Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

Itt a gazdám, hol a gazdám . .. Kátyúban az ifjúsági klubmozgalom ? Egy éve idestova, hogy országosan meghirdettek egy pályázatot a legjobb if­júsági klub cím elnyeréséért. A mozgalomnak akkor sok gazdája akadt: a KISZ KB a Művelődésügyi Miniszté­rium, a SZOT, a SZÖVOSZ, a Honvédelmi Minisztérium, a Népművelési Intézet. Ez lényegében azt jelentette, hogy ezek a szervek, intéz­mények megyei, járási és községi szinten is védnöksé­get, felelősséget vállaltak a siker érdekében. Országosan a harmadik helyen Szabolcs-Szatmárban 47 ifjúsági klub nevezett be. A baktai járásból 12, a fehér- gyarmatiból 5, a nyíregyhá­ziból 9 — hogy csak a leg­népesebb jelentkezéseket említsük. Ez a látszólag nem nagy szám azt jelentet­te, hogy megyénk a neve­zéseket tekintve országosan a harmadik helyre került. Nem is volt cél a hígítás. A mozgalomnak minőségi cél­kitűzései voltak, s népi a tömegjelentkezés, hanem a tartalom volt az elsődleges. A részvevők elé komoly feladatokat tűztek: elfoga­dott munkaterv alapján kell dolgozniok; legalább hetente egy alkalommal ennek meg­felelő foglalkozás kívánatos; irányítsa a munkát válasz­tott vezetőség; csinosítsák klubjukat a tagok társadal­mi munkában; rögzítsék te­vékenységüket klubnaplóban. Nem kevés ez. Feltétlenül gondos tervezést, szervezést és főleg szakértelmet kí­ván. Vegyes tapasztalatok Hogy mi történt eddig a pályázaton? A tapasztala­tok nagyon ellentmondóak. Először is jó, ha a 47 ne­vezett közül 30 rangsorolha­tó lesz. Vannak községek — Tyúkod, Tarpa, Nagykálló, Kisvárda, — ahol a követel­ményeket teljesítették, s mérhető a klub eredményes­sége. Példamutató Fehér- gyarmaton a szövetkezet és klub együttműködése. Vi­szont feloszlott a klub Ke­mecsén, Tiszateleken, Bara­básban. Egy sor községben vegetálnak, ötletszerűen, terv nélkül morzsolgatják a hónapokat. Belső, vezetési ellentétek miatt fulladt ku­darcba a klubmunka Tiszta­berekén. Tanácstalanság és módszertani problémák miatt több helyen kedvetlen­ség, kényszeredettsóg tapasz­talható. Mondhatnánk ta­lán, hogy a megye ifjúsá­gi klubmozgalmában a vég­letek jellemzők: nagyon jók és átlagon aluliak vetélked­nek — a mozgalom legna­gyobb kárára. Mi van a felszín alatt? Nyilvánvaló, hogy ennek a kiegyensúlyozatlanságnak Okai vannak: a szakmai irá­nyítás hiánya, egyes klubok túlpatronálása, gazdátlanság, az adottságok figyelmen kí­vül hagyása és így tovább. Tisztaberekén a KISZ veze­tőségen belüli ellentét tette tönkre a klubot. Ezzel szem­ben a nagykállój sikeressé­gét a községi KISZ vezető­ség aktvitása biztosította- Ellentmondások, és megim ellentmondások. Az ifjúsági kipbok ■=- első­sorban a pályázaton részve­vők mai helyzete azonban rendelkezik néhány általáno­sítható, közös vonással. Ezek közül az első: ritka kivétel­től eltekintve a kluboknak nincs gazdája. A járási mű­velődési házak képtelenek voltak megadni a S7n1-'ntai segítséget. A megyek^mflue- lődési ház se sokat velük. Nevetségesen ala­csony számban — összesen 28 fő részére! — rendezték az idén a klubvezetői tanfo­lyamokat Nyíregyházán, s ezeken is csak 6 ifjúsági klub vezetője vett részt. Ez a mozgalom a tanfolyamokon — tavasszal és nyáron — mindössze 2 óra 20 perces ismertetést kapott! A járási KISZ-bizottságok is képtele­nek voltak a mozgalom se­gítésére, s arányos támoga­tására. Azok a klubok, me- lyek eredményt értek el a többiek rovására részesültek segítségben. A mozgalom és a pályázat születésénél bá­báskodó szervek az egyéves időszak alatt elveszítették lelkesedésüket, s néhánv helyi kivételtől eltekintve le­Öj szabolcsi kiadványt A megyei tanács művelődésügyi osztályának évkönyve vették a kezüket az ifjúsági klubokról. Nem lelkesítő kilátások Tudvalevő, hogy a gazda­ságirányítás új rendszerében gondosan felülvizsgálják a tehetetlen, hatástalan, csak pénzt emésztő művelődési in­tézményeket. A jövő — fő­leg a kisebb településeken — a klubé. A klubmozgalo­mé, melynek gerincét ké­pezhetik az ifjúsági klubok. Képezhetnék, ha a jelen példák alapján nem volna indokolt megkongatni a vészharangot. A klubvezetők és a népművelés irányítói­nak figyelmeztetésére. A korszerű, friss és jó művelő­dési formák felismerése, tá­mogatása, felkarolása kul­túrpolitikai feladat. Egy pályázat lehet siker­telen vagy sikeres. A most folyó értékelésnél azonban nemcsak ezt kell nézni. A megye klúbmozgalmának egésze, a fiatajpk szabad idő felhasználásának problémá­ja lehet csak a mérce. A népművelési munka jövőjé­nek fontos része ez. Ehhez viszont a jelen tapasztalatai nem nyújtanak lelkesítő ada­lékokat. Bürget Lajos Toronyzene, a rádióénekkar hangversenye, T inódi-kiállitás Zenei napok Nyírbátorban Megyénk idei legnagyobb kulturális eseményének Ígér­kezik az augusztusban meg­rendezésre kerülő nyírbátori zenei napok rendezvényso­rozata. Egy héten át jelentő­sebbnél jelentősebb progra­mokat bonyolítanak le. A részvevők és a rendezők or­szágos eseménnyé avatják majd a nyírbátori ünnepsé­geket. Augusztus ta-én a Buda­pesti Zeneművészeti Főisko­la KISZ kamarakórusa és zenekara ad hangversenyt, amelyen preklasszikus és modern művek hangzanak majd fel. Ezen a napon játsszák majd a hangtorony­ból Farkas Ferenc Kossuth- díjas zeneszerző ez alkalom­ra írt toronyzenéjét, melyet Tinódi dallamainak felhasz­nálásával komponált. Más­nap, 20-án dalos találkozót rendeznek. Ezen ózdi, hajdú- szoboszlói, nyíregyházi, má­tészalkai, hajdúszováti, nyír- kátai és nyírbátori kórusok lépnek fel. A következő szombaton, augusztus 26-án a Magyar Rádió és Televízió énekkara hangversenyezik a községben. Műsorukon sze­repel a többiek között Ko­dály Psalmus Hungaricus cí­mű műve, melynek előadá­sánál közreműködik a deb­receni MÁV filharmonikus zenekar is. A zenei eseményeken kí­vül más kulturális esemény­re is sor kerül. A múzeum­ban Tinódi kiállítás nyílik, a növényolajipari vállalat közreműködésével gyertya­bemutató is lesz, s ez alka­lommal nyílik meg az Ámos Imre emlékkiállítás is a mú­zeum kiállítótermében. Me­zőgazdasági kiállítás, mun­kás-paraszt találkozó, autós- motoros találkozó is szerepel a rendezvények között Az előkésizületek már részben befejeződtek, s a rendező szervek várják az érdeklő­dőket az ország különböző tájairól. <b. 1.) KÖNYVESPOLC Vadász Ferenc: A nagy optimista Vadász Ferenc könyve líra prózában, egy munkáshar­cos szépmivű portréja: Soll- ner József kommunista éle­tének állít örök emléket a mindvégig lebilincselően izgalmas szövésű mű. Az író a harcostárs beava- tottságával mutatta be a