hogy ott a mexikóit megközelítő körülmények között készülhessenek fel. Ha háborút kényszerítenek ránk az imperialisták, akkor előfordulhat, hogy néphadseregünk katonái is a hazaitól eltérő, szokatlan tájakon harcolnának. Ezért már a hazai gyakorlatokon is a minél nehezebb, minél „vadabb” terepet keresik fel csapataink. Méginkább megvalósítható azonban ez a követelmény, ha a gyakorlás színtere más baráti országok területén van. A figyelembe vehető terepnehézségek közül nálunk hiányoznak a magas, szakadékokkal szabdalt, erdővel borítóié nagy kiterjedésű hegyek: az ilyen terepen alkalmazott harci módszerek tehát teljes értékűen szinte csakis a más szocialista országok területén rendezett közös gyakorlatok alkalmával sajátíthatók el. A bevezetőben említett közös törzsvezetési gyakorlat célja sem volt más! mint a .zö® haderők legmagasabb színtű vezetésének „edzése”. Ott ugyanis a magyar, szovjet és csehszlovák hadseregek vezetői az előbb említett valamennyi gyakorlatelemet magában foglaló hadműveleti feladatokat hajtottak végre papíron. A törzsvezetési gyakorlatok jellemzője, hogy a parancsnokok feltételezett helyzetben intézkedéseket hoznak, amelyeket azonban nem követnek valóságos csapatmozdulatok. A részt vevő alakulatok száma minimális, csupán annyi, amennyi a törzsek mozgását, védelmét közvetlenül biztosítja. távoli és Altalanos jellegű összefüggés természetesen van hazai és közös hadgyakorlataink, valamint a vietnami és más külpolitikai események között. A Varsói Szerződés és az ennek keretében végrehajtott közös gyakorlatokat, saját néphadseregünk harc- készen tartását és a baráti hadseregekkel való magas fokú együttműködésének képességét az imperialista hatalmak agresszív politikája teszi szükségessé. A Pravda Kiesinger látogatásáról Görög emigrációs kormány? Dobozy Imre: il)ra lehet Keidenl (Regény) 34, Felegyenesedik, derekát tapogatja. _ Izomlövés — mondja nyögve. — Átszaladt rajta a golyó, ez a szerencse. Ultra- septyíes pakolást tettem rá, de ha baj lesz, injekcióm is Van. Deső felmarkol néhány fegyvert a halomból. — Hordjuk be. Rázárjuk az ajtót, ha kell, el tudjunk számolni vele. — A hullákkal ml legyen? — Valahol majd jelentjük, hogy el kell földelni őket — És most? Merre? Gallai káromkodik. — A kastélyba, az istenit. Már elfelejtettétek? Dehogy felejtettük. Futnék, ledobálni a nyűgös öltözéket, hamar civilbe bújni, és be a városba, bánom is én most, mi mindennel kell szembenézni. Élek, mozoghatok, micsoda jó, állati öröm a puszta lét, betölt egészen. Siessünk, sürgetem a libasorba rendeződő társaságot Deső lépked mögöttem, aztán Géza, Gallai, Sorki, Tarba, az őrvezető most is támogatja a sebesültet, leghátul a harmadik határ- vadász tekeri a nyakát jobbra-balra, ne félj szamár, most már tőlünk is függ valami. A szérű kazlai közt lótetem hever, seb nem látszik rajta, talán agyon- hajszolták, a svájcer istállóban éhesen bőgnek a tehenek, sehol egy lélek, a cselédházak ajtaja csukva, füst is egy-két kéményből szivárog, fátylasan mint a köd, de ekkor hirtelen katonák rajzanak ki a kastélyból, zsákokat, képeket, mindenféle formájú üveget, kockás angol plédeket, egész sonkákat cipelve, micsoda zsibvásár, gyorsan az istenit, visz- sza a kazlak közé, de késő sorozat cserdül a fejünk felett. Egykettő körülfognak, fegyvercsővel lökdosnek, fel a kezet, Deső hasztalan magyaráz nekik valamit, a kezére ütnek, tartsa már fel, ne járjon a szája. Ebbe beleestünk. Rémes percek, vitustánc a tújabokrok között, körüldongnak minket, vitatkoznak egymással, velük for- gunk ahogy mérgesen kerülgetnek, orrom tele égett puskaporszaggal, mi lesz most, Sésüs Járó is csak tátogat, egyéb nem telik tőle. Végre előkerül a kastélyból