Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-06 / 157. szám
Elhelyezkedési gondok, lehetőségek Nyíregyházán Nagykállóban elkészült a második kilenclakásos bérház a Kossuth utcán. Elek Emil felvétel« Ismét a világpiacra Nyíregyházi kísérlet a Tudományos Akadémia segítségével Nem újkeletű a probléma: Nyíregyháza, ez a hét év alatt tízezer lakossal gyarapodott város nagy foglalkoztatási gondokkal küzd. S bár az utóbbi években növekedett a munkalehetőség is, a helyzet még jelenleg sem megnyugtató. S ezt nem egyedül a nyíregyházi szezonális jellegű iparvállalatok okozzák, hanem az is, hogy a nők és a fiatalok elhelyezkedési lehetősége szinte minimális. Sok szerv tárgyalta ezt a gondot Legutóbb éppen a legilletékesebb, a városi tanács végrehajtó bizottsága segítette a megoldást A vb. elé került jelentés megállapította, hogy ma már huszonötezren dolgoznak Nyíregyháza ipari, közlekedési, kereskedelmi vállalatainál, intézményeinél. Ez a szám jelentős fejlődésről tanúskodik. De ugyanitt nyolceaemégyszáz a munkaképes nem kereső, az állásra váró. A helyzet bizonyos javulását mutatja, hogy példáiul az elmúlt év első négy hónapjában munkára jelentkezett 1480 ember, s elhelyezést nyert 1011, idén a hasonló időszakban az 1709 jelentkező közül már 1500-nak tudtak munkát szerezni. A számok is bizonyítják, hogy sokkal könnyebben elhelyezkedhetnek városunkban a férfiak, közöttük is elsősorban a szakképzettséggel rendelkezők. Nincs probléma például a Kossuth Lajos szakközépiskolában végzettekkel. Annál nehezebb viszont munkalehetőséget találni azoknak a fiataloknak, akik nem tanulnak tovább az általános iskola, vagy a gimnáziumok elvégzéee után. A helyzet a következő két- három év során nagyot változik. Megnyugtató például, hogy az új ipari létesítmények a meglévő üzemek rekonstrukciója, bővítése nyomán már 196!bban 2270 új munkalehetőséget teremtenek Nyíregyházán. KülöA tanácsi, közelebbről a pénzügyi igazgatás korszerűsítését jelző megyei iilet- ményhivatalok munkájáról, jövőbeni megnövekedő szerepéről országos tapasztalat- csere kezdődött szerdán Nyíregyházán, a megyei tanács nagytermében. A vendéglátók nevében Rangom Károly, a megyei tanács vb. pénzügyi osztályvezetője üdvözölte a jelenlévőket, akik között ott volt Gulyás Emil- né dr, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. Faluvégi hajós, a PM főosztályvezetője. Kenyér István, a PM osztályvezetője nyitotta meg a kétnapos tanácskozást, majd Szira József minisztériumi főelőadó tartott vitaindító előadást. Kitűnt: annak ellenére, hogy az illetményhivatalok hat éve megkezdődött szervezése nem volt zökkenőmentes. a szükséges feltételek nem a kívánt ütemben teremtődtek meg, az országban működő tíz hivatal kedvező hatása máris lemérhető. Ez mindenek előtt abban nyilvánul meg, hogy jelentősen szilárdult a tanácsi költségvetésen belül gazdái, kodó szerveknél a bérfegyelem, hatékonyabbá vált a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása. A centralizációval számottevő létszám- és költségmegtakarítás jár együtt, ami országos viszonylatban milliókkal fejezhető ki éves szinten. Túl a bérkiutaláson e hivatalok — köztük a megyénkbeli is — nagy fokú gépesítés senösen értékes, hogy ezek a nagyrészt ipari jellegű munkahelyek — mint az üveg- technikai, az üveggyöngy üzemek, a gumigyár, a ruha- és a cipőgyár — főként nőket, többnyire betanított munkásokat alkalmaznak. A legnagyobb fejlesztést élvező gumigyárban ugyanakkor szívesen látják azokat az érettségizett, szakma nélkül álló s eddig munka, lehetőség híján lévő lányokat is, akik a fejlődő vegyipart választják munkahelyüknek. 1969-ben és 1970- ben már újra csökken az ipari elhelyezkedési lehetőség a városban, de még mindig tetemes számban növekszik. Mintegy ezemégy- száz új munkahelyet terveznek, s ugyancsak a nők és a fiatalok elhelyezkedését segítik elsősorban. A textilipar, a hullámdobozüzem, s a napjainkban nagy fejlődésnek indult kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat Is ezt a célt szolgálja. A következő három esztendő négyezer munkahelye már nagy segítség. Nem arról van szó, hogy elég, hiszen a most munka nélkül lévő de munkaképes korú lakosság elhelyezkedéséhez sem elég, nem is beszélve az évenként végző, tovább nem tanuló fiatalokról. Arról van szó, hogy ebben az ötéves tervben már sokat változik az eddig bizony elkeserítő helyzet, de a megoldás csak a negyedik ötéves terv utolsó esztendőiben várható, A megyének ígért nagyobb beruházások ekkor lépnek be, az állandó és nagyobb tömegnek munkát adó üzemek csak ekkor indulnak meg. A jelenlegi és a távolabbi lehetőségek azt mutatják, hogy a munkaerőmérleg egyensúlyba helyezéséhez még hosszú az út és sok a tennivaló. Elsősorban fontos, hogy a megtervezett és megígért üzemek építése mostmár ne szen.vedjen.ha- lasztást. Másrészt tovább szükséges növelni a nőket és gítségével gyorsan, pontosan intézi a társadalombiztosítással összefüggő feladatokat, a különböző pénzintézetek. intézmények mintegy 14 féle megbízásait. Emellett a pénzügyi igazgatásban nél. külözhetetlen inforrriációs szolgáltatással is fontos feladatot teljesítenek ezek az új hivatalok. Az elmúlt hat év során az ország tíz megyéjében — köztük Szabolcsban — hoztak létre ilyen széles körű tevékenységet kifejtő hivatalt, az idén újabb három létesül. Tekintettel arra, hogy a feltételek kialakításában Szabolcs megyében tapasztalták a legnagyobb körültekintést s hogy itt található az ország egyik legszebb, megfelelően szervezett hivatala, először ide hívták meg az ország illetékes pénzügyi szakembereit, akik a helyszínen tanulmányozhatják a szabolcsi tapasztalatokat. A szorosan vett belső szervezési megfigyelések után szólt az előadó a hivatalok jövőjéről. A gazdaságirányítás új rendszerében — a követelményeknek megfelelően — bővül a területi szervek döntési jogköre. Ah. hoz viszont, hogy e helyi döntések megalapozottak legyenek, az eddiginél átfogóbb jellegű gazdasági információra lesz szükség. A cél az, hogy ezek a megyei illetményszámfejtő hivatalok lássák el a jövőben e feladatot, kellően gépesített információs központokká váljanak, segítsék a költségvetések tervezését, a fiatalokat foglalkoztató munkahelyek számát. Úgy, mint ahogy a kisipari szövetkezetek országos központja teszi, az állami vállalatok fővárosból való Nyíregyházára telepítését is meg lehetne és meg is kellene gyorsítani. Lehetőség van részlegek — munkaigényes terméket előállító részlegek — letelepítésére is, illetve arra, hogy essünk túl az Ígérgetések, a tárgyalások fázisán, s teremtsük meg végre az érdekek jobb ösz- hangját. Nagyobb lesz a helyi hatáskör. Az önálló vállalati gazdálkodással ugyancsak megnőnek a foglalkoztatás lehetőségei. Vállalataink már eddig is bizonyították, tanácsaink pedig a lehetőségekhez képest segítették a törekvést, hogy ésszerű vezetéssel. a terszerűbb piackutatással kelendő terméke, két képes gyártani a tanácsi helyiipar is. Nem utolsósorban orra van szükség, hogy az eljövendő évek iparfejlesztési programjával párhuzamosan dolgozzák ki a tanácsok a szakképzettség javításának módszereit. Ne a véletlen és az eddigi kialakult helyzet, hanem a jövő és a szükségletek határozzák meg az iskolák helyét, szerepét. Most már világos: a megye- székhely egyetlen szakközépiskolája mellé legalább kettő-három hasonló kell ahhoz, hogy a gyárak, üzemek innen, helyből és ne az ország más részeiről kapjanak munkájukhoz szüksé. ges szakmunkást, majd utánpótlást. Egészséges tehát a pezsgés. biztatóak a távlatok már a közeli hónapokban is. S hogy a megfelelő szintre emelkedjék a foglalkoztatottság s ne a munkaerő- helyzet legyen a város egyik legnagyobb gondja — ezért érdemes tenni tanácsi vezetőknek. vállalatoknak, a beruházásokat irányító főhatóságoknak egyaránt. (k- j ) a pénzügyi igazgatás, kivált, képp pedig az ellenőrzés munkáját Természetesen mindezt csak a meglévő géppark korszerűsítésével, bővítésével, az információs központok dolgozóinak állandó továbbképzésével lehet elérni, melyekre már megvannak a szükséges tervek, elképzelések. Az éssze. rű, takarékos létszámgazdálkodás a pénzügyi fegyelem megtartása, a gyors adatszol, gáltatás, az irányitás változó igénye sürgeti e hivatalok állandó erősítését — mondta végül az előadó. Ezt követően vitát nyitottak a be. számoló felett, amit ma folytatnak. A mai programban szerepel a megyénkben dr. Molnár László egyedülálló gyorsszámolási módszerének bemutatója is. Magyarországon járt egy szovjet tanárházaspár. Nem együtt, nem egy időben jöttek. Csupán küldetésük célja volt közös: tanítani. A férj huszonkét évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg őrnagyaként terepjáró gépkocsin érkezett — adni és tanítani a szabadságot A feleség — Pavlovna Viktorina Jakovlevna — 1967 júniusának utolsó napjaiban szállt le a nemzetközi gyorsról a nyíregyházi ál. lomáson, s két héten át ő is tanított nálunk — orosz nyelvet magyar pedagógusoknak. Az őrnagy és katonáinak útját fegyverropogás, ágyúdörgés kísérte át hazánk tájain, s a .decket” akkor egy-egy város vagy falucska Szemmel alig látható mik. rozus üvegecskéket belekevernek különböző festékekbe — ez az üveggyöngyipar. Nemzetközi út- és reklámjel. zéseket készítenek vele. É pillanatban az egyik nagy amerikai cég foglalkozik vele, kis tételben gyártják a franciák, csehek és a lengye. lek. Néhány hónapja pedig Nyíregyházán, az Építő- anyagipari Vállalat Rákóczi utcai betonelemgyártó üzemének egy kis sarkában is megkezdődött a jelentős kísérlet: üveggyöngyöt előállítani elsőként Magyarországon. Megelőzni a Nyugatot A Magyar Tudományos Akadémia javaslatára került ez a kísérlet a nyírségi megyeszékhelyre. Az üzemet is az Akadémia tervezte meg. Buji Ferenc, a vállalat igazgatója azt mondja: „Olyan minőséget és meny- nyiséget kell előállítanunk, amely legalábbis veri az amerikaiakét. Egy műszak most húsz kilót termel ebből a még szinte ismeretlen gyártmányból, amely a még szűk belföldi igényt elégíti ki. A feladat felmenni a nyolc óra alatti tíz mázsára, miután komoly exportlehetőségeink vannak...” Most folynak a fejlesztés előmunkálatai. Helyben konstruálják a vállalat szak. emberei a nagy kapacitású berendezést A gyártás növelésében egy borsodi cég is segít amíg az új termékből annyi valuta nem lesz, amiből az Itthoniak is képesek megvenni a szelektáláshoz szükséges drága külföldi gépet Mint mondják: az új, Derkovits utcai telepen lesz még idén az üveggyöngy üzem. Megindulásának fő feltétele, hogy megkapják a városi földgázt — elsőként Nyíregyházán. Afrikával, mint jövendő piaccal tárgyaltak már. Az üzletkötés most azon múlik. felszabadítása jelentette. 1945-ben történelmünket formálta Jakovlev őrnagy és sok százezer fegyvertársa, s a tartalékos tiszt ma egy moszkvai főiskolán magas matematikát tanít. „Vendégszerető, kedves néphez indulsz”. — így búcsúztatta el feleségét a matematika professzora huszonkét évvel később. S a katonai emlékek közül előkerült egy régi kitüntetés: „Za oszvobozsgyényie Buda- pesta”. — „Ezt értük kaptam. fővárosuk felszabadításáért” Jakovlenát, egy moszkvai hogy gyorsan szállítsanak és olcsóbban, mint a nyugati cégek. Vakolat helyett kerámia Verseny, piac, gazdaságosság — s mindehhez eddig ismeretlen méretű helyi kezdeményezés — ez az új gazdasági mechanizmus legfontosabb követelménye. A vállalat második nagy cálja az üvegtechnikai üzem fejlesztése, amely ugyancsak sikeresen halad. Készül a Derkovits utcai kettes üzem. Az