Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
A minőség emelkedő díjazása Érdekes bérezés Nyírlugoson A kezdeményezés abbamaradt, de a hatása él A Nyírlugosi Állami Gazdaságban egy érdekes bérezési kezdeményezés született. A bogáti üzemegység 97 holdas gyümölcsösében az állandó gyalog munkások vállalták, hogy munkájuk ellenében egy bizonyos havi előleget kapnak és a teljes elszámolást csak év végén, a termés mennyisége és minősége szerint kapják. Vállalták a dolgozók, hogy az előírt technológia szerint az almaszedésig minden kézi munkát elvégeznek. A szakszerűség határán belül kötetlen munkáidéban dolgozhattak. Nem kellett nekik mindennap a tíz órát letölteniük, mint a többi dolgozónak, de a gazdaság vezetői abba sem szóltak bele, ha vasárnap, vagy éjjel dolgoztak. A vállalt munkát el kellett végezniük. Ha akarták családtagjaikat is vihették. Mivel az alma minőségének megőrzése nagyrészt függ a helyes szedéstől, ezért az állandó munkások vállalták a szedők beszervezését is. Olyanokat válogattak, javasoltak felvenni alkalmi munkásnak, akiket ők ismertek. Ezzel szemben a gazdaság előírta, hogy a területen lévő minden termőfaegy- ségről 125 kilogramm alma a terv, amit 80 százalékos exportminőségben kell betakarítani. Ha ezt elérik, az év közben, havonként kifizetett 1200 forint előleg levonásával minden mázsa almáért 1,50 forintot kapnak. Ha a tervet túlteljesítik, minden terven felüli mázsáért 20 forintot kapnak, a 80 százalékon felüli exportminőségért pedig mázsánként 40 forintot. Ez a kísérlet jó eredményt hozott. A dolgozók érdekeltek voltak a minőségben, volt olyan nap, hogy 16—18 órát is dolgoztak permetezés idején. Egy- egy permetezésre három napot tervezett a gazdaság, de ők általában 2—2,5 nap alatt elvégezték. A havi munkabérük elérte a 2500 forintot, míg a többi gyümölcstermelési brigádban dolgozók 1700—1800 forintot kerestek. Ilyen eredmények után azt lehetne gondolni, hogy további brigádok is bekapcsolódtak ebbe a végtermék elszámolási rendszerbe. Nem így történt. A tavalyi hat fős brigádból ketten más területre mentek dolgozni, tehát a brigád is felbomlott, de a gazdaság részéről is volt ellenvetés. A gyümölcstermelésben a jelenlegi gépesítési fokon igazságosan nem lehet komplexbrigádot szervezni. Másrészt, akik egész évben ott dolgoznak a szedést nem tudják elvégezni, így a növénytermelésből alkalomszerűen odavezényelt gépek munkájáért és a szedőkért nehéz az állandó dolgozóknak minőségi felelősséget vállalni. Időben sem biztos, hogy mindig akkor kapják a növénytermeléstől a gépet, amikor éppen a legnagyobb szükség lenne arra. Ezek a kifogások, ezért nem szorgalmazták erre az évre a komplexbrigád alakítást. Hogy helyes-e, ezen lehetne vitatkozni. A múlt évi eredmények mellette szóltak. Nyomtalanul azért nem tűnt el a kísérlet. A tavalyi brigád prémiumfeltételeit az idén az egész gyümölcsös termelésére kiterjesztették. Elsősorban a minőségi követelményeket határozták meg részletesen, mert a gyümölcstermelésben a mennyiség az egyes dolgozóktól kevésbé függ. A fák állapota, az adott trágyák mennyisége, minősége és az időjárás — ezek a tényezők a jelentős mennységi befolyásolok — nem a dolgozóktól függnek. A minőség azonban sokkal inkább ezért a prémiumban ez jut kifejezésre. Mint a múlt évi komplexbrigádnál az idén is előírták minden gyümölcsfajnál a teljesítendő exportminőségét és attól fölfelé progresszívan díjazzák a jobb árut. A tervezett közepes termés esetén a kilenc brigád mintegy 300 000 forint célprémiumben részesülhet. Ha több lesz a termés és a minőség is javul akár félmilliót, vagy egymilliót is kaphatnak, de akkor legalább 10 millióval emelkedik a gazdaság bevétele is. A kísérleti brigád ugyan felbomlott, de hatása megmaradt, a gazdaságban, ami az idén is bizonyára több, jobb termékben és magasabb keresetben fog realizálódni. Csikós Balázs Munkások nevelték Egyik vasárnap reggel lakásán keresték Ráski Istvánt Jöjjön azonnal a gyárba, mert szombat éjjel meghibásodott az extrakciós üzemben a kompresszor. Ha nem lesz kész hétfőre 50— 60 ezer forint kár éri agyár munkásait Volt azon hegesztői, esztergályos, lakatos munka. Egyedül elvégezte. Rááldozta pihenő napját. Nem kért érte semmit Sokszor zörgették már fel éjszaka is. ö ment Élete nagy pillanatához érkezett ez a huszonkilenc esztendős munkásember május 26-án. Taggyűlésen döntöttek a Nyírbátori Növényolajgyár kommunistái, hogy felveszik soraikba. Csak néhány nap óta tagja a pártnak. Túri József egy vízszivattyú szétszerelésével baj. lódjk. Hatvanhárom éves. Negyvennyolc éve szakmunkás. 1945 óta tagja a pártnak. Esztergályos, sok fiatal nevelője. — Pistára büszkék vagyunk. Itt dolgozik velünk — mondja. — Gyerekként került közénk. Szinte minden lépéséről tudunk. Emlékszem rá. amikor Pista hozzánk jött, szinte magánszorgalomból tanult meghegeszteni, esztergálni. Felfigyeltünk rá, foglalkoztunk vele. Amikor elakadt kisegítettünk. Itt kérem ezer féle munkát kell csinálni, nem úgy mint a gyárban. s ő komoly alkatrészeket csinált. Csak úgy skicc után. Precízen esztergályozik, holott ebből még meg sincs a szakvizsgája. — Vott már úgy kérem, hogy amikor a négyes, munkavégzést jelző dudaszó után rohantak hozzánk, hogy meghibásodott a kazánházban a szivattyú, s csak egymásra néztek az emberek, no most ki maradjon éjszakára. Ez nem várhat. Felrobbanhat a kazán. Szó nélkül itt maradt velem. De hányszor. Ketten éjfélekig javítottuk. — Most kapott ő is az üzemtől lakást. A gyár építette. Én is ott lakom abban a házban a Rózsa Ferenc utcában. Együtt jövünk munkába, együtt haza. A múltkor hajnal kettőkor keltettek bennünket. Megjavítottuk a leégett motort, aztán mentünk haza. Segít Pista a feleségének is. Rohan a gyerekért a nagymamához, főz, nagy a strapája, kár hogy nem tanul, pedig egyszer már beiratkozott a gimnáziumba, de abbahagyta. De mi kérem mindenre „ráérünk”, csak magunkkal foglalkozunk ke. veset. Murányi István esztergályos is már hatvan év körül van. Vasakaratú, kommunista. Egy műhelyben dolgozik Ráski Istvánnal. A csigaprés váltószekrényét esztergálja. Itt kezdte ő is a felszabadulás után. 1945-ben lett tagja a pártnak. — Nem „sablon” fiatalember. Értéket látunk benne. Sokszor mondtam én is neki, nézd Pista, ezt az országot mi magunknak építjük. s olyan lesz, ahogyan dolgozunk. Szóval úgy érzem ő ezt éi^i. A „kicsi vagy kocsi44 ürügyén Napirenden a gyermekáldás és ami mögötte van Százötvenhattal növekedett megyénkben a szülési segélyben részesült szülőanyák száma 1967 első negyedévében a múlt esztendő hasonló időszakához képest. A társadalombiztosítási igazgatóság adatai szerint tehát máris alapja van az optimizmusnak, az utóbbi hónapok méltán népszerű családvédő intézkedései megtették a magukét. A dolog azonban csak látszólag ilyen egyszerű. Más adatok szerint Szabolcsban — az ország legszaporább megyéjében — is