Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

Az országgyűlés határozatai A közel-keleti kérdésről IS titkos kapituláció A magyar országgyűlés megtárgyalta a közel-keleti helyzetet és — tekintettel arra a veszélyre, amely az arab államok ellen végre- haj tott izraeli katonai ag­resszió nypmán nemcsak e térség, hanem a világ béké­jét és biztonságát is fenye­geti: — állásfoglalását az alábbi nyilatkozatban is­merteti: A magyar országgyűlés a fegyveres konfliktus miatt kialakult súlyos közel-keleti helyzetért, az arab államok szuverenitása és területi in­tegritása éllen előre . kiter­velt katonai agresszióért egyértelműen Izrael állam szélsőséges kalandor politi­káját követő kormányköreit, valamint az Egyesült Álla­mok imperialista vezető cso­portját tekinti felelősnek .és mélységesen elítéli a béke­bontókat a nemzetközi jog elemi szabályainak durva megsértéséért. A magyar országgyűlés megállapítja, hogy a közel- keleti béke helyreállításának útja: az agresszió következ­ményeinek maradéktalan megszüntetése. Ez az arab népeknek, Izrael népének és e térség biztonságának egy­aránt érdeke. Minden más kísérlet, amely előnyökhöz kívánja juttatni az agresz- szort. a béke további ve­szélyeztetéséhez vezet. A magyar országgyűlés ezért követeli, hogy Izrael hala­déktalanul vonja vissza csa­patait a június 4-i fegyver­szüneti vonalak mögé. A magyar országgyűlés egyúttal testvéri szolidari­tásáról biztosítja az agresz- szk> áldozatául esett arab országokat és népeiket. Kész velük közösen tevékenyked­ni az agresszió következmé­nyeinek felszámolásáért. Se­gítséget nyújt a népeik fel- emelkedését szolgáló békés A Magyar Népköztársa­ság országgyűlése megálla­pítja, hogy a nemzetközi helyzet a vietnami háború fokozása, a közel-keleti há­ború kirobbantása és más imperialista provokációk miatt feszültebbé vált. Mindez fenyegeti a világ békéjét és ezenbelül ve­szélyezteti kontinensünk békéjét és biztonságát is. Szükség van tehát á béke­szerető erők fokozottabb együttműködésére és erőfe­szítéseire. Európában az utóbbi idő­ben növekedtek a békés fej­lődés, az országok közötti politikai, gazdasági, keres­kedelmi, kulturális és tudo­mányos együttműködés le- lehetősegei. Az európai biz­tonság megszilárdítása és a békés egymás mellett élé« biztosítására örven­detes módon egyre több eu­rópai parlament, politikai párt és államférfi részéről növekvő megértéssel talál­kozik. Ezzel egyidöben azonban olyan nyugtalanító jelensé­geknek is tanúi vagyunk amelyek újabb erőfeszítése­ket tesznek szükségessé Eu­rópa békéjének biztosításá­ra. Ezeknek az erőfeszítések­nek és kezdeményezéseknek a sorában kiemelkedő je­lentőségű a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó testületének a múlt év jú­liusában kibocsátott fel­hívása, valamint az európai kommunista- és munkás­pártok ez évi Karlovy Va- ry-1 közös nyilatkozata. Az európai helyzet ked­vező alakulását olyan ten­denciák akadályozzák, ame­lyek — ha érvényesülhetnek — veszélyeztetik Európa békés fejlődésének folya­matát. Amíg a Német Szö­vetségi Köztársaság és szá­mos más kormány a két német állam tényét nem társadalomépítő munka folytatásához, amelyet az iz­raeli agresszió az amerikai, angol és nyugatnémet im­perializmus jóváhagyásával és együttműködésével kísé­relt meg eltéríteni helyes útjáról. A magyar országgyűlés a fentiek figyelembe vételével helyesli, hogy az ENSZ rendkívüli és sürgős köz­gyűlése összeült. Annak a reményének ad kifejezést, hogy a békebontó erők mes­terkedései ellenére is létre­jön olyan határozat ezen a rendkívüli ülésszakon, amely elítéli az agressziót, megen­gedhetetlennek tartja, hogy bármely ország az általa