Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

T ervszerűbb kereskedelemfejlesztést -Nyíregyházán! A Duna mellé települ az első magyar atomerőmű Az ország villamosenergia~szükségletének 16 százalékát fedezi tevék őta megoldatlan kérdések sorát rejti magá­ban a város kereskedelme. Nyíregyháza eléggé szűkös örökséget kapott a múlttól, üzletei zömmel nélkülöztek mindent* amj a mai igé­nyeknek megfelelne. Ezen­felül veszített még ezekből az üzletekből is. amikor a korábbi építkezések egysze­rűen „megfeledkeztek”, hogy járulékként üzlethelyisége­ket is adjanak a lakosság­nak. Igaz, hogy az utóbbi években sokast javult a ke­reskedelem kulturáltsága, néhány kitűnő üzlet is nyílt, mint például a Csemege­bolt, a háztartási bolt, az új könyvesbolt, vagy a na­pokban átadott Jakberende­zési áruház. Mégis »így tű­nik, tervszerűbb fejlesztés­sel jóval előrébb járhatnánk mar. Festék, papírellátás Ezekkel kapcsolatos kér­déseket tettünk fel Fodor Andornak, a megyei tamacs vb kereskedelmi osztályve­zetőjének. Egyes kérdéseink arra vonatkoztak, hogy miért foglalják el a város szívében a nagy helyisége- két azok a boltok, amelyek másutt, vagy egyszerűbb kö­rülmények között is működ­hetnének, így például két nagy háztartási bolt, papír­bolt raktárak stb, amikor a kenyér bőit péLdául egész­ségtelenül zsúfolt, a meleg hentesáruból tot pedig ide- oda helyezhetik, szintén szű­kös helyen, és nincs olyan hely, ahol reggelizni lehet­ne, a tejivókon kívül. A választod! világos, hogy a háztartási bolt központi he­lyen való elhelyezését a ke_ reskedetam osztály fontos­nak tartja, a másik, iroda­házi háztartási és festéküz­letet annak idején pedig tűzrendészet!, egészségügyi okokból kellett _ régi,_ kis helyiségéből átköltöztetni. Ugyancsak indokol ínak tart­ják a három papírbolt üze­melését. mivél a Széchenyi utcai közületi bolt is_ szolgái ki magámmegrendelőket. A válasz szerint a városban régen hét papírbolt volt, most három, holott az is­kolások, a tanulók száma megsokszorozódott. A me­leg hentesáruboltra az el­képzelés az. hogy a Zrínyi Hona utcai gyermekruháza­ti bolt helyére költözik, amely pedig nagyobb helyi­ségbe, a Bethlen utca sar­ki ruházati ktsz helyére ke­rül, ha a ktsz kiköltözik Kótaji utcai üzemházába. Azt még bővíteni kell. A válasszal nem érthe­tünk egyet minden vonat­kozásában. Mert kétségte­len, hogy a háztartási bolt is fontos, robbanóanyagok­kal dolgoznak, stb. De miért kell kettő is, nagy portállal a város szivébe? A papír­boltok egyike, a közületi, nem foglalhat-e helyet a város más pontján? Az is­kolások nemcsak a város szívében laknak. A mel.eg hentesárubolt átköltözésével kapcsolatban pedig felvető­dik a kérdés: ha gyermek- ruházati boltnak kicsi a je­lenlegi, elég lesz ennek a népszerű üzletnek, amelyből ez az egy van a városban? És a vásárló érdeke ? A beszélgetés során Fo­dor Andor osztályvezető ki­fejtette álláspontját, hogy a Széchenyi utcai papírbolt helyiségét átadnák a föld­művesszövetkezetnek. hogy korábbi terv szerint oda va­lamilyen húsáruboltot léte­sítsenek, de helyette más helyiséget nem tud felaján­lani az fmsz, hiszen a vá­rosban bolthálózata nincsen. A tanácsi kereskedelmi vál­lalatoknak pedig jórészt maguknak kell saját fejlesz­tésükről gondoskodniuk, a megyei tanácsnak erre vaj­mi szűkös a kerete. Az üz­let átadásától való húzódo- zás így tehát érthető, ha a tanácsi kereskedelmi válla­latok érdekeit tekintjük. De a vásárlót bizony ez a szem. pont nem érdekli, a vásár­lónak mindegy, milyen üz­let az. ahol megveheti ami­re szüksége van. És való­ban, kell három papírbolt egy városnak: még több is. De vannak új lakótelepek, új helyiségek. Vigyék ki oda ezt a papírboltot És legalább ilyen gonddal vetődik fel a cukrászdák helyzete, az éttermekről nem is beszélve. Színvonal alatt M5 ezekkel a helyzet Nos. ismeretes: kevés a presszó, cukrászda, ezek is inkább kocsmák, kevés és egész­ségügyileg is kifogásolható az étterem. Ezen a téren a város színvonala megdöb­bentően alacsony. A keres­kedelmi osztály ugyan pró­bálkozott például a Sza- bolcs-étterem bővítésével. Létesítettek cukrászati ter­melőüzemet. hideg konyhai üzemet stb, amelyek kétség, télén megjavították az ellá­tás színvonalát, de a lénye­gen nem tudtak változtat­ni azzal sem hogy a Béke cukrászdát a jelenleg is­mert formájára alakították. A kereskedelmi osztály sze­rint új cukrászdákkal lehet csak segíteni a helyzeten, és az új városrészeken ilye­neket építettek és építenek is. A város régi helyiségei nem alkalmasak ilyenek nyitására, mert közmű, rak­tárhelyiség. stb. hiányzik. Meg kell azonban állapíta­ni, hogy a sokfajta költöz­tetés, toldozás-foldozás nyil­ván hatalmas pénzeket emésztett fel az évek alatt, amelyekből juthatott volna e kérdések egyikének meg­oldására is. Egyik érdek a másik előtt A helyzeten lényegesen javítani fog az új szálló létesítése, amely a jelenlegi éjjel-nappali gyógyszertár és a játékbolt helyére ke­rül. Ennek földszintjén két­százszemélyes étterem, és százszemélyes presszó nyí­lik. A víztorony környékére is terveznek vendéglő­presszót, egy kis ABC-áru- házzal együtt. A baj csak az, hogy ezek nagyrészt az új lakótelepeken születnek, és kevéssé érintik a ^bel­várost”, amelynek forgalma ezután sem csökken, sőt, a lakosság szaporodásával, a jobb közlekedéssel még nö­vekszik is. Persze, ha jobban körül­pillantunk a belváros üz­letein nyilván akad, ame­lyet kevésbé fontosnak ítél­ve, a városszéli új negye­dekben lehetne elhelyezni, s helyükben fontosabb üzletet létesíteni. Mert bármennyi­re is szép például az a tö­rekvés, hogy az órajavító kisebb fajta üzeme a város- központban legyen, nem egészen helyeselhető, ami­kor a kenyérboltban egy­mást tapossák az emberek. Mert az órája az embernek legfeljebb évente romlik el, de a kenyérboltra naponta szükség van. És ugyancsak szép hogy a megnyílt lak- berendezési áruház mellett a bútorbolt fenn akarja tar­tani régi helyét is, hogy ott konyhabútor bemutató le­gyen, de a reggeli sorállás következtében nem minden­ki tud állva reggelizni a tejboltban, s ennek nincsen helye. És itt kell említeni azt is, hogy bizonyos — és érthető — féltés van a ta­nácsi kereskedelmi vállala­tok helyisége iránt, sajnos, még az esetben is amikor ennek a lakossági érdek el­lentmond. Történt, hogy az Országos Csemege Vállalat kérte az Északi Alközpont­ban épülő ABC-üzletet a tanácstól, azzal, hogy he­lyette hasonló értékű üzle­tet épít és ad át a tanács­nak. A kereskedelmi osztály nem adta át az áruházat, abból a meggondolásból, hogy az Élelmiszer Kisker. Vállalatnak is jól jön majd az új gazdasági mechaniz­musban a nyilvánvaló jó jövedelem, hiszen a válla­latnak kell eltartani fejlesz­teni önmagát. Csakhogy. A kisker nyert egy jól jö­vedelmező üzletet, de a vá­ros, Nyíregyháza, szegé­nyebb lett egy üzlettel, amit a Csemege épített volna. A kiskereskedelmi vállalat ér­dekét nem sza ba d az egész város érdeke fölé helyezni, csak azért, mert „saját” vállalat Nem kell félni a konkurrenciától Másrészt valóban érthető a helyiségek iránti ragasz­kodás, mert üzleteink két­ségtelenül zsúfoltak. 1980- ra országos adatok szerint a kiskereskedelmi forgal­mat úgy tervezik, hogy négyzetméterenként (az üz­letre vonatkozik) hetvenezer forint lesz, A mi üzleteink­ben már tavaly 85 ezer fo­rint jutott egy négyzetmé­terre. Azonban mégsem en­gedhető meg, hogy ne le­gyen nagyobb tervszerűség az üzletek hálózatának ren­dezésében. Egy korábbi rendelkezés értelmében a földműves­szövetkezet csak vidéken, városban nem árusíthatott. Ezt már feloldották. Ezért vállalkozik az fmsz a piac­téri ABC-áruház és vásár­csarnok vendéglátóipari kombinát építésére. Meg kell jegyezni, hogy ezeket az építkezéseket már korábban a megyei pártbizottság szor­galmazta. Ennek ellenére bizonyos elzárkózás van a tanácsi kereskedelem részé­ről a szövetkezeti kereske­delem iránt. Például ami­kor húsboltot kért a szövet­kezet hogy hozzájáruljon a város jobb húsellátásához, csak huza-vona után kapta meg a Bethlen utcai helyi­séget. Ez máris kicsinek bi­zonyult. És ez a hús plusz­ként járul a családok ellá- tásáhozi. Kevés a húsbolt? Nem, inkább az áruval van baj és ehhez pótol a föld­művesszövetkezet. A huza­vona tehát lényegében a lakosság ellátásának javítá­sát gátolta. Arról is kell azonban beszélni, hogy re­méljük élnek majd a föld­művesszövetkezetek a lehe­tőséggel. s más üzleteket is létesítenek, illetve építenek. Ha összevetjük a „külső” nem tanácsi építkezéseket, nem kapunk valami nagy eredményt. Ezeket is szor­galmazni volna helyes, nem félve az új gazdasági mechanizmus adta „konkur- rálástól”, Mert kétségtelen, hogy effajta félelem is van a tanácsi kereskedelem ré­széről, de a kereskedelmi osztálynak nemcsak a ta­nácsi kereskedelmet kell képviselnie! Hanem az egész lakosság érdekét A távlati fejlesztési terv — reméljük jó Kétségtelen, mélyről in­dult a város kereskedelme, s ma már szép üzletsorokig jutott. De hány költözés, alakítgatás, költséges kísér­let után! És hogy a keres­kedelem néhány területe mostohán háttérbe szorult s gyökeres változás csak most kezd következni (pl. négy ABC-áruház is épül) ez nemcsak a, kereskedelmi osztály számlájára Írandó. De azért elsősorban ide. Hosszú évek óta sürgette a pártbizottság a kereskedelmi osztályt, hogy készítsen megfelelő tervet a kereske­delemfejlesztésre, s ne csak kapkodva ötletszerűen nyúl­janak a hálózatfejlesztés­hez. Ez csak most fog meg­valósulni. Megrendelték a távlai hálózatfejlesztési tervet a belkereskedelem üzemszervezési intézeténél. Év végére ez valószínűleg elkészül. Nyilván a terv hiányának is része van abban, hogy lassan és költ­ségesen alakult a város üz­lethálózata. De ebben azért sok más szerv is hibás. Nem tekintették a kereskedelmet fontos kérdésnek. Mint ahogy a kiskereskedelmi vállalatoknál és a vendéglá­tónál sem tartják fontosnak sokan, ami számos helyen a kiszolgálás lazaságában vagy éppen a hiányzó tisztaság­ban jelentkezik. Pedig, hogy mennyire fon­tos a lakosság alapvető szükségleteinek jó biztosítá­sa, azt végeredményben mindenki, a vásárló és a ti vendég tudja. Sipkay Barna A világ energiafogyasztá­sa a század végére — óva­tos becslések szerint is — megnégyszereződik. Ezért van óriási jelentősége az új energiaforrásnak, az atom­energiának. Az atomerőművi reaktorok a technika töké­letesedésével ma már gaz­daságosabban termelik az energiát, mint a szénre, vagy a szénhidrogénre ala­pozott erőművek. Ilyen körülmények közt rendkívüli jelentősége van az egész magyar népgazda­ság számára annak az egyez­ménynek, amelynek alapján a Szovjetunió segítségé­vel nagy teljesítményű atomerőművet létesíte­nek Magyarországon. 800 megawattos atomerő­mű épül hazánkban: a mintegy 8 milliárd forint ér­tékű páratlan beruházás előkészítő munkálatai már javában folynak; a terveken közösen dol­goznak szovjet és ma­gyar szakemberek. Az elmúlt hónapokban 16 telepítési javaslatot vizsgál­tak meg a legkülönbözőbb szempontból. Az atomerő­műnek óránként 200 000 Az országos nőtanács és a megye párt- és több tö­megszervezete képviselői­ből álló brigád vizsgálta a nők helyzetét Szabolcs- Szatmár tsz-eiben, különös tekintettel a termelőszövet­kezeti nőbizottságok tevé­kenységére. A falun élő nők munká­ja nélkülözhetetlenné vált, méltán vívták ki megbecsü­lésüket A tsz-ek vezetőségé­ben 600 nő vesz részt. Vi­szont a különböző bizottsá­gokban még kevesen van­nak, főleg a háztáji bizott­ságokba nem szívesen vá­lasztják be a nőket. A legtöbb nő a növény- termesztésben, konyhakerté­szetben, állattenyésztésben dolgozik megyénkben. Kez­deményezői voltak és azok ma is a szocialista brigád­mozgalomnak. Tiszanagyfa- luban ma is csak a nők ver­senyeznek. Mind éberebb őrei a közös vagyon védel­mének, a jobb, emberibb magatartás formálásának. Például a nyíregyházi Ság- vári Tsz-ben — amely egyébként nagyon jól gaz­dálkodik — a nők javasla­tára vezették be, hogy aki italosán jelenik meg közös munkára és magatartásával kárt okoz, prémiumából 20, sőt 50 százalék levonást esz­közöljenek; de kizárási ok is lehet az italozás. C sütörtök estefelé a nyíregyházi VtaseLlá. tóban. Az egyik asztalnál korosabb férfi, csaknem biz­tosan a feleségével és a ne­vető férfi. Az nagyon nevet. És ahogy hallgatja az idő­sebbet, aki magabiztosan magyaráz: „Tudod apukám, erre mondtam neki, hogy no, de kartárskám...” — a fiatal férfi ettől még job­ban nevet. Nevet a szeme, az orra, az ajka körül a ráncok. Odaadó, tisztelettel­jes ez a nevetés. Pedig már túl t>an azon a nagyon neve­tős koron, ö is van vagy 35 éves. De ő húszévesen úgy köbméter vizet kell biztosí­tani a kondenzátorok hűté­séhez, de ügyelni kell pél­dául arra is, hogy az erő­mű három kilométeres kör­zete a „senki földje legyen”, ott ne legyen lakóház, vagy értékes mezőgazdasági terü­let, s hogy az atomerőmű telepítése beilleszkedjék az iparosítási tervekbe is. Mindezek figyelembe vételé, vei úgy döntöttek, hogy az erőmű a Duna mentén, elő­reláthatólag Tolna megyé­ben épül majd fel. Legké­sőbb 1975 végén termel az első 400 megawattos egység, majd néhány hónap múlva belép a termelésbe iker test­vére is. A világon egyébként jelenleg sehol sincs ilyen nagy teljesítményű — 800 megawattos — atomerőmű, de 1975-ben már természe­tesen másutt is lesz hasonló. Első atomerőmüvünknek négy turbógépegysége lesz, egyenként 200 megawattos teljesítőképességgel. Nagy előnye, hogy önszabályozása — teljesítménynövekedés esetén — kipróbált és meg­bízható. Jól tűri a hálózati Általában a nők a mun­ka jogán igénylik, hogy egyenlő félként bánjanak velük, ismerjék el munká­jukat és ennek alapján a férfiakkal egyenlő jogukat. A nőbizottságok tagjai leg­több esetben részt vesznek a tsz-ek vezetőségi ülésein, ott vitáznak, ismertetik a nők részéről kívánt javasla­tokat, napirenden tartják a feladatokat. A gyengébb szövetkezetekben a nőbi­zottságok tevékenysége in­kább a munkára való moz­gósításra irányul, a gazda­gabbakban pedig a minőség javítására. A tsz-ben általában nem állnak ellen, hogy a veze­tőségbe nő kerüljön, de nem is igen bátorítják őket. Nehéz a gyermekek meg­felelő elhelyezése a nagy nyári munkák idején. Nagy gond a megyében, hogy a nyári gyermekintézmények fenntartásához a tsz-ek nem mindenütt járulnak hozzá. A tiszavasvári Petőfi Tsz- nél is gond a gyermekek napköziben való elhelyezése, a tsz nem ad semmi segít­séget. S ugyanott egy gyen­gébb tsz, a Rákóczi, hozzá­járulást ad a területén mű­ködő napközi fenntartásá­hoz. Megoldatlan a tsz-efcben a nők téli foglalkoztatása. Általános vélemény ala­kult ki arról, hogy a járási nevet, mint akinek minde­ne ettől függ, hogy most hogyan nevet. Az idősebb időnként le­ereszkedően a vállára üt, egyrészt aláhúzza szellemes szavait, másrészt karmesteri jelt ad az újabb, még na­gyobb nevetésre. Most egy óriási nagyot csap rá. For­tissimo! Most meséli azt, hogy az ő felettesének ho­gyan olvasott be valamilyen ügy kapcsán. A fiatalember, aki már nem is olyan fiatal, ko­losszálisán nevet. Már a nyakkendője. a füle, a haja és a keze is nevet. S a ne­íngadozásokat, könnyen al­kalmazkodik a változó ener­giaigényekhez. A tökéletes biztonságot bizonyítja egyébként az is, hogy ilyen reaktor dolgozik immár ki­lenc éve a Lenin atom jégtö­rőhajón is, aho] pedig — érthetően — nincs nagy le­hetősége a hajó személyze­tének, hogy messze elkerül­je a reaktort. Jó előre megszervezik a reaktorok veszélyes termé­keinek ártalmatlanná téte­lét is. A hazánkban felépülő atomerőműnél nem lesz reaktorhulla­dék probléma: az erőmű úgynevezett fű­tőelemeit, a hasadási termé­kek feldusulása után a Szov­jetunióba szállítják majd, és ott, az erre a célra beren­dezett üzemben tisztítják. Az első magyar atomerő­mű építési terveit magyar és szovjet tervezők dolgoz­ták ki. Az atomenergia a holnap legolcsóbb energiaforrása. A magyar atomerőmű üzembe lépésekor hazánk villamos- energia-szükségletének mint­egy 16 százalékát fedezi. és a megyei versenybizott­ság a felajánlások puszta számbavételén túl adjon, módszereket, ismertessen tapasztalatokat. Különösen elhanyagolt probléma — állapította meg a vizsgálat —, hogy a rá­termett nők a tsz-pár (szer­vezeteknek tagjai legyenek. Van olyan termelőszövetke­zet, mint a tiszavasvári Rá­kóczi, ahol csak egy nő van a pártszervezetben. Ti- szaeszláron, ahol ugyancsak szorgalmas, lelkes munka jellemzi az asszonyokat, egyetlen nő sincs a pártta­gok sorában. Tiszabecsen két éve „párttag jelölt” egy tsz-nőtag Mutatja a ráter­mettséget, amikor a közös­ség érdekéről, a falu sorsá­ról van szó — mindenütt olt vannak a szorgalmas, be­csületes munkából élő csa­ládanyák, felnőtt lányok. Jó példa erre a mátészalkai Egyesült Erő Tsz. Törődnek azzal, hogy távoli munka­helyre a tsz-vezetőség ki­szállíttassa a tagokat Szót emelnek az ifjúság érdeké­ben. Ibrányban a nők érde­me, hogy független KlSZ-ttt- kárt tartanak s az fogja össze, szervezi, irányítja a fiatalságot. Minden remény megvan arra, hogy a brigádvizsgálat hozzájárul a megye tsz-eiben a nők helyzetének további javításához. (A. B.) vetés mögött a szemében végtelen szeretet és tiszte­let az idősebb iránt. Azután feláll a szellemes ember, akit úgy szeret ez a fiatal, és nehezen ugyan, de belenyugszik, hogy a fiatalabb fizessen. Az pe­dig, de milyen boldogan rendezi a számlát. Elbú­csúznak a nevető embertől, aki néz utánuk és amikor árnyékuk eltűnik, a kijárati ajtóban a nevetés. mint sú­lyos és nehezen elviselh- ■ álarc lassan eltűnik az ar­cáról. Lám tud komoly is lenni. Sőt komor. És valami gyűlölet villan a szemében, ahogy nézi a már nem lát­ható, eltávozott ismerősét. Hiába, társadalomban étünk. m <0. MÍ Nők a termelőszövetkezetben Vizsgálat helyzetükről, megbecsülésükről Nevető ember

Next

/
Thumbnails
Contents