csökkent a születések száma. Különösebb baj persze nincs, hiszen ez az ötszázötvenezer lakosú megye adta az elmúlt évben is a természetes szaporulat mintegy ti- aen nyolc százalékát. De még itt is hangsúlyoznunk kell a gyermekáldás fontosságát, hiszen a családi örömökön kívül társadalmi ügy is a születések csökkenése, vagy növekedése: számítások szerint tízmillió forintjába kerül államunknak minden meg nem született gyermek. Ezen túl az új generáció folytatja a jövő építését. Az utóbbi évek vitája, a „Kicsi vagy kocsi" tálán most már véglegesen eldől az előbbi javára. Az egész országban örömmel vették az anyák és a leendő anyák a gyermekgondozási segélyt, a családi pótlék kiterjesztését a falura, a jövőre vonatkozó terveket — mint például a munkaidő megrövidítését stb. Látják, hogy például a gondozási segély elsősorban a kiebb fizetésű asszonyokon akar segíteni. Kádár Gézáné konzervgyári dolgozónak ez a véleménye: „Megvan a legszükségesebb, bár közel sem minden, ami kellene. Mégis a második gyerek mellett döntöttünk. Tízéves házasok vagyunk, s azt tartjuk, hogy egy gyerek nem gyerek. Hogy éppen most várjuk a kicsit, ahhoz a rendeletnek sok köze van." Említi, hogy régi munkahelyén. évekkel ezelőtt nem vették szívesen, ha beteg csecsemőjéhez kellett hazamenni. A fizetés nélküli szabadság pedig nem hozott semmi pénzt a házhoz. Táppénz, lótás-futás-kérezke- dés — ez volt a szülőanya sorsa. „Most egészen más, ez nekem nagyon jól jön.” Egy másik fiatalasszony. Sára Gyuláné azt mondja: „Még nincs lakásunk, de közben jön a gyerek. Kell, akarunk és nem fordítjuk meg a sorrendet, hogy először lakás, berendezés, kocsi, majd azután. Mert sok rá a példa, hogy esetleg aztán már nem lehef’. Ez is napjaink problémái közé tartozik a nem lehet. Dr. Zsögöny József szülész- nőgyógyész bizonyít: „A korlátlan családáldás egészségtelen társadalmi jelenség. Nem lehet a gyerek nevelését a véletlenre bízni. De el kell jutni a családalapítás igényéig is. Társadalmunk alapja a család. Az élet értelmének, örömének egyik forrása a gyermek, amely nagyon sok családot összeköt. Sajnos, — mint gyakorló szakorvos mondom — sokan nem jutnak el ennek az örömnek a megismeréséhez Nyíregyházán, a megyében. A terhességmegszakításról van szó. amely nem csökken. Megalapozott anyagi körülmények közt élők Is jönnek. Az AB elé kerülök negyven százalék" egy gyermekes, vagy gyermektelen. Figyelmeztetnem kell itt is: a művi beavatkozással óriási tétet vállal mindenki, különösen a gyermektelen. Az eddigi tapasztalatok nagyon komolyan figyelmeztetnek. az ilyennek macát alávető esetleg sohasem ismeri meg többé az élet örömét.” Ide tartozik: nagv szükség van a felvilágosításra, a nőtanács, a Vöröskereszt, p szakszervezet, a TIT ismeretterjesztő előadásaira. S arra. ami már megindult, a gazdasági intézkedésekre, az anyák további segítésére, helyzetük könnyítésére. Nagy Károlyné dr, megyénk küldötte a legutóbbi szakszervezeti kongresszuson szóvátette, hogy sokan önhibájukon kív ■: nem tudják megszerezni a gyermekgondozási segélyt. Megyénk ipara túlnyomórészt élelmiszeripar, idényjellegű, ezért a szerződéses viszonyban lévők — mintegy háromezer asszony — nem dolgozhatja le másfél év alatt az évet. „Be kellene vezetni itt is a szülési szabadság követelményeit” Van erre lehetőség? Erre kerestünk választ a nyíregyházi Konzervgyárban Beretvus Dezső igazgatónál. „Rendkívül bonyolult a kérdés. Külön kell választani azt az anyát aki valóban önhibáján kívül ne n jut a gondozási segélyhez, vagy aki meg tudná szerezni, de nem teszi. Olvastam a szakszervezet á'láspontját. Meg kell azonban érteni, hogy gyárunk, s más üzemek is. szeretnének biztonságosan termelni. A mai rendelkezések viszont bizonytalanok. Még most sem határozták meg például egyértelműek, hogy öthónapos terhesség után milyen munkakörökben lehet a dolgozót foglalkoztatni.” Első lépésnek javasolja, hogy orvosokból. szociológusokból hozzanak létre bizottságokat, amelyek szakmánként döntsék el: milyen minimális teljesítményt kell nyújtaniuk a szülés előtt álló nőknek.* Ha ezt kimondják, a vállalatok biztosan számíthatnak egy teljesítményre. s nem idegenkednek a terhes nő szerződésének meghosszabbításától. Akkor — s ha felemelik a jogosultság megszerzésének idejét két évre — az ideiglenesen foglalkoztatott asszonyok is képesek az igényjogosultságra. A téma társadalmi jelenség. A néhány vázlatos vélemény természetesen nem keres tökéletes megoldá <t. De arra talán serkent, hogy a maga területén mindenki keresse a megoldást, tegven többet a jövő nemzedékéért. Kopka János Helyreállítási munkák ellenszolgáltatás nélkül Építőbrigádok gyors segítsége bajbajutott csalódottnak A tavaszi olvadás, majd az azt követő esőzés súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban és természetesen a lakóépületekben is. Több, mint 1500 lakás megrongálódott, vagy teljesen összedőlt. Feltétlen szükség van mielőbbi újá- építésükre. Számos vállalatunknál, intézményünknél nagyon szép példáját adták az emberi együttérzésnek, segíteni akarásnak. Brigádok, műszaki emberek keresték fel a vállalatok gazdasági, párt és szak- szervezeti vezetőit, felajánlva, hogy a bajbajutott munkatársuk lakásgondjain segítenek. Ennek az lett az eredménye, hogy a megyében már számos család visszaköltözhetett újjá épített lakásába. Az építőipari vállalatnál több brigád is jelentkezett, hogy munkát akar vállalni, természetesen minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, szabad időben. Először is egy hatgyermekes özvegyasz- szony házát állították helyA „deresförvény" 1907. június 6-án, 60 évvel ezelőtt szavazta meg a magyar törvényhozás a cselédtörvényt. Ezt népiesen derestörvénynek nevezte a kor embere. Magyarországot a 70-es évektől kezdve évtizedeken át agrárválság sújtotta. Fokozta a gondokat a növekvő méretű munkanélküliség. A mérhetetlenül profitéhes nagybirtokosság az agrárválság terheit a falusi népességre hárította, főleg a munkavállalásra kényszerülő szegényparasztságra. Törvényszerűen lángoltak fel tehát az agrárszocialista mozgalmak a „tejjel-mézzel folyó Kánaánban”. A nagybirtokosság dühösen vetette magát az agrárszocializmusra. Lényegében Werbőczi szellemét támasztotta fel, s az 1514-es országgyűlés által szentesített Hármaskönyv mérgét zúdította a magyar parasztságra. Miután 1514-ben Dózsát kivégezték Temesváron és a „lázadó” parasztok tízezreit felkoncolták, az ország lakosságának 90 százalékát kirekesztették a nemzetből. s röghöz kötötték. Ettől kezdve jogai csak a nemeseknek és a főuraknak voltak. A Hármaskönyv vandál paragrafusai 1628- ban kerültek a Magyar Törvénytár. a Corpus Juris Hungarici lapjaira. Érvényüket csak az 1848-as szabadságharc akarta eltörölni, de a forradalom és szabadságharc bukása után ezekből sok minden megmaradt. A XIX. század második felében, 1876-ban szabályozták először „új alapon’ a cseléd és a gazda viszonyát — a gazda javára. 1898-ban, a II. törvénycikk tiltotta meg a munkabeszüntetést és az erre irányuló szervezkedést a mezőgazdaságban. Ezt „licitálta túl” az 1907. XIV. törvénycikk. Ez ismét elvitatta a zsellérek szabad költözködé- si jogát. Kimondotta, hogy a 12—18 év közötti béresgyerekekre a gazda házi törvényei vonatkoznak. A gazda tehát testi fenyítésben részesíthette őket. A hatóságok viszont jogot kaptak a mezőgazdasági kényszer- munka bevezetésére és a karhatalom kíméletler igénybevételére. Ettől kezdve gyakrabban dördültek el a csendőrsor- tüzek és vér áztatta a földeket. Szokássá vált aratás idején az ostromállapot kihirdetése, a „lázadások” kegyetlen eltiprása, s az idegenből hozott sztrájktör" dolgoztatása fegyveres védelem alatt. Ebben a légkörben szavazták meg az 191." as választójogi törvényt. Ez ** „jogalkotás” Tisza Istvár reakciós parlamentjét akarta örök időkre konzerválni Az alacsony keresetű és hiányos iskolai végzettség" munkások és narasztok millióinak nem adták meg a választójogot. A derestörvény és mindé származéka — az „évszázados nagy per” része volt Végérvényesen 1945 teme*t el ezt a gyalázatot. Földes Mihály re, aki a vállalatnál dolgozik, mint takarítónő. Ds már készen áll egy másik brigád is, hogy Oláh József gépkocsivezető lakásának építésénél segítsen. Vasvári Pál. a tervező iroda dolgozója is felkereste az építőipari vállalatot. A Kert utcán tönkrement a lakása. Mihelyt együtt lesz az építőanyag, Tóbiás András brigádja megkezdi az építkezést. Felajánlás született az Autóközlekedési Vállalatnál is. A vállalat jellegéből adódik, hogy elsősorban az anyagok szállításában tudnak segíteni, de nem maradt el az egyéb jellegű munka sem. Nyilván nagy örömet szerzett a Felső-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság építőbrigádja Kókai István tyu- kodi lakosnak. Elvállalták belvízkárt szenvedett lakásának helyreállítását. Úgy tervezik, hogy ha a brigád éppen azon a környéken végez magasépítkezési munkálatokat, szabad időben helyrehozzák a lakóházat is. Hasonlóképpen készül majd el Gyüre Béla hétgyermekes. nyíregyházi lakos háza is. A vízügy dolgozói vállal ák, hogy segítenek az anyagok szállításában és természetesen az építkezésben. A Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál úgy határoztak, tíz lakáshoz szükséges nyílászáró szerkezetet — ajtókat, ablakokat — készítenek társadalmi munkában. A vállalat dolgozói — ha a szükség ügy kívánja — két hét alatt elkészítik az ajtókat. ablakokat. Sok segítséget nyújtott ár- és belvízkárt szenvedett dolgozóinak az Építő- és Szerelő Vállalat. Tevékenyen részt vettek a szántásokban. kisebb helyreállítási munkákban. A vállalat vezetői most tárgyalnak néhány olyan dolgozóval akiket nagyobb kár ért. <bft Mostanában unszolom. Nézd, te beiratkoztál a gimnáziumba, abbahagytad, ne engem ^ nézz, öreg vagyok. De te. ígérte, ősszel beiratkozik a gépipari technikumba. Majd meglátom. — Most tüntették ki „Kiváló dolgozó” oklevéllel. Rászolgált. ★ GaáJ István, öreg marós. Pártonkívüli. — Mit mondhatnék én. Ilyen gerinces emberek valók a pártba. Igaz néha összekoccanunk, de ez amolyan szakmai dolog, egymáson segítenünk kell. Úgy élünk a műhelyben mint egy család. Ilyen fiatal, képzett és szolid munkás- fiatalok valók a pártba, övék a jövő. — Csak nyertek vele. + Zavarban van. Apám, aki kommunista, ő is itt dolgozott. Méltó szeretnék lenni hozzá. Farkas Kálmán