jogtalanul megszállt terüle­teket annektálja vagy ütő­kártyaként használja a vitás kérdések rendezésénél. A területhódítás gyakorlatának egyértelmű elítélését annál is inkább szükségesnek tart­ja, mivel ennék elmulasztá­sa a jövőben biztatást je­lenthet bármely agresszor ^számára. A szocialista or­szágok testvérpártjai és kor­mányai vezetőinek a napok­ban Budapesten megtartott tanácskozása szellemében az országgyűlés ugyancsak he­lyesli az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke helyreállítása érdekeit szol­gáló törekvések és eszközök még hatékonyabb alkalma­zását. Ezzel egyidejűleg a ma­gyar országgyűlés kifejezi azt a meggyőződését, hogy az arab népek az őket ért imperialista agresszió elleni­re tovább haladnak előre a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás maguk választotta útján és e küz­delmükben számíthatnak a világ szabadságszerető né­peinek, köztük a magyar nép cselekvő szolidaritására. veszi tudomásul, amíg kül­politikai tevékenységükben és a nemzetközi fórumokon tagadják ezt a realitást, amíg a két német állam mai határainak érvényét a Német Szövetségi Köztársa­ság kormánya és egyes szö­vetségesei nem ismerik el, mindig fennáll az európai államközi viszonyok rom­lásának veszélye. Ez az eu­rópai feszültség állandó forrása, amely egyben szer­ves része a NATO tevé­kenységének is. A stabilitásra törekvés, a békés fejlődés kedvező ten­denciái leginkább akkor ke­rülnek veszélybe, amikor egyrészről megfeledkeznek az elmúlt emberöltő keserű tapasztalatiról, másrészről nem ismerik el, vagy nem ismerik fel a második vi­lágháború után kialakult realitásokat. A magyar országgyűlés az alábbiakban látja az Tíz óra elmúlt. Fut az idő. — Ne haragudj, hagyjuk a törzsőrmester megindító históriáját. Rólad kell gon­doskodnunk. — ö is itt van — mondta Deső. — Itt, hol? — Az előszobában. Nem maradhatott a századnál, ugyanis... Gallai kiitta a konyak utolját, csörömpölve csapta le a tálcára az üveget. — A szaros gatyájúak mind itt vannak — mondta röhögve, a képe vörös volt, nyála szanaszét fröcsögött. Hentes lehet civilben vagy fuvarozási vállalkozó. — Ki vele, főhadnagy úr, tiszte­lettel, miért nem azzal kezd- ted, hogy itt az egész ban­da? európai biztonság megszi­lárdításának feladatait: — Alapvetően fontos, hogy valamennyi európai parlament és kormány is­merje el a második világ­háború után kialakult rea­litásokat, a fennálló hatá­rok sérthetetlenségét és nemzetközi kapcsolataiban mondjon le az erőszak al­kalmazásáról. — Nagymértékben előse­gítené es könnyítené az Európában fennálló helyzet enyhítését az összeurópai együttműködési és bizton­sági szerződés megkötése. Egy ilyen szerződés jelentő­sen hozzájárulna az Euró­pában egymással szemben álló két szövetségi rendszer viszonyának a javításához és feltétlenül csökkentené a fegyveres konfliktusok kitö­résének veszélyét. Az össz­európai biztonsági szerző­dés megvalósítását előmoz­dítaná, ha Európa különbö­ző térségeiben az egyete­mes biztonságot szolgáló regionális megállapodások jönnének létre. — Elengedhetetlen köve­telmény Európa népeinek érdeke és biztonsága szem­pontjából a két Németor­szág tényének tudomásul vétele, a jelenlegi határok elismerése és a lemondás a határok megváltoztatásának követeléséről. — Nagy jelentőségű az Európában egymással köz­vetlenül szemben álló két katonai szövetség viszonyá­nak alakulása is. A két szövetség viszonyát úgy kell rendezni, hogy — ad­dig is, amíg kölcsönös és egyidejű feloszlatásuk lehe­tővé válik — a közvetlen konfliktus kitörésének ve­szélye és lehetősége a mi­nimálisra csökkenjen. A magyar országgyűlés népétől nyert megbízatása alapján legfőbb feladatának tekinti népe békés életé­nek biztosítását, valamint minden nép békés fejlődé­sének előmozdítását. A magyar országgyűlés — teljes összhangban az európai parlamentek érte­kezletét előkészítő belgrádi tanácskozással — támogat­ja és helyesli azt a javas­latot, hogy az európai biz­tonság és együttműködés érdekében hívják össze va­lamennyi európai állam kö­zös értekezletét. A magyar országgyűlés felhívással fordul Európa parlamentjeihez: népeik ér­dekében fokozzák az euró­pai béke és biztonság meg­szilárdításáért folytatható akciókat és működjenek ' együtt Európa biztonságá­nak, országaik békés fejlő­désének, politikai, gazdasá­gi, kereskedelmi, kulturális és tudományos kapcsolatai fejlesztésének és elmélyíté­sének érdekében. — Dehát... hányán vagy­tok? — Négyen — mondta Gal- lai. Kedvem lett volna rá­szólni, a szőnyegre köpkö­dött. — Tarba a negyedik, a géppuskás raj parancs­noka. ö is gyűjtő, ha már mesélünk, ne szégyel- jük! Négyünket rendeltek kihallgatásra, vagy együtt döglünk meg, vagy együtt pucolunk, másként nem le­het. Tarba remek géppus­' kás, láttam én, futó rókát kaszált le egy sorozattal, az az istenit, aki utána csinál­ja, kinyalom a fenekét. Hát mikor a félkarú klarinétost játsza, főhadnagy úr, mi? Ha jókedve van. Balkezét el­rejti, zubbonya ujja üresen lóg, valóságos rokkant, haj­longva elf-új egy nótát, az­tán a nadrághasítékon ki­BERLIN A Keleti-tenger hete al­kalmából Rostockban ta­nácskozó észak-európai mun­kásparlament 800 részvevő­je felhívást bocsátott ki, amelybén európai munkás­konferencia összehívását ja­vasolja. A konferencia a le­szerelés és a biztonság prob­lémáit vitatná meg. KAIRÓ Röviddel Azhari szudáni elnök megérkezése után Kairóban megnyílt. az öt arab államfő — Bumedien, Nasszer. Aref, Azhari és Atasszi — csúcsértekezlete. Az A1 ■ Ahram szombati sza­mában megjegyezte, hogy az arab államfők jelenlegi tár­gyalásain fontos eredmények kezdenek kikristályosodni. PÁRIZS De Gaulle tábornok fran­cia köztársasági elnök szom­baton délben a bresti hadi- j kikötőből a 11 500 tonnás Colbert cirkáló fedélzetén el­indult kanadai útjára, amely­nek során megtekinti a montreali világkiállítást és hivatalos látogatást tesz Ot­tawában a kanadai kormány székhelyén. AMMAN Szaad Dzsumma jordániai miniszterelnök szombaton benyújtotta lemondását ma­ga és kormánya nevében Husszein jordániai királynak. — Jól értesült körök szerint Dzsumma azért mondott le, hogy lehetőséget adjon Husz- szeinnek egy, a jelenlegi kö­zel-keleti helyzetnek jobban megfelelő új koalíciós kor­mány összeállítására. RAL1FORINA Hírügynökségi jelentések szerint a 'Pacific telefontár­saság közölte, hogy létrejött az első közvetlen telefonvo­nal az Egyesült Államok és Kína között. A társaság szó­vivője hozzátette, hogy ez a vonal naponta egy órán át működik San Francisco és Sanghaj között. Az össze­köttetést azonban még e rö­vid idő alatt sem veszik igénybe, összegen annyi tör­ténik, hogy a vonal kezelője egyszer eg£ napon egyetlen „hello”-val megállapítja a vonal bekapcsolását, igaz — tette hozzá — több amerikai újságíró megpróbálta Mao Ce-tungot felhívni, de a sanghaji központos kisasz- szony válasza szerint Mao neve nem szerepel a telefon­könyvben. . KAIRÓ A kairói A1 Ahram szom­bati számában arról ad hírt, hogy az algériai kormány „forradalmi bíróság” meg­alakítását fontolgatja. A for­radalmi bíróság, amely előtt Csomóénak felelnie kellene, az ázsiai, az afrikai és a la­tin-amerikai felszabadítási mozgalmak képviselőiből állna. Felelősségre vonnák mindazokat, akik — az Al- Ahramzerint, — az imperia­lista erőkkel együttműködve, a felszabadító mozgalmak el­len harcolnak. dugott ujjával