Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-27 / 149. szám

A LEMP küldöttsége Moszkvában MOSZKVA: A Lengyel Egyesült Munkáspárt kül­döttsége Zénón Kliszkónak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével szombaton hazaindult Ha­noiból, és Moszkvába ér­kezett. A küldöttség Moszk­vában megbeszélést folyta­tott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkárával és en­nek során véleménycserét folytattak a két pártot ér­deklő kérdésekről. A be­szélgetés a testvéri barát­ság és a teljes kölcsönös megértés légkörében folyt le. EKSZ-közgyűlés Magyar idő szerint dél­után 16 órakor megnyílt a közép-keleti válsággal fog­lalkozó sürgős rendkívüli ENSZ-közgyúlés hétfői ülésszaka. A délelőtti ülésen csupán Kosziéin Kubába utazott New York (Ml): Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök hétfőn New Yorkból Havannába utazott. A szovjet minisz­terelnök havannai látogatá­sára a kubai kormány­nyal kötött megállapodás nyomán kerül sor. New Yorkból való eluta­zása előtt Koszigin megbe­szélést folytatott Nureddin Atasszi szíriai államfővel. Fock Jenő «amerikai látogatásai New York (MTI): Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, aki szomba­ton Koszigin szovjet mi­niszterelnökkel és több más szocialista ország kor­mányfőjével együtt repülő­géppel rövid kiránduláson vett részt a Niagara víz­esésnél, vasárnap délelőtt kisebb hajókirándulást tett New York Manhattan fél­szigete mentén. Az ENSZ rendkívüli közgyűlésén résztvevő magyar küldött­ség vezetője vasárnap dél­után New York legneveze­tesebb múzeumaival ismer­kedett, s felkereste a többi között a város legnagyobb gyűjteményét, a Metropoli­tan múzeumot is. Másodszor találkozott Glasboroban Johnson Kosziginnal. A szovjet miniszterelnököt Johnson a kollégium parkjában fogadja. (Rádiótclefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Apró Untai Bukarestbe indult Koszigin sajtókonferenciája egy felszólalás hangzott el: Albánia küldötte bírálta az Egyesült Államok és Nagy- Britannia közel-keleti poli­tikáját Apró Antalnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével vasárnap este magyar delegáció utazott Bukarestbe a magyar—ro­mán gazdasági és műszaki­tudományos együttműködé­si kormánybizottság hete­dik ülésszakára. WASHINGTON A Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy Johnson elnök hétfőn magyar idő szerint az esti órákban fo­gadta Maurer román mi­niszterelnököt, akit elkísért Manescu külügyminiszter is. A román kormányfőt az amerikai elnök hívta meg. Maurer a román ENSZ-de- legációt vezeti a közgyűlés sürgős, rendkívüli üléssza­kán. KAIRÓ Az Egyesült Arab Köz­társaság hatóságai hétfőn több biztonsági intézkedést foganatosítottak. Ezek kö­zé tartozik, hogy — a dip­lomaták biztonsága érdeké­ben — a külföldi misz- sziók tagjai külön engedély nélkül nem hagyhatják el Kairót és nem látogathat­nak az ország más váro­saiba. Ugyanezen biztonsá­gi intézkedések keretében hétfőn kilenc órányi idő­tartamra lezárták a keres­kedelmi repülőgépek előtt a kairói nemzetközi repülőte­ret. BAGDAD Juszef Zuajen, a Szíriái Arab Köztársaság minisz­terelnöke hétfőn egy szíriai küldöttség élén Bagdadba érkezett. Megvitatja az ira­ki vezetőkkel a közel-keleti helyzetet és a két állam erőfeszítései összehangolá­sának kérdéseit. (Folytatás az 1. oldalról) Washington (MTI) Koszigin szovjet minisz­terelnök vasárnap este, ma­gyar idő szerint a késő éj­szakai órákban New York­ban az ENSZ épületében sajtókonferenciát tartott Koszigin hangoztatta: az ENSZ szovjet kezdeménye­zésre összehívott rendkívüli közgyűlésre jött New York­ba. A Szovjetunió azért kér­te a közgyűlés összehívását, mert a Közel-Keleten súlyos feszültség mutatkozik és nem vezettek eredményre azok a törekvések, amelyek meg akarták gátolni az ag­ressziót. „Jelenleg ugyan nem folyik háború, de az agresszor megszállva tartja az EAK, Szíria és Jordánia jelentős területeit. A csapa­tok szembenállnak egymás­sal, a fegyveres akció bár­mely pillanatban ismét ki­törhet — mondotta a szov­jet miniszterelnök. — Ezért a közvetlen és legfontosabb cél most az, hogy a közgyű­lés elítélje az agressziót és az agresszor csapatait hala­déktalanul vonják ki a meg­szállt területekről a koráb­bi fegyverszüneti vonal mögé. A csapatok kivonása a leg­reálisabb megoldás és egy­ben az első lépés, amely nélkül nem lehetséges a bé­ke helyreállítása a világ e térségében. Egyes más or­szágok a csapatok kivonását más kérdések megoldásával akarják összekötni. Ezekre a problémákra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a csapatokat kivonták a meg­szállt területekről. Az ilyen kérdésekkel a Biztonsági Tanácsnak kell majd fog­lalkoznia. Koszigin elmondotta, New York-i tartózkodása során csaknem minden arab állam képviselőjével tárgyalt a közel-keleti kérdésről. A világban számos más nyugtalanító probléma is van, amely hozzájárul a fe­szültséghez — folytatta a szovjet miniszterelnök, első helyen említve meg a viet­nami háborút. „Bár a vietnami háborút minden haladó erő elítéli, s a világ népei követelik a háború befejezését, az ame­rikai csapatok feltétel nél­küli kivonását, a háború folytatódik, az USA kor­mánya folytatja az agressziót a vietnami nép ellen — mondotta Koszigin. — A vi­etnami nép hősi küzdelme mindaddig folytatódik, amig az agresszor el nem hagyja Vietnam földjét. A vietnami nép igaz ügyét minden hala­dó ember támogatja. Annak vagyunk tanúi, hogy egy ki­csiny, elmaradott körülmé­nyek között élő nép hősi harcot folytat az amerikai agresszió ellen és bizonyosak vagyunk abban, hogy a győ­zelem a vietnami népé lesz.” A szovjet miniszterelnök végül elmondotta, hogy New York-i tartózkodása során szívélyes hangulatú megbe­szélést folytatott U Thant- tal, az ENSZ főtitkárával és Abdul Rahman' Pazhwak- kal, a közgyűlés elnökével. Kérdésekre válaszolva a szovjet miniszterelnök kö­zölte: a közel-keleti kérdé­sekkel kapcsolatban nem jött létre megállapodás, mert az Egyesült Államok a csapa­tok kivonását más tervek­kel akarja összekötni. A két ország külügyminiszte­re azonban kapcsolatban marad egymással, Koszigin pozitívnak minősítette az ENSZ-közgyűlés első hetét, mert a felszólalók többsége elítélte az agressziót és kö­vetelte az agresszor csapa­tainak kivonását. Első lé­pésként az ENSZ-nek bizto­sítania kell ennek megvaló­sulását. el kell ítélnie az agresszort és meg kell bün­tetnie azzal, hogy kötelezi az okozott károk megtérí­tésére. Ez jó lecke lehet minden jövendő agresszor- nak. A szovjet miniszterel­nök hangoztatta, ha a köz­gyűlés halogatia a döntést, ez növeli a háború felú til­tásának veszélyét. A megfe­lelő döntésnek minden or­szágra egyaránt ka telelő­nek kell lennie, végrehaj­tásáról a Biztonsági Ta­nácsnak kell gondoskodnia, a tanácsnak szankciókat kell alkalmaznia azok ellen, akik megszegik az ENSZ határo­zatát. Koszigln hangoztatta, véleménye szerint Johnson- nal a közel-keleti kérdés­ről folytatott tárgyalásai nem befolyásolják a Szov­jetunió viszonyát az arab országokkal, „Mi bízunk az arab országokban, s az arab országok bíznak bennünk* — mondotta. A vietnami kérdésben a tárgyalások nem változtat­tak a mélyreható nézetelté­résen. Megítélésem szerint nem vagyunk közelebb a békés megoldáshoz — je­lentette ki Koszigin meg­állapítva hogy a vietnami agresszió súlyosan és káro­san hat ki a szovjet—ameri­kai kapcsolatokra. „A szov­jet nép nem akar hébert és meggyőződésem szerint az amerikai nép sem, de a háború folytatódik, az ag­resszió nem szűnik meg” — mondotta. Koszigin rámutatott. ha az Egyesült Államok abba­hagyná a vietnami agresz- sziót, akkor lehetőség nyíl­nék a gazdasági és a kultu­rális kapcsolatok kibővíté­sére. a technikai cserére éa az együttműködésre a vi­lágpolitikai kérdések meg­oldásában. Ez egyben as Egyesült Államok úgyneve­zett „hídépítési” politikájá­nak próbaköve is, A szovjet miniszterelnök ezzel Kapcsolatiban Képtelen­ségnek minősítette azt az állítást, hogy a két szuper- nagyhatalom közös meg­egyezéssel akarná rákény­szeríteni döntéseit a világ többi országára. „Ez ellen­tétes világnézetünkkel, fi­lozófiánkkal, gondolkodó, sunkkal — mondotta. — lviinüen országnaK reszt kell és részt is lehet vennie az ENüZ. keretei közöli, a világ kérdéseinek megoldásában. A konfliktusok rendezésére pedig a Biztonsági Tanács a megfelelő szerv.” Koszigin közölte, előreha­ladás történt a nukleáris fegyverek elterjedését meg­akadályozó egyezményről, az ilyen egyezmény megkötése a Szovjetunió, az USA éa minden nép érdeke. A Szov­jetunió ugyanakkor minden eszközzel meggátolja, hogjr Nyugat-Németország nuk. leáris fegyverekhez jusson. Ami a rakétaelháritó raké- taíegyverek eltiltásával kap­csolatos amerikai javaslatot illeti. Koszigin kifej tette, ez nem szolgálja a béke érde­két, mert a védelmi jellegű fegyverek helyett támadó fegyvereket gyártanak. A Szovjetunió azt javasolja* hogy a leszerelés kérdését teljes egészében tárgyalják meg. A szovjet miniszterelnök közölte: a tárgyalásokon érintették az európai biz­tonság problémáját, de nem mentek bele a kérdés rész­letes tárgyalásába. Emlékez­tetett arra. hogy a Szov­jetunió megnemtámadási egyezményt javasolt a NATO és a Varsói Szerző­dés országai között, sőt javasolta az európai kato­nai blokkok teljes feloszla­tását. de a nyugati hatalmak mindkét javaslatot vissza­utasították. Koszigin közölte, hogy rövidesen visszatér Moszk­vába, de útja során esetleg még több más országot i» felkeres. 1 görög junta túszainak drámai felhívásai „A helyzet felülmúlta mindazt, amit az emberi ész el tud képzelni** A Lajkosz Agán ősz című görög újság írja: Jaroszból, Makroni szósz­ból, Trikeriből, Aj-Sztártisz- ből és Görögország más koncentrációs táborából ag­gasztó hírek érkeznek. A görög junta túszai­nak drámai felhivásai mélyen megrázkódtattak minden emberi öntudatot. „Örültek vagyunk a fáj­dalomtól — írja az egyik fogoly —, ide, Makroni- szoszra, erre az elátkozott szigetre hurcoltak el ben­nünket. Több, mint 2500-an vagyunk. Nem tisztelnek semmilyen emberi jogot. Ütnek-vemek bennünket A szomjúság kínja elbírhatat- lan.” És egy másik fogoly kie­gészíti: „Most kezdem csak megérteni, mi is a vizlá- tomás a pusztán. Lelkünk és testünk vérzik.” „A helyzet felülmúlta mindazt, amit az emberi ész el tud képzelni — vá­dol egy mások fogoly. — Naponta 5—6 ember pusz­tul el az elszenvedett kín­zásoktól.” „A félelem éjszakái vált­ják fel egymást most eb­ben az új Dachauban — ír­ja egy másik fogoly. A vér ezer féle módon folyik mindennap.* És egy asszony, aki egy másik koncentrációs tábor foglya. Ilyen módon vádol ja a monarchofasiszta re­zsimet: „Több ezren vagyunk — tanítók, orvosok, ügyvédek, diákok, művészek, közéleti emberek. Mindannyian csak egy kis segítséget kérünk Azoknak az áldozatai va­gyunk, akik megdöntötték a demokráciát és Görögor­szágot abba a helyzetbe juttatták, amelyben a hit­lerista megszállás éveiben volt” A görög Junta túszainak eme drámai levelei és a napvilágra jutott megrázó hírek nem hagyhatnak kö­zömbösnek semmilyen em­beri öntudatot Minden jó- akaratú ember szükségét érzi, hogy elítélje a mo­narchofasiszta diktatúrát Görögországban, hogy a személyes tiltakozásával is közreműködjön abban, hogy véget vessenek azok­nak a kínzásoknak, ame­lyeknek a demokrácia gö­rög harcosai vannak kité­ve, hogy engedjenek min­denkit haza, az elárvult családjához. Magyar testvér! Emeld fel tiltakozó szavad! Se­gíts megmenteni honfitár­saim életét, segíts, hogy vé­get vessünk a junta aljas cselekedeteinek, amelyek szégyent hoznak az emberi­ség kultúrájára, hogy visz- szatérjen a demokrácia ab­ba országba, ahol született! Üdül] ön Budapesten és a Balatonon! Szállodai és fizetővendéglátó szobák foglalhatók az összes vidéki IBUSZ utazási irodákban. Nlyugodtabban utazik, ha szobáját- előre lefoglalta! Segítenek ebben Önnek az IBUSZ utazási irodái! ÁRUSÍTJÁK: GYÓGYNÖVÉNYSZAKÜZLETEK, CSEMEGE, KÖZÉRT ÉS FÖLDMÜVESSZÖVET- KEZETI BOLTOK. GYÁRTJA: HERBARIA — BUDAPEST

Next

/
Thumbnails
Contents