ma­gyar munkásmozgalom e szerény, de kiemelkedő hő­sét, a Magyar Szocialista Munkáspárt egyik alapító tagját, az illegális kommu­nista párt harcosát. A íehet'tep-or börtöneinek, Horthy tolpncházainak és internálótaborainak életébe nyújt bepillantást a portré- regény. Névtelen és ismert nevű kommunisták történe­lemiorma tó találkozásait vil­lantja fel egy-egy epizódban a szerző. Invokációként így ír Va­dász Ferenc: ,„..Egy férfi áll a körben. Sokan hallgatják. Szemében tűz, szavaiban tűz. így látom, így hallom őt. Kö­telességem, hogy elmóndjam, ki volt.” A körben álló férfi Sollner József, valóban, ő volt az, aki ha körbeállták, sohasem hallgatott. Még ak­kor sem, ha a körben ren­dőrspiclik is álltak. Egy éle­ten át agitált, meggyőzött, magyarázott, tanított Sollner József. Tizenhárom eszten­dőt töltött ezekért a „körben állók” előtt elhangzott sza­vakért a börtönben és in­ternáló táborokban. „Az internáló táborban is­mertem meg Sollner Józse­fet, Másokkal, a fiatalabbak- kal együtt hallgattam törté­neteit a forradalomról, küz­delmeiről, megpróbáltatások­kal teli életéről. Akkor még azt hittem: ő maga mondja el majd egyszer mindezt ez­reknek, tízezreknek. Nem tette. Szerénysége akadályoz­ta ebben...” A könyv minden sora ta­nít; példáját adja az eszmé­ért való áldozatvállalásnak, a mozgalmi vezető követker zgtes munkájának, a sze­rénységnek. Sollner József ilyen volt a nemesfémesek kqzött, a szakszervezetben, a legális és illegális pártmun­kában, a börtönök celláiban folytatott sziszifuszi harcban. Ilyen volt Auschwitziján és a zalaegerszegi internáló tá­borban, az MKP angyalföldi párthelyiségóben, a MÉMOSZ- székházban. S ilyen maradt a felszabadulás után vállalt harcában: vállalati párttitkár, ma.id a SZOT iskola ügyve­zető igazgatója. Az ötvenes években „ahol Sollner megje­lent, ahol felszólalt — írja a szerző — mindig a munkás­mozgalom sqk évtizedes ta­pasztalatai által igazolt hasz­nos és jó módszerek feleleve- . ni lését sürgette. 8 demokra­tizmus kiszélesítését, a szo­cialista humanizmus érvé­nyesítését.” ötvenhat októ­berében angyalföldi elvtár- sajval együtt védte a tizen­harmadik kerületi pártházat. Egy munkával és izgalmak* Hal teli napon, 1957. novem­ber 2§-én ért véget a ma­gyar proletárharcos életútja. Vadász Ferencnek, a ma­gyar újságírótársadalom is­mert és megbecsült alakjá­nak igazi ssurnaiizmustói áthatott könyvét, mint harci emléket megörökítő doku­mentumot ^forgathatják az ifjú kommunisták is, de ki­tűnő olvasmány azoknak is, akik közelebbről, távolabb­ról részesei voltak történel­münk utolsó fél évszázadá­nak. a mű a Kossuth Könyvki­adó gondozásában jelent meg. (Sz. Sz.) iVem mese ... mégha mese is Az utóbbi időben egyre több meséskönyvet kapnak az óvodák. Kettős ered­ményt érnek el ezzel. Nő az óvodák könyvállománya és kiváló nevelési lehetősé­get biztosítanak- A gyerekek ismeretanyagainak, ebben a korban, ötven százalékban ez a forrása. a? új könyveket a járási művelődési osztályok vásá­rolják meg és küldik ki a* irányításuk alá tartozó in­tézményeknek. Pedig sekkel eredményesebb lenne, ha ezt a munkát óvodák veze­tői végeznék. Ezzel számos, félreérthető, kellemetlen helyzettől kímélnék meg az óvónőket, végső soron ön­magukat is. Csak egyetlen eset: a Nyíregyházi Járási Tanacs vb művelődésügyi osztálya nyilvánvalóan jószándékkai megrendelte Béres András gyűjteményes meséskönyvét, a „Rgzsályi népmesék”-et és szétküldte a járás óvo­dáinak. Feltehetően a mesegyűjte­ménynek csak a népi motí­vumokkal díszített borító­lapját és a címét nézték meg. Senki sem aknát, aki észrevette volna a könyv kiadóját, (ha már nem ol­vasták e művet). Köztudott dolog, hogy az Akadémiai Kiadó nem ad ki óvodásak részére meséskönyveket. A gyűjtemény nem is erre a célra készült. Hivatva volt és van a felnőtt olvasók, és néprajzosok igényeit kielé­gíteni, megőrizni a szatmári népi mesekincset. S az ilyen céllal szerkesztett mű (a „Rozsályj népmesék” is) nem számíthat gyermekol­vasókra: e népmesék ízesen — vaskos kifejezésekkel ad­ják közre egyetlen község „deka merőn ” - ját­Horváth Janos Szeged—67 A héten a szovjet Mojsze- jev együttes vendégjátéká­val folytatódott a szegedi ünnepi hetek gazdsg kul­turális eseménysorozata. Be­mutatták Shakespeare: Hamlet, dán királyfi című drámáját is a Dóm téren- A jövő hét két estéje Er­kel; Hunyadi László című operájáé. Szombaton nyílik meg a szegedi virágkiállítás. A szakszervezeti együttesek második országos tánefesz- 'tjválját és a „Nők könyves­polcának” irodalmi ankétjét augusztus második hetében rendezik. A Dóm tér estéinek további programja: J, Stra­uss: Cigánybáró című há- romfelvanásos daljátéka és Verdi: Don Carlos című nógyfelvonásos operája. A napokban készült el a megyei tanács vb. művelő­désügyi osztályának 1966 07- es évkönyve. Az ezer pél­dányban kiadott kötet a pe­dagógiai pályázatokon di­jat nyert legjobb dolgoza­tokat tartalmazza. Értékes, hasznos tanul­mányt irt Csorba Sándor nyíregyházi tanár. „A hazu- fiuágra nevelés néhány le­hetősége a gimnázium I. és If. osztályos magyar reform- tnnkönyvben” címmel. Az ui tankönyvek ismertetésén túlmenően alapos módszer­tani elemzést végez a szerző. A nyelvműimles iskolai feladatairól két dől»073tot is közöl az évkönyv. Som- lyódi János nyfrmaöái wto- a szókincsfejlesztés nyelvé­szeti és pedagógiai problé­maköréből vet fel gondola- tolrat, Bory Zsolt nyíregy­házi főlrönyvtáros az iskolai nyelvhasználat fejlesztéséről ír. v A kötet egyetlen tanulmá­nya — Tóth Imre nyírbog- dányi szakfelügyelő mun­kája a tanulók értelmi ké­pességének fejlesztéséről a matematikaoktatásban — Képviseli a természettudo­mányos oktatást. Az érzelmek neveléséről L. Nagy László nyíregyházi tanulmányi felügyelő írt lélektani tanulmányt. Mol­nár Mátyás vajai tanár munkájának címe: „Ninas jó iskola jé könyvtár nél­kül?’, Ez utóbbi dolgozat egy járás három általános iskolájában végzett felmé­rés eredményeként mint­egy 750 felső tagozatos sza­bolcsi általános iskolás kér­dőíves válaszaiból született. Schubert: h-moll, befeje­zetlen szimfóniája apropó­ján az ifjúság körében vég­zett zenei ismeretterjesztés­ről szól Vikár Sándor nyír­egyházi zeneiskolai igazgató tanulmánya. A kötet egyik legérdeke­sebb és legkorszerűbb írá­sának Kovács Gyula nyír­bátori igazgató a szerzője: ,,A szindinamika alapelvei, iskolai tantermeink szin- kondícionálása.” Az évkönyv hasznos se­gítséget nyújt a szabolcsi pedagógusok módszertani munkájában. Kiadására el­ső ízben az idén került sor, de a tervek szerint a jövő­ben évről évre