tartja a kla­rinétot, mintha a nemi szer­vével fogná, jobbjával meg kunyorálva hordja körül a sapkáját. Óriási. Dőlni kell a röhögéstől. De ritkán csi­nálja. Komisz kedvű fickó, egyedül alszik mindig, nem mer a közelébe feküdni sen­ki. Nem csoda. Eleshetett volna, az lett volna neki a legjobb, de az ilyen nem esik el. Kőműves korában szakszervezeti bizalmi volt, megfigyelendő minősítéssel került a frontra, ott meg a marha jártatta a száját, az orosz is ember, meg efféle, a bolsevikoknál nincs úr meg szolga, és így tovább: nincs a nyavalyát, ahol fő­nök van, meg beosztott, az egyik parancsol, a másik be­fogja a pofáját. De ez az is­SS-tabornok — Dullesnál Az Office of Strategic Services (OSS), a CIA előd­je, 1945 februárjában svájci központja útján olyan jel­zést kapott, hogy Kesselring táborszernagy, az olaszor­szági hitlerista hadsereg pa­rancsnoka, elfogadható fel­tételek mellett, kész a ka­pitulációra. Az amerikai hírszerző ügynökség berni rezidense abban az időben Allen Dulles, a CIA későb­bi — ma már nyugalmazott — igazgatója volt, aki két évtized múltán A titkos ka­pituláció címmel könyvet írt az OSS és az SS 1945-ös svájci tárgyalásairól. Egy olasz báró Kesselring kapítulációs hajlandóságáról Dulles 1945 február 28-án értesült, ami­kor találkozott Gero Gae- vernitz-cel, egy német szár­mazású amerikai állampol­gárral és Max Weibel őr­naggyal, a svájci katonai hírszerzés tisztjével. (Gae- vernitzet üzleti érdekei és családi birtokai Svájchoz kötötték, így a háború ki­törése után is ott maradt, Dullesék szorosan együtt­működtek vele.) Ezen a februári napon Wibelnél megjelent egy olasz és egy svájci. Az olasz ke­reskedő ember volt és neve akkor még nem mondott so­kat Dulles számára: Luigi Parilli báró. A svájci ven­dég egy luzerni magániskola igazgatója volt: ennek az intézetnek volt a növendé­ke Parilli báró egyik roko­na is — és ez elég volt, hogy Parilli beavassa őt a titkai­ba. Mik voltak ezek a titkok ? Weibel azt ajánlotta, hogy Dulles személyesen is ismer­kedjék meg a két jövevény­nyel. Dulles Gaevemitzet bízta meg az első kapcsolatfelvé­tellel. Az már másnap je­lentést tett: az a benyomá­sa, hogy ezek az emberek aligha lehetnek kapcsolat­ban, Kesselring csapataival és az SS olaszországi egy­ségeivel. Igaz ugyan, hogy amikor Gaevernitz beszélge­tés közben bizonyítékokat követelt, Parilli azt állítot­ta, hogy közeli kapcsolata van Guido Zimmer fiatal SS századossal, aki még nemrégen is az SS génuai kémelhárító központjának főnöke volt. „Meglepeté­sünkre — írja Dulles — néhány nappal később Wei­bel sürgős ügyben telefo­nált: Parilli ismét itt van, méghozzá nem egyedül. Ve­le van Dollmann ezredes és Guido Zimmer. Svájci tar­tózkodásukat titokban tart­ják, de mielőbb vissza kell térnjök Olaszországba. Most majd meglátjuk, mit lehet kiszedni belőlük.” Karl Wolff karrierje Mielőtt Dulles személye­sen találkozott volna velük, egy Paul Blum nevű ügy­nököt bízott meg a váratlan vendégek kihallgatásával. ten barma csak pofázott, át is tették egy partizánvadász alakulathoz, ahol, hogy meg­bízhatóságát bizonyithassa, vele akasztatták fel a fog­lyul ejtett partizánokat. Na, nem ment ez simán, em­lékszem rá. Tarbát eleinte szuronyvéggel piszkálták oda az akasztófához, egyszer úgy a seggébe szúrtak, el­öntötte a nadrágját a vér. Egyszer meg őt is az utolsó pillanatban vágták le, fel­akasztotta magát a szállás­hely gerendájára. De aztán elrúgta magát a parttól. Nagy dolog a diszciplína, ki­vált a fronton, vagy a pofá­dat tartod becsben, vagy a tyúkszaros életedet. Hát Tarba elkezdett akasztani, bele is vadult, mire vissza­kaptuk, már egész vadem­ber volt — Van egy kis batyuja, a zsákjában, a rossebb hor­daná, igy is a hátam borsó­zik bele. Rongydarabokat dugdo«. Van közte köpeny­ből, rubáskából, szoknyából, gatyából való rongy, kin mi maradt utoljára, negyvenhá­rom rongya van, azt mond­ják, ennyi ruszkit köttettek Blum DoUmanntól oiyaa ígéretet kapott: megkísérli rábeszélni Wolff tábornokot, az olaszországi SS csapatok főparancsnokát, hogy utaz­zék személyesen Svájcba tárgyalni, feltéve, ha van remény arra, hogy kapcso­latba lépjenek a szövetsége­sekkel. Dulles próbára akar­ta tenni a német közvetítő­ket és megbízatásuk komoly­ságát, ezért átadott Blum- nak egy cédulát, rajta egy ismert olasz ellenálló és egy titkos ügynök nevével — mindkettő az SS foglya volt, s egyikük, Parri neve­zetű, Dulles szavaival az SS talán legfontosabb fog­lya. Ha tehát Wolff szán­dékai komolyak, ezt a két embert juttassa át Svájcba Dulleshoz. Alig néhány nappal ké­sőbb; március 8-án a két túsz már Dullesné] volt. Mi több, velük együtt lépte át a határt Karl Wolff SS tá­bornok is, Dollmann és Zim­mer, valamint egy harma­dik tiszt társaságában. Ter­mészetesen valamennyien civilben voltak. „Most már eljött az ideje, hogy szemé­lyesen találkozzam Wolffal” — írja Dulles. Este tíz óra­kor Gaevernitz bevezette Dulles könyvtárszobájába Wolff tábornokot — és a svájci magániskola már em­lített igazgatóját Ki volt ez a Kari Wolff, akit Himmler elhalmozott kegyeivel? Mielőtt 1943-ban Olaszországba vezényelték volna, Wolff Himmler sze­mélyes stábjának főnöke volt, s az egyik összekötő tiszt Himmler és Hitler, más szóval az SS főparancs­noksága és Hitler főhadi­szállása között. Időről idő­re hasonló összekötő tiszti feladatokat látott el Himm­ler és Ribentrop, vagyis az SS és a külügyminisztérium között. Beszélgetés a könyvtárszobában Wolff a könyvtárszobában elmondotta Dullesnak, hogy igen jó viszonyban van Kesselrínggel, és adott eset­ben el tudná intézni, hogy Kesselring vagy helyettese Svájcba utazzék és aláírja a kapitulációt. A beszélgetés nyomán Dulles részletes je­lentést küldött Washington­ba és Casertába, a földkö­zi-tengeri szövetséges főpa­rancsnokságra. Jelentésében magas rangú tiszteket kért, hogy Kesselring megérkezé­se esetén tárgyaljanak vele. Alexander tábornok vá­laszul azt a rádióüzenetet küldte, hogy két vezérkari tisztet útnak indít Svájcba. Az OSS casertai és berni központjai máris megkezd­ték a titkos akció előkészí­tését: az őrségtől a rejtjeles összeköttetésig mindent biz­tosítottak. Ám március 11- én Weibel telefonon közölte Dullesszal, hogy Parilli vé­gül mégis egyedül érkezett újra Svájcba. Az olasz riasz­tó híreket hozott... fel vele. De hát ez miért lőtt? Kin akart bosszút áll­ni? Ha csak a saját rohadt életén nem. Mert Sorkit tu­dom, hallottam, te meg nem hallottad, főhadnagy úr, azon a hajnalon ugatott mint a kutya: ne zabáltá- tok volna, disznók, ha nem bírja a gyomrotok, most az­tán a többivel együtt min­ket is kiokádtok! Ezt ordí­totta a németnek. Te nem figyeltél rá nem is voltál egészen eszednél, de én fi­gyeltem, ezt ordította. A rá­szedett zsoldos lázadt fel benne, ez az igazság. Nem a háborút utálja, csak a ve­reséget. A németek gyenge-. ségét, miért eresztik ki a markukból, amit egyszer megfogtak. Mert így vége a vásárnak, 6 se lophat, mert úgy tud lopni, hogy úgy senki, a tűzről lelopja az ételt. Egyszer majd az egész század női fehérneműre vál­totta elrongyolt alsónadrág­ját, Sorki egy boltban öl tucat műselyem bugyit gyö­möszölt a köpenye alá, mi­közben egyetlen pár ba­kancsfűzőt vett a kereskedő­től. (Folytatjuk Az európai biztonság kérdéséről (Folytatjuk) Dobozy Imre: Újra lehet Kezdeni (Regény) 6.

Next

/
Thumbnails
Contents