Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

Európa érdeke Irta: Petho Tibor Van jó fegyverünk Az előrehaladás Európa biztonságának megteremtése irányában három alapvető elv tudomásul vételétől függ. Az első a háború utált ki­alakult európai realitások elismerése, a második a kö­zös európai érdekek szolgá­lata, a harmadik pedig az előrehaladás fokozatosságá­nak elve. Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Va- ry-j értekezlete ezen az elvi alapon javasolta a konti­nens népeinek és kormá­nyainak a szorosabb együtt­működést és az európai biztonsági rendszer létre­hozását. A realitások elis­merése azt jelenti, hogy Európát érintő minden meg-’ oldás csakis a fennálló helyzet tudomásul vételével történhet. A háborút kö­vetően kialakult új helyzet, az európai szocialista or- szagok létrejötte és az erő­viszonyok gyökeres megvál­tozása egyszer s minden­korra kudarcra ítéli azokat a politikai vagy katonai elképzeléseket, amelyek a fennálló európai helyzet megváltoztatását célozzák. A jelenlegi Európa a nemzetközi politika nyugta­lan övezete, mégpedig azért, mert az Egyesült Államok vezető körei — szövetkezve Nvugat-Németország revén. sista és militarista erőivel — nem akarják tudomásul venni a kialakult realitáso­kat. sőt azokat a nyugat­európai kormányokat is. ame­lyek józanabbul látják a helyzetet, igyekeznek visz- szatartaní a szocialista or­szágokkal történő konstruk­tiv együttműködéstől. II ven körülmények között rend­kívül nagy jelentősége van annak, hogy a Németország keleti felében létrejött Né­met Demokratikus Köztár­saság növekvő ereje és konstruktív békeoolitikáia akadályt állít a ' nyugatné­met. imperializmus tervei megvalósítására k útjába. Éppen ezért az NDK elis­merése és szuverén jogainak védelme vált az európai biztonságért, vívott ■ •> o ih j •' egyik fő feladatává. Május 14-én volt 'lí. év­fordulója a Varsói Szerző­dés aláírásának. Tizenkét esztendővel ezelőtt abban lehetett bízni, hogy a Var­sói Szerződés, létrehozása a józanság irányában befolyá­solja majd Bonnt, ráébresz­ti arra, hogy az NDK erő­szakos bekebelezésére irá­nyuló politikája megvalósít­hatatlan. E 12 esztendő azonban azt 'bizonyította, hogy az NSZK politikájában nem jött létre ilyen értelmű fejlődés, és Bonn1 továbbra is az NDK diplomáciai és politikai elszigetelésére tö­rekszik. Az európai bizton­sághoz vezető reális út te­hát ebben a helyzetben mindenekelőtt az NDK nemzeti szuverénitásának és nemzetközi tekintélyének megerősítése. Európa kül önleges érde­keinek elismerése annak tu­domásul vételét jelenti, hogy meddő és vesaélyes az Eu­rópa megosztására irányuló imperialista politika, és hogy a különböző társadalmi rendszerű országok között kifejlődik az együttműkö­dés, különösen a gazdasági és a kulturális élet terüle­tén. A különleges európai érdekek mindezentúl azt is jelentik, hogy a kontinens sorsát nem lehet alárendel­ni az Egyesült Államok po­litikai elképzeléseinek, gaz­dasági vagy katonai érde­keinek, és az európai népek sorsközösségének elimerése alapján meg keil teremteni a minden népet egyaránt érdeklő európai / biztonság rendszerét. A Karlovy Va- ry-i okmány e tekintetben külön hangsúlyozza az euró­pai kormányok tanácskozá­sát. az európai parlamentek együttműködését és a kap­csolatok felvételét minden olyan politikai és társadalmi erővel, amely objektíve haj­landó harcolni Európa biz­tonságáért. A felhívás ezért nagy súlyt helyez arra, hogy az európai munkásosztály egyetértésre jusson ebben a kérdésben. „Az európai munkások és dolgozók, a hazafi ságot a nemzetközi testvéri szolidaritással ösz- szeegyeztetve, képesek sze­repet játszani a békéért és az európai biztonságért,- kontinensünk demokráciá­jáért és társadalmi haladá­sáért vívott harcban” ál­lapítja meg a többi között a felhívás. Végűi a fokozatosság elve azt a reálpolitikai felisme­rést tükrözi, hogy a jelen­legi helyzetben nem lehet egvcsapásra. egyetlen szer­ződéssel megteremteni az össz-európai biztonság rend. szerét, hanem részmegoldá­sok, részegyezmények szük­ségesek; elsősoíban a lesze­relés területén és Európa egyes- 'regionális övezetei­ben. Számunkra különösen .j.ioiá«í»RyüÚ»4>©fc a Karlovy, . Vary-i felhívás hangsúlyo­zottan kiemelt Közép-Euró­paid a Ba'lvú»n.,, a,., elun ni tér­ség, a földközi-tengeri öve­zet és Észak-Európa fon­tosságát. A magyar külpo­litika a bennünket legköz­vetlenebbül érintő dunai térség biztonságának elő­mozdítása céljából eddig is kezdeményezően lépett fel. Nem kétséges, hogy a je­lenlegi történelmi pillanat bátorságot és leleményessé­get követel Európa népeitől. Ha a kontinens népei túl teszik magukat azon, ami elválasztja őket, akkor ha­talmas erőt hozhatnak lét­re, olyan erőt, amely dia­dalmaskodhat a háború fe­lett­Néphadseregünk vezetése jól sáfárkodik a népünk ál­tal rendelkezésére bocsátót: erőkkel és eszközökkel. Bát­ran állíthatjuk, hogy a ma­gyar történelemben először — minden tekintetben kor­szerű, ütőképes hadsereget hozott létre. Olyan hadsere­get, amely felzárkózott szö­vetségesei színvonalához és képes a ráháruló feladatok megoldására. 1 ü* függöny a levegőben Ellenségeink arra számíta­nak, hogy égy háború első­sorban a lévegőből mért csa­pásokkal kezdődne el. E cél­ból újabb és újabb légi tá­madó eszközöket hoznak lét­re. Ez határozta meg szá­munkra, hogy mindenek­előtt légterünk védelmére összpontosítsuk figyelmün­ket. Ennek első lépése a hé­zagmentes felderítés megte­remtése volt. Vadászrepülő­gépeink olyan rádiólokációs felderítő és célzóberendezé­sekkel rendelkeznek, ame­lyek a legnehezebb körül­mények között is lehetővé teszik a légiharc sikeres megvívását. A repülőgépek legfontosabb fegyverzete ma már a rakétalövedék, amely szinte teljesen kiszorította a fedélzeti géppuskát. A ra­istene” — és ha egyáltalán lehetséges egy jelmondatba sűríteni a fegyveres küzde­lem lényegét — akkor ma azt mondhatjuk, hogy a há­ború istene a rakéta. Az mindenesetre igaz, hogy szá­razföldi csapataink fő tűz- erejét a harcászati és had­műveleti rakétafegyverek ké­pezik, amelyek hagyományos és atomtöltettel egyaránt felszerelhetek. Ezek ható- távolsága a hagyományos tüzérség 10—20 kilométeres lőtávolságát messze felül­múlják, lövedékélk hatása összehasonlíthatatlanul na­gyobb, mint az egykor oly rettegett, nagy űrméretű tüzérségé volt. Programve­zérlésük nagy találati biz­tonságot. lánctalpas, önjáró alvázra szerelésük pedig gyors mozgékonyságot biz­tosít számukra. Páncélos lövészek Ha ma belépünk egy lak­tanyába, akkor mindjárt lát­juk, hogy mennyire más ez a hadsereg, mint apáink idejében, de akárcsak 10— 15 évvel ezelőtt is. Az első, amely a szemünkbe ötlik, a különböző rendeltetésű gép-, illetve harcjárművek sokasága. Eltűntek a gya­log masírozó századok, a lo­Utban az- irányii-oit páncéltörő rakéta. . kéták és repülőgépek — együttrnűködve az alacso­nyan támadó eszközök meg­semmisítésére szolgáló, nagy