Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

Kádár János elvtárs beszéde Folytatás az L oldalról) meg. Ezt a politikát foly­tatjuk a jövőben is, , Az előttünk álló legtöbb feladatokra is kitért, apárt első titkára. Aláhúzta, hogy keményen dolgozunk az öteves terv minél jobb megvalósításáért. Erre van­nak megfelelő határozata­ink, A féléves tervet túltel­jesítettük, a mezőgazdaság eredményei — ahogy eddig várható és mérhető — jók, tehát az ország kenyérga­bonája a következő eszten­dőig meglesz, a betakarítás rendben ,és jói halad, s a tervek más területen is megvalósulnak. Most új gond, új feladat következik: a gazdasági vezetés reform­jának Végrehajtása. ■ Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a Központi Bizottság és 4 kormány számára — ugyan, úgy, mint minden egyes dolgozó számára — fontos probléma az, hogy a fo­gyasztói árszínvonal a ma­ga egészében ne emelked­jék ét,„azokban. a létfenn­tartást , fogyaszási cikkek­ben, amelyek a , megélhetés alapját- alkotják, biztosított, fix árak legyenek. — A ..reform egyik eél ja és Uénygge, hogy a bérezés az eddiginél jo»bb ..legyen, hogy aki. többet dolgozik, nagyobb értéket nyújt, az többet és jobban keressen, mint „eddig, „Azt tártjuk, hogy ez igazságos és arra is ösztönzi majd az embere­ket, hogy szorgalmasan dol­gozzanak, továbbá képez­zék is magukat. Nagyobb lesz az üzemek önállósága. Ami annyit jelent, hogy ezentúl több múlik majd á vezetők elhatározásán, ezért a pártszervezetek, a KISZ- szervezetek, a szakszerve­zetek és általában a dol­gozók szava nagyobb nyo­matokkal esik latba, mert olyasmihez szólnak hozzá, ami a helyszínen dől el, nem valamelyik távoli mi­nisztériumban. Az üzemi önállósággal együtt tehát növekedni fog az üzemi de­mokrácia és a do'/gőzök szavának súlya is. — Az egész gazdasági ve­zetési je£oi;m. őiyaqygüJsségy ges eszköz, árnély a 'múnjta jobb feltételeit fogja.'bjzfpgl-, tani. Nem, iönnek vissza l.’ ét. bibliai idők, amikor a le­gendák szerint manna hul­lott a? égből. A. gazdásági reform jobb eszköz lesz, mint amellyel eddig dolgoz­tunk, jobb munkát tesz le­hetővé, de semmi sem vál­tozik . abban a tekintetben: hogy a termékek létrehozá­sához dolgozni keli. És mi azt akarjuk, hogy ' hatéko­nyabban és jobban' 'dolgoz­zunk. Elsősorban a munka szervezettségét kell javítani, fejleszteni kell a technoló­giát, áltálában ésszerűbben kell dolgozni, tervszerűbb, pontosabb és jobb irányítás, vezetés kell. , ■ , Kádár János elvtárs a gyár dolgozóival beszélget.-í- Mindenki kialakíthatta saját véleményét a párt, a kormány politikájáról, első­sorban azért, mert az a poli­tika most már sok éve kö­vetkezetes és világos. Gondo_ lóm, joggal mondhatjuk, hogy a munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség, a nép többsége egyetért és he­lyesli ezt a politikát. Szereném biztosítani önö­ket arról a Központi Bizott­ság, az Elnöki Tanács és a kormány nevében is, hogy politikánk a következő években is az lesz, amit most és a közelmúlt évek­ben megismertek. Ez amun- ka feltételeinek egyik része. Másrészről biztosítanunk kell, hogy népünk e politi­ka megvalósítását ugyan­olyan egyetértésben, s ha le­het, még jobban támogassa ezután is, mint eddig tette. Ha ez megvan, felelősséggel mondhatom, hogy ahogyan voltak eredményeink az el­múlt esztendőkben, ugyan­úgy lesznek a legközelebbi években is, sőt ezek külön­bek és szebbek lesznek, mint amit eddig elértünk. " —'Í"A'idgftn’adóh'tr társa­dalmi rétidben étünk? s ez :'jogoásáíá£>f& lehWä Mägyar nemzeti büszkeségnek — folytatta. "A munka, amit végzünk, nem a kapitalista, földbirtokos osztály javát., hanem a nemzet felvirágzá­sát szolgálja. A nemzeti ön­érzet és önbecsülés tehát ná­lunk nagyon szoros kapcso­latban van kivívott, igazi nemzeti függetlenségünkkel, nagy eredményeinkkel. Ugyanakkor változatlanul ér­vényes az a több száz éves jelszó, hogy a nemzetközi tőkés elnyomás ellen a munkásosztály nemzetközi összefogásával kell harcolni. Nemzeti céljainkkal teljesen összhangban van a munkás­nemzetkőziség. A szocialista országok és a forradalmi munkásmozgalom összefogá­sa védi szocialista vívmá­nyainkat, erősíti nemzeti függetlenségünket. A párt „első titkára kiemel­te, hogy a Magyar Népköz- társaság legközvetlenebb és legjobb szövetségese a szo­cialista forradalom első or­szága, a Szovjetunió. Szövet­ségeseink, továbbá a szo­cialista országok és minden­ki, aki az imperializmus el­len harcol, azok is, akik nem kommunisták, a velünk együtt küzdő nem szocialista országok is. Kemény szavak­kal bélyegezte meg az Egye­sült Államok vietnami ag­resszióját, s aláhúzta, hogy a politikában, a gazdasági együttműködésben és a se­gélynyújtás egyéb lehetséges formáiban megadunk min­den tőlünk telhetőt a vietna­mi népnek szabadságharca győzelmes befejezéséhez. Az USA most már félmilliós hadsereggel harcol Viet­namban, a dél-vietnami báb­kormány körülbelül 700 ez­res hadsereget tart fenn — a vtrtriami íwé$etr^ azoTifeaftr nem .tudták és ezután, „sem. fogják-.*tudni .- legyőzni! 1 A közel-keleti helyzettel kapcsolatban utalt a párt, a kormány és az országgyűlés állásfoglalására, amely el­ítélte az izraeli agressziót és kifejezésre juttatta népünk szolidaritását a nemzeti füg­getlenségért, saját terüle­tükért küzdő arab nemze­tekkel. Támogatjuk qz ara­bokat a politikában, a gaz­dasági együttműködésben és mindén más területen, ahol módunk van. Népünk tudja, miárt folyik a harc, s szoli­dáris az imperialisták ellen küzdő erőkkel. Hangsúlyozta, hogy törté­nelmi tapasztalatok bizonyit­Dobozy Imre: Ólra lehet kezdeni (Regény) 18. Boldizsár fia, István, a budai basa menlevelével és támogatásával. kezdte újjá­építeni ezt a kastélyt. Har­coltunk Rákóczi seregében, és Rákóczi ellen. Képzelhe­ti a, szituációt, Mastényné! az egyik Gáldy lerakja a fegyvert a másik előtt. Két Gáldy esett . el negyven- nyolc csataterein, NagysallŐ- nál és Vácott, a harmadik Világosnál lőtte főbe ma­gát, á negyedik egy öszt- rák tüzértábornok adjután­sa volt. Furcsa a mi törté­netünk. Majdnem bolond. De kegyetlen logikájú. A hősöket tiszteltük, a kiegye­zőkből éltünk. Ók őrizték meg a családnak a birto­kot... Ez persze, ahogy ön nevezi, rohadt alku. ' — De egy kis ország urai nehéz helyzetben vannak, akár arisztokraták, akár nem. Vagy kívül keresnek kompromisszumot, nagyobb »»rakkal és akkor megma­radnák: vagy belül, más néprótegekkel és akkor mér feí is számolták magukat. Ki vállalja ezt? Minek? Az istenadta nép úgyis új ura­kat csinál magának, hát ak­kor inkább, ameddig lehet, maradjanak a régiek. Nem, most ne szakítson, félbe... Még valamit és bevégzem. Ismeri Palmerston nyilatko­zatát az angol parlament­ben, a szabadságharc leg­nehezebb időszakában ? Igen? Látja, „hát így fest a magyar ügy... Maguk értel­miségiek évtizedek óta nyaggatják egymást, ádáz polémiákban. Ugyan,, mi magyarok mi is. vágyunk voltáképpen: Kelet-e vagy Nyugat? - Micsoda szószá­tyárkodás, úristen! Turista stúdium. Azok fontoskodá­sa, akik csak kirándultak valahová, de nem éltek ott. Nem, tanár úr... nem va­gyunk sem ez, sem az. Ez itt Közép-Európa. Levakar ­hatatlanul és menthetetle­nül. Egy csomó egymás el­len vadított, Izgága, nagy­szájú népség, amely — épp azért, mert külön-külön mindnyájan a tulajdon nemlétező nagyságának gő­zében fő — hol innen, hol onnan 'kapja nyakába a kí­vülről odavetett borjúköte­let. Azt hiszem... most is csak erről lesz szó. Ha a Nyugat, hatalmi és katonai érdekből, ragaszkodni fog, pontosabban szólva... ra­gaszkodni képes Európának ehhez a zagyva, de fontos részéhez, akkor én, történel­mi vétkeim ellenére, vissza­jövök Gáldra, és ha közben szétlövik a kastélyomat, majd felépíttetem. De ha nem bírnak elébe vágni a szovjet előnyomulásnak, am: sajnos, valószínűnek lát­szik, s ennek következtében majd a béketárgyalásokon is mérsékletet kell tanusíta- niok... nos, a cselédeim még nem tudják, de én tudom, ják: sem a szocialista orszá­gok, sem a haladásért küz­dő más országok nem tudnak külön-külön, egyenként bol­dogulni. Ha viszont egyesít­jük erőinket, mindig meg­hátrálásra lehet kényszerí­teni az imperializmust. Ká­dár János elítélte az olyan politkát, amely gátolja a ha­ladó erők egységének erősí­tését, s kiemelte, hogy pár­tunk és kormányunk szünte­len harcot folytat a haladás nemzetközi erőinek összefo­gásáért. Küzdünk a szocialis­ta országok, a kommunista világmozgalom egységéért, a szocialista országok és a sza­badságukért küzdő nem szo­cialista országok szövetségé­ért. A párt első titkára emlé­keztetett arra, hogy a közel­keleti háború napjaiban Moszkvában találkoztak a Varsói Szerződés országainak és Jugoszláviának a képvi­selői. Tanácskoztak és hatá­rozatot fogadtak el, amely­nek első pontja megbélyegzi Izraelt, mint agresszort, az agressziót támogató Egyesült Államokat és más, mögöt­tük álló hatalmakat- A ta­nácskozás Budapesten foly­tatódott, mert a harc nem áll meg, cselekednünk kell. Itt azok voltak jelen, akik magukévá tették a moszkvai határozatokat. — A imperialisták megta­nulták becsülni a Magyar Népköztársaságot. Tudják, hogy hazánk olyan szocialis­ta ország, amelynek erejét és értékét éppen az adja meg, hogy szolidáris a Szovjet­unióval és a szocializmus más erőivel, szolidáris az arab országokkal és minden impe­rialistaellenes erővel. Ha nem tartoznánk sehova, sen­kihez, ha izolálnánk magun­kat, kiszolgáltatnánk ma­gunkat az imperialistáknak. A magyar munkások, a ma­gyar dolgozók, a magyar nép érdekeit az internaciona­lista állásfoglalás. az inm-:- rialistaellenes állásfoglalás képviseli és védelmezi a leg­hatásosabban. Kalózok és célpontjaik 3. Hamzsong hősei Hamzsongi híd. Immár két esztendei« ezen a hídon tartja szemét a sajtó, le­gendák szólnak róla. A híd két egzotikus nevű szikla, a Drágakő és Sárkányszáj kö­zé ékelődik. A Ma és a Thü folyó találkozásán vezet ke­resztül. Hossza mindössze 200 méter. Fontos straté­giai jelentőségű, az 1. szá­mú országút halad végig rajta, amely Hanoiból a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság délvidékére, onnan pedig Saigonba vezet. Először 1965 április 3-án és 4-én támadták az ameri­kaiak nagy — egyenként 130—160 repülőgépből álló — légikötelékekben a hidat. Sok száz bomba és rakéta robbant körülötte, a folyók vize Szökőkútként csapott a magasba, minden elpusztult a híd környékén. De a híd állt. A néphadsereg légvé­delmi és rakétás egységei, a Hamzsongot védő népfelke­lők , kitartottak és hadtudo­mányból jelesre vtzsgáztak. A légvédelmi tűzfüggöny tömör védőfalat biztosított a híd körül. Hamzsong védői több tucat ellenséges repülő­gépet lőttek le. Két év alatt az amerikai légikalózok körülbelül há- romszazszor támadták a hi­dat. Taktikájuk változatos volt: nagy és kis köte­lékekben repültek a célra, nagy magasságból és egé­szen alacsonyról bombáztak. Az egész Thanhoa tarto­mánynak szánt bombater- hük felét Hamzsongra dob­ták le. De a híd még min­dig állt. A vietnami néphad­sereg harcosai a híd körze­tében — a lakosság aktív támogatásával — 150 külön­böző típusú és gyártmányú amerikai repülőgépet lőttek le és sok pilótát ejtettek fog­lyul. Április 4-én, a hidvédelem második évfordulóján, kora reggel felkerestük a híd hős védőit. A reggeli ködben alig le­het kivenni az alacsony he­gyeket. Mögöttük fekszik Hamzsong. A földet körös­körül felszántották a bom­bák. Az épületek lerombol­va. Felérünk a hídra. Ez hát a legendás hírű, sebesült, de a folyó fölött még ma is átívelő híd. Farácsozaia itt- ott megtépázott. De tartja magát, tovább zajlik rajta a vasúti és gépkocsiforgalom. A híd közelében szilánkoktól megsebzett sziklák, kőtöm­bök és a robbanástól szerte­szét dobált vasúti kocsik. Beáll! juk kocsinkat egy útmenti fedezékbe s a baóti (rizsföldek gátján), az öntö­zőcsatorna partján indulunk Nguan Za Nue főhadnagy légvédelmi állásához. A fe­dezékek alig látható hal­mokként domborodnak a zöldellő rizsföldek között. Szívélyesen fogad bennün­ket az ütegparancsnok po­litikai helyettese, Nguen Hiú Ky és az ezred politikai tisztje, Nguen Ba Cuan had­nagy. Megismerkedünk a harcosokkal. Fiatal, de már tapasztalt tüzérek, akik egy pillanatra sem veszik le szemüket a célgömbről, ha ellenséges repülőgép közele­dik állásuk felé. Az ütegparancsnok sátrá­ban beszélgetünk. Kis agyagcsészékből teát szür­csölgetünk. Körülnézek a sá­torban. Két prices, gyékény­takarókkal. Egy deszkaasz­tal, lőszeresládák. A sátort Ho Si Minh fényképe díszíti. Kellemes illatot áraszt a virágcsokor az asztalon. A sátor bambuszból és pálma- levelekből készült. Egy mé­ternyire a földtől gyeptég­lákkal rakták körül. ) Szovjet- iráni közlemény Moszkva (TASZSZ): Moszkvában szovjet—iráni közleményt adtak ki Ho- veida iráni miniszterelnök Szovjetunióban tett látoga­tásáról. A közlemény el­mondja, hogy az iráni mi­niszterelnök Moszkvában „baráti és hasznos tárgyalá­sokat” folytatott Leonyid Brezsnyevvel és Alekszej Kosziginnel. A tárgyaló fe­lek kifejezésre juttatták megelégedésüket „a szovjet- iráni gazdasági együttműkö­dés kedvező fejlődésével”. hogy akkor itt többé semmi sem az enyém. — Azt hiszi, hogy az orosz megszállás az életformát is determinálja? — Kedvesem, én szkepti­kus ember vagyok. Semmit sem hiszek. Én csak követ­keztetek. Nálunk, ami a ve­zetést és a hivatalnoki-tiszti garnitúrát illeti, csak végle­tes tradíciók élnek. Középút nincs. Vagy kuruc, vagy labanc... vagy Kossuth, vagy Ferenc József... Tizenkilenc óta, ha lehet, ez még rosz- szabb. Vagy fehér, vagy vö­rös. Olyan típusú társadal­mi berendezkedésre, mint például az angol demokrácia, egyszerűen nincs emberünk, se fent, se lent. Elnyomja szivarját, feláll, még egyszer teletölti a poha­rakat. Nagyon örültem, mondja és kiissza konyakját. Nem kíván vitatkozni to­vább, nem kiváncsi Deső el­lenvetéseire, még kevésbé az enyéimre. Jobb is. Azt hi­szem, a báró logikusan fel­épített határozott véleményé­vel szemben nekünk jobbá­ra csak homályos indulata­ink, összefüggéstelen részlet­koncepcióink lennének. Én is, ha haragszom, inkább magamra, mind Gáldyra. Ez az ember,. ha egyetlen csa­lád létének szemszögéből is, de tisztázta helyzetét, és Elcsendesült Detroit Detroit (MTI): A hat napig tartó öldöklés után Detroit városába visz- szatért a nyugalom, A nége­rek leverésére kivezényelt ejtőernyősök jó részét kivon­ták a város keleti negyedé­ből. összesített adatok szerint a harcokban harminckilen­cen pusztultak el, a sebesül­tek száma megközelíti a két­ezret és legalább ötezer ember van a tömlöcben. A károk tetemesek, kö­rülbelül egymilliárd dollár­ra tehetők. könyörtelenül levonta a szükséges konzekvenciákat. Épp azt tette, amire mi kép­telenek vagyunk. A hatszáz­negyven esztendő ellenére, vagy abból következően, szinte vallásosan önző. De cselekvőén az. Lefelé menet, a lépcsőn, megkérdezi. — önnek, főhadnagy űr, mi a véleménye az oroszok­ról? Ismertem egy londoni diplomatájukat, nagyra volt vele, hogy mindenkit meg­tanítottak írni-olvasni. Ettől, persze... nem jutottak volna el a Dunáig. Az a gyanúm, másra is megtanították őket. — Nem sokat tudok róluk. Az egyetemen ugyan szla­visztikával is foglalkoztam, de... — Ez érdekes. Azt is mondhatnám, szerencsés elő­relátás. Tehát beszél oro­szul? — Tűrhetően. De ez sem­mit sem jelent. Csak a nyel­vük érdekelt. Irodalmuk, történelmük... más nem. — De ott kint az orosz va­lóságba is belekóstolt egy kicsit, nem? — Senkinek sem kívánok ilyen kóstolót. (Folytatjuk) BUDAPEST Knud Jespersen elvtárs­nak, a Dán Kommunista Párt elnökének vezetésével hazánkban tartózkodó kül­döttsége látogatást tett Ká­dár Jánosnál, az MSZMP KB első titkáránál. A találkozó során elvtársi légkörű esz­mecserére került sor a kei testvérpártót kölcsönösen ér­deklő kérdésekről. A beszél­getésen jelen volt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, valamint Garai Ró­bert, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. PÁRIZS Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára július 26 és 29 között Franciaországban tar­tózkodott. Látogatása során találkozott Waldeck Rochet- val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával, Raymond Guyot-val, Roland Leryo-val, a Politikai Bizottság tagjai­val, valamint Jean Kanapa- val, a Központi Bizottság tagjával. A nemzetközi hely­zettel és kommunista világ mozgalom kérdéseivel fog lalkozó megbeszélések során megállapították, hogy az érintett kérdésekben teljesen azonos a két párt álláspont­ja. TEHERÁN Ramsarban (iráni üdülő­hely a Kaspi tenger partján) szombaton megkezdődött Irán, Törökország és Pakisz­tán vezetőinek találkozója. Az összejövetel résztvevői megvitatják többek között a közel-keleti helyzetet. Iráni sajtójelentések szerint szó lesz a már idejét múlta CENTO-tömb további sorsá­ról is. MOSZKVA Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton fogadta Kim Csun Vont, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai nagy­követét. A hivatalos jelentés szerint a találkozón, amelyet a koreai nagykövet kért, ba­ráti légkörű beszélgetés folyt le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents