Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-21 / 170. szám

A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási 'Bwatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Jóvá­hagyólag tudomásul vette a hét szocialista ország párt­ós kormányvezető i n ek Bu­dapesten tartott tanácskozá­sáról, valamint a KGST Vég­rehajtó Bizottságának 30. üléséről és a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság VII. ülésszakáról szóló be­számolókat. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter tájé­koztatta a kormányt az ara­tás menetéről, a mezőgazda- sági gépalkatrészellátásról, a gabona felvásárlásáról és tárolásáról. A Miniszterta­nács a jelentést tudomásul vette. A honvédelmi miniszter előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács módosította a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló kor­mányrendeletet. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke tá­jékoztatta a kormányt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából Budapesten szeptember 1. és 24-e között megrendezésre kerülő „Szov­jet tudomány és technika’’ kiállítás előkészületeiről. A Minisztertanács a tájékozta­tást tudomásul vette. A Minisztertanács tanács­szervek osztályának vezető­je jelentest tett a kormány­nak a Baranya megye egyes részeit ért elemi csapasok okozta károkról és a hely­reállítási munkálatok me­netéről. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette és a károsultak megsegíté­sére határozatot hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A hadkötelezettséget telje­sítők érdekvédelméről szó­ló kormányrendelet módosí­tása a következő főbb in­tézkedéseket tartalmazza: Tíz napot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálat idejére a hadkötelest a fegyveres erőktől természet­beni ellátás, a munkáltató­tól (szövetkezettől) pedig az átlagkeresete (átlagjövedel­me) illeti meg. A tíz napot meghaladó tartalékos katonai szolgálat tartama alatt a hadköteles a fegyveres erőknél illetmény­ben és természetbeni ellá­tásban részesül, ezenkívül munkáltatójától, illetve szö­vetkezetétől — mint kereset illetve jövedelemkiegészítést megkapja a bevonulás előt­ti átlagkeresetének (tényle­ges átlagjövedelmének) és a fegyveres erőktől kapott illetménynek, valamint a természetbeni ellátás pénz­értékének a különbözetét. A kereset (jövedelem) kie­gészítése után adót és járu­lékot nem kell fizetni. A tartalékos szolgálatra bevo­nult személyt terhelő tarto­zások levonása szempontjá­ból viszont a kérését-, illet­ve jövedelemkiegészítést munkabérnek (szövetkezeti járandóságnak) kell tekinte­ni. A katonai szolgálatot tel­jesítő tartalékos tisztek és tiszthelyettesek illetményé­ből — az illetménynek leg­feljebb 50 százalékáig — csak a nyugdíjjárulékot és a tartásdíj címén fennálló tar­tozást lehet levonni. Tíz napot meghaladó szol­gálat esetén nem szabad le­vonni az átlagkeresetből (át­lagjövedelemből) a fegyveres erőktől kapott természetbeni ellátás pénzértékét, ameny- nyiben a tartalékos keresete nem haladja meg a havi 1500 forintot és egy vagy több eltartásra szoruló hoz­zátartozója van. Havi 2000 forint átlagkeresetű tartalé­kostól a természetbeni ellá­tásnak csupán 50 százaléka vonható le, feltéve, hogy két vagy ennél több eltartottról gondoskodik. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba és azokra vonatkozik, akik ezt köve­tően vonulnak be tartalékos katonai szolgálatra. A kormány felemelte a mezőgazdasági termékek állami felvásárlási árát Az új árak 1968-ban lépnek életbe, de a sertésért már október 1-től a magasabb árat fizetik A Minisztertanács megha­tározta a mezőgazdasági ter­mékek 1968-ban életbe lépő állami felvásárlási árát. A kormány határozatának megfelelően a mezőgazdasági termékek állami felvásárlási árszínvonala 1968-ban 8 szá­zalékkal emelkedik. Ez jobb feltételeket teremt a mező- gazdasági üzemek önálló gazdálkodásához, a mezőgaz­dasági termelés további fej­lesztéséhez. A felemelt ár­színvonal elősegíti a terme­lőszövetkezetben a