Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-09 / 160. szám
Modern „mágusok" Hogyan készíthető hat féldeci konyakból hét? Az „alkoholmentes“ bonbonmeggy — „Renitens“ káréfőzőgépek — Két kávét és két fél konyakot kérékl — hangzik a kérés több százszor is a nyíregyházi presszókban. Az egyik leggyakoribb rendelés. Mi is ezt kértünk kávét, s három fél konyakot. Az Anna presszó felszolgálója gyors és udvarias, frissen számol: a számla összege 40 forint 70 fillér. Röviddel utána a kereskedelmi felügyelő számol. A rendelés ugyanis próbavásárlás volt. Az összeg pontos, az újramérés viszont már kevesebb örömet okoz: a féldecik rendre csak 4,4 centiliterig töltik meg a mérőedényt. A mennyiség- csonkítás 12 százalék, a fogyasztót ért kár három forint 85 fillér. Jegyzőkönyv, bírság. Szomorú tények Naponta mázsaszám fogy a fagylalt Nagykálló, fmsz cukrászda. Kétszer nyolc gömb fagylalt kerül a mérleg serpenyőjébe. A 40 dekás súly- lyal mégsem áll egyenesbe a mérleg nyelve. Három dekával kell megtoldani — ennyi a hiány. A felügyelő most már további vizsgálatokat végez. Kiderül: a fagylalttégelyek nem tiszták, a kötelező minták mennyisége csekély. A felügyelő viszont már elegendő mennyiségű mintát küld a minőségvizsgáló intézethez. A hivatalos szakvélemény: a vanília és a csokoládéfagylalt egyaránt nem felel meg a szabvány követelményeinek, tehát hamisítottak. Jegyzőköny. Bírság. Az ÁKF vizsgálatok feljegyzései számos esetben szomorú tényeket rögzítenek. Mennyiségcsonkítás, szűk mérés — mondja a szaknyelv. Nyolc-tizenkét százalékkal kevesebb ital a vásárló poharában. Hat féldecinél már egy hetedik... Minőségrontás. A kávé szolgáltatási értéke, minősége 73—80 százalék. „A szemeskávé minősége-.” — hangzik ilyenkor a már ismert . védekezés. Aztán ugyanabból a kávéból új- ratőltik a gépet, lefőzik a duplát A minőségvizsgáló intézet jegyzőkönyvén pirossal aláhúzva: száz százalék. Mégsem a szemeskávé.Ilyenkor bajban van a felszolgáló, a pultos. De mennyire bajban van az a vendég, aki már a felszolgáló tálcáján látja: az egydecis boros, vagy éppen szimpláspohár(!) nincs félig a féldeci konyakkal, s a kávé is világos, inkább hosszúlére eresztett töro- kösnek néz ki, mintsem a híres magyar duplának. Kezdjen vitát? Küldje visz- sza? Hivassa az üzletvezetőt? írjon a panaszkönyvbe? Egy-egy lehetőség, de az ember általában nem vitázni, panaszkönyvbe írni ült le az étterembe, presszóba. Inkább lenyeli. A bosszúságot is. Alkoholos víz, osztályon felüli áron Kirívó, bár nem ritka példákat soroltunk itt fel. Érdemes azonban tovább menni, s megnézni vannak furább esetek. És valószínű, nem ártott volna az sem, ha egy-két vendég nem nyeli le a mérgét, hanem az illetékesekhez fordul. Részletek a próbavásárlás után született jegyzőkönyvből, a szakvéleményekből. (Színhely: vásárosna- ményi fmsz 15. számú italbolt, Aranyosapáti.) „...a rövid italnál szűk mérést alkalmazott, a vásárlót ezzel 1,18 forinttal megkárosította. A féldeciliter kevertért 4,75 forint helyett 5 forintot számolt fel, ezzel árdrágítást követett el.” Már ez is elég lenne, de a jegyzőkönyv folytatódik: „További sorozatos árdrágítást követett el. ötven liter kékszílva pálinkát száz helyett száztíz forintos egységáron értékesített, amellyel ötszáz forint ösz- szegű illetéktelen haszonra tett szert” Még néhány sort a minőségellenőrző intézet szak- véleményéből: „A szilva- pálinka minták alacsonyabb szesztartalmuk alapján a szabvány követelményének nem felelnek meg. A hígítás mértéke 3, illetve 2 százalék.” Egyetlen helyen szűk mérés, árdrágítás, minőségrontás. Csak úgy, mint a tiszalöki fmsz 1. számú italboltjában, ahol a bonbonmeggy likőr alkoholtartalma mindössze 8,5 százalék volt Holott a minőségi likőrök szesztartalma 36— 40 fok.- Erre valóban mondhatná a vásárló alkoholos szirupos víz, osztályon felüli egységáron. Nem luxus- feltételek Mindezek megszüntetése mellett van még mit tenni az állami és a szövetkezeti vendéglátóipar vezetőinek is. Mert például a központi eszpresszóban sincs (még az Annában sem!) elegendő hitelesített pohár, amelyben rövid italt szolgálhatnak fel. De ahol van (például a Hangulatban) talán negyedosztályú, vagy selejtes a poharak legtöbbje, ugyanis a jel inkább jelzi a pohár szélét, mintsem, hogy addig lehessen tölteni. (Vajon meddig fogadják el ezeket a poharakat az üvegipartól?) A kulturált kiszolgáiásJó hír autósoknak Szeptemberben nyílik a megyei alkatrészlerakat Számtalanszor elhangzott a Szabolcs megyei autó- tulajdonosok részéről, hogy Nyíregyházán a legapróbb alkatrészeket sem lehet beszerezni. Filléres dolgokért Debrecenbe, vagy Miskolcra kell utazni. Hogy enyhítsenek a gondokon, alkatrészlerakat létesítését határozták el. Még az elmúlt évben találtak helyiséget, ugyanis a MEGYEVILL elköltözött a katolikus ^templom mögötti épületből. A szakemberek véleménye szerint így megfelelő helyiség áll rendelkezésre a lerakat építéséhez. Elkészültek a tervek, az építők pedig már javában végzik az átalakítási munkálatokat. Tekintve, hogy a helykijelölés még a múlt évben megtörtént, érthető, hogy egyre többen érdeklődnek a megnyitás napja iránt. A megyei tanács vb. kereskedelmi osztálya éppen ezért megkereste az AUTOKER-t, ahonnan kedvező válasz érkezett. Különböző gerendák hiánya késleltette ugyan az átalakítás megkezdését, de most- már nincs fennakadás. Az AUTOKER tájékoztatója szerint szeptember elején megnyitják a nyíregyházi lerakatod hoz tartozna az Is, hogy itallapok legyenek. Sajnos kevés a számuk, s azt is igyekeznek az irodában tartani. (Az ok: ötven forinttal vagyunk terhelve darabonként!) Számos példa mutatja — itthon és külföldön —, nem szükséges műanyagmappába tenni az étlapot, itallapot. Van már olyan fejlett a nyomdaipar, hogy a megyei, a nyíregyházi üzletek részére is tud készíteni papírból olcsó, szép étlapot, italjegyzéket. Amit bátran ki is lehet tenni. Ezek nem luxusfeltételek. Inkább elemiek. S ha eleget is tennének neki, mindjárt kevesebb lenne az indokolt, vagy indokolatlan panasz: 1. a mennyiségcsonkításra, 2. az árdrágításra. Esetleg kevesebb bosszúságot nyelnének a vendégek, amikor rendelnek. — Két kávét és két fél konyakot kérek! Marik Sándor Megjegyzés : Másutt is lehet! Nemcsak a tagság jó munkájára számít mindenkor a mándoki Uj Elet Tsz, de a személyes érdekekben is mind többet tesz. Most olyan ép’ületet terveztetett és építtet meg félmillió forint saját pénzből, amelyben klubterem, kézmosó, női és férfi zuhanyozó fürdőfül Vél külön öltözőkkel, s az elle- tések idején a tanyában éjszakázni kényszerülő állat- gondozók részére kellemesen berendezett négyágyas szoba lesz. Természetes, a tagság teljes egyetértésével találkozik az ilyen gondoskodás — jóleső érzést vált ki. Mert bizony, különösen a nyári forróságban végzett mezei munka után fürdéssel felfrissülve, megtisztálkodva jobb érzés hazatérni. Mándokon itt tartanak. Szükséges „új hajtása” ez a nagyüzemi szövetkezeti életnek. Ahol az emberek, a tagok nem pusztán a termelésért vannak, munkájuk jutalmából személyes dolgaikra is juttatnak. De csak Mándokon lehet ez? ügy hisszük: nem. A példa követést érdemel! Asztalos Bálint EteíMé „Nyírség“, olcso háztáji gépek Szabolcs ipara a mezőgazdasági kiállításon Augusztusban nyílik meg Budapesten a hagyományos mezőgazdasági kiállítás és vásár. Szabolcs kisipari szövetkezetei — tekintettel a megye mezőgazdasági jellegére — több hasznos és érdekes termékkel vesznek részt az eseményen. Az előkészületek során különös figyelemmel voltak arra, hogy lehetőleg olcsó és a kereskedelemben utóbb hiányzó gyártmányokat mutassanak be, kínáljanak. Fehérgyarmatot az asztalos és vasipari ktsz képviseli a kiállításon, az országban csak itt gyártott hagyományos igásszekérrel, melynek nyújtott oldalú változatát is láthatják a vendégek. Ugyanez a szövetkezet Van lehetőség, vsaik élni kall vele Hogyan lehetne olcsóbb a baromfi? Sok a panasz, hogy kevés a megyében, de különösen a nyíregyházi piacon az élő csirke, s ha van is, elég borsos az ára. A szabad piacon értékesített baromfi árát csak az állami és a szövetkezeti kereskedelem útján forgalomba hozott mennyiséggel lehet megfelelően befolyásolni. Ez viszont kevés, s így árkorlátozó hatása minimális. Kihasználatlan keltetőgép-kapacítás Adódik a kérdés: ha kevés a baromfi, baj lehet a keltetésre szánt tojás meny- nyiségével, minőségével. A megyei baromfikeltető és értékesítő vállalatnak a tervben meghatározott 5 millió naposcsibénél, 260 ezer naposlibánál és a 150 ezer napospulykánál legalább 30 százalékkal kellett volna többet juttatni a termelőknek ahhoz, hogy most a piacokon elegendő és olcsóbb baromfi legyen. A naposcsibe-ellátással azonban már márciusban problémák voltak, s ez tartott májusig. Pedig 111 darab tízezres kapacitású keltetőgéppel végezte négy telep a keltetést és ez év februárjában megkezdte üzemelését az új, ötvenes géppel a 15 milliós beruházással megépült nyíregyházi keltetőüzem is. Tehát gépkapacitás volt, csak kihasználatlan maradt. Illetve egy részében az FM. utasítására a szomszédos Hajdú-Bihar megye részére keltettek 260 ezer naposlibát. De vajon csak ezek-e az okozói a magas csirkeáraknak? háztájiba. Ezek elég drágán kerülnek nyár végén és ősszel a piacra, s nem tudják megfelelően ellensúlyozni az árakat. Hogyan lehetne olcsóbb a baromfi? Első és legfontosabb az, hogy a törzstenyészettel foglalkozó közös gazdaságok a jelenlegi gazdaságtalan, rossz tojó törzs- állományt a jobb tojó G 33-asra és B 63-asra cseréljék ki. Ez nem történik meg máról holnapra. A csere azonban már megkezdődött. Négy darab ötezres tojóházat ilyen fajtákkal népesítettek be. Sokat segíthetnek ebben a jövőben a most megalakuló Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségei az itt dolgozó szakemberek, ha felmérik a szövetségben társult tsz-ek lehetőségeit, koncentrálják az erőforrásokat és korszerű téli nevelésre is alkalmas baromfinevelőket építenek, kihasználva az új gazdasági mechanizmus nyújtotta lehetőségeket Nyújtani a keltetési szezont Még az állománycsere is csak egyik tényezője lehet az árak csökkenésének. Gyökeres változás, az olcsóbb csirkeárak a keltetés szezonjellegének a legminimálisabbra való szorításától várható. A jobb tojóállomány biztosítja, hogy elegendő mennyiségű és minőségi naposbaromfi kerüljön a tsz-ekbe és a háztáji gazdaságokba, de ennek az a feltétele, hogy a keltetőgépeket maximálisan kihasználják. Jelenleg viszont a milliós értékű gépek az évnek csaknem hat hónapjában állnak, kihasználatlanok, holott augusztustól januárig legalább újabb 5—6 millió naposcsirkét lehetne keltetni. A gépek kapacitása bírja. Van törekvés a keltető vállalatnál arra, hogy a jelenlegi 6 hónapos keltetési idényt 7—8 hónapra növeljék. Jó tojóállomány meghonosításával ezt még fokozni lehet. Csak az a kérdés, hogyan neveljék fel ezeket, ugyanis közös gazdaságaink eddig nem voltak felkészülve megfelelően a téli baromfi nevelésére. Ösztönzően hat az is, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jó tojótörzset tartó tsz-ekkej a baromfikeltető vállalat 4—5 évre szerződést köt, s ez biztonságosabbá teszi részükre a tenyésztést. így, a keltetőgépek maximális kihasználásával, a keltetés szezonjellegének csökkentésével, jó tojóállomány meghonosításával és korszerű téli csibenevelők építésével érhető csak el, hogy már a közeljövőben olcsóbb legyen a szabadpiaci baromfi is. Ebben nyújt sok segítséget az új gazdasági mechanizmus, csak éljenek vele közös gazdaságaink. Farkas Kálmán sikerrel oldotta meg a KISZÖV műszaki irodája tervezésében konstruált 12 kalapácsos kukoricadarálót E kis kapacitású, főleg a háztáji gazdaságokban igen jól alkalmazható termék irányára ezer forint körül van. Tovább „hódít” a mező- gazdasági kiállításon a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz közismert terméke a „Nyírség” motoros áruszállító. Ezúttal a kiállítás vendégei azt a változatot láthatják, melynek belsejében rögzített ételszállító edények vannak: segítségükkel praktikusan és gyorsan ki lehet juttatni a készételeket a határban dolgozóknak. Másik, várhatóan nagy érdeklődést keltő terméke lesz ennek a szövetkezetnek az a gépkocsi emelő- és szerelőállvány, mely egyaránt alkalmas az erőgépek, a teher- és személygépkocsi mozgatásának könnyítésére s melynek ára lényegesen olcsóbb az eddig ismerteknél. Ezt Is a megyei műszaki iroda tervezte. Kisvárdán a vas- és gépipari ktsz készül az augusztusi szemlére. Innen a 400-as kombinált faipari gyalugépet küldik a fővárosba, mely kis helyet foglal el, valamennyi tsz bognárműhelyében s építőipari segédüzemében előnyösen hasznosítható. Ára tízezer forinttal lesz olcsóbb, mint az eddigi típusoké. Ez a szövetkezet mutatja be a kiállításon azt a gépi és kézi meghajtású kukoricadarálót is, melyből az AGROKER már ezer darabot rendelt. A szövetkezet morzsoló ja máris sláger: az Idén 3 ezer darab jut el innen a tsz-ekbe, a háztáji gazdaságokba. A termék hamarosan Budapestre „utazik.” Saját tervezésű, magas nyomású, a kereskedelemben rendkívüli keresetnek örvendő termékkel szeretne bemutatkozni augusztusban a fővárosban a Rakamazi Vegyes Ktsz. Igen sok panasz volt eddig a kézi meghajtású házi permetezőgépekre. Sikeres, előrehaladott kísérletek folynak itt egy ikerdugattyús változatra, mely lényegesen kevesebb fizikai energiát Igényel. A réz változat mellett úgy tervezik, a jövőben műanyagot használnak e termékhez s így a vásárlási összeg jóval ezer forint alá szorítható. (as) Jobb törzsállomány szükséges Nem. Nem megfelelő a keltetésre szánt tojás minősége. A vállalat által felnevelésre kiadott naposbaromfi rosszul értékesíti a takarmányt. s felnevelése költséges. A másik az, hogy még ezek iránt is nagyobb a kereslet a háztáji gazdaságok részéről, s innen kerül a legtöbb csirke a piacra. Ezért az árak magasak. A termelőszövetkezetek viszont kevés naposcsirkét vesznek át, s kevesebbet is szállítanak a piacra. Amíg az elmúlt évben a kikelt állomány 60 százalékát n tsz- eknek szállította a vállalat, addig az idén fordított az arány: 70 százaléka került a Üj autóbuszvárók, további közművesítés Nyíregyháza községfejlesztésének félévi gyorsmérlege Huszonhatmillió forint Nyíregyháza város évi községfejlesztési alapja. Hogyan gazdálkodtak ezzel az első fél évben? — kérdeztük a városi tanács községfejlesztési csoportjánál, A községfejlesztési forintokból további utcákba juttatták el a kótaji vizet. Rövidesen megkezdik a Bátho- ri utcai vízvezeték építéseket. amelyhez az ott lévő intézmények is pénzt adtak. Jó ivóvizet kap már több oktatási intézmény is: a közelmúltban a községfejlesztési alapból fizették a Zalka Máté és a Rozgonyi Piroska diákotthonok vízbekötését, folyamatban van a Benczúr téri óvoda, az öz utcai bölcsőde jó vízzel való ellátása is. Eleget tesznek a Guszev- telepi lakosság kérésének: a tervek szerint ide vezetik a kótaji vizet. A külterületi részek közül újabb tanyabokrok kaptak már ez év első fél évében is villanyt. Újtelek bokorban hetven családnál világít a nemrég beszerelt villany, s a János bokorban is kigyúlt a fény. Az év végéig tovább: 800 ezer forint értékben villamosítják a külterületeket. A Kert köz térségében befejeződött a villamosítás. A lakosság kérésére építenek új autóbuszvárókat, különös«! a külterületeken. A felső baduri elágazásnál már elkészült, s további öt épül a cipőgyárnál, a Dózsa Tsz- nél, a Guszevnél, a Simái úton és a Vajda bokornál. A város belterületén többek között a Kossuth tér— Soltész Mihály utca—Liszt Ferenc utca—Zója utca vonalában haladó vízvezeték tovább épül mintegy másfél milliós költséggel. Eddig — jelentős társadalmi munkával — már kétszáz méter el is készült belőle. Régi gond megoldásához kezdtek hozzá, amikor szerződést kötöttek a Tompa Mihály ntca csapadékvíz csatornázásának elvégzésére. (m, aj
