Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

MEGfEGYZÉSEK;

Filmek - raktáron

Pár nappal ezelőtt egyik nyíregyházi nagyhírűink kultúrosa panasz" dott: — Van filmvetítő’ de hónapok óta a szekr^" ben áll. Nincs mit v<ce" niink.

A nyíregyházi járás művelődési házában ; első felében mindöss; ^ét kisfilmet vetítettek. do- log érdekessége az, egyik filmet sem a , í.ur~ ház kérte hanem tsz. És ahol csak aeklod- tünk mindenütt nagy* jából hason! va"

laszt kaptunk: íZt sem tudjuk, hogy hnan kérjük.” Tudjuk, he val} a megyében filmt- fr.5™? a készletet nem jferjük.” Amikor fe]restük ^ a József Attila pgyei Művelődési Házat, 'r° János a filmtár vezető azzal fogadott, hogy fbb engedélyt kell kérnie atgazg&tótei és csak azután nyilatkozhat. (Miért?)

Egy rövid ^éfon, g jött az erfdély hogy a sajtó is bepanthat a film- tár „titkaitNagy siT1°,,: mondott!

Gyorsan v nasza mólók: ez az első fé^re körülbelül

400 film kölcsönzését jele»- ti.

Ha ezt a számot összehasonlítjuk a művelődési házak számával, megyénkben mintegy 250 művelődési ház van akkor kiderül, hogy ha egy művelődési ház 10 filmet mutatott be fél év alatt, akkor 40 művelődési házban vetítették csak a filmeket Mit csinált a fennmaradó 210 művelődési ház?

A filmtárban mentegetőznek: „Nem mindegyik kul- túrházunk rendelkezik vetítővel.”

Igaz! Sok helyen hiányzik még a vetítőgép, de a József Attila Megyei Művelődési Ház vetítőgépet is kölcsönöz. Csak legyen aki kivigye, és legyen aki vállalja érte a felelősséget. Pedig a filmtárban 1150 film áll, jórészt kihasználatlanul.

Hogyan legyen a filmtárnak nagyobb forgalma?

Próbáljanak a prospektus küldözgetésnél túllépni a megyei művelődési házakkal közösen egy egész éves tervet összeállítani és e terv szerint pontosan megküldeni a filmeket.

Horváth János

Selejtmunka

Ha w*i még ágyban volt ezt a szombati kora reggelei a Kossuth utca 1- ben, bi-nyára fordult egyet álmába amikor a lépcsőház ffiő ablaka hatalmas robaj j lezuhant a kövezetre

Moshatom, szerencsés esős >lt. Igazi az ablak- üwegsgy „kicsit” összetört, de j keret egy darabban

maradt. S ami fontos; egy ember sem volt alatta.

Nagy szerencse.

Nézem az ablakkeretet. Már rég megérett a szaltóra. Se sarokpánt, se zár nincs rajta, csak egy mellé csavart facsavar és egy szintén rossz helyre ütött szeg. Csoda, hogy eddig is kitartott.

Igazi selejtmunka™

Tóth Árpád

Fontos politikai feladat

a tsz-szővetségek megalakítása

Beszélgetés Gulyás Jánossal, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályvezetőjével

M ierme/ő&ző vetkezeti mozgalom új hajtása

Mint arról hírt adtunk, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Végrehajtó Bizottsága június 27-i ülésén megtárgyalta a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségeinek megalakulásával kapcsolatos feladatokat. Erről beszélgettünk Gulyás Jánossal, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével.

KÉRDÉS: Mi a célja a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségeinek?

VÁLASZ: A Termelőszövetkezetek Területi Szövetségeinek létrehozása, amelyek megalakításán most fáradozunk, folytatása annak a munkának, amelyet a párt IX. kongresszusának határozata alapján a termelőszövetkezetek I. kongresz- szusára való készülődéssel elkezdtünk. Mint ismeretes áprilisban ülésezett a tsz- kongresszus, mely megválasztotta az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot és állást foglalt a Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségeinek létrehozásában.

— E társadalmi, képviseleti szervek életrehívásával az a cél, hogy segítségükkel még tovább erősítsük a tsz-demokráciát, szorosabb

Mi hát a titka?

A munkahelyi vezetők népszerűségi meggondolásból nem mindig differenciáltak a munkások között . •. s ez káros volt a dolgozók hangulatára...” Részlet a megyei pártbizottságnak az építőipar helyzetével kapcsolatos megállapításaiból.- Még szerencse. hogy é/tt a villainy a lépcsőház- bi, s láttam az emelkedő la árnyékát a falon. „

leszegi József művezető rg most is izgalomban in, ha csak eszébe jut az et. Úgy három éve történt, len, karácsony előtt az szaki Alközpont „B” jelű ihleténél. Az egyik beosz- >tt dolgozó részegen jelent íeg a munkahelyen s folyatta az ivást napközben is , restiben, majd egy rokon- éle emberrel tért vissza, aludni a befütött felvonulási épületbe. Reszegi műve- •zetőnél ekkor betelt a pohár, figyelmeztette a fiatal dolgozóját: hagyja el az építkezést, ő pedig hiányzásként bejegyzi a naplóba. Vita. szóváltás, civódás kerekedett, mire a művezető rendőrt hívott. Az ittas fiatalember és társa ekkor eltávozott

— Visszatért később az én emberem és akkor történt a kísérlete. Balta is volt nála. szerencsére, idejében ész. revettem. Meggondoltad te ezt jól? — kérdeztem a fiatalembert, miután leszereltem. Ekkor észbe kapott, sírra, könyörögni kezdett, hogy így drága Józsi bácsi,

. meg úgy főnök ne csináljak belőle ügyet, hiszen neki csal álja, felesége van. Én leider talán nincs? — kiál- fcytfan vissza. Mondja, maga nit tett volna az én helyimben?

Ez a kérdést Reszegi mű- vezeő nekem, az újságírónak szánta, megtoldva, tehát in miként képzelem el enn« a történetnek a végét. Pillanatnyi zavarom után

— Bizonyára jelentettem volna az esetet a felsőbb helye. Talán kérem, bocsássák el vagy helyezzék máshová, mert nem tudok vele együtt dolgozni. Vagy bíróságra adom az ügyet...

.leszegi: Másként alakult. A fiatalember kijózanodott munkába állt. úgy igyekezett, mintha tíz keze volna. Híwje el, ma az egyik legjobb munkás. A mulasztást beírtam, de azután vártam.

Hát így alakult az én „liberalizmusom”™

Ötvenhárom éves Reszegi József, megszakítással 21 éve van a megyei építőknél, hét éve művezető. Építette, mint ács, majd vasbeton- szerelő Nyíregyházán az állomást, a kertészeti technikumot, az almatárolót, a Petőfi téri kockaházakat, az Északi Alközpontban 17 nagyblokkos tömböt fél. ezernél több lakást, a tanyai kollégiumot, s most a város szívében a Kossuth téri „ABC” áruház készítését irányítja. Rengeteg emberrel dolgozott együtt, sokkal volt dolga, mint vezetőnek.

Az a jó művezető, aki érti a szakmáját tud szervezni, törődni az embereivel. Mindez együtt adja a legfontosabbat. a kiérdemelt tekintélyt. Én mindig ilyen szeretnék lenni, maradni.

Hogy tisztábban lássuk, mindjárt két példát említ. Valamikor ő is fenekére nézett gyakrabban a pohárnak, ami nem ritka az építőknél, hiszen erős munkán vannak. Ma is megissza minden nap a háromdeci borát, mert kevés a gyomorsava. (Utóbb nyolc hónapig feküdt a kórházban, gyomorfekéllyel operálták átesett a klinikai halálon, utóbb tudta meg, hogy az egyik brigádjánál már koszorúra akartak gyűjteni.)

— Nemcsak az egészségem, hanem a beosztásom miatt is meg kell gondolnom az asztalozást. Nem arról van szó, hogy sose térek be fizetéskor munkatársaimmal egy pohárnyi italra, de ha mindig betérnék, s engedném, hogy fizessenek másnap ez visszaütne, csak legyintenének az utasításaimra, a fejem tetején táncolnának.

A másik példa. Nagy Andris, a vasbetonszerelők brigádvezetője az ő egyik legkedvesebb tanítványa.

— Úgy érti a szakmát, hogy én sem különben, sokat adok a véleményére. — Jön a múltkor és mondja, Józsi bácsi, csorba esett a technológiai sorrenden. Kicsit összekapódott a gyomrom mert a munka menete kívánta, úgy, ahogy csináltuk. Vitán felül igaza volt az én tanítványomnak, de ő csak a maga területét látja, nekem az egész építkezést kell figyelnem. Most kiabáljak rá, oktassam ki? Szépen elmondtam mindent, „megmagyaráztam a bizonyítványomat” s ő megértette, hogy nem lehetett másképpen.

Barnára sült bőrű, félmeztelen ember lép a helyiségbe, ahol beszélgetünk, tüzel a tekintete:

— Józsi bácsi, ki kell hívni Szilágyit, a műszaki ellenőrt, csináljon valamit, terveztesse át az egészet, mert tizenhatos vasat írnak elő a gerenda alá, nem fér oda még a nyolcas sem. Hívja ki, intézkedjenek, mert én nem tudom, mit csinálok velük...!

Megy Józsi bácsi, kis idő után tér vissza:

— Látja, ahány ember, annyi féle. Ö is aki most itt kiabált, rendes, szorgalmas ember, aranyat ér a keze, csakhát lobbanékonyabb a kelleténél. Ha most visszaordítottam volna neki, megvan a baj, áll a munka.

És már mondja is tovább: az ujjunk sem egyforma, ezt jó tudni a művezetőnek, meg azt is. hogy szeretet- ben. a tiszteletben az egyforma emberek közé nem szabad korlátot állítani.

— Ezek szerint senkivel szemben sem alkalmazná a példás fenyítést, a jelentést a központnak.

— Erről nincs szó. Ha már érezném, hogy kevés vagyok, segítségért sietnék. És én ezt nem tartanám szegénységi bizonyítványnak, bár a művezető tekintélyéhez az is hozzá tartozik, hogy minden pitli ügygyei nem kopog a központban.

Jól halad a munka az „ABC”-nél. ahol korábban irányított, ott sem volt különösebb probléma. Mi hát a titka? — faggatnám a művezetés kulisszatitkairól. De ő csak széttárja a kezét, hogy neki semmiféle titka sincs. Van amikor fel kell emelni a hangot, s megértetni az emberekkel, hogy milliókat bíztak rájuk, rengetegért felelősek, s hogy a kollektíva nem tűrheti egykét ember linkségét. Máskor meg a hallgatás mond a legtöbbet. Ennyi minden.

— S talán még az, hogy az ember csak annyi fegyelmet tiszteletet várjon a beosztottjától, amennyit maga

is a<*- . . _.

Angyal Sándor

termelési, értékesítési, beszerzési kapcsolatok alakuljanak ki a tsz-ek között. A szövetségekbe tömörült tsz- ek nagyobb anyagi és szellemi erővel rendelkeznek, s ezeket koncentrálva olyan nagy feladatok végrehajtására képesek, amelyeket kü- lön-külön a tsz-ek képtelenek lettek volna megoldaná.

KÉRDÉS: Mi lesz a területi szövetségek feladata, milyen a szervezeti felépítésűk?

VÁLASZ: A Termelőszövetkezetek Területi Szövetségei sajátos gazdasági központok és érdekvédelmi szervezetek, melyek választott testületekként működnek és bizonyos létszámú függetlenített apparátussal rendelkeznek. Feladatuk és működésük rendjét a megyei tanács által jóváhagyott alapszabályban maguk a tsz-ek állapítják meg.

— Alapvető célja és feladata e szövetségeknek, hogy a népgazdaság érdekeivel összhangban elősegítsék a tsz-ek még hatékonyabb együttműködését és érdek- védelmüket biztosítsák. Előmozdítsák a tsz-ek vállalat- szerű gazdálkodását, a szövetkezeti parasztság aktivizálódásának növekedését és végső soron erősítsék a munkás—paraszt szövetséget.

— Ezek a szövetségek olyan feladatokat látnak el, amelyekkel szövetkezeteik megbízzák, illetve amelyek a közgyűlés és a választott szervek határozataiból erednek. így többek között megvitatják a tsz-ek üzemi terveiből és a népgazdaság igényeiből adódó feladatokat, ezek megoldására, összehangolására javaslatokat dolgoznak ki a tsz-ek részére. Ajánlásokat tesznek a tsz- eknek arra, hogy mit, milyen nagyságrendben érdemes az adott közös gazdaságban termelni. Tájékoztatják a tsz-eket az értékesítés és beszerzés lehetőségeiről, feltételeiről, a várható árakról, a minőségi követelményekről, a piaci lehetőségekről.

— Szervezhetnek szakmai tanfolyamokat és tapasztalatcseréket, közreműködhetnek szaktanácsadásban és a szakmunkásképzésben is. Szervezik és támogatják a társadalmi szervek segítségével a szocialista munkaversenyt és a szocialista brigádmozgalmat a tsz-ekben.

— A szövetségek a közös gazdaságok erősítése érdekében javaslatokat tehetnek a jobb munkaszervezetek kialakítására, ösztönzőbb munkadíjazásra, valamint a termelési specializáció lehetőségeire, s a természeti és közgazdasági adottságok figyelembe vételével a megfelelő vetésszerkezetek kialakítására.

— Ezek mellett segíthetik a tsz-ek közép és hosszú távú terveinek elkészítését. S természetes, hogy a tsz-ek megbízatásai alapján egyéb feladatokat is elláthatnak.

— Világosan kell azonban látni, hogy a tsz-szovetségek a szövetkezetek felügyeletével, saját vállalatok alapításával nem foglalkozhatnak. Tehát nem jogi személyek, nem hatósági, közigazgatási szervezetek, s ilyen feladatokat nem vállalhatnak magukra.

— A szövetségek legfőbb

szerve a bennük reszt vevő tsz-ek küldötteiből álló küldöttgyűlés. A szövetség ügyintéző szerve az elnökség, melyet a közgyűlés választ 4 évre. A szövetség vezetője, törvényes képviselője az elnök. A tsz-szövetség operatív feladatait a szövetség függetlenített tisztségviselői végzik. „ ,

— Az látszik célszerűnek, hogy egy-egy szövetségnek a megalakulásakor a függetlenített létszáma 8—12 főből álljon. Törekedni kell arra, hogy a tájjellegnek megfelelően működő szövetségekben az ott termelt kultúrákhoz értő, a tsz-ek által elismert szakemberek kerüljenek a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségeibe. Sajátosságaiknak megfelelően különböző osztályokat alakíthatnak, de egyik sem nélkülözheti a termelés fejlesztésével, az áruforgalommal és a jogvédelemmel kapcsolatos sokoldalú tevékenységet. A szövetségek fenntartási költségeit a bennük részt vevő tsz-ek közösen viselik. Legmegfelelőbbnek tűnik az, hogy ehhez a tsz-ek részben az ösz- szes művelésbe vont földterületük, részben a bruttó termelési értékük után járuljanak hozzá.

Idei út és hídprogram

Az idén a KPM Nyíregyházi Közúti Üzemi Vállalat több, mint 10 kilométer hosszúságban épített a közös gazdaságoknak bekötő utat. Elkészült a nyírbogáti Rákóczi Tsz, a vajai Béke Tsz, a gemzsei Uj Élet Tsz, a balsai Petőfi Tsz és a nyírkátai Rákóczi Tsz bekötő útja, amelyek segítséget nyújtanak a betakarításhoz. Július elején kerül átadásra a nyírj ákói Kossuth Tsz részére épült bekötő út 800 ezer forintos beruházással.

A második fél évben újabb tsz bekötő utakat építenek. Elkészül a tiszavas- vári Haladás, a gacsályi Dózsa, a kömörői Uj Élet, a szamosszegi Dózsa, a kis- várdai Rákóczi és még több tsz részére a bekötő út. Az elkövetkező hat hónapban összesen 45 millió forint értékben végez munkát a KPM Közúti Üzemi Vállalat, épít köz- és tanácsi utakat valamint hidakat is.

Ebben az évben kilenc kisebb, nagyobb híd átadásara kerül sor, melynek

többségét a második fél évben építik. Befejezés előtt áll a nagyecsedi, urai és a kisnaményi hidak építése, most készült a 4-es számú főközlekedési úton egy újabb hid Ujfehértónál, de épül már a nagyszekerest híd is. Ezek mellett Nyíregyházán a Színház utcán és az Arany János utcán is ők építik a hidat.

KÉRDÉS: Hol és mikor alakulnak meg a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségei?

VÁLASZ: A területi tsz- szövetségek gazdasági körzetenként alakulnak meg. És ennek figyelembe vételével lettek kialakítva megyénkben a három tsz-szö- * vétségnek a határai és székhelyei. Legcélszerűbb az, hogy a szatmári-beregi részen gazdálkodó tsz-ek a „Szatmár—Beregi Termelőszövetkezeti Szövetségbe”, a Nyírség tájegységében működők a „Nyírségi Területi Termelőszövetkezeti Szövetségbe”, míg a kisvárdai, nyíregyházi járások Tisza menti községei valamint a tiszalöki járás és Nyíregyháza közös gazdaságai a „Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez” csatlakozzanak.

— Az a javaslatunk, hogy az azonos talajú, profilú é« adottságú tsz-ek lehetőleg egy területi tsz-szövetséghez csatlakozzanak. Ne a központoktól való távolság vagy közelség legyen a döntő az elhatározásuknál.

— A napokban alakulnak meg a területi előkészítő bizottságok és megkezdik a területi tsz-szövetségek munkájával, megalakításával kapcsolatos feladatok kidolgozását. A területi tsz-szövetségek alapszabály-tervezetét a területi előkészítő bizottságok még júliusban eljuttatják valamennyi tsz- nek megvitatás céljából. Az a helyes, ha az alapszabálytervezet alapgondolatait, a szövetségek munkájával kapcsolatos elgondolásokat a csatlakozó küldöttgyűlések előtt (ezeket augusztusban, és szeptemberben tartják) tudomására hozzák a tsz- tagságnak azért, hogy alkalmuk és idejük legyen még a döntés előtt alaposan megismerni.

— E nagy jelentőségű munkában elengedhetetlenül szükséges a tsz-tagság véleményének a meghallgatása, hiszen fontos kérdések eldöntéséről van szó, s csak így érezheti igazán magáénak a szövetkezeti parasztság az általa létrehozott területi termelőszövetkezeti szövetségeket. Azt tapasztal, juk, hogy a tsz-ekben nagy az érdeklődés a szövetségek létrehozása iránt és várakozással tekintenek megalakulásuk elé.

— Pártbizottságunk a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségeinek megalakítását egyik legfontosabb időszerű politikai feladatnak tekinti és minden segítséget, támogatást megad ahhoz, hogy a tsz-mozgakHn- nak ez az új hajtása jó magágyba kerüljön és eredményesen szolgálja a közös gazdaságok megerősödését népünk és parasztságun? életszínvonalának további emelését.

Farkas Kálmán

A nemzetközi szövetkezeti nap ünnepsége megyénkben

Negyvenöt esztendeje annak, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége ünneppé nyilvánította július első szombatját. Azóta esztendőről esztendőre a világ minden részén milliók ünnepük a nemzetközi szövetkezeti napot A mozgalom nagy ünnepe történelmet idéz. Emlékeztet mindenekelőtt arra a 28 roccda- •lei szövőmunkásra, akik felkarolták és elindították a szövetkezés ügyét — 123 évvel ezelőtt.

A nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségét szombaton délelőtt tartották Fehérgyarmaton a pártszékházban. Részt vettek rajta a járás párt- és tanácsi vezetők, a járás KISZ- einek, földmüvesszövetke- zeteinek, termelőszövetkezeteinek vezetői és tagjai.