Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-09 / 160. szám

Termelőszövetkezetek az új gazdasági mechanizmusban Újabb harcokat jelentenek a Szuezi csatorna övezetéből Az EAK a Biztonsági Tanács összehívását kérte A kongói csapatok elsöprő győzelme 4 kormány tiltakozása Londonnál Befejeződtek Pompidou és Koszigin megbeszélései tonsági Tanácsot arról, hogy 10,30 óra óta (helyi idő) az izraeli erők heves támadásokat intéznek a Szuezi-csatorna keleti part­vidékén fekvő Rasz al Is- ben, Cabban és Tinahban lévő egyiptomi állások el­len, körülbelül 16 kilomé­ternyire délre Port Fuadtól. A Szuezi-csatorna keleti partvidékén lévő EAK-ál- lások ellen légitámadásokat is intéztek. Az egyiptomi kormány ezért utasította állandó ENSZ-képviselőjét, hogy a tűzszünet izraeli megsértése miatt kérje a Biztonsági Tanács rendkí­vüli ülésének összehívását — jelenti a MENA hírügy­nökség. Harcok Nigériában A lagosá rádió bejelentése szerint harcok folynak a Ni­gériai Államszövetség fegy­veres erői és a Biafra néven független államként meg­alakult Kelet-Nigéria csa­patai között. A csatározások tulajdonképpen már csütör­tökön megkezdődtek, amikor a biafrai katonák tüzet nyi­tottak a szövetségi kormány egységeire. Ezt követően ad­ta ki a parancsot Gowon tá­bornok az általános offenzi- vára Biafra ellen, valamint arra, hogy tartóztassák le Ojukwu alezredest. Biafra vezetőjét. Lagos ban közöl­ték, hogy az általános táma­dás során elfoglaltak három várost — Ogodzsát, Obudut és Obolot, — amelyek Enu- gutól, Biafra fővárosától északra fekszenek. Az enu- gui rádió ezzel szemben azt közölte, hogy Biafra csapa­tai a támadó egységeket négy fronton visszaverték és súlyos veszteségeket okoztak nekik. Hogyan fejlődhet a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenysége ? a. band. (MTDí A kairói rádió szombaton délelőtt műsorát megszakít­va, egy katonai szóvivőre hivatkozva bejelentette, hogy 8,30 órakor (magyar idő) kiújultak a harcok a :uczi-csatorna övezetében és 9,20 órakor még tartottak. A rádió szerint izraeli csapategységek a Szuezi-csa­torna keleti partján fekvő Rasz al Isből kiindulva, elő­renyomultak az egyiptomi kézen lévő Port Fuad felé, az EAK csapatai azonban megállították a támadást, s megsemmisítettek három iz­raeli páncélozott gépkocsit es egy tankot. Mint az Egyesült Arab Köztársaság fegyveres erőí­Salisburyban pénteken a késő esti órákban a tájékoz- tatasügyi minisztérium szó­vivője bejelentette, hogy a íővárostói mintegy 480 ki­lométerrel északra, a rhode- siai—zambiai határ közelé­ben fekvő Kariba repülőte­rére leszállt egy kongói ka­tonai repülőgép, fedélzetén mintegy húsz Kisanganiból menekült zsoldossal. A be­jelentés szerint a gép piló­tája rádión közölte, hogy utasai közül sokan súlyo­san megsebesültek, ezért a rhodesdai hatóságok „em­berbaráti meggondolások­ból" lehetővé tették, hogy a yep leszálljon Karibiban. Tizenkét súlyosan sebesült zsoldost a helyi kórházba szállítottak. Állapotukról . a kórház vezetői nem. voltak hajlandók nyilatkozni — Kinshasa! rádió jelen­tése szerint- a menekülő zsoldosok a kongói hadsereg DC—3 típusú gépét rabolták el, kényszerítve pilótáját, hogy Rhodesia felé vegye az irányt. Ezzel a géppel szál­lították néhány nappal ez­előtt Kisanganiba a kongói függetlenségi ünnepségekre azt a 20 külföldi újságírót, akiket a kinshasai rádió je­lentése szerint a későbbi- harcok során megöltek. A rádió bejelentette, hogy a kongói kormány panasz- szal fordul Nagy-Britanniá- hoz e kalózakció miatt és követeli a