Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-29 / 151. szám
elkészült a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola kollégiuma. Hammel József felv. Régi okmányok az új élet szolgálatában A mindennapi életet segíti a levéltár A Nyíregyházi Állami Levéltár hűvös vastag falú helyiségeiben tíz- és tízezer régi okmányt, térképet, levelet és jegyzőkönyvet őriznek. Találunk itt régi családi lev7él tárakból ideszármazott gyűjteményeket, olyan 7—8000 levélből álló archívumot. mint a most feldolgozás alá került szerzemény, a Czóbel Minka írónő napfényre került egész levelezése. Ezekből a kutatók messzemenő történelmi művészeti, irodalmi vonatkozású következtetéseket vonhatnak le. De talán még ezeknél is jelentősebbek azok az itt őrzött iratok, amelyek a mai élet hétköznapi gondjait segítenek megoldani. Nagy az ügyfélforgalom Az ember nem is gondolná, hogy napjában hányán lépnek be a levéltárba. Vannak magánosok, akik nyugdíjügyhöz kérnek segítséget. régi munkahelyeken dolgozott hozzátartozóik munkaviszonyát kutatják. Mások a birtokukban lévő értékes — vagy sokszor csak annak vélt — irataikat ajánlják fel megőrzésre. De mind többen és többen jönnek olyan hivatalok, szervek, intézmények és vállalatok, amelyek napi munkájukhoz keresnek segítséget. Mert a levéltár ilyen ügyekben is rendelkezésükre tud állni. A város és a községek rendezése, átépítése, fejlesztése során szinte felbecsülhetetlen értéket jelent a tervezőnek, a városrendezőnek az a sok régi tervrajz, felmérés, és térkép ami rengeteg munkát takarít meg ma. Sok mérést nem kell elvégezni, sok terület pontos szintezése is mellőzhető. A régi épületek bontásánál például minden esetben megnézik a régi terveket, mert így a kártalanításnál pontosabb értéket ' tudnak megállapítani. A tervező vállalat a régebbi házak tatarozása, átépítése esetében kéri a levéltár segítségét. Új, értékes irat gyűjtemény Nagyon jelentősnek mond. hátó most az az új iratgyűjtemény, amit a KPM Közúti Igazgatósága ajánlott fel a levéltárnak. Ez tartalmazza 1893-tól 1950-ig a megye területén végzett összes út, híd, áteresz, középület építési terveket és::rajzokat. Bár a gyűjteménjtr-- a- sok átszervezés mjatt — néhány részében hiányos,. , így is felbecsülhetetlen a mai útépítéseknél, közműkarban- tartásoknál. A levéltár sok segítséget tud nyújtani a térképészeti és geodéziai munkát végzőknek is. 1857-től őrzik a megyére vonatkozó kataszteri felméréseket, ezenbelül a földreform méréseit is. A térképészet számára a régi fixpont-meghatározások ma is használható, sok. több hónapos munkát takarítanak meg a szakembernek. Igaz, az ügyfélforgalom nagy de még mindig nem olyan mérvű, mint amilyen lehetne. Sokan nem tudják még, hogy a levéltár a mai élet hathatós segítsége, s nem öncélúan a régi okmányok gyűjtőhelye. Igazi jelentőségét akkor éri el. ha az érdekeltek felfedezik, hogy a régiségek között számos olyan értékes feljegyzés húzódik meg ami mai életünket, építésünket segíti. 0» Három-négy, vagy tizenhat emelet? — Beépülnek a foghíjak Akik Nyíregyháza városképét álmodják Látogatás a megyei tervező irodában Négy — főképp budapesti — tervező iroda alakítja a nyíregyházi városképet. A tervezők csendes műhelyében alakul a tanárképző főiskola, a filmszínház, az új szálloda, vásárcsarnok és a többi jelentős létesítmény. Nagy szerepet vállal a városépítésből a Szabolcs megyei Tervező Iroda is, amely a távlati és a részletes rendezési tervek figyelembe vételével végzi munkáját. Scholtz Béla. az iroda főmérnöke sorrendben elsőnek említi a város belterületét, amelyen most is több építész dolgozik. Nem kisebb jelentőségű munka a Déli Alközpont kialakítása s a város ipari övezete kisebb üzemeinek tervezése. Ütkeresés vegyes stílus — Az állomás előtti Szamuely tér, az Arany János utca és a belőle torkolló kisebb utcák rendezése a részletes terven belül nagy feladatunk. Sokan bírálnak is érte bennünket, mert lassan épül a városnak ez a része. Mi is látjuk, s azt is, hogy mint következnek ebből építészeti szépséghibák: viszonylag hosszú Idő alatt valósultak meg a megtervezett épületek és vegyes az Itteni kép. nem egységes a stílus, ki van téve az. eltelt idők változásainak. Magában hordja ez a negyed az útkeresés jegyeit. Itt most lakóházakat építenek a kialakult háromnégyemeletes gyakorlat szerint. A tervezőket kérdeztük, nem lehetne magasabb épü, letdtkgl,.megtűzdelni.. a A városnak ezt a kapűját. ‘ahol a legtöbb, az első ^benyomást kapjg az ^geri? ", ’ ’ A válasz ez volt: „Többször javasoltuk, meg Is terveztük, hogy például az állomás előtti teret négy nagy nyolcemeletes sávházzal zárjuk le délről S így eltűnne a látogató szeme elől a közraktár, s egyéb nem városi látnivaló, s zárt egységet is kialakítanánk így. Csinálni kellene legalább egyet — de ez már a beruházón múlik, fel kellene frissíteni a megfeneklett régi tervet. A Szamuely tér és Petőfi utca sarkán, a park déli oldalán 16 emeletes magas házat akartunk, amely már reprezentatív képet mutatna a városról. Ezt még ma is meg lehet csinálni. Vihar az ÄBC- áruház miatt Elmondták, e tervek a későbbi években valósulnak meg. Dolgoznak viszont most három olyan jelentős létesít, ményen, amelyek mindegyike külön is említést érdemel. A legkisebb de a legnagyobb vihart kiváltó a Kossuth téri ABC-áruház terve. „Mi a részletes városrendezési távlati terv előírásai szerint terveztük ezt a földszintes áruházat. A kifogás — sokan élnek vele máris — részben jogos. Ez az egy épület furcsán hat majd a téren. Egészen addig, amíg nem épül meg mellette a távlati tervben . előírt másik két üzletház, s hátul nem kezdenek a szanáláshoz.” Mint megtudtuk, ez nem következik be a közeli időben. vagyis csak egy-másfél évtized programja lesz. A tervekből világos, hogy a Kossuth tér déli, a Felszabadulás útja jobb és a Zrínyi Ilona utca baloldala közötti tömbre tervezett üzleti negyed — ha teljesen megvalósul — a modern kor divatos, ízléses negyede lesz. Amíg kialakul, furcsa lesz a kép, ilyen nagyméretű szanálásra azonban nincs a városnak anyagi lehetősége. Szép látvány Tokaj felől Már a kivitelezési tervei készülnek a Mártírok tere— Rákóczi út—Beloiannisz tér sarkán épülő irodaházat, szolgáltatóházat és földszintjén üzleteket. A nyolcemeletes épület sok vállalat összefogásából létesül, de dísze lesz a környéknek és az óriási épülettömb az irodaházzal, békeházzal . szép, városias látványt nyújt majd a Tokaj felől érkezőnek. A harmadik amin dolgoznak, a postapalota tervei. Nem a tervezőkön múlik, hogy máris késnek, a posta most hagyta jóvá a terveket, a megyei tanács vb tervosztálya — amely a felette lévő lakás beruházója — még nem hagyta jóvá a tanulmánytervet, s így nincs megbízás. Fél éve várnak erre a tervezők Ez az újabb hatalmas éníilet az úgynevezett vasalóház helyén énül és á városnak ezt a részét tes?} namrvárosiess^ eavü+tal Nvfrem'háza mai arcáho7 postát is magában foglal. Impozáns nagy épület lesz a Széna téri KÖJÁL székház is s megbízást kapott az iroda a TITÁSZ Bethlen utcai székhazának tervezésére is. Sok kisebb-nagyobb létesítmény készül még a város foghíjainak eltüntetésére, amelynek megvalósulása mindig megszépíti Nyíregyháza régi arcát. A tervezők újabb megbízatásokat várnak, szeretnék például, ha megkapnák ezt például az Arany János—Vécsey és a Szarvas utcai tömbre, ahol újabb száz lakás kialakítására van mód. s ezzel lezárhatnák az Arany János utca egyre szebben alakuló épületsorát. Ipar — itt kicsiben Munka persze addig is van bőven: új ipari létesítményeinkhez is hozzájárulnak az iroda dolgozói. A kialakuló ipar szolgálatában készítik például a Derko- vits utcai üvegtechnikai üzem második műhelycsarnokának terveit, most dolgoznak a faipari vállalat és a közúti üzemi vállalat új telephelyének üzemépületeinek és műhelyeinek kialakításán is. Jelentős beruházással épül majd a vasműszaki nagykereskedelmi vállalat raktára, s a napokban tárgyaltak a nyíregyházi baromfifeldolgozó új telepének tervezéséről, a nyíregyházi kerámiaüzem programjának elkészítéséről. A tervek — mint a Nyíregyháza új arcát tervező nyíregyházi mérnökök, technikusok és műszaki rajzolók nagy létszámú gárdája valósággá álmodja =- megnyugtatóak. szépek. Ahogy az ottani szakemberek mondiák. az bennük a legmegnyugtatóbb. hogy egy perc megállást nem engednek. Most már mind több munkát kémek, követelnek. Kopka János Ilyen bankett még nem volt A hosszú asztalon gyertyák égnek, fel-felszökkenő lángjuk árnyéka ott vibrál az arcokon, a szemek csillognak. Bankett. Külsőleg olyan núnt annyi más érettségi vacsora, ételekkel, italokkal, cigányzenével. ■ Pedig ilyen bankett még nem volt Nyíregyházán. Huszonhárom villamosipari technikus kapott képesítő bizonyítványt. Az iskola, mely az óklevelet adta a Bláthy Ottó Villamosenergiaipari Technikum. A jó hírű miskolci oktatási intézmény kihelyezett osztályaként tanultak négy éven át a most végzettek. Otthont a Nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépiskola adott, és az oktatómunkát is az itteni tanárok végezték. Lassan fogynak a gyertyák, a poharakat bepárásít- ja a jeges ital, a homlokokon verejték gyöngyözik. Óriási a hőség. — De nem lesz még egyszer olyan meleg, mint ma délelőtt volt — mondja valaki, s összenevetnek az asztal felett A képesítőre gondolMARIKA A kis Marika még csak négyéves. Az állomáson ismerkedtünk meg, mikor megkérdezte tőlem: — A bácsinak van kislánya? — Még nincs — feleltem. A pöttöm emberke elkomolyodott. — Pedig jó ha van. — jelentette ki. — Mert tetszik tudni, és nagyon szeretem ám az apukámat — És anyukát? — Melyiket? — kérdezett vissza. Őszintén szólva zavarba jöttem. — Több van? — Igen. Van az 1-es mámám, őt nem ismerem, neki már van egy másik kislánya Apu mindig mondja, hogy én őt gondolatban is szeressem, de tessék eíhinni. nem tudom szeretni. A 2-es mamát azt régen szerettem. Mikor még nem lakott nálunk, akkor még az oviba is értem jött. Mindig hozott csokoládét és „kis aranyom”- nak hívott. Mikor már nálunk lakott, akkor meg mindig azt mondta nekem, hogy „kis béka”. Mérthogy van már nekem egy új öcsikém is. Most az a „kis aranyom”. Most már őt sem szeretem. — Senkit sem szeretsz apukán kívül? A csöppség mosolyog és megrázza a varkocsát. — De! A Margit mamát. Aztán int, hogy hajoljak lejjebb. Úgy súgja, a fülemhez hajolva. — Most elmondom, de Margit mama ne tudja meg. Tetszik tudni ő azt hiszi, hogy én az igazi kislánya vagyok. Én nem akarom megbántani azzal, hogy megmondjam neki az igazat. Megsimogatom a fejét. — Ne félj kislány. Nem mondom el. — Akkor jó. — mondja. — Mert Margit mama ugyanolyan jó, mint apuka. Nem is csoda, hiszen a testvére És most jó lesz. mert azt mondta, hogy ezentúl mindig nála leszek. Azután sokáig hallgatunk. Mikor indul a vonatom a kislány még megsúgja. — Tetszik tudni, csak apukát sajnálom. Mi lesz vele nélkülem? Horváth János nak, mely csak néhány órá- v;al ezelőtt volt, s örülnek, hogyne örülnének, hogy túl vannak rajta. — Nálunk jobban csak az asszonyok örülnek — jegyzi meg egy fiatalember. — Most már nem hivatkozhatsz az iskolára — fenyegetőzik egy asszonyka, és belekarol a férjébe. A technikusok már nem tizennyolc évesek. Felnőtt- emberek, családapák, s a munkakönyvekbe is évekkel előbb jegyezték be a munka- viszony kezdetét. Főleg a TITÁSZ dolgozói, de más szabolcsi vállalatok villamossági szakemberei is beiratkoztak. ötvenen kezdték, de csak huszonhármán végeztek. Aki ismeri a villamosipari technikum tananyagát, nem csodálkozik ezen. Miskolcon 700 jelentkező közül választják ki évenként a legjobb 150 tanulót. Nagy a követelmény. A technikum tanárai nem tettek kivételt a kihelyezett osztállyal sem Azaz mégis. Mert hányszor átjöttek Miskolcról s ittmaradtak a hivatalos programon túl is, hogy segítsenek. Aki arra járt láthatta, hogy még este 10 órakor is világosak voltak az iskola ablakai. Rendszerint éjfél volt, mire ágyba kerültek a diákok, de reggel a munkásoknak már öthat órakor fel kellett kelni — Odakészítettem a vacsorát, s reggel látom, hogy hozzá se nyúlt az uram — emlékezik egy fiatalasszony. Ez az utolsó időszak különösen nehéz volt. Árván maradtak az asztalok, majdnem mindenki táncol. Pivarnyik András a TITÁSZ igazgatója szivarfüstön át nézi .a fiatalokat. — Ünnepelt itt, vagy vendég? — Csak vendég, de akkor sem örülhetnék jobban, ha miattam jöttek volna össze Tudja, hány technikusunk van?... Nyolcvan, éppen nyolcvan. Lassan szivarra gyújt, s azt mondja: az minden igazgatónak jólesik, ha magasabb képesítést szereznek a munkatár- *ai. De én nemcsak ennek örülök! Látja azt a fiatalembert? Pici korától ismerem. Harminc éve együtt dolgoztam az apjával Akkor még nem tudtuk, mire neveljük fel a gyerekeket. S most itt vannak... Nem baj az, ha öröklődik a szakma. Különösen, ha úgy öröklődik, hogy a villanyszerelő fia technikus, vagy mérnök lesz. Az út persze nem mindig egyenes. Ezek a fiúk jórészt inasként kezdték. A huszonhárom közül, akik most képesítőztek, csak nyolcnak volt gimnáziumi érettségije. Elérték, amit akartak. Biztos lesz közülük még mérnök is. Csakhát az üzemnek is segíteni kell. Nem mondom, hogy mindig könnyű a munka a sok tanulmányi szabadság miatt, dehát nem élhetünk csak a mának. Évenként hétezerrel nő a fogyasztóink száma. 54-ben egy mérnökkel kínlódtunk, azóta sokat segítettek az egyetemek, de mi lett volna, ha mi nem nevelünk magunknak szakembereket? Az asztalszomszédaim látták, hogy felírtam egyet, s mást, s most odajön az osztály titkár: Azt kérjük, hogy egyikőnk nevét se írják ki. Ahogy kívánják — mondom, — de a fiatalember úgy érzi, magyarázattal tartozik. — Ne higyje, hogy mi restellj ük, hogy csak most szereztük meg a képesítést, de mind a huszonhárom név úgyse szerepelhetne. Közöttünk van munkás és osztályvezető. de egy sriv, egy lélek az osztály. Soha nem tettünk különbséget. hát most se... Egy nevet ' azért okvetlenül írjon fel, Németh tanár úr volt a tagozatvezetőnk. Ott ül a középső asztalnál Éjszakázott velünk, bíztatott, hosszú lenne azt elmondani. Szóval ne felejtse el: Németh István. Gyarmati Béla