ott gyártott laboratóriumi felszerelésekre bőségesen akad hazai vevő. Ezenkívül tárgyalások folynak külföldi bérmunka végzésére is. Az eredmény, hogy a foglalkoztatottság kétszázzal növekszik, a vállalat mintegy 35—38 milliót tud majd ebből évente produkálni. Már nem jelentkeznek a kezdeti problémák, a közeljövőben munkába lépő nők begyakorlott társaik mellett kezdenek. Korszerű, országosan számottevő üzeme lesz ez az iparágnak. Hogy képzelik tovább a jövőt? Egy mérnök — a szakma alapos ismerője — országos folyóiratban bizonyította be, hogy az építőipari kerámia nemcsak szebb, mint a vakolat de távlatokban jóval olcsóbb, gazdaságosabb. Elképzelés, hogy két év múlva indulna a gyártás. Kitétele ugyancsak az olcsó energia, a földgáz bevezetése. Ezzel együtt a jelenlegi rendkívül manufakturális technológiát felváltja a korszerű gyártási mód, s helyi alapanyagokkal pótolják a ma még messziről és drágán beszerzett anyagokat. A századvég építőanyaga Fiatal és rendkívül lelkes gárdája van máris az építőközépiskola nyelvszakos tanárnőjét magyar földön piros nyakkendős úttörők fogadták, barátsággal, szeretettel, virággal. A szegfűcsokorból egy szál a férjét illeti — a kitüntetés mellé! Néhány nap múlva ismét családja körében lesz Jakovlevna asszony: két évtized távlatának emlékmozaikjait rakja össze majd férj és feleség rólunk, magyarokról. Járt Magyarországon egy szovjet tanárházaspár. Nem együtt, de mindketten tanítani jöttek. (szilágyi) anyagiparnak Nyíregyházán. Nem utópisztikus az az elképzelésük sem, hogy a közeli jövőben bevezetik az építőipari habüveggyártasi. amely tömegáruként Európában még Ismeretlen. Annak ellenére, hogy gyártanak habüveget, még rendkívül nagy költséggel, g ezért az építőipar számára hozzáférhetetlen. Pedig, s ezt a szakma tekintélyes világ- nagyságai mondják, a habüveg lesz a huszadik század utolsó harmadának építőanyaga. Nem túlzás a kijelentés, amit a vállalatnál hallottam: „Mint a perlittel kilenc éve. most is olyan előnyre tehetünk szert a habüveggel, ha megfelelő időben, s kellő támogatással kezdhetjük meg * gyártást.' Ha a törekvés sikerül, a vállalat struktúrája teljesen megváltozik. Hatvankilencre, kétszeresére nő a munkás- létszám és háromszorosára — mintegy kilencvenmillió- ra — a termelési érték. A lényeg mégsem ez önmagában. Hanem az, hogy olyan termékekkel indulhat ez a nyíregyházi üzem. amellyel az új körülmények közt is betörhet a világpiacra, újabb megbecsülést, s ami nem mellékes, jelentős valutát szerezhet megyénk iparának. Korszerű vállalatvezetés Ez év hátralévő része a felkészülés ideje lesz — mondják a vállalatnál. „Ne érjen felkészületlenül 1968 január eseje” — hangsúlyoz, zák, s tesznek is érte. az említetteken kívül új szervezeti sémát ismertetett nemrégiben a megyei tanács szakigazgatási szerve előtt az igazgató. Lényege: egy jól szervezett vállalatnak egy- időben kell a ma és a holnap feladatait • ellátni. Az illetékeseknél támogatásra talált a javaslat, — Előzzük meg az élet követelményeit — jelszóval elsőnek akarják bevezetni a helyiiparban a gazdasági igazgató és a két főmérnökös (termelési és műszaki) rendszert amely a korszerű vállalatvezetés egyik alapvető feltétele. Sokrétűbbek lesznek a feladatok. s amit eddig egykét vezető el tudott látni, holnap már nagyobb a vezetéssel szemben támasztott igény. Egy helyiipari vállalatnál is fontos, mindennél fontosabb lesz a2 állandó korszerűsítés, a közgazdasági számítás. Es az önállósággal élni. Amiben — ha itt-ott tovább is szeretnének menni a pillanatnyi lehetőségeknél — szerencsére nincs hiány a nyíregyházi építőanyag: ipariaknál. Kopka Jánot Kevesebb létszám, nagyobb pénzügyi fegyelem Gépesített információs központok a helyi döntések szolgálatában Országos tapasztalatcsere kezdődött Nyíregyháiá; (a. s.) Tanítani jöttek