belterjes fejlesztés finanszírozását, a tagok számára pedig a ter­melés emelkedésével párhu­zamosan növekvő jövedelmet biztosít. A növekvő anyagi érdekeltség a háztáji és a kisegítő gazdaságokban foly­tatott termelést is fokozot­tabban ösztönzi. Az új állami felvásárlási árak meghatározásánál fi­gyelembe vették a termelé­si költségekben bekövetkező változásokat, valamint a népgazdaság szükségleteit és az exportban elérhető ára­kat is. Termék Mennyiségi Áremelés forintban egység egységenként Alapárban Nagyüzen felárbar Búza d 30,— — Rozs d 25,— — Sörárpa c 40,— — Takarmányárpa c 60,— — Kukorica d 80>— — Napraforgó d 100,— — Cukorrépa d 5,50 — Fűszerpaprika d 80,— — Hízott sertés kg 2,— 1,— Vágómarha kg 1,— 1,— Tej 1 0,20 — A felsorolt mezőgazdasági termékek új, felemelt állami felvásárlási ára nem vonja maga után az alapvető élel­miszerek fogyasztói árának emelését, mert a régi és az új felvásárlási árak kü­lönbözetét az állami költség- vetésből fedezik. Nem drá­gul például a kenyér, a liszt, a sertéshús, a zsír, a marhahús, a tej, a tejter­mék, a cukor. A mezőgazdasági termékek konkrét — minőségi és egyéb ismérvek szerint dif­ferenciált — felvásárlási árait a kormány határozata alapján az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 1967. július 31-ig nyilvánosságra hozza. Az új állami felvásárlási árak a termények körében az 1968. évi új termésre, az állatok és állati termékek körében 1968. január 1-én lépnek életbe. Kivételt je­lent a hízott sertés, ame­lyért a felvásárló vállalatok már 1967. október 1-től az új árat fizetik. (MTI) Tatarozzák az iskolákat Űjak építését kezdik Az arab államok és baráfaik megvédik a békét 1 ASZSZ-nyilatkozat Izrael provokációiról Tekintettel arra, hogy Iz­rael folytatja provokációs tevékenységét az EAK, Jor­dánia, Szíria és más arab államok ellen, dúrván meg­sérti a Biztonsági Tanács valamint az ENSZ-közgyűlés sürgős rendkívüli ülésszaká­nak számos határozatát, a TASZSZ-t felhatalmazták az alábbiak közlésére: Izrael kormánykörei és azok, akik az Egyesült Álla­mokban, Angliában, az NSZK-ban s néhány más nyugati országban e körö­ket bátorítják, a népek aka­ratával és a béke megóvá­sának érdekeivel szembesze­gülve, kockázatos módon ját­szanak a tűzzel; súlyos hi­bát követve el figyelmen kí­vül hagyják az arab államoknak és barátaiknak eltökélt szándékát, hogy megvédik a közel-keleti bé­két; ezek a körök magukra vonják a teljes felelősséget és a megtorlást agresszív és provokációs politikájuk foly­tatásáért az arab államokkal és népekkel; szemben. Napról napra újabb és újabb tények tanúsítják, hogy Izrael nem hajlandó le­térni a szomszédos arab or­szágok és népek ellen ki­robbantott agressziójának útjáról, továbbra is lábbal tiporja a nemzetközi jog ele­mi normáit, kihívást intéz az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének határozatai és a világközvélemény ellen. Az izraeli csapatok a Biz­tonsági Tanács tűzszüneti határozata ellenére e hatá­rozatok elfogadása óta nem egyszer követtek el nagysza­bású fegyveres incidenseket a Szuezi-csatorna övezeté­ben, légierőt, tüzérséget és tankokat vetettek be. A legutóbbi ilyen fegyveres provokációra július 14-én és 15-én került sor, amikor tü­zérségi és aknavető tűzzel árasztották el Kantara, Fer- dan és Izmaila városokat, izraeli repülőgépek pedig megkísérelték Szuez bom­bázását. Az ágyútűz és a bombázások a békés polgári lakosság soraiban is áldoza­tokat szedtek. Minden ilyen összetűzés, amelyet az izrae­li hadvezetés felelőtlen és kihívó akciói idéznek elő, magában rejti a nagyszabá­sú háborús konfliktus kiú- julásának veszélyét, fenye­geti a Közel-Kelet békéjét és a nemzetközi biztonságot. Még nyilvánvalóbbá vá­lik, hogy Izrael és a mögötte álló Egyesült Államok, va­lamint néhány más imperia­lista hatalom azért akadá­lyozza egy olyan ENSZ-ha.a- rozat elfogadását, amely előirányozná az izraeli csa­patok haladéktalan vissza­vonását a június 5-e előtti állásokba, mert nem mon­dott le és nem szándékozik lemondani azokról az im­perialista hódító célokról, amelyek érdekében tamadust intézett az arab országok el­len. Izrael minden lépése a megszállt arab területeken azt tanúsítja. hogy Tel Avivban megkísérlik e te­rületek kisajátítását. Ezeken a területeken izraeli meg­szálló hatóságokat hoznak létre, amelyek drákói rend­szabályokat vezetnek be az arab őslakossággal szemben. Terorral és megfélemlítéssel az arabok százezreit űzik el szülőföldjükről Gaza térsé­gében, Jordánia nyugati ré­szén, Jeruzsálemben és más területeken. A nemzetközi jog dúrva megsértése volt az izraeli parlament Jeru­zsálem arab' részének gya­korlati bekebelezéséről hó­zott döntése. Az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli ülésszaka már két ízben is elítélte ezt a területi hódítást. Áz izrae­li kormány azonban tovább­ra is figyelmen kívül hagyja ezt a világszervezet tagálla­mainak többsége által jóvá­hagyott ENSZ-határozatot. Az imperialisták valós szándékait — márpedig Iz­rael állam az ő eszközük — ékesen tanúsítja az a tény is, hogy a megszállt arab területeken a termé­szeti kincsek elrablására ké­szülnek. Izrael kormánya és a nemzetközi monopóliu­mokkal szoros kapcsolatban álló izraeli részvénytársasá­gok már be is jelentették, hogy hozzá akarnak kezdeni a Sinai-félszigeten levő kőolajlelőhelyek kiaknázásá­hoz. Izrael agressziója kö­vetkeztében hajózhatatlanná vált és üzemképtelen a Szuezi-csatorna. Ily módon annak az ál­lamnak a kormánya, amely nemrég még a hitleri ke­gyetlenkedések elítélőiének pózát vette fel, most az egész világ színe előtt meg­mutatja. hogy azt az ember­telen gyakorlatot követi, amelyet a német fasiszta területrablók a második vi­lágháború idején az agresz- sziójuk áldozatává vált or­szágok területén folytattak — fejeződik be a TASZSZ nyilatkozata. A japán külügyminiszter Moszkvában Az állattenyésztési termé­kek ára nagyobb mérték­ben emelkedik mint a növé­nyi termékeké. Ez azt céloz­za. hogy javuljon a hús-, különösen pedig a sertéshús- ellátás. A felvásárlási árak emelé­se általában az alapárak emelése útján valósul meg, ezenkívül magasabb lesz né­hány termék nagyüzemi fel­ára is. A fontosabb mező­gazdasági termékek felvá­sárlási átlagára — a jelenle­gi átvételi helyre számítva — a következők szerint vál­tozik: A nyíregyházi járásban is nagy ütemben folyik az is­kolák nyári nagy általános takarítása és tatarozása. Megközelítően félmillió fo­rintot fordítanak az épüle­tek rendbehozására. A ta­pasztalatok szerint a munkát mindenütt kielégítően vég­zik, s a tanév kezdetére a járásban minden épület megszépülve és tisztán várja majd a tanulókat. A tatarozásokon krimi épí­tések is kezdődtek, illetve néhány létesítmény hamaro­san be is fejeződik. Ezek kö­zött igen lényeges az új óvoda, amely Tiszabercelen épült fel. Megnyitására szep­tember elsején kerül sor. A járás területén az iskola- hálózat fejlesztését tekintve ez az év fontos kezdetet je­lent. Az elkészült tervek szerint — több éves tartam­mal — megkezdődnek olyan új építkezések, melyek egy­egy község oktatási körül­ményeit lényegesen javítják. : Ujfehértón, Nyírteleken és Kemecsén nyolctantermes, Nagyhalászon öt, Paszabon két, Gáván, Bujon, Kótaj- ban négytantermes iskolák építését határozták el. Ezek­nek 1970 végére kell ké­szen állniok. A beruházások részben ál­lami erőből, részben község­fejlesztési hozzájárulásból valósulnak meg. Takeo Miki, japán külügy­miniszter csütörtök dél­után a szovjet kormány meghívására Moszkvába ér­kezett. Néhány napos szov­jetunióbeli látogatását kö­vetően Varsó, Prága és Bu­dapest vendége lesz, hogy — mint a hivatalos japán hírügynökségnek adott nyi­latkozatában rámutatott — „szorosabb kapcsolatot te­remtsen a kelet-európai or­szágokkal”. Takeo Mikit Moszkvában a legmagasabb rangú szovjet vezetők is fogadják majd. Tárgyalásain a szovjet—ja­pán viszony, a távol-keleti helyzet, valamint más világ- politikai problémák fognak szerepelni. XXfV. ÉVFOLYAM 17«. SZÁM ÄRA: 50 füléi 1967. JÜLHJS 21, CENTEX

Next

/
Thumbnails
Contents