Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-09 / 160. szám

Szabolcsi adalékok Közös gondunk megoldási sürget az új gazdaságirányítási rendszerhez Aat éj gazdasági mecha­nizmus bevezetésével kapcso­latban eddig megjelent in­tézkedések kedvező vissz­hangra találtak megyénkben is. Általában helyeslik és jól értelmezik az önállóság fo­kozását, a népgazdasági, vál­lalati és egyéni érdekek szerepét Egyöntetű véle­mény, hogy a reformmal kapcsolatos kívánalmakat csakis jobb munkával lehet megvalósítani, s ennek jeléi máris jelentkeznek mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban, kereskedelemben. Egyik fontos kívánalom, hogy az új irányítási formá­ban nem kell fentről várni a termelés, értékesítés javí­tásához szükséges intézkedé­seket hanem helyben önál­lóan, rugalmasan, a keres­let-kínálat törvényszerűsé­geinek megfelelően kell tud­ni dönteni és cselekedni. Me. gyénkben is ez történik. Még az előkészítés időszakában vagyunk, főleg csak az elvek­f elismerése, megértése azon­ban máris cselekvő kezde­ményezésekre késztetett egy sor ipari, kereskedelmi, me­zőgazdasági üzem, vállalat vezetőjét A kereskedelemben meg­szüntették a bolti cikklistát. Gúzsba kötötte az árubeszer­zéssel foglalkozók kezét az a rendelkezés, amelynek ér­telmében az árubeszerzést területi határokhoz kötötték. Most ezt megszüntették és ez is hozzájárul a jobb áru­ellátáshoz. A nyírbátori föld­művesszövetkezet eddig több, mint ötmillió forint értékű árut szerzett be más me­gyéből. Főleg olyan áruféle­ségeket, melyeket megyénk­ben nem kaptak. Ugyancsak ez a szövetkezet rövid idő alatt 140 mázsa élő barom­fival könnyítette a nyírbáto­riak húsellátását és az a ter­vük, hogy a helybeli terme­lőszövetkezetekkel 500 darab sertés hizlalására kötnek szerződést Uj vonás a. keresked-olem- ben, hogy megszüntették a Az április, május hónap nem nagyon kedvezett az építőiparnak. A megyei állami építőipari vál­lalat, e nehézségek el­lenére is az év első hat hónapjának programját teljesítette, illetve túltelje­sítette. Sőt, néhány munka- területén, mint például a lakás- és üzemek építkezé­sénél a vártnál is jobb ered­mények születtek. Az EM. Építőipari Főigaz­gatóság által az év első hat hónapjára előírt 89 lakással szemben, 146 lakást adtak át a megye lakóinak. Bár némi késedelmet mutat — nem a vállalat hibájából —, a Nyíregyházán épülő három toronyház, most a vállalat beruházási kötöttségeket, megteremtették az önálló tervezés feltételeit, kocká­zati alapot létesítettek. A Nyírségi Áruházban meg­kezdték a vevőáramlás vizs­gálatát Az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalatnál összevonták a hálózati és leltározási ellenőrzést, meg­szüntetik a párhuzamos nyil­vántartást, jutalékos bérezé­si rendszert vezetnek be. Kedvező, hogy a külön­böző termeltető, felvásárló vállalatok és a termelőszö­vetkezetek között, az új mechanizmus szellemében valóban olyan kapcsolat kezd kialakulni, amely mindkét fél érdekeinek köl­csönös figyelembevételén alapszik. Csak most, az ön­állóság fokozottabb mérvű előtérbe kerülése, az érdekek egyeztetésének hangsúlyozá­sa idején bontakozhat ki az igazán gyümölcsöző kapcso­lat Akkor, ha egyik fél sem kiszolgáltatottja a másiknak. Sok — jogos és jogtalan — panasz volt eddig a MÉK tevékenységére. Főleg azt kifogásolták, hogy gyakran rosszul minősítették az árut magas haszonkulccsal dol­goztak. Lényegesen , javítja az egymás közötti termelte­tési, felvásárlási és értéke­sítési kapcsolatot a most be­vezetésre került intézkedés, amely szerint a MÉK tiszta nyereségének felét azok kö­zött a termelőszövetkezetek között osztja szét. akikkel 'szerződéses viszonyban áll. így mindkét fél érdeke a jó és gondos munka. Helyes kezdeményezés szü­letett az állatforgalmi vál­lalatnál is. Ismerték, tudták, hogy — főbbek között — azért is akadozik a sertésfel­vásárlás, mert nincsenek megfelelő mennyiségű és minőségű sertésnevelők a termelőszövetkezetekben. Most a vállalat 4 évi rész­letre mintegy hatmillió fo­rint kölcsönt biztosít me­gyénk termelőszövetkezetei­nek a sertésnevelők építésé­ezek gyorsabb befejezésére összpontosítja az erejét. Meggyorsultak a megye új üzemeinek az építkezései is. Például a Tiszavasvári Al­kaloida Vegyészeti Gyárnál, az ez évre előirányzott 50 millió forintos építési terv­nek több, mint a felét el­végezték. Külön örvendetes — az üzem jelentőségét te­kintve, hogy a legfontosabb épületek technológiai sze­relésre való előkészítései program szerint haladnak. S ha az ütemet tartják, a második fél évben lényege­sen meggyorsulhat az épít­kezés. A fehérgyarmati tég­lagyárnál ez évre előirány- t zott húszmilliós beépítési munka is a készültségi fok­nak megfelelően halad. re, felújítására. A különböző vállalatok részéről tehát fo­kozott gondosság tapasztal­ható a termelőszövetkezetek iránt és máris jobban szer­vezik az idei és jövő évi felvásárlást Mindezekre a helyes kez­deményezésekre, intézkedé­sekre annál is inkább szük­ség van. mert a napokban megjelent rendelkezések ér­telmében néhány mezőgaz­dasági áruféleségen kívül minden termék értékesítésé­re éppen azzal köt szerző­dést a termeltető, akivel akar. S ha egy vállalat ered­ményesen altar dolgozni, ezt csakis előnyös feltételek megteremtésével érheti el. Az új mechanizmusra va­ló áttérés előkészítésének időszakában az iparban is egy sor intézkedésre került sor. A tanácsi építőiparban az idei tervfeladatok muta­tóinak elosztása már az új mechanizmus szellemében történt. Megkezdődött az irányító és ellenőrző szerve­zetek. szervek, osztályok ki­alakítása. A gumigyárban önköltségcsökkentő brigádot, a beruházás hatékonysága elemzésére külön műszaki osztályt hívtak életre. Több helyen közgazdászokat, üzemviteli csoportokat, ke­reskedelmi osztályokat, pi­ackutató részlegeket hoztak létre. Több munkahelyen megtörtént az állóeszközök újraértékelése, a használa­ton kívüli berendezések ér­tékesítése. A terményforgal­mi vállalat körzeti üzemeket létesített és ezzel 45 lét­számot takarított meg. Sorolhatnánk tovább az intézkedéseket, amelyek már az új mechanizmus szelle­mében történtek megyénk­ben. Mindebből azt a követ­keztetést lehet levonni, hogy az üzemek, vállalatok, me­zőgazdasági munkahelyek vezetői egyre jobban megis­merik az új gazdaságirányí­tási rendszer bevezetésének szükségességét, lényegét, cél­ját és máris intézkedésekei tesznek a gazdaságosabb termelésért, a jobb értékesí­tésért. Csak dicsérni lehet a Nyírbátori Vastömegcikkipa- ri Vállalat vezetőit, akik az Egyesült Izzó vezetőivel ar­ról tanácskoznak, hogyan le­hetne több millió forint ér­tékben Nyírbátorban új cik­ket gyártani. Ha megegyez­nek, mintegy 100 millió fo­rint értékben kapnának gé­peket a nyírbátoriak és so­kan áj munkalehetőséghez jutnának a környékbeliek közül. A Nyírbátori Gépjaví­tó Állomáson pedig a Volga személygépkocsikhoz pük­séges és jelenleg is hiányzó lengőcsapszeget gyártják. Mindezek azt mutatják: ahogy bővül az önállóság, úgy fokozódik a munkahelyi vezetők felelőssége kisebb kollektívájuk és a népgazda­ság érdekei iránt. Nagy Tibor A közelmúltban az egyik intézmény vezetőjével talál­koztam munkám során. — Jó, hogy találkoztunk — mondta —, most leg­alább megmondom a ma­gamét. Megírtátok az új­ságba, hogy az egyik új lakásban a beépített par­ketta nem felelt meg a mi­nőségnek, felpúposodott. Majd egy másik cikk, — igaz, hogy azt levelező tette szóvá —, a határidő el­tolódást bírálta. — Talán a közlés nem felelt meg a valóságnak? — szakítom félbe. — Megfelelt, de az csak egyoldalú tájékoztatás. Csak az egyik oldalt hall­gattátok meg, hol itt az igazság? — Hiszen te magad is elismerted! — Igen. A panaszos ol­daláról, de én is panasz­kodom. Ki törődik vele, hogy a parketták minősége elégtelen, hogy a gyártó cég figyelmen kívül hagyva a megrendelést a mindenkori készlet alapján a rendelke­## Szellemi export" Mongóliában óriási gyógyszergyárat, a Szovjetunióban premixüzemet, Csehszlo­vákiában és az NDK-ban baromfitelepet és olajtárolót építenek magyar tervek szerint A 280 főnyi szakgárdával dolgozó AGR-OTERV Válla­lat, amely évente 40—50 ezer típus- és ajánlott ter­vet, illetve egyedi építési dokumentációt ad át mező- gazdasági üzemeinknek, szabad szellemi kapacitását igen gazdaságosan expor­tálja. Egyre több megrende­lést kap a baráti országok­tól különböző mezőgazdasá­gi tervek elkészítésére. Mon­góliában például nemrég kezdtek építeni egy korsze­rű biokombinátot, amelynek generáltervezője az ARGO- TERV Vállalat Az óriás ál­latgyógyászati gyógyszergyár évi kapacitását több ezer liternyi szérumra, vakcinára és különböző diagnosztikai készítményre méretezték, s előre láthatólag 1970-re ké­szül el. Az építkezésnél többek kö­zött hat főnyi magyar szak- tanácsadói és 47 főnyi szakmunkásgárda dolgozik. Csehszlovákiának 17 épület­ből álló modern baromfite­lepet: csibenevelőket és to- j óházakat terveztek a válla­lat mérnökét India szőlő- feldolgozó üzem, a Szovjet­unió premixüzemek létesí­tésére, rendelt terveket. Kü­lönböző olajtároló telepek komplett tervdokumentációja készül Csehszlovákia és az NDK részére. A Német De­mokratikus Köztársasággal nemrég tárgyalásokat kezd­tek korszerű paneles csibe­nevelők és tojóházak tervei­nek elkészítésére. Az AG- ROTERV „szellemi export­ja” tehát jó ütemben fejlő­dik, s a következő években — a tervező kapacitás továb­bi növelése révén — való­színűleg tovább bővíthetik Meggyorsít az álSami építőipar munkája Miért kevés az orvos Szabolcsban ? Tizenöt év mérhetetlenül nagy fejlődését bizonyítják a számok: 1952-ben 26ü orvo­si állás (ezenbelül 113 kör­zeti) volt a megyében, ma pedig 496 orvoßi állás és 182 orvosi körzet. Ehhez jön még á nyolc körzeti gyermek­szakorvos, s szeptember 1- től újabb négy körzetet lé­tesítenek. Az önmagáért beszélő lé­nyek ellenére is kevés az orvos megyénkben. A fenti adatokhoz kívánkozik, hogy ötvenkét orvosi státusz ma is betöltetlen, s tizenhat körzet orvos nélkül áll. Nálunk a legmagasabb — különösen, ha a betöltetlen körzeteket nézzük — az egy orvosi körzetre jutó lakosság száma is, s csak Borsod me­gyében találunk hasonló ké­pet. Jogos tehát a kérdés, miért kevés az orvos Sza­bolcsban? Aránytalanság, cserélődés, elemi teltételek hiánya Nem könnyű, válaszolni. Dr. Kemény Lajost, a me­gyei tanács vb. egészségügyi osztályának vezetőjét és he­lyettesét, dr. Székely Imrét kértük meg, foglalják össze, mi okozza ezt a helyzetet, s hogyan látják a kiutat. A beszélgetés alapján alakult ki a reális helyzetkép, amely semmiképpen sem megnyug­tató. Főként akkor nem, ha tudjuk, hogy a kevés orvos is aránytalanul oszlik meg. Nyíregyházán viszonylag jó az ellátás: egy felnőtt kör­zetre 2700 lakos esik. Egyes helyeken viszont (elsősorban a távoli járásokban) négy, olykor hat község is egy körzeti orvoshoz tartozik, s nem ritka, hogy ez az ellá­tás hat-hatezerötszáz ember­re terjed ki. Felesleges hang­súlyozni, mennyire megter­helő itt az orvos munkája. Nagy probléma, hogy sok a betöltetlen állás, itt helyet­tesítéssel oldják meg a be­tegellátást. Az orvosi munka színvonalát e helyeken a legnagyobb jóindulattal sem lehet színvonalasnak mon­dani. Fejlesztés itt is van, s megfelel az országos irány­számoknak. Viszont nagyon nagy arányú a cserélődés. A megyei főorvos és helyet­tese azt mondják: „Sajnos, sok orvos ahogy jön, úgy el Is megy...” A helyzet így természetesen nem változik. Az utóbbi évtized tendenci­ája, hogy az orvosok a fő­városba és a vidéki nagyvá­rosokba tömörülnek. (Az or­szág orvostársadalmának közel a fele él a lakosság húsz százalékát magában foglaló Budapesten!) Nagy­ban érvényesül tehát itt is az urbanizációs tendencia. A szociális körülmények, a technikai feltételek közel sem azonosak a nagyváro­sokban és vidéken. Nálunk a legtöbb helyen meg sem kö­zelítik a városi szintet. A lakásviszonyok gyengébbek, s van olyan község a me­gyében. ahol egyáltalán nincs orvósi lakás, rendelő. Felmérések szerint Szabolcs orvoslakásai, rendelői mint­egy felében az elemi higié­niai követelmények sincse­nek meg, bár az utóbbi években nagy volt erre a törekvés. Felmenni a versenyt A falvak képtelenek ver­senyezni a kulturális köz­pontokkal sok más tekintet­ben is. Bár a televízió ren­geteget javított a falusi or­vos elzártságán, szakmai és általános műveltségi lehető­ségei. továbbképzése nem megoldott ma sem. Ezért is igyekszik az egyetem után klinikákon, nagyvárosokban megragadni a fiatal orvos. Az elmúlt évben kezdődött, de idén ugrásszerűen meg­nőtt azoknak a száma is, akiket innen küldtek orvos- egyetemekre, a megyei, já­rási. községi tanácsok fizet­ték az ösztöndíjukat, s most, a végzés után egysze­rűen bejelenti, hogy nem jönnek vissza a megyébe, inkább visszafizetik a társa­dalmi ösztöndíjat. Amikor elítéljük ezeket a tendenci­ákat, hangsúlyozni kell. hogy nem a jogi, hanem a morá­lis oldala miatt elsősorban, mert a visszafizetett ösztön­díjból még nem lesz orvos a községekben. Sőt, a helyzet tovább romlik, hiszen a ter­mészetes csökkenés (nyugdíj stb) is nagyobb mérvű, mint az utánpótlási lehetőség. E helyzetből következik, hogy szükségét érzi a me­gye: az ösztöndíj szerződést magában foglaló jogszabá­lyon változtatni kell. Lényeges követelménye a helyzet javításának, hogy az egyetemi beiskolázásnál is megváltozzék a megye ed­dig bizony szűkös felvételi kontingense. Meg kellene háromszoroz­ni a jelenleg beiskolázott szabolcsiak számát. Sok a példa, hogy az egye­temeken meghirdetett sza­bolcsi ösztöndíjakra a leg­kevesebb az innen ment fia­tal orvoslanhallgató. Ez >s követeli. hogy a felvételi előtt sem ártana jobban tö­rekedni a helyzet változta­tására. Mert a más megyék­ből »jövők jórésze a gyakor­lat letelte után igyekszik vissza saját megyéjébe. Csak kevés az olyan, aki Pestről és a klinikákról eljön az új kórházakba, illetve csupán akkor, ha az ottaninál jóval jobb lakást, körülményeket tud a megye nyújtani. E pillanatban ilyenre csak kevés a lehetőség, más me­gyék és városok jobb anyagi körülményeket biztosíthat­nak az orvosoknak, mint Szabolcs — ahol nincs meg­felelő lakásalap, a községi. < a jelentős fáradozásuk, anyagi megterhelésük elle­nére is kevesebbet adhatnak az ide érkező orvosnak. Sze­rény anyagi lehetőségeikből járdát, villanyt, oktatási mű_ velődési intézményeket is létre kell hozni. Most is tapasztaljuk, hogy ahol igyekeznek normális körül­ményeket teremteni, oda megy is orvos — például Ti­szavasvári, Dombrád, Nagy- ecsed, Pócspetri. Nem kis feladat jobban törődni az ittlévő orvosok­kal, alaposabban foglalkozni problémáikkal, jobb emberi kapcsolatokat kialakitani és megszervezni az egységes, rendszeres továbbképzés le­hetőségét. A minisztérium segítségét is várjuk Nyomasztó a jelenlegi helyzet. Négy járási főorvosi állás nincs betöltve, a szak­orvosi ellátás pedig — kü­lönösen a röntgen, szemész, labor és fül-orr-gége szakok­nál — egyenesen katasztro­fális. Ide tartozik, hogy a minisztérium segítségé* vár­ja a megye: az új kórházak, rendelők éoítésével megfe­lelő lakások is szüksége­sek tárcaberuházásból. Mert e nélkül szakorvosi állást meghirdetni reménytelen vállalkozás. A probléma összetett és bonyolult, a megoldáshoz évek kellenek. És az. hogy minden ille­tékes szerv — az egyetemek és a minisztérium, a helyi tanácsok — tegyenek az ed­diginél többet azért, hogy legyen több az orvos Sza­bolcsban. Az elkövetkező idő nagy feladata lesz, hogy ez a megye is elérten egy, ha nem is optimális, de a megfelelő szintű, az ellátás­hoz minimálisan szükséges állapotot Kopka János •.. én is megmondom a magamét / zésére álló minőséget szál­lítja le. Ez csak a mi hi­bánk? Nem tudtam rá mit mon­dani, hiszen még gondol­kozni sem volt időm, már­is újabb kérdésekkel ostro­molt. — A határidők. Bizonyos építőipari cikkek szinte lehetetlenné teszik nem egy esetben a munka határidő­re történő elvégzését. Évek óta hiány a tetőfedő pala, a szigetelő lemez, a szállí­tó- és gyártó vállalatok kö­zött is jócskán akadnak problémák. A gyártó válla­latok például a nem köte­les szerződéses cikkek meg­rendeléseit figyelmen kívül hagyják. Még az elmúlt év decemberében megrendel­tük az alsózsolcai beton- elemgyártól az É—7 jelű feszített födémgerendát, s mind a mai napig a gyár­tásához még hozzá sem fogtak. Pedig ezt a megren­delésünket ez év június 30- ig visszaigazolták. Kifújja magát. Barátsá­gosan rámnevet, s közli, hogy ő is megmondta a magáét. s nekem csupán csak ezt akarta mondani. Alig egy hét telt el, s egy összejövetelen ismét találkoztunk. A szót az is­merősöm vitte. — Képzeljétek, a felesé­gem névnapjára vettem egy női szandált, két napig se viselte, s levált a talpa. Az áru selejt volt. S hogy meg­kérik az árát. Felémfordult, s mint aki most elégtételt vesz, meg­jegyezte: — Ezt írjátok meg! Hiá­nyos a választék, problé­mák vannak a különböző méretekkel, hogy rövid uj­jú és kis számú nylonin­get nem lehet kapni... Ilyen epizódok bizonyára önökkel is megtörténtek: panaszkodtak a kereskede­lemre, az árdrágításért, vagy a súlycsonkításért, a kereskedelmi dolgozók pe­dig panaszkodtak az építők­re, mert nem építik fel időben a házát, és így to­vább. Az emberek társaságokban elmondják véleményüket és megmondják a magukét. Igen, a magukét. Azonban továbbra is rossz minőségű a parketta, probléma van az anyagel­látással, csúsznak a határ­idők, a kereskedelemben továbbra is tapasztalható még az udvariatlan kiszol­gálás és így tovább. S miért? Hiszen minden­ki megmondja a magáét. De hol? Ott ahol dolgozunk? Ahol munkánkért és mások munká­jáért felelősséggel tarto­zunk? Mert eredménye csak an­nak lenne! Drag os G ynl»

Next

/
Thumbnails
Contents