tűzgyorsaságú csöves légvé­delmi gépágyukkal — ké­pesek olyan áthatolhatatlan tűzfüggönyt vonni a határ­övezet elé, amely — a Var­sói Szerződés légvédelmi rendszerének keretében — nagymértékben csökkenti a légi agresszorok esélyeit A háború „istene“ Ha igaz volt hosszú ideig, hogy a „tüzérség a háború vardából gépkocsiszínek let­tek, amelyekben szerelőru­hás, bukósisakos katonák szorgoskodnak. A laktanyá­nak ez a képe a korszerű harcmező képére is utal A századok, zászlóaljak már nem gyalog, hanem páncélo­zott harcjárműveken len­dülnek támadásba és nagy gyorsasággal, manőverezve törnek előre. Gyalogos szu­ronyrohamra — amely min­den eddigi háborúban álta­lános volt és a harc leg­kritikusabb szakaszát ké­pezte — ritkán kerül sor. A korszerű harceljárásnak felel meg hadseregünk szá­razföldi csapatainak fegy­Marik Sándor: Nyíregyháza—Seremetyevó (II) A hires GUM Televízió és fagylalt, repü- lő jegyiroda és kerékpár, borses és fenyképezógep. szö­kőkút és jegygyűrű — mind­ez egy helyen a GUM-ban, E három betűt nyomtatják a csomagoló papirra, ezt hí­mezik a kiszolgálók világos­kék köpenyére, ez világit messze az épület homlokza­táról: GUM. Egy külön kis világ. Tu­lajdonképpen áruház, a né­vé is ezt jelenti: goszu- darsztvennij unyivermag — állami áruház. De nem azok­ban a méretekben, ahogy mi itt Nyíregyházán, vagy ép­pen Budapesten megszoktuk. Hatezer elárusítója van, a napi forgalma meghaladja az egymillió rubelt. A vá­sárlók száma is hatalmas: évente több mint hetven- millió vevő fordul meg a GUM-ban. És mennyi azok-, nak a száma, akiket nem jegyez a statisztika, mert a gördülőpultoknál vásárol­nak, s nem pénztárnál fi­zetnek! Vagy éppen csak né­zelődni jöttek: milyen is 1967. június 4. Moszkva legnagyobb áruhá­za. A külföldi, ha csak te­heti, eltölt itt egy órát. Az egész áruház egyetlen hatalmas emberáradat. A vásárlópultok három vo­nalban helyezkednek el — s egy-egy vonal (ó) három­száz méter hosszú. S mind- ez csak a földszint, fölötte van még kettő. Megpróbáltam sorba jár­ni. Egy jő órát jártam az osztályokat, szünet nélkül és még a földszinten sem vol­tam mindenütt. Ismerőseim mondták, ne is igyekezzek, mert több mint öt kilométer. Itt is automaták! Ha az ember megs zom jázik, bedob egy három kopejkást a leg­közelebbi „üdítő ital gyárba” — nem túlzás a kifejezés: naponta több ezer embert szolgál ki egy automatasor — s megkapja a citrom, na­rancs, vagy ananász ször­pöt De ha éppen sürgősen igazolványképre van szük­ség, percek műve az egész — a GUM — automatája azt is elkészíti. A vendég be­ül az automatában egy szék­re, bedobja a 15 kopejkást, kigyulladnak a lámpák, ex­pozíció. Néhány perc, s a külső kidobó nyílásból kive­hető a kép: 3x3, a különbö­ző szabványoknak megfelelő 9 igazolványkép. GUM-nézőben el lehet fá­radni. Ekkor jön a szökőkút. Meirt ez is van: a földszin­ten, a második vonal köze­pén vastag sugarakban öm­lik a hús víz, hogy aztán visszaperegjen a medencébe. A környék kedvelt pihenő­helye, nem is csoda, ha a szemfüles mozgóárusok kis kocsijaikkal gyakran felke­resik, fagylaltot, ajándék- tárgyakat kínálnak. Külön beszámolót érde­melnek a népviseletbe öl­töztetett babák. A sokféle nemzetiség minden repre­zentánsa itt van. így aztán nem számít ritkaságnak, hogy a ferde szemű kirgiz paraszt ukrán babát néze­get, süllyeszt csomagjába, és az sem lehetetlen, hogy a mellette nézelődő örmény­nek a litván népviselet tet­szik meg, s ebből visz haza Jerevánba. A GUM-ban ilyet is kap, nem beszélve Nyikolajról, a „szivacs ten­gerészről”, őt a külföldiek kedvelik különösképpen. Az egyik legérdekesebb látnivalót, a műszaki cikke­ket a harmadik vonal kí­nálja. Működnek a televízi­ók, antennával és anélkül, állandó a szaktanácsadós. A választékban van mindenki számára: a mini-képernyős­től a panorámásig, az egy­szerűtől a lemezjátszóval, sőt magnetofonnal, rádióval kombináltig. A technikához tartozik az is, hogy az áru­ház külön is hatalmas szel­lőztető berendezése órán­ként teljesen kicseréli az áruház levegőjét. De kell is, mert nemcsak az áruház méretei, a napi kétszázezer vásárló száma is tekintélyes. Hadműveleti, harcászati ra kéték kilövő állásban. verzete és .felszerelése. E csapatok gerincét a harcko­csicsapatok alkotják. A harc­kocsiknak a lövészcsapatok­hoz viszonyított aránya ma már elérte az általában op­timálisnak tartott arányt, minőségileg pedig a legkor­szerűbbek közé tartoznak harckocsijaink. Tűzerejűk nagy, automatikus stabilizá- torral ellátott lövegűk me­net közben is biztosítja a célzott tüzet. Páncél ozótt harcjármű- vekkel is egyre nagyobb számban rendelkezik had- A j&yalogpsból lp7, vész, majd gépkocsizó lö­vész lett és a fejlődés fo­lyamata előtŰJ-ütÓbb „pán­célos' lövésszé* -formálja. A páncélozott harcjárművek sorában ott van a hazai fej­lesztésű és gyártású páncé­lozott gépkocsi is. Ezek meg­óvják a katonát a gyalog­sági fegyverek lövedékei és a tüzérségi lövedékek repe- szei ellen, biztosan mozog­nak nehéz terepen, de még gyors sodrású folyókban is, A rakéta, amely lát Nemcsak a nagy hatású fegy­verek, harckocsik és pán­robbantó kézigránáttal, pán­céltörő rakétavetővel. Ezek. kis súlyuk ellenére, vala­mennyi típusú harckocsi páncélzatának átrobban fá­sára alkalmasak. A leghatá­sosabb és p legnagyobb lő- távolságú azonban a „látó­rakéta”. amely a vezetékes távirányítás és a rakétaha.i- tás párosításából alakult ki. A gépkocsira szerelt kilövő állványról működő páncél­törőrakétát kezelője repü­lés közben irányítja, szinte pórázon,, yezeji a célra. • ő I an jó katonánk Tovább lehetne még so­rolni a jellemző adatokat, amelyek mutatják hadsere­günk korszerűségét, ütőké­pességét. Említhetnénk a modern híradástechnikának a hadseregben alkalmazott vívmányait, a műszaki csa­patok sokat tudó gépeit, az éjjel látó eszközök nagy számát. S aki a hadsereget isme­ri, azt is tudja, hogy ezek a fegyverek jó kezekben vannak. Hivatásos és nem hivatásos katonák, fiatalsá­gunk zöme tudja, miért kap­ta kezébe e fegyvereket. Nem Harcba indul a harckocsideszant. célozott harcjárművek széles körű elterjedése jellemzi szárazföldi csapataink fej­lődését. Más lett a lövész­katona fegyverzete is. Az ismétlőpuskák helyett — egyes- és sorozatlövésre egyaránt alkalmas — auto­mata fegyverek kerültek rendszeresítésre. Nagyot fej­lődött a páncélelhárítás is. A nagy tűzerejű csöves pán­céltörő tüzérség mellett csa­pataink rendelkeznek az új típusú páncéltörő eszközök legkülönbözőbb változatai­val, mint például a páncél­agresszív szándékok, de az a szilárd elhatározottság ve­zeti őkel. hogy megvédik szocialista vívmányainkat, népünk békéjét. Tudják azt is. hogy ez nem egyedül rá­juk vár. A honvédelem az egész nép ügye. „Kicsi or­szág” vagyunk, de hazánk részese egy nagy közösség­nek, amely a leghatalma­sabb erőt képviseli a viláj gon, s ez békénk és bizton Ságunk legfőbb záloga. Kiss Jenő alezredo*

Next

/
Thumbnails
Contents