hasonló ki­adványt jelentet meg a megyei tanács vb. művelő­dési osztálya. (Sz.) Szpkonyi Károlyt DÉDUS A program rendszerint délután öt órakor kez­dődött és este fél ti­zenegykor ért véget. Ez idő­ben Dédus ott ült a háló­szobában a készülék előtt, pórnás karosszékében, s néz­te az adást. A dédunokáitól sem engedte zavartatni ma­gát, ha benyitottak, pissze­gett: — csukjátok be az aj­tót, bevilágít a lámpa! — szólt ingerülten. A tv-t — mondhatni — az ő kedvéért vették, a fiatalok legfeljebb egy-egy sportmérkőzést, vágj’ krimifilmet néztek meg, csak Dédus várta türelmet­lenül a kezdést. A műsor rendje és minősége egyálta­lán nem érdekelte, rábízta magát a szerkesztők kénye- kedvére. Még a délelőtti adá­sokat is végignézte. A fiatalok őrültek, hogy Dédust leköti a tv. — Hisz már nem könnyen jár ki a házból — mesélték baráta­iknak, — hogy gond lenne lecipelni a harmadik emelet­ről, sétáltatni, esetleg mozi­ba, cirkuszba vinni... — Mo­solyogva, elnézően mondták, hogy mindent megnéz, nem tesz kivételt sportmérkőzés, politikai kommentár, film, kabaréműsor, vagy mezőgaz­dasági félóra között. — Azt hiszem — vélte gépészmér­nök unokája, aki nem átal­lott tréfálkozni az öregasz- szony rovására, — egy kuk­kot sem ért az egészből, de örül a látványosságnak, hogy az a vacak faláda milyen csudákra képes! — Szegény Dédus — magyarázta a fia­talasszony is, — annyira ámul bámul mindent! Fel­hoztuk, hogy vigyázzon a gyerekekre, dehát inkább a tv-t nézi. Nem baj, hiszen egész életében csak dolgo­zott, nem ért rá szórakozni. Persze, mint Gézám mond­ja, fel sem fogja, mit lát, de legalább nincs gondunk ve­le. A tv-nek köszönhették azt is, hogy gyakori vendégfoga­dásukat Dédus soha nem za­varta, ült a készülék előtt, mig ők a barátaikkal szóra­koztak a nappaliban. Csak fél 11 felé jött ét, botjára támaszkodva, köszöntötte a vendégeket. — Jaj mond­ta, — olyan szívesen időz­nék magukkal kedveseim, de elálmosodtam, a szemem fá­rasztja az a kék fény. Bú­csúznom kell, lefekszem. Egyszer azonban úgy adó­dott, hogy váratlanul elrom­lott a készülék, Gézáék meg éppen vendégeket vártak, egy nagyon intelligens há­zaspárt. Dédus sajnálta az aznapi tv-programot, de mint mondta, örül, hogy le­galább részt vehet a vendég­ségben. A fiatalok nem sért­hették meg, csak maguk kö­zött aggodalmaskodtak, hogy az öregasszony jelenléte kel­lemetlen lesz, esetleg elront­ja estéjüket. Hiszen nine* afféle társalgáshoz szokva, amilyet a vendégek igényel­nek. Untatja majd őket, s ráadásul ő is unatkozni fog. Vacsora közben még nem volt vele gond, de a fekete Után csend ülte meg az asz­talt. Figyelmeztették Gézáék, hogy aludni térhetne, késő van. De ő tiltakozott. A ven­dégek, tisztelvén a kort, te­kintettel voltak az öregasz- szonyra, keresték kutatták, hogy vajon miről beszélje­nek. Végre a vendég hölgy a régmúlt időkről kezdett áradozni, hogy milyen szép is lehetett a florentin kala­pok, a keringőlt világában fiatalnak lenni. Dédus bólo­gatott, majd váratlanul meg­kérdezte: — És a pol-beat? Ahhoz mit szól, kedves? És egyáltalán, a beat-zenéhez? —> A társaság zavartan hall­gatott, de Dédus észre sem vette, kedélyesen folytatta: — Én azt hiszem, minden kornak megvolt a maga ze-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents