Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

15 lakás emeletráépítéssel A felúj ításos emeletrá­építési akció keretében, a KIK megbízásából, az el­múlt év elején elsőnek kezdték meg Nyíregyházán a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat szer- yízüzeme fölötti szint át­alakítási munkálatait. A felújítás során lebontott el­ső emeleten a korábbi hat helyett öt, kétszoba ösz- komfortos lakást alakítot­tak ki, s újabb tizet a má­sodik és harmadik emele­ten. A tíz új lakás költsé­geit fele-fele arányban a KIK, illetve a lakók részé­re nyújtott OTP hitellel fe­dezőik, amely 2 millió 218 ezer forintba került. Az épület továbbra is tanácsi kezelésben, állami tulajdon­ban marad. A városképet is kedvező­en befolyásoló új épületbe a iajtók a napokban költöz­tek be- Mind a tizenöt la­kás korszerű elrendezésű és központi fűtéssel látták el. A munka teljes befejezésé­ig már csak a totó-lottó iroda elkészítése van hátra, de a szerződés szerinti szeptember 15-re ezt is át­adja a Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat Vállás az építőtáborokban Befejezték munkájukat a jubileumi ifjúsági építőtá­borok első csoportjának tagjai. Szombaton reggel el­indultak a második turnus brigádvezetői, akik vasárnap már a helyszínen tevékeny­kednek, hogy brigádtagjai­kat minden rendben, ké­szen várja. A második cso­portban is csak lányok vesznek részt megyénkből. A Szolnok melletti Alcsi- szjgeten száz szabolcsi kö­zépiskolás lány — zömmel a Nyíregyházi Vasváriból és IVfatészalkáró} — dolgozik az ifjúsági építőtáborban, Laki telekre kétszázan in­dultak, zrínyisek és a kis- várdai Császyból a legtöbben. A megyei táborba a Tisza- vasyári Állami Gazdaság­ba is több, mint száz le­ány utazott, hogy újabb két hétig segítsen az idősze­rű mezőgazdasági munkák­ban. „Nem lesz hiány hűsítő italban, mert a megye terü­letén nyolc szövetkezeti és három tanácsi kezelésű üdí­tő italt gyártó üzem bizto­sítja a szükségletet. Biztosí­tott a forgalomba kerülő italok hűtése is, összesen 240 440 liter hűtőtér áll rendelkezésre, ami 85 490 li­terrel több mint tavaly volt. A hűtőtereken kívül 14 tör­pe jéggyár napi 105 mázsa kapacitással és 188 jégve­remben 9300 köbméter ter­mészetes jégkészlet áll ren­delkezésre. Megszervezi a szövetkezeti kereskedelem, hogy a mezőgazdaság nagy nyári munkája idején a na­gyobb létszámú munkahe­lyeket mozgóárusok keres­sék fel... a megye valameny- nyi községében.” (Részlet a júriius 24-i tájékoztatóból.) 43 Celsius fok, napon. — Mind a hét községben megszerveztük a mozgóbol­tokat — mondta Izsai János, a- baktalórántházi fmsz igaz­gatósági elnöke. Nyírkércsen kétszer voltak kinn — Szilágyi Gábor tsz­könyvelő szerint — egyszer bambival, egyszer sörrel. Máskor nincs mit kivinni, mert nem tudják megoldani a poharak mosását. — A mozgóboltok ügyét megtárgyaltuk igazgatósági ülésen — válaszolt kérdé­sünkre Papp János, utunk második állomásán, Máté­szalkán. — Ahol igénylik ezt az aratók, mindenütt járjál', a határt italboltpsaink. Igaz, erről egy községben — Nyircsaholyban — mi is meggyőződtünk. — Ahogy jön a meleg, úgy tűnik el a sör — mond­ja Kádár Gábor, a cspngeri kereskedelmi felügyelő. — Az egész járásban hiány­cikk, most meg a KQjÁL bezáratta — jogosan — a hűsiüzemet, mert a kútja fertőzött. Igen nehéz hely­zetben vagyunk! — Magam is szégyellem a helyzetet, mert igazgatósági tag vagyok — válaszol Szá­mosangyaloson Lukács Lajos vb-elnpk. — Veszekszünk az glnökkel, de o sem tehet so­kat. A tsz adfiá a fogatot, az italboltos vinné a frissí­tőt, de két hete még szóda­vizet sem kaptunk. Még bor sincs, nemhogy sör, s 40 fokosnál gyengébb italt nem találhat a kocsmában. — Lassanként befejezik az aratást Zsarolyánban mpg Nagyszekeresen is. de még a kézzel aratókat sem látták el hűsítővel — válaszol Bó- nis Zoltán, a két község ta­nácselnöke. — Sör nincs, a hűsi sem elég, de ihatatlan is, mert nem ad jeget a jánkmajtisi fmsz. — Jégvermünk van, de nem jöttek érte egyik köz­ségből sem — felel interpel­lációnkra Kocsis Sándor, a jánkmajtisi fmsz elnökhe­lyettese. Nem lehetett volna figyelmeztetni őket feledé­keny ségükre? Fehérgyaimnton a hűsi- üzentet kerestük fg}. Az Üzen? kedd pta ii&ml ú azelőtt két hétig állt. bezá­ratta a KÖJÁL, nem ’ műkö­dött a szennyvízelvezetés. Azóta ezt kijavították, de érdekes, hogy épp a legna­gyobb szezonban esik meg ilyesmi! (Nem beszélve ar­ról. hogy a csengeri üzem le­állításával együtt vizsgál­juk.) Az előzőkhöz még csupán egyetlen tényt: a járás leg­szebb presszójában is csak meleg „hűsítőket” lehet kap­ni, mert nincs jég. Július kellős közepén. Nem vitatjuk, hogy a sze­zon előtti nyilatkozatok jó szándékúak voltak. A vélet­lenül kiválasztott helységek­ben az ígért mozgóboítoknak negyedét sem találtuk. (300 mózgóbolt azzal egyenlő, hogy minden községre jut legalább egy.) Ezek tények, s nem sokat javít az össz­képen az sem, hogy egyes helyeken jól készültek a nyárra. Kun István Éj öntözőrendszer r Megyénk erdőháti részén, Tunyogmatolcs környékén új automatikus vezérlésű öntö­zőrendszer üzemeltetetését kezdték meg a hét végén. Az új öntözőrendszer segítségé­vel naponta több, mint ezer köbméter vizet juttathatnak el a csaknem 10 kilométeres hosszú csatornán és érháló­zaton a szomjas földekre. Ez­zel lehetőség nyílik arra, hogy ezen a vidéken vízigé­nyes növényeket megtermel­jenek. Elsőnek a kocsordi Uj Élet termelőszövetkezet alagcsövezésű vízszállító be­rendezéssel ellátott telepe kapott vizet Szabályozták Nyíregyháza belterületének forgalmát Nyíregyházán is egyre jobban gátolja a várps bel­területének forgalmát a sok fogatolt járrpű- A gépkocsik, a. tranzitforgalmat lebonyo­lító szállító kamionok veze­tői is gyakran kifogásolták, hogy' a jpaiesetmentes közle­kedés egyik akadálya a sok szekér, lovaskocsi. "Lassítot­ták ezek a forgalmat, és a statisztika bizonysága sze­rint számos balesetet idéztek elő. Ezek az indokok tették szükségessé azt a határoza­tot. mely 1967. augusztus 1-től kitiltja a város belterü­letéről a fogatolt járműve­ket A rendelkezés szerint az alábbi utcák és utcaijaiéról: szerint lép életbe az új köz­lekedés? rend: Fogatolt járművel behaj­tani tilps a 4. országos főútvonalra a Malinovszkij utca, az is­kola utca torkolatától, a Dózsa György út és Sar­kantyú utca torkolatától; a Bocskai utcába, a Kál­mán utca torkolatától a Kossuth térig; a Lenin térre, a Soltész Mihály utca torkolatától; a Véső utcába, a Selyem u'-vp torkolatától; a Jókai térre, a Nyírfa ut­ca és a Körte utca torkola­tától; a Kossuth utcába, a Kes­keny utca torkolatától; a Holló utcába a Dob ut­ca torkolatától; a Rákóczi utcába a Vasvá­ri Pál utca torkolatától; a Bethlen utcába az Egy­ház utca torkolatától; a Bercsényi utcába a Kál­vin tértől; a Zrínyi Ilona utcába a Szabadság tértőL A fogatolt járművek kitil­tására vonatkozó rendelet a célfuvarokat sem teszi lehe­tővé. A nyíregyházi 50 gépegységű keltetőállomás az ország legnagyobb üzemei közé tartozik. Ebben az évben már több mint egymillió csibe, 100 ezernél több kispulyka s mintegy 200 ezer kisliba látott napvilágot a kcitetőgépek alatt. Ké­pünkön: Dobsai Istvánná és Jósvai Magdolna munka közben. Hammel József felvétele. Áruházak, halcsarnok, bisztró 14 milliós fejlesztés a tiszaiak: járás kereskedelmében (Tudósítónktól) Meghaladta a 150 miihó forintot 1966-ban a keres­kedelmi forgalom, mely 18 millióval magasabb volt az előző esztendeinél — állapí­totta meg a közelmúltban a Tiszalö)íi Járási Tgnács Vég­rehajtó Bizottsága. A gyor­san növekvő igények jobb kielégítésére, a yásáripjér és á választék növelése, bővíté­se érdekében a jövő pép főbb jelentős építkezést valósíta­nak meg a földművgssíöyot- kezetek. Még ?tj.én papg- jjezdjk ’J'isznl'ököfi egy ruhá­zati áruház építését 3 milliós és a következő években égy lnkberencjpzésj áruház készítését 1 mhl!Ős költség­gel. Emellett Tiszuyasvpri- ban és Tiszalökph ABC 4fu" házakut is terveznek: a két létesítmény r^fflr'ítítw ősz- szege megközelíti majd a j millió fpriptpt. Tiszaynsyá- ri korszerű ruházati áruhá­zát kap, s e településen az új cukrászda megépítésére háromnegyed millió forintot költenek. Nem marad ki a fejlesz­tésből a járás többi kpzsége sem. Tiszaiadén íjOÓ ezer fo­rintért üzletházat, Tisza- eszláron bisztrót, Tiszadobon pedig kisvendéglőt építenek. Folyama; osan szélesítik és korszerűsítik a bolthálózatot a külterületeken és a tanyai településeken- A harmadik ötéves terv során 1970-ig pzekre a fejlesztési munkák­ra 14 mihip forinfot irányoz­nak píő. A zöjcjség és gyümölcsel- látás megjayjfúsúra a tjsza- yasvári „yasyári púi” Tsz a piactéren zöldségboltot nyjt, g engedélyt kért hal- psarpok, halászcsarda és sa­ját termelésű liorknitérő, kÓ§toló megnyitásához. Ter­vezik továbbá, hogy a szum- széflps tiszgioki Rossutl? Tsz­szel közösen a járási szék­helyen is létesítenek g jövő­ben zöldségboltot és halcsar- nokot­(dpszlop) A kisipari szövetkezetek megyei termékkiállítása Július 22-én, szombaton délelőtt nyílik meg Nyíregy­házán a kisipari szövetke­zetek készítményeit bemu­tató második megyei termékkiállítás. A KI- SZÖV felügyelete alá tartozó ktsz-ek több mint fele, 24 árutermelő szpyet- kezej, összesen 274 termék­kel képviselteti magát. Részt vesz a bemutatón a Népi Iparművészeti és Há­ziipari Szövetkezet is. Ter­mékei bemutatására a szö­vetkezet külön termet ka­pott. Utoljára, illetve első ízben 1960-ban rendeztek a megye ktsz-ei ilyen áru­bemutatót. Á IV-es számú általános iskola helyiségeiben és ud­varán megrendezésre kerü­lő kiállítást tíz órakqp nyit­ja meg Czimbalmqs Ist­ván, a KISZÖV elnöke Ezt köyetően — július 30-cal be­záróan — mindennap 9-től 19 óráig lesz nyitva a közönség számára- A kiállított termékekkel a szövetkezetek helyezést is elérhetnek, melynek odaíté­léséről zsűri dönt. A zsűri munkájában — iparági szinten — részt vesznek az OKISZ szakemberei is. A részvételüket bejelentő szö­vetkezetek nagy része már elkészítette a bemutatásra kerülő új, vagy hagyomá­nyos, de még mindig kapós termékek mintadarabjait. Vadmadarak házi nevelésben Az ország második leg­nagyobb fogoly-, fácánkelte- tő üzeme a Kemecsei Álla­mi Gazdaságban van. A keltető s a nevelőtelepet eb­ben az évben több százezer forintos költséggel korsze­rűsítették, üzembe állítottak egy 2600 tojás keltetésére alkalmas francia gyártmá­nyú fogoly-fácánkeltető gé­pet. így jelenleg a telep hét keltetogépével, hét-nyolc­ezer fogoly, illetve fácán keltetését tudja elvégezni. A fácántelepen jelenleg a törzsállomány kétszáz fo­golypár és hetven fácán­tyúk. Sikeres volt a tojás­hozam. ötezer fogolytojás és ezerháromszáz fácántojás