rhodesiai hatósá­gok által lefoglalt gép visz- szaadátsát. A kinshasai rádió szom­baton délelőtt bejelentette, nek szóvivője a kairói rá­dióban szombaton bejelen­tette: a Port Fuadtól (a csa­torna keleti partja) északra levő magaslatig előretört iz­raeli erőket az egyiptomi alakulatok megállították és visszavetették. Az egyiptomi csapatok a harcokban egy ellenséges harckocsit és há­rom páncélautót semmisítet­tek meg. Á szóvivő bejelen­tése szerint a harcok foly­nak. Izrael újabb agressziója miatt az EAK a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte. A kairói kormány fel­szólította az ENSZ-nagykö- vetét: tájékoztassa a Biz­hogy Bukavuban, Kínsan- ganiban és Kinduban befe­jeződtek a harcok. A kül­földi zsoldosok visszhúzód­tak a három városból. A rá­dió kommentátora hozzá­fűzte, hogy a harc a kon­gói kormánycsapatok elsöp­rő győzelmét hozta. A rádióadásból kitűnik, hogy a harcok súlyos káro­kat okoztak és az összeüt­közésekben igen sokan, köztük európaik is, életü­ket vesztették. A kormányt különösen aggasztja, hogy semmilyen hír nem érkezett a mintegy 15—20 külföldi újságírókból álló csoport­ról, amely hivatalosan megszervezett körútja során szerdán érkezett Ktsanga- niba. (Folytatás az 1. oldalról) Figyelembe véve a nukle­áris problémák döntő fon­tosságát, nemcsak az atom­fegyverek elterjedésének megakadályozása, hanem gyártásuk betiltása és a meg­lévő készleték megsemmisí­tése szempontjából is, a két fél elismerte, hogy az atom­fegyverekkel rendelkező ha­talmaknak tárgyalniok kell egy igazi leszerelés lehető­ségeiről ezen a téren. A két ország újabb ösz­tönzést kíván adni mind a hosszú lejáratú, mind a kö­zeljövőre vonatkozó gazda­sági együttműködésnek, s úgy véti, hogy az eddigi tu­dományos, technikai és ter­melési együttműködés még szélesebb lehetőségeket nyit meg a jövőre nézve. A francia és a szovjet kor­mány megielégedéssel álla­pítja meg, hogy elgondolá­saik közel állnak egymáshoz a világban jelenleg felme­rülő több fontos problémát illetően és a közös érdekű kérdésekben a jövőben is konzultálni fognak — hang­zik a közlemény. KÖNNYEN ELLENŐRIZ­HETŐ tény, hogy a szövet­kezetek értékesítő, feldolgo zó és szolgáltató tevékeny­sége . eddig meglehetőse1 kezdetleges volt és ezálta nemcsak a tsz-ek, hanem . népgazdaság számára is je­lentős tartalékok maradtak kihasználatlanul. A feldolgo­zási lehetőség hiányában sok hasznosítható termék veszendőbe ment. A helyi kiegészítő tevékenység lassú fejlődése, helyenkénti korlá­tozása nemcsak a tsz-eket, hanem a népgazdaságot is olyan jövedelemforrásoktól fosztja meg, amelyek az egyébként meglévő mezőgaz­dasági kapacitások felhasz­nálásával, az üzemben ke­letkezett hulladékok és mel­léktermékek feldolgozásával feltárhatók lennének. A tsz-ek szolgáltató és értéke­sítő tevékenysége pedig amellett, hogy növeli a , tsz-ek jövedelmét, sokat se­gíthet a lakosság jobb élel­miszerellátásában, a min­dennapi szükségletek kielé­gítésében. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a tsz-ek ár­bevételeinek ma még alig 10 százaléka származik a segéd-, melléküzemági es egyéb tevékenységből, a nem mezőgazdasági jellegű kiegészítő tevékenység ré­vén elért bevételek pedig mindössze 2 százalékot tesz­nek kn. A szocialista átszervezés előtti években sok helyen foglalkoztak a mezőgazdasá­gi termelés mellett más, gyakran ipari jellegű ter­melő tevékenységgel is. Az, hogy a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű tevékenysége nem fejlődött csak részben az átszervezés következménye. A szövetke­zetek ilyen irányú tevékeny­egét — legalábbis a közel­múltban — már nem a tsz-ek gazdásági lehetősegei, hanem elsősorban a külön­böző tiltó jogszabályok és az egyes irányító szervek értetlensége korlátozta. Nem kis szerepet játszott ebben az elterjedt — általában igaz — elvi megállapítás, hogy csak a korszerű, kon­centrált nagyipar képes gaz­daságosan, olcsón és gyor­san termelni. Ennek merev értelmezése következtében azonban megerősödtek azok a törekvések, amelyek min­den olyan tevékenység fel­számolását megkövetelték a szövetkezetektől, amely nem tipikusan a mezőgazdasági termelés szűkén értelmezett fogalmába tartozott. Az élet pedig már sok esetben bebi­zonyította, hogy a gazdasá­gosságot nem lehet szűkén, csupán egy-egy üzemre, vag\ akár iparágra vonatkoztatva értelmezni, hanem mindig azt a megoldást kell vá­lasztani, amely az egész társadalom számára a leg­gazdaságosabb. A KÖZPONTI BIZOTT­SÁG mindezeket mérlegel­te, amikor a gazdasági me­chanizmus reformjáról szóló határozatában a tsz-ek gaz­dasági tevékenységének bő­vítése mellett foglaltak ál­lást. Ennek alapján a tsz-ek minden olyan tevékenység­gel foglalkozhatnak, amelyre szükségük és lehetőségük van, amely iránt igény je­lentkezik és a maguk és a népgazdaság számára gazda­ságosan tudják megoldani A tsz-ek gazdálkodási köré­be tartozhatnak tehát a jö­vőben azok a tevékenységek is, — pl. az értékesítés, ta­karmánykeverés, szállítás, tárolás, gépműhely építés, feldolgozás —, amelyeket a különböző jogszabályok ed­dig tiltottak, vagy külön engedélyhez kötöttek. Sokan félnek attól, hogy a tsz-ek gazdálkodási köré­nek bővítése a mezőgazda- sági termelés rovására me­het. Ez természetesen egy- egy szövetkezet esetében megtörténhet. Ilyenkor a ha­tósági beavatkozás indokolt lehet. A nagyobb arányú kiegészítő tevékenységgel foglalkozó tsz-ek példája azonban azt bizonyítja, — és a józan ész is ezt diktál­ja, — hogy a tsz-ek ilyen irányú ténykedése nemhogy visszaszorítaná, hanem in­kább biztonságossá, megala­pozottabbá teszi a mezőgaz­dasági termelést és olyan tartalékokat szabadít fel, amelyek az egész mezőgaz­daság fejlődését meggyor­sítják. A GAZDASÁGI TEVÉ­KENYSÉG bővítését igényli többek között, hogy a téli hónapokban a mezőgazdasá­gi munka jellege miatt a tsz-tagok százezrei tétlenség­re vannak kárhoztatva. A tsz-ekben egy dolgozó tsz- tagra évi átlagban 200 le­dolgozott munkanap jut, a gyenge tsz-ekben pedig még ennél is kevesbb. A téli fog­lalkoztatás a népgazdaság számára sok százezernyi új munkaerőt, a tsz-ek számára új jövedelemforrásokat, a tsz­tagok számára pedig a sze­mélyi jövedelmük növelését jelenti. Különösen jelentős lenne nemcsak a teli idő­szakban, hanem általában is a gyenge tsz-ek ilyen irá­nyú tevékenységének bővíté­se, beleértve a közeli ipari' üzemekkel kialakított koope­rációt, bérfoglalkoztatást és bedolgozást is. Sokféle előnyt ígér a tsz-ek és az élelmiszeripar együttműködése, a tsz-ek sa­ját feldolgozó tevékenységé­nek fejlesztése. A mezőgaz­dasági termékek u. n. elő- feldolgozása sokat segíthet a ma gyakran jelentkező szál­lítási nehézségeken és egy­ben olcsóbbá is teszi a szállítást, hiszen kisebb tö- | megű, de nagyobb értékű terméket kell továbbítani. Másrészt a tsz-ek saját fel­dolgozó kapacitásának nö­velésével nagy mennyiségű olyan terméket dolgozhatnak fel, ami korábban pocsékba ment, s ugyanakkor haszno­san kiegészíthetik az élelmi­szeripari termelést is. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK fő partnerei ter­mészetesen továbbra is a fel­vásárló vállalatok maradnak, de sokféle lehetőség adódik az állami kiskereskedelem­mel, a közületekkel, a ven­déglátóiparral, illetve köz­vetlenül a lakossággal kié­pítendő értékesítési kapcso­latokra is. Ez megrövidíti az áru útját, s a felhaszná­lók frissebb, jobb minőségű és általában olcsóbb termék­hez juthatnak. Az is bizo­nyt», hogy a tsz-ek értéke­sítő tevékenységének fejlődé­se egészséges versenyt ered­ményez a különböző értéke­sítő vállalatok között, s en­nek elsősorban a lakosság látja majd hasznát. Nem utolsó szempont az sem, hogy a tsz-ek szabad part­nerválasztási lehetősége a felvásárló vállalatokat is munkájuk megjavítására készteti. A termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének bővítéséhez tehát a közös gazdaságoknak is, a népgaz­daságnak is, olyan érdekei fűződnek, amelyeket jobb lenne minél előbb érvénye­síteni. Az irányító szervek akkor járnak el helyesen, ha gondosan mérlegelve a lehe­tőségeket, segítik és ösztön­zik a tsz-eket gazdasági te­vékenységük bővítésére. Or. Danko vite László Dobozy Imrei Újra lehet kezdeni (Regény) 1. Ktdden váratlanul felke - resett Deső Kálmán, egy is­meretlen tiszttel Gallai, mondta hangosan a köpcös hadnagy, kínálás nélkül a izékre tottyant lomhán, és neveletlenül köpködni kez­dett maga elé, Desőnek na_ * gyón megörültem. Fél éve, vagy több . is, hogy utoljára láttam. 1942 októbere óta ■ gyvégiében kint van a ronton, csak kétszer vagy Háromszor engedték haza, ..urta szabadságra, — Hát élsz, öreg fiú? Nem vettem észre mind-' járt, mi olyan idegen ben­ne. Szótlanul járkált kö­penyét gombolta, minden fordulóban elidőzött szeme az íróasztalom sarkán álló < zobrocskánál. Végre kezébe is vette a zsírkőből faragott, esetlen, üres arcú Buddhát, de nem jutott róla eszébe semmi. Vagy talán nem is látta, csak nézte. — öcskásnál akadtam rá, mindenféle kacat között. Hü­lyeség. Nemhogy Keletet nem látta, Soroksárt se. Valami suszter tdrüódta össze ráérő órájában. Dehát izgága fráter vagyok. hi­szen tudod: afféle pengős szuggesaciónak vettem meg, hátha eltunyulok tőle, de csak bosszant ahányszor rá­nézek. Vártam, most majd elmo­solyodik. Tuladon képpen er­re vártam kezdettől fogva, ' éppen ez hiányzott belőle: fúkar. száraz, magabiztos mosolya, mellyel egyszeriben átlendülhettünk volna lé­tünk kényszerű hézagain, ott folytatva mindent ahol legutóbb abbahagytuk. Lehet hogy az embe­reket. végső soron, tu­lajdonságaik szerint raktá­rozzuk el magunkban. De amitől bármikor és elevenen idéződnek fél bennünk, az sosem tulajdonság. Csak vonás. Nézés, kézmozdulat, epitheton mosoly, vagy csak egy indulatszó. amely azon­ban annyira sajátos és utá­nozhatatlan, hogy osak egy­valakié lehet A gimnáziumban közülünk senki se tudta olyan bizto­san, hogy mire készül, mist Deső. Minden év végén, az önképzőkör záróülésén, ilyen dolgozatokkal állt elő: Gáld a magyar államalapítás ko­rában, Gáld a tatárjárás után, Gáld a török hódolt­ság idején. Gáld hozzájáru­lása a Rákóczi-szabadság- harchoz. Nyolc év alatt ke- resztül-kasul túrta város­kánk történetét, meglepően okos, koravén, lehiggasztott logikájú dolgozataival. s bár mi néhányan épp azt keveseltük bennük, ami nél­kül a történelem nehezen emészthető adathalmaz, az újrateremtő képzelőerőt, De­ső a nyolc dolgozatával vá­rosi közüggyé tudta tenni, hogy neki történelemtanári diplomát kell szereznie. Megszavazták néki a strip- pendiumot, félárva lévén, ki. sebb-nagyobb segélyekkel dugták mindvégig:; ördög tudja, talán a legbutább vá­rosatya is azt remélte, hegy Deső révén belépőt válthat a gáldi halhatatlanságba. Jelzem — Deső minden harmadik-negyedik monda­tát ezzel a tanárosan nagy- ■ képű szóval kezdte —, jel­zem, más feltevésekkel is találkoztam. bizonyítani azonban csak azt lehet, amit bátor voltam előadni. És elmosolyodott, zsugori víg- sággal, okosan, szánté kihí­vóan, na gyerünk, ki mer vitatkozni. Nékem ez az egzisztenciacsináló, kívül­ről öntelt, belül azonban — gondolom — mindig aggódó, izgatottan védekező mosoly volt maga Deső. Szidtam, irigyeltem, csúfoltam a mo­solyát, de szerettem. Mégse lett történelemtanár. Vagyis az lett, megszerezte okleve­lét, de nem tanított egy na­pig sem, azonnal kivittek a frontra. — Adj egy pohár vizet — mondta. Gallai fészkelődött, száját nyalta. — Más nincs? Konyakkal kínáltam őket. Deső levetette köpenyét, me­leg volt az irodában. Uj zubbony volt rajta, szalag­zsinórján valamennyi kitün­tetése: arany és ezüst vitéz- ségi érem, Signum Laudis a kardokkal, elsőosztályú vas­kereszt, sebesülési érem. és még valami. — Kicsipted magad. Há­zasodni indulsz? Nem igaz. hogy nincs fan. táziája. Mindig volt. Akkor is, amikor pedáns dolgoza­tait gyártotta. Tavaly ta­vasszal, húsvét vasárnap, első szabadságán volt itthon, az Ájban sétáltunk, a park­ká szelidített gáldi kiserdő­ben (nyolcvan éve még be­tyárok ijesztgették itt, áiljí kiabálva, a Budára tartó vásárosokat, onnan kapta a nevét) egyszercsak nyer­sen félbeszakította a há­ború alakulását variá­ló, tudálékos elmefut­tatásomat. „Hagyd abba, majd a Polgári Körben, ott kedvedre fecseghetsz. Hát nem érted? Bennem is erős volt a kísértés, lengjek csak, mint az inga, tőlem' független törvény szerint. Nem az enyém a felelősség. Azé, aki elindított. Végig kell csinálni, parancs sze­rint, aztán jöhet, ha elkerül­hetetlen. a szembenéző esz- mélés. Akár a frontregények ismerős és elmaradhatatlan figurájánál, a gyanútlan ka­tonánál, aki csak a végén érti meg, miféle disznósá- gokba vitték bele. Akkor aztán felnyílik a szeme, és eltökéli, hogy soha többé. Ez a fickó rendszerint megnye­ri a tisztelt közönség tetszé­sét. jámbor tudatlansága felmenti a cinkosság gyanú­ja és a tagadás kötelezettsé ge alól. Kései lázadása is a már megvert erőszakkal szemben, oly megindító, hogy ünneprontóvá teszi az aggodalmas kérdést: mit cselekszik majd, ha az erő­szak újból jelentkezik? De én nem, ezt én így nem... — A kísértéssel lépést tart a szegyen. Semmi sincs, ami. töl ennyire félnék: tudod, apámmal a szégyen végzett. Ha nem hiszek az eredendő bűnben, még kevésbé hihe­tek az eredendő tudatlan­ságban. Ne érts félre, ebbe a zűrzavarba nem könnyű belátni! Végre is Trója óta sok minden történt. Hogy mást ne mondjak, Heléna szép kezét felváltotta az igazság Legalább annyiféle, ahány a küzdő felek száma. A korrekt töprengésnek nincs könnyű dolga, ha tet­ten akarja érni a kendőzes művészetét. De a háború nemcsak zűrzavar. Tűz. Le­égeti a legtarkább madár tollazatát is. Gyerehovóban vagoníroztak ki minket Még jól körül se néztünk, a me­netbe készülődő zászlóalj tüzet kapott a falu széléről. Gyér tűz volt, néhány pus­kából, egy-két géppisztoly­ból, éppen csak meglegyin- tett bennünket Ijedt kiabá­lás: partizánok! Azok vol­tak, de lehet, csak közölni akarták velünk, hogy tud­nak rólunk. Nem sebesült meg senki. Vazulay őrnagy zászlóaljparancsnok azonban lelket akart verni a meg­szeppent társaságba, megtor­ló támadást rendelt el a fa­lu ellen. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents