Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

* 50 éves a szovjethatalom sükre. Ebben a kolhozban 90 főt számláló építőbrigád mű­ködik. Azok a kolhoztagok, akik építkezni akarnak, hosszú lejáratú hitelt kapnak. Munkájuk eredményei visszatükröződnek községi létesítményeikben is. Van 500 férőhelyes kultúrházuk. modem postahivataluk, kö­zépiskolájuk, kórházuk, szü­lőotthonuk, poliklinikai ren­delőjük. Divatcsarnokukban minden cikk megkapható, amit a fővárosban is árusí­tanak. Minden szükséges ja­vítóműhely a rendelkezésük­Belorusszia címere. Egy kis köztársaság csodás fejlődése Valamennyi szovjet köz­társaság lendületesen készül már a nagy szovjet állam vi­lágtörténelmi jelentőségű évfordulójának megünneplé­sére. Ez év novemberében lesz fél évszázada, hogy győ­zött a lenini forradalom, el­söpörte a cári zsarnokságot és megváltoztatta az egész világ munkásosztályának helyzetét. Ez az öt évtized Belorusszia népének sok év­százados álmait is megvaló­sította. Belorusszia egyike a ti­zenöt teljesen egyenrangú szovjet köztársaságnak. Va­lamivel több mint 8 és fél millió ember él 200 ezer kilométernél nagyobb terüle­tén. Lakóinak 80 százaléka fehérorosz, a többi orosz, ukrán, lengyel, és más nem­zetiségű. Fiai és lányai — munkások, parasztok, szelle­mi dolgozók — 74 városban, 126 mezővárosban és 35 ezer községben tevékenyked­nek a kommunizmus építé­sén. Fővárosa a második vi­lágháború félelmetes pusztí­tásaiból újjászületett, elra­gadóan szép Minszk. Belorusszia állami függet­lenségét 1919 január 1-én hirdették ki, 1922 decembe­rében pedig önként belépett a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségébe. Mint szuverén államnak sa­ját alkotmánya, állami lo­bogója, címere és himnusza van. Alapító tagja az Egye­sült Nemzetek Szervezetének s aktívan részt vesz az ENSZ munkájában. Tagja az UNESCO-nak, a Postaügyi Világuniónak, a Nemzetközi Távközlési Uniónak, a Nem­zetközi Munkaügyi Szerve­zetnek, a Meteorológiai Vi­lágszervezetnek, a Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­ségnek és még sok más vi­lágszervezetnek. Ez az ország — a nagy szocialista közösségben — óriási léptekkel haladt előre a fejlődés útján. Erről ad né­hány képet összeállításunk az APN munkatársainak beszámolói alapján. A kép, ha nem teljes is, rávilágít milyen mérhetetlen erők sza­badultak fel a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmével az egykor cári birodalomban, s mekkora lendülettel bizonyították be az egész világnak a marxiz­mus—leninizmus igazát. Belorusszia egykoron a cári Oroszország elmaradott területei közé tartozott. Szinte mesébe illő az a fej­lődés, amin felszabadulása óta átment. Nem egyszerű statisztikai bűvészkedés fel­hozni azt a tényt, hogy Be­lorusszia legutóbbi, hétéves terve, világraszóló eredmény­nyel zárult. Itt a „világra­szóló” jelző egyáltalán nem túlzás. Belorussziában hét év alatt 300 nagy ipari üzem létesült s az új gyáregységek egész sora. Lényegében azt jelenti ez, hogy minden hé­ten üzembe helyeztek egy- egy új hatalmas gyárat, üze­met vagy gyáregységet. De ezt a fejlődést még hangsúlyosabbá teszi az a tény, hogy a belorussziai nagy ipartelepek között szá­mos olyan akad, amelyet a szovjet ipar óriásainak lehet nevezni. Termelékenységük, dolgozóik létszáma, a szovjet gazdasági életben betöltött szerepük és hatásuk az egész szocialista közösségre — va­lóban óriási méreteikre utal. Ilyen például, a polocki olaj­finomító kombinát. Ennek teljesítménye felülmúlja né­hány jelentős európai ország olajfeldolgozó iparának tel­jes kapacitását. És ez az üzem még mindig fejlődik, jövője beláthatatlan ered­ményeket ígér. ismeretesek a szovjet me­zőgazdaság egészének leg­újabb hatalmas sikerei. Olyan fejlődésről van szó, amely fölöslegessé tette a gabonabehozatalt, sőt, lehe­tővé tette a Szovjetuniónak, hogy más, rászoruló államo­kat gabonasegélyben része­sítsen. Ez a változás — nyu­gati lapok sorra elismerték — elsősorban nem az idő­járási tényezők eredménye. Igen nagy szerepe van ben­ne a szovjet műtrágyagyá­rak termelési produkcióinak. Ebből pedig az első és a második belorussziai, szoli- gori kombinát igen nagy mértékben vette ki a maga részét. Ezek a kombinátok nem kevesebb, mint 30 szá­zalékát adják a Szovjetunió műtrágyagyártásának. Minszkben működik egy motorgyár is. Ennek specia­litásai közé tartoznak a nagy teljesítményű Diesel­motorok, amelyek nélkülöz­hetetlen kellékei a világhírű szovjet traktoroknak. Zso- dinöban működik a „Belo­rusz Autógyár”, amely sok­tonnás billenőkocsikkal látja el a Szovjetuniót. Ebben a gyárban jelenleg már nem csupán 27 és 40 tonnás bille­nőkocsikat készítenek, ha­nem 65, sőt 110 tonnásokat is. Berendezkednek továbbá a legmodernebb teherautók gyártáséra — magas széria­számmal. Belorusszia további fejlő- sét mozdítja majd elő gyor­sított ütemben a lukomili 2,4 millió kilowattos erőmű. Megkezdik továbbá Mogil- jevben egy műszálgyár épí­tését, amely a világ legna­gyobb ilyen ipari létesítmé­nye lesz. Mozirszkban pedig új olajfinomító épül ponto­san akkora kapacitással, mint a polockié. Szoligorban a harmadik műtrágyagyár üzembe helyezése viszont to­vábbi nagy segítséget nyújt az egész szovjet mezőgazda­ságnak. Amit a belorusz parasztok a mezőgazdaság fejlesztése érdekében öt évtized alatt véghez vittek, a szó szoros érteimében hősköltemény. Ebben a szovjet köztársaság­ban sok a mocsaras terület. Irdatlan, rejtelmes és félel­metes lápvilág burjánzóit valamikor Belorusszia ege alatt. Olyan óriási területek­ről van szó, amelyeket em­beri láb soha nem taposott. Néhány nemzedékkel ezelőtt ehhez a mocsárvilághoz még babonás hiedelmek tapadtak, mindenféle kísértethistóriák s a parasztok féltek tőle. Belorusszia mezőgazdasá­gának fejlődéséről sok álta­lános számadatot lehetne felsorolni. Közelről nézve, egy-egy jellegzetes részletet vizsgálva, sokkal szemlélete­sebbé válik a benyomás. E tekintetben Poleszja kolhoza szinte jelkép. E község ha­tárának nagyobbik felét lá­pok, nádasok, bozótos, mo­csaras területek jellemezték. De a szovjet hatalom évti­zedeiben, lépésről lépésre, hallatlan szívóssággal — visszahódították a földet a mocsártól a dolgos emberek. Ott, ahol egykor a kígyók, békák, mocsári fauna ural­kodott — most hatalmas ga­bonatáblák virulnak. Óriási mennyiségben terem itt a cukorrépa, a kukorica. Meg­honosították a lent és a kendert. Idilli szépségű gyü­mölcsösök váltakoznak a mo­solygó falvakkal. Megmarad­tak az erdőrengetegek is, de végeláthatatlan, öntözéses legelőkön híznak a tenyész­állatok. És amiképpen átalakult a táj, azonképpen alakult át a belorusz falu is. Érdemes bekukkantani például Dosz- tojevo községbe. Az itt élő parasztok a Vörös Csillag Kolhoz tagjai. Mintegy 700 család fogott össze ebben a községben. Ez a kolhoz nem a legjobb a breszti kerület­ben. Átlagosnak tartják eredményeit. De milyen eredményekről van szó! Ki­vétel nélkül minden egyes család 4—5 szobás házban lakik. Ehhez háztáji gyümöl­csös tartozik, zöldségeskert, sertés és baromfiól, tehénis­tálló, csűr és más kisebb- nagyobb gazdasági épület. A kolhoz tagjai tehenet, juho­kat, malacokat és baromfit tartanak háztáji gazdaságuk­ban. Mintegy 1200 munkaképes tag dolgozik ebben a kol­hozban. Munkafegyelmük es munkakedvük beszédes bizo­nyítéka boldogulásuk mérté­ke. Lakóházukat, például, elsősorban saját erőből épí­tették. Igaz, a kolhoz támo­gatta őket: építőanyagot, szállítóeszközöket, sőt mun­kaerőt bocsátott rendelkezé­A polocki vegyi kombinát. Lakóház Mlnszkbea. Egy falusi kolhoz életéből. Tanácskoznak munkakezdet előtt a brigádvezetők. A kép világosan dokumentálja a vezetők fiatal életkorát, az új típu sű szovjet falu új típusú emberét. re áll. Sok családnak tele­fonja van. Sok a látogatója a közkönyvtárnak, az ifjú­ság pedig a helyi stadionban sportolhat. Egy másik kolhoz, a Krasznaja Zvezda, az egyéni jövedelmeket illetően a Vö­rös Csillag színvonalán áll. Elsősorban lent termelnek itt s fejlett az állattenyészté­sük. Tavaly a szerződéses len 172 ezer rubelt hozott közös pénztárukba. 1966 első hat hónapjában 230 ezer rubelt jövedelmezett az állatte­nyésztés. Egész jövedelmük elérte a 457 000 rubelt. összbevételük 60 százalé­kát szétosztják a tagság kö­zött teljesítményeik arányá­ban, a többit meghatározott terv szerint, a tagság akara­tának és szükségleteinek megfelelően gazdasági és kulturális célokra fordítják. Évről évre gyarapítják rak­táraikat, istállóikat, borjúne­velőiket, magtáraikat, öt lenpajtájuk van 200Ö tonna befogadóképességgel. Peda­gógusaikról szeretettel gon­doskodnak — lakást építenek a számukra. Jelentős építkezéseik soha sem szünetelnek. Ez jellem­zi valamennyi községet. Uj iskolák létesülnek, óvodák, bölcsődék. És különösen a té­li hónapokban, fejlesztik népművészetüket is. Doszto- jevo községben például vi­rágzik a hímzés. Ezekkel el­sősorban a lakásukat díszí­tik, de jelentős mennyiséget a piacra is készítenek. Laká­saikban modernek a búto­rok. Mindegyikben van rá­dió, sokban televízió és mo­sógép. Igen elterjedt közleke­dési eszköz a motorkerék­pár. Belorusszia mezőgazdasági dolgozói egyre inkább kul­turált, igényes parasztok. Legfőbb erényük a fáradha­tatlanság, a szorgalom s az el nem apadó munkakedv Ezzel nemcsak a nehézsége­ket győzik le, hanem évről évre mind magasabbra eme­lik életszínvonalukat is. A hatalmas Szovjetunió minden részében bámulatos a kulturális elet fejlődése. Ez a fejlődés nem csupán a régi Oroszország elmara­dottságához képest nagy. Ma már a korábbi színvonal új meg új túlszárnyalásáról van szó. Egyre kevésbé ösz- szehasonlítási alap a régi idők elmaradottsága. Mind­inkább a saját fejlődésük mértékével és igényességé­vel mérik az új eredménye­ket. Ez vonatkozik Belorusz- sziára is. Ebben az államban ötven esztendő alatt mélyreható kulturális forradalom ment végbe. Néhány szám eléggé érzékelteti e fejlődés mére­teit és irányzatát. Belorusz- sziában jelenleg II színház működik. Továbbá operaház, állami filharmónia, 5500 klub, kultúrház és egyéb művelődési intézmény. A köztársaság 20 500 könyvtára hallatlanul gazdag. Minden jelentős irodalmi. tudomá­nyos, technikai művet meg­találnak bennük az érdeklő­dők. ötezer mozi üzemel es sok gazdag múzeum. Olyan ház, családi otthon nem lé­tezik, amelyben ne működne a rádió Nagy eredménv az is. hogy Belorusszia területé­nek már 65 százalékán kifo­gástalan tv-vételt tudtak biztosítani. Minszk tv-stú- diója rendszeresen közvetíti az Intervízió és az Eurovizió programját. A köztársaság saját könyvkiadó vállalatai 1965-ben 2000 különféle mű­vet adtak ki 23 millió pél­dányban. Kivétel nélkül minden egyes belorusz csa­lád napilapot járat és sokan folyóiratot is. 1966-ban min­den 1000 belorusz ember közül 975 fizetett elő újság­ra, folyóiratra és más idő­szaki kiadványra. E puszta tények egyszerű számba vétele is sejteti visz- szahatásukat a lakosság kul­turális fejlődésére, fejlettsé­gére s ennek gyorsuló üte­mére. És az ott élő emberek éppen az ötvenedik évfor­dulón készülnek minden ed­digi eredményük túlszárnyal tására, vagy teljesebbé téte> lére.

Next

/
Thumbnails
Contents