kerülhetett a gépekbe. A keltetés május elsejétől jú­nius végéig tartott, s eddig 2300 fogolycsibét és nyolc­196*. július 18./ S zombaton reggel került bemutatóra a nagyszerű új vállalati találmány az igazságmérő gép. Egy renki- vüli igazgatói értekez­leten volt a főpróbája. Az elmés kis szerkezet nem volt nagyobb egy táskarádió­nál, arra hasonlított is. Mű­ködése is egyszerű. Ha a be­szélő igazat mondott piros színt jelzett, ha nem mon­dott igazat sárgát. Az igaz­gatón és a feltaláló mérnö­kön kívül senki nem tudta, hogy már elkészült és, hogy kipróbálják. Az értekezlet tárgya a vál­lalatnál meghonosodott ve­zetési stílus elemzése. Senki nem gyanított sem­mit, bár feltűnt, hogy a fő­nök nem vezeti be hossza- dalmasan, ahogy szokta a &gazsáBS^p témát. Most egy szót se szólt csak feltette a kédést: Ki kí­ván hozzászólni? Elsőnek a karosszéria osz­tálynak a vezetője kért szót: — Szerintem — mondotta — lényegében helyes rendszer alakult ki, ezt meg kell tar­tani. A kis gép, amelyet a ha­talmas könyvszekrényben he­lyeztek el halványan zúgott és sárgát jelzett. Az igazgató elmosolyodott, lóm-iám mondotta magában, így beszél ez az ember, s közben mást gondol. A kősó osztályvezetője kért szót: — Az igazgatóság munka­stílusa szerintem kitűnő — mondotta miközben felerő­södik a gép zúgása és most már észrevehető sárga fényt bocsájtott ki — viszont ön­kritikusan megmondom a mi osztályunkon, a mi mód­szerünkben találok még ja­vítani valót. A gép, ha lehet még sár­gábbakat lövellt. A szállítási osztály veze­tője következeU — Én megragadom az al­kalmat most, hogy elmond­jam nem régiben ajánlatot kaptam magasabb dotációja beosztásra egy konkurrens vállalatnál. Egy dolog miatt maradok — emelte szemét az igazgatóra, — hogy ön mel­let dolgozhatok, hiszen csak ön mellett fejlődhetek és ez nekem mindennél többet ér. A kis gép sárga lángja elnyomta a hatalmas függö­nyökön bepásztázó kániku­lai napfényt és az utolsó sza­vaknál hatalmas detonáció­val felrobbant. A boldogtalan feltaláló sze- rirft végleg tönkrement. Nem is lehet újra előállítani: Ennek mindenki örült. Volt aki — állítólag — még ke­resztet is vetett. <—«) száz fácáncsibét neveltek. A nevelt csibék nagy részét, mivel elérték a hat-nyolc­hetes korukat már kibocsá­tották a területre. A törzsállomány növelé­sével már ez évben felké­szülnek a jövő évi nagyobb arányú keltetésre. A törzs­állományt fogolypárokból 450-re, fácántyúkból két­százra növelik. A mestersé­ges keltetésre és csibeneve­lésre ilyen nagy arányokban azért van szükség, mert a kernizálás következtében természetben a befogott és elejtett vadak pótlása nincs biztosítva. Míg a természet­ben egy-egy fogolypártól 12—13 tojást számlálnak és az átlagos csibenevelés há­rom darab, addig a mester­séges tojatásnál a hozam 30—32 tojás, s a fel­nevelhető csibék száma is húszon felül van. A kemecsei fogoly- és fá­cántelep mellett Balkány- ban is létesítettek fácántele­pet. A balkányi telepen je­lenleg 58 fácántyúk van, s ezek 2500 tojást tojtak, a tojásokból eddig 640 csi­bét keltettek ki. A törzsál­lományt jövőre itt is dup­lájára növelik, ehhez meg­felelően korszerűsítik és bővítik a telepet. Idén először a kemecsei fácán- és fogolytelepen vadkacsát is keltettek. A tavaszi víz sok kacsafész­ket tönkretett, s a megmen­tett tojásokból ötven kacsa kelt ki, amely szépen fej­lődik. Ez adja azt a gondo­latot, hogy a jövőben meg­próbálkoznak a vadkacsa zárt körű tenyésztésével is? (S. EJ „Nem lesz hiány hűsítőből... — és amit a körkép mutat

Next

/
Thumbnails
Contents