Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
Három év és világhírnév Bemutatjuk keresztmetszetben a konzervgyárat Az 1966 nyarán egyetemi felvételt nyert és katonai szolgálatra bevonult fiatalok, 11 hónapi szolgálat után, augusztus 2-án leszerelnék — tájékoztatták az MTI munkatársát a Honvédelmi Minisztérium illetékesei. — A katonai szolgálat ellátása mellett a fiataloknak módjuk volt arra is, hogy kapcsolatot tartsanak azokkal az egyetemekkel, illetve főiskolákkal. amelyeknek szeptemberben hallgatóivá válnak. Oktatók segítségével készültek tanulmányaikra. Meggyőződésünk, hogy ez előnyös a fiataloknak, és a tanév megkezdéséig mintegy 5—6 hét szabad idő is áll rendelkezésükre, s ez idő alatt kipihenhetik a katonai szolgálat fáradalmait. — A honvédelmi törvény értelmében a 18. életévet betöltött fiatal — ameny- nyiben alkalmas katonai szolgálatra — köteles katonának bevonulni. A fel- |sőoktatási intézményekre felvett fiataloknál az egyetemi tanulmányokra való tekintettel a szolgálati időtartam 11 hónap. Évről évre nő a honvédségnél azoknak a fiataloknak a száma, akik egyetemi tanulmányaik megkezdése előtt vonulnak be katonai szolgálatra. Az idén már az egyetemekre felvett és katonai szolgálatra alkalmas fiatalok túlnyomó többsége, egyes karokról minden fiatal, be— A Művelődésügyi M:- nisztérium és az egyetemek tanári karának egybehangzó véleménye: a honvédségből kikerülő egyetemisták, főiskolások magatartása, fegyelmezettsége és szorgalma előnyösen érezteti hatását a tanulmányi előmenetelükben. Jelenleg az uborka és a sárgabarack feldolgozását végzik a konzervgyár nagycsarnokában. 1964-ben — gyakorlatilag a kitűzött határidő előtt egy évvel — üzemelni kezdett megyénk egyik legnagyobb ipari létesítménye, a Nyíregyházi Konzervgyár. Népgazdaságunk 224 millió 431 ezer forintot költött a gyárra. Ebből a tetemes összegből a gépi berendezések értéke meghaladja a 90 milliót A helykijelölés nem volt a legszerencsésebb, hiszen valósággal beékelődött a vasútvonalak, új épületek, uták közé, terjeszkedésre alig van lehetőség. De így is az ország konzervgyárai között — nagyságban, termelési értékben — Budapest Kecskemét, Nagykőrös után az előkelő negyedik helyet foglalja el a hasonló volumenű békéscsabaival együtt. A program szerinti évi 3250 vagonos termelési tervet 1966-ban már túlteljesítették, Ez évre 4100 vagont terveztek, de előreláthatólag 4600 lesz belőle. A gyár jelenlegi kapacitását — télen, nyáron — tudjanak munkalehetőséget biztosítani. Az egész évben foglalkoztatottak száma az idén 150—200 fővel emelkedik. Ilyen nagy munkáslétszám irányításához, a minőségi munkához megfelelő szakemberekre van szükség. A gyárnak jelenleg 101 egyetemet, főiskolát, felső és középfokú technikumot végzett szakembere van. Az élelmiszeripari és egyéb szakmunkások száma megközelíti a kétszázötvenet Természetesen a gyár vezetői gondoltak a folyamatos utánpótlásra is. Különböző közép- és felsőfokú iskolákban 62-en tanulnak, s a konzervipari tanulók száma 55. Most iskoláznak be újabb 35 ipari tanulót. Mint minden élelmiszer- ipari üzemben, itt is alap- követelmény a tisztaság. „Vizes” munkahelynek tartják, hiszen a napi vízigény 600 köbméter körül van. A Nyíregyházi Konzervgyár udvarán paradicsom mag- szárító berendezésen dolgozik Karoczkai András műszerész. A berendezés felső részén hőérzékelőt szerel. Hammel József felvételei fegyelembe véve ez a meny- nyiség a „plafon”. A Nyíregyházi Konzervgyár megyénk üzemei közül a legtöbb munkaerőt foglalkoztatja. Szezon idején a gyár négyezer embert is képes foglalkoztatni. Nemcsak kész, hanem félkész terméket is előállítanak, hogy egyelőre mintegy 1700 embernek folyamatosan Megközelítőleg annyi, mint egy hatvanlakásos bérház egész havi fogyasztása. A gyár termékei rendkívül széles skálát ölelnek fel. 17 féle gyümölcskészítményt és 15 főzelékféleséget állítanak elő. Ezenkívül ismertek az őszibarack, birs, meggy és narancsital készítményeik is. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy egy-egy gyümölcsöt tucatnyi módon lehet konzerválni. A szamó_ cából például kétféle befőttet, ' jamm alapanyagot, fagylaltvelőt és háromféle jammot lehet előállítani. Ennél lényegesen több a variáció az uborkánál. A szovjetek fokhagymásán kérik, az angolok viszont csak szaharinnal engedik ízesíteni, egészen más az ízlésük a franciáknak és megint más a hollandoknak. Természetesen mindezt maximálisan figyelembe veszik és teljesítik is. S hogy ez mennyire így van, bizonyítja a kanadai példa. Sűrített almalevet akartak vásárolni, viszont olyan magasak az igényeik ízre, minőségre, hogy egyetlen gyár sem tudta teljesíteni. Kivéve a nyíregyházit, s ma már a sűrített atma- lékészítmény 60 százaléka Kanadába megy. Nyilván „besegített” ebbe a szabolcsi alma különleges zamata is. S ha már a külföldi megrendelőknél tartunk, el kell mondani egy igen lényeges dolgot: a világon alig van olyan állam, ahová ne jutnának el a Nyíregyházi Konzervgyár készítményei. Termékeik 70 százalékát exportálják. Legnagyobb vásárló a Szovjetunió. A nagy létszám ellenére is jól megoldott a dolgozók szociális ellátottsága. Az épület alagsorában nyoic- száz kerékpárt tudnak elhelyezni. ötletes megoldás, hiszen a „kerékpárerdő” így nem rontja sem a gyár, sem az utca képét. A korszerűen felszerelt ebédlőben naponta 1200 adagot főznek, s egyszerre négyszázan ebédelhetnek. Az ebédlő szomszédságában a fiatalok részére KISZ- klubot rendeztek be. A szociális létesítményei közül legszembetűnőbb az öltöző és fürdő. Az öltözőt a legmodernebb strandok is megirigyelhetnék. Feketefehér rendszert vezettek be, tehát máshol tartják az utcai ruhát és máshol a munkaruhát. Ha a dolgozó levetette utcai ruháját, csak úgy juthat el a munkaruhájához, ha átmegy a fürdőn. Ha már a fürdőnél tartunk, el kell róla mondani, hogy a legkorszerűbb. Van itt a zuhanytól a lábmosóig minden. Az egyenletes hőmérsékletről termoventillátor gondoskodik, a levegő pára- tartalmát pedig elszívóberendezés szabályozza. A szociális épület egybeépített a gyárral. Tehát nem kell a szabad levegőre menni, hanem közvetlenül a csarnokokba juthatnak a munkások. A nagycsarnokban különben négy ventillátor naponta 240 ezer köbméter levegőt képes cserélni. Télen fűtenek, nyáron enyhítik a fan-óságot. A Nyíregyházi Konzervgyár még nagyon fiatal, de máris megmutatta, hogy mire képes. Valamennyi dolgozó jé munkáján keresztül tovább öregbítheti hírnevünket a világpiacon. Bogár Ferenc A Honvédelmi Minisztériumban elmondták még, hogy a sorkatonák bizonyos feltételek mellett — egyetemi felvételre ielentKez- hetnek Amennyiben a pályázót felvették valamelyik felsőoktatási intézmény nappali tagozatára, úgy katonai szolgálati idejének letelte előtt, vagyis a tanév kezdetekor, leszerelik. A tapasztalatok szerint a fiatalok szorgalommal, jó tanulmányi eredménnyel megálljáig a helyüket. Előfordult ugyan, hogy akadtak, akik visz- szaéltek a „korai leszereléssel”, s az egyetemet csak arra használták fel, hogy megrövidítsék katonai szolgálatuk idejét és alapos indok nélkül abbahagyták a tanulást. Ameny- nyiben egyetemi kimaradásuk indokolatlan, isimét be kell vonulniok és ki kell tölteniük katonai szolgálati idejüket ugyanúgy, mint azoknak a „11 hónaposoknak”, akik a leszerelés után ok nélkül otthagyták az egyetemet. (MTI) Közelednek egymáshoz a tanyabokrok Új szokások Felsősimán — Garantált bér, vagy munkaegység? „Most nemcsak kamrám van, tele is van“ Nyíregyháza történetében, a várost övező tanyabokrokban élő tirpák-parasztokat jellemezve írta 1931-ben dr. Mérey Ferenc: „...Táplálkozásukban igénytelenek!.. Kommunista agitátorok aknamunkája e nép között soha eredménnyel nem kecsegtetett—” „Még aratósztrájkot is szerveztünk“ E sorokat olvasom Felsősimán, a Béke Őre Tsz majorjában idős Lippai Andrásnak, annak a tirpák- paraszthívei nem egyszer fél holddal lépett be a közösbe. Megmosolyogja. „Olyan aztán nem volt, hogy ne laktunk volna jól, hiszen az apám 6—7 disznót vágott. Emlékszem, amikor szurkos volt a kocsikenőcs, még a kerekeket is disznóhájjal kentük.” A kommunista agitációval kapcsolatban meg ezt említi a 45-ös párttag Solymosi Miklós: „Távol van a Ló- czí bokor, de emlékszem régen sokan átjártak Hen- zselékhez esténként... Egyszer, a negyvenes években még aratósztrájkot is szerveztünk, mert azt akarták, hogy tizenhetedében arassunk. Csendőröket hoztak ránk...” Bégen hol az egyik, hol a másik tanyabokor adott menedéket a szervezkedő kommunistáknak, g a mozgalom paraszthívei nem egyszer tejeskannában, a csendőrök orra előtt csempészték be a Bujtosra, a munkásotthonba a Csehszlovákiából érkező röpiratokat, marxista könyveketHavi fizetés . Felsősima. Lassan faluvá formálódik. Útja, villanya van. Oldódik a tanyabokor zárt világa. Homokfutón baktatunk az akácosokkal övezett utakon Czine András főagronómussal és Nagy Zoltán párttitkárral... Említik, hogy a Samóka — tanyabokor — nehezen állt rá a szövetkezésre... A bokorrendszer csak a látszatát mutatta, milyen egységes a tirpák-parasztság. Nem volt igaz. Csak amióta a szövetkezet él. Ez is sok fáradozással született. Az öreg Solymosiné így emlékezik: „Volt eset, amikor karácsony táján szedtük a forgót. Nem volt szerszám, hiányoztak a gépek, mi adtuk össze. Adtunk lovat és hozzá abrakot.'” Férje megjegyzi: „De átvészeltük azt az időt is.” És összerázódtak a nehézségek leküzdésében ezek az emberek. Egy a szokatlan most: havi fizetést kapnak! Nagy Zoltán magyarázza: „Hozzá voltak szokva, hogy számolják, hány zsák búza termett, mennyi a burgonya, a kukorica, s szombatonként kiálltak a Búza térre alkudni.” Úgy érzi, mintha nem gazdálkodna. Czine hozzáfűzi: „Ezelőtt minden fogatunkat igénybe vették. Most már leszoknak róla.” Szokatlan még, mert a családi művelést folytatták évtizedekig. Turcsán András mondja is: „Annyiból jobb volt a régi, hogy ebből is kapott az ember, abból is. Most meg pénzt lát.” Lippaj András ellenkezik vele: „Jó volt 61-ben, még 62-ben is futott a csikó, de most a legjobb. Én jobban élek, mint a múltban. Most nemcsak kamrám van, hanem tele is van. öt fiaskoca, 3 süldő, kilenc malac. Pénzt ad a tsz, s pénzért mindent, amire szükségünk van. Pedig ettől a garantált munkadíjazástól tartottak az emberek. Csakhogy olyan agitátorra talált ez a közösség, mint Horváth János, a nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke, akit közakaratra itt is megválasztottak. És ő vállalta a több gondot és a küzdelmet. Garantált munkadíjazásra ez évben eddig 748 ezer forintot fizettek ki Felsősimán. Egy tagra az első fél évben előlegképpen 4980 forintot. Ezenfelül van a célprémium. A terven felül teljesített mennyiségért járó összeg 50 százaléka a tsz- tagoké, a brigádé. És plusz nyereségrészesedést fizetnek év végén. v Kevesebb hitel, biztonságosabb termelés A garantált bér vagy a munkaegység a jobb? Ezen vitatkoznak a dohányt fűző asszonyok, legalább harmincán. A többség a garantált mellett van. Az a tirpák, akit néhány évvel ezelőtt csak a saját egyéni sorsa érdekelt, most azon vitázik, hogyan lenne jobb. Sokan még nem értik, hogy a garantált munkadíjazással vállalatszerű gazdálkodás alapjait vetik meg, de érzik, hogy jobb lesz. Újságolja a főkönyvelő* hogy jövőre már kevesebb hitel igénybe vételével tudják biztosítani a havi fizetést az embereknek. Biztonságosabbá teszik a termelést. S mikor az új major mellett kocognak a lovak, kirajzolódik egy igazi nagyüzem tanyaközpontja. Czine magyarázza, hogy az SZ—1 (Rias gépek lassan felfalják a nagy libaúsztatót. Egyengetik a talajt. Itt épül új tehénistálló, kocaszállás, hizlalda, gépműhely. Jövőre már 80 koca szaporulatét 1000—1200 hízót szeretnének értékesíteni, az idei 40 hízott marhával szemben 80- at, az amortizációból bővítik a gépparkjukat, a jövedelmezőség növelése szempontjából alakítják a vetés- szerkezetet. Az öreg Cseloszki Mihály mondta a kazal mellett: „Nehezen szokik össze ez a nép, de már kezdünk összerázódni.” És ahhoz is hozzászoknak lassan, hogy pénzt vigyenek haza. Havonta! Mert ilyen még nem fordult élő a tirpák-paraszt életében. S ha úgy tetszik ez is a kommunista agitátoroknak köszönhető. Farkas Kálmán Katonai szolgálat az egyetemi tanulmányok előtt vonul katonának. Augusztus utolsó napjaiban megkapják a behívót és szeptember 1-én megkezdik a katonai szolgálatukat.
