Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-18 / 142. szám
V endégségben Mátyás királynál UJ KÖNYVt Dr. Nagy Sándor A termelőszövetkezeti gazdaságok ésszerű nagysága 1002: Civitas Wsagrad — A paradicsom földje Paloták az iszap alatt — Prospektust a faragott baldachinhoz Mátyás király vendégei vagyunk. Visegrádi palotájának termeit járjuk. A díszes termek majolika padlózatának helyén ma zöld fű virít. A kecsesen kanyargó folyosó-labirintust kőművesszerszámok tarkítják. Apró házak húzódnak a Várhegy tövében: a palotára épültek. És palotából. Falaikban a palota sok-sok díszes, faragott köve rejlik. Két évszazadon keresztül innen hordta a követ a környék, s most a restaurációhoz sziszifuszi munkával, hihetetlen türelemmel kell visszaszerezni. A közelmúltban kidőlt az egyik hazacssa öreg kerítése. A leomló ter- méskőíal alól díszes faragásé kő bukkant elő. A régészek mindig is azt állítottak, hogy Mátyás palotájának lábát a Duna hús huliamai mostáit. Bizonyíték, tárgyi emlék ezt eddig nem igazolta. Most előkerült az első. A többi még a házacskák alatt „rejtőzködik”. Magyarország egyik legjelentősebb műemléke 1002-ben István király egyik okiratában szerepel először: „civitas Wsagrad...” 1002-ben ezen a helyen őrizték Salamont, s a jóval később épült lakótornyot az egykori rabról nevezték el. I. Károly a hírhedt nagyúrtól, Csák Mátéba foglalta el és itt tartották a híres visegrádi kongresszust. — Mátyás alatt már 350 lakószobás a palota, s Castelli bíboros így keltezte IV. Sixtus pápához írt levelét; „Ex Vissegrado, para- diso terrestri...” Viseg,vádról, a paradicsom földjéről... Fejünk felett, több mint háromszáz méter magasban a Fellegvár romjai. 1529-ben megrohanták a janicsárok: ma a zord hadfiak útján modern panorámabusz jár. Távolabb, a Salamon-toronV- nál gépkocsiról rakodnak. Májusban több állandó kiállításnak ad helyet Visegárd: így itt nyílik meg a rangos majolika kiállítás, valamint a nagymarosi és szentendrei művésztelep alkotóinak műveiből összeállított tárlat. Közel egy évszázada kezdődtek meg a feltárási és helyreállítási munkák. A Sa- lamon-toronyra, s az alsó várra került sor először. A király palota feltárását 1934 szilveszterének napján kezdték el. És ez a munka tart napjainkban is. Sok a munka, hiszen Visegrád már a rómaiak korában táborváros volt, s attól kezdve nagy forgalmú hely. Minden tenyérnyi földdarabja kincseket ívjt. Cseréptöredéket, márványból faragott vízköpő figurát, érmeket, pénzeket, a gőzfürdő vizét forraló kemencék tégláit, a fakádakat körülvevő majolikadíszeket, szerszámokat, mindazt, ami megtölti a múzeum termeit, raktárait. A Fellegvár a lakótorony, és a palota: ez a három csomópont sűríti Visegrád történetét. 1702-ben Lipót császár elrendelte a „várromok” felrobbantását. A hegyről lezúduló kőgörgeteg, az iszaphordalék betakarta a palotát. Most csodálkozva és ámulva „bontják” ki a kései utódok, csodálják a sok száz helyiség vízellátását; az oroszlános kút kutyáktól mardosott fenevadjait, s faragott vörös márványból való baldachinját. Mátyás király ma is Turisták a palota folyosóján. nagy udvart tart: 4 ven te százezrekre rúg hódolóinak száma. Ennyi bel- és külföldi turista keresi fel minden esztendőben a Visegrádi-szoros ékkövét. JŰNI'US első hetében jelent meg dr. Nagy Sándor A termelőszövetkezeti gazdaságok ésszerű nagysága című könyve. Az agrár gazdaságtannal foglalkozó szakemberek, a termelőszövetkezetek vezetői, üzemgazdászai egy régen várt műhöz jutottak hozzá. Emlékezetet;, hogy négy-öt évvel ezelőtt megyénkben is volt egy korai fel lángolás a termelőszövetkezetek irányi, tott egy esülésére és szakosítására. Ma már látjuk, hogy az alig megalakult szövetkezeteknél ez a magasabb fokra való minőségi lépés korái lett volna. Ezek a tervek szinte maguktól el is haltak, mert időszerűtlenek voltak. Nemcsak a szövetkezetek gyengesége miatt, de nem állt rendelkezésre több éves tudományosan megalapozott felmérés sem az ésszerű nagyságot illetően. Ebben a könyvben Nagy Sándor hat megye szövetkezeteinek tapasztalatait dolgozta fel 1961—1965- ig. Az elemzés az ország szövetkezeti területének eevharmadára terjedt ki. A könyv első fejezetében rövid áttekintést ad a kapitalista és a szocialista országok mezőgazdaságának koncentrációjáról és centralizációjáról. Nem javasol egyetlen külföldi példát sem átültetni úgy ahogy van, csupán tájékoztat és mintegy megerősít minden érdeklődőt abban, hogy’ a szocialista országokban kialakult gazdálkodási formák lehetővé teszik a legkorszerűbb technika és technológia alkalmazását szemben a kapitalista üzemméretekkel. De a termelőszövetkezet is csak lehetőség és ezzel a lehetőséggel ésszerűen kell élni. A magyar szövetkezeti viszonyokra rátérve fi gyeiA Salamon-torony Európa-Wrfi érdekessége: az Anjou-kút. meztet a szerző, hogy a szövetkezetekben a tulajdon- viszonyból eredően sajátos helyzet van, hiszen a szövetkezetbe tömörült tagoknak. családjuknak munka- lehetőséget. megélhetést kell biztosítani. Nem lehet gyakorlatban csökkenteni az élőmunkát, ha