egy középkorú, nem egészen józan altiszt, bogas üstökének fürtje kilóg a sapkája alól, köpenye mellén zsírfoltok, géppisztolya a vállán, övéről rezes markolatú szablya- forma kard csüng alá. Bajusza félszára felkunkorodik, a másik lekonyul, most is ezt húzgálja, olyan gorombán, mintha nem az övé volna. Körülsétál bennünket, imbolyogva és elégedetten, mint egy falka zsákmányolt juhot. Élvezi a helyzetet, ölébe pottyantunk, oficirt mondogat utálkozva, ezt én is értem, hát mégis ez a legelső, tudtunkra adni, menyire gyűlölik az ellenséges tiszteket. Köp egyet, pontosan megcélozva Deső csizmája szárát, és káromkodik. — Disznó fasiszták vagyunk — mondja Deső — ez a véleménye. — Hülyeség. Honnan veszi? — Kérdezd meg tőle. — Te érted a nyelvét, na csak gyorsan... Fésűs Járó idegesen topog Deső és az altiszt között, mintha nem tudná eldönteni, kibe kapaszkodjék. — Amit mondtam, igen, hát az a fontos: miért nem világosítod fel? — Tiltakozom! — kiabál Géza. Nem is kiabál rikácsol. Elment az eszem, rö- högési inger jön rám: cin- gár teste fölé lökött két karjával akár egy kitömött varjú, melyet száradni akasztottak. — Tiltakozom, ez rágalom! Én soha semmilyen pártnak, egyesületnek tagja nem voltam! Az altiszt Deső csizmájára mutat, parancsot ád. Deső elsápad, leereszti karját, keze ökölben. Merev mint egy hulla. Az altiszt ordítva megy neki, kardját rángatja, Deső éles hangon felel, valami szörnyű fog történni, állnak egymással szemközt mint a marni készülő kutyák, aztán az altiszt visz- szalöki hüvelyébe a kardját, dühösen elfordul. — Figyelmeztettem — mondja Deső, remegő szájjal, — hogy a genfi konvenció minden hadifoglyot véd, a tisztet is. Ráadásul nem is harc közben fogtak el bennünket, fegyver se volt nálunk... — De hát mit akar tőled? — Töröljem le, amit a csizmámra köpött. Gallai kesereg. — Átkozott pech. Vittek volna el inkább a gárdisták, ez a söprögető csűrhe kibelez minket. Rájuk kell nézni, tojnak ezek a genfi egyezményre. — Azt vágja a fejemhez — mérgelődik Deső, — hogy mi sem kíméltük a tisztjeiket. Én nem vagyok mi. Bizonyítsa előbb, hogy személy szerint én is jogellenesen jártam el. — Te lehet, hogy nem — mondja Fésűs Járó, fel se teszem rólad. De a kinti disznóságokat mindnyájunk számlájára írják, ez csak természetes. — Hát ne írják! Nagyon rosszul kezdik, ha ennyire képtelenek differenciálni! — Velem ne veszekedj, én kint se voltam. Velem itthon szedették az aknát. Az altiszt kiabál. Deső megint feltartja a kezét. — Vissza kell mennünk a présházba. Követeli, adjuk elő a fegyvereket. — Menjünk — mondja Fésűs Járó. — Mi az ördögöt tehetünk. Vagy húszán kísérnek bennünket. Zsibbad a kezem, de nem engedik le- bocsájtani, folyton lármáznak. hőre ruki. Gézától elszedik a kulcsot, maguk nyitják ki az ajtót, beeresztenek egy sorozatot a házba, csak úgy vaktában, ledobálják az asztalról a poharakat, mintha fogadalmuk lenne, hogy semmit se hagynak épségben. A fegyverek ott vannak a heve- rőn, összekapkodják, de ezzel nincs vége, odakint meglelik , a három hullát, rángatják őket befelé a házba, főleg a nyilast, az altiszt megint nekünk ugrik, ezek is közietek voltak, hát persze, hogy disznó fasiszták vagytok, ne is tagadjátok. Deső elunja a vitát, kifakad végül, Fésűs Járóra mutogatva, kommunista is van köztünk, legalább a saját elvbarátjukat ne mocskolják. Az altiszt megnézi Fésűs Járót, igen figyelmesen, ujja közé fogja az állát, s megrázza fejét, mint tököt az indán. — Mindjárt gondoltam — fordítja Deső, nem egészen csúfolódás nélkül, — miná- lunk csupa fasisztával volt dolgunk, mire ideértünk, csupa kommunistával találkozunk: ezt majd a parancsnokságon meséljétek el, a ti bajotok, ha hazudtok. (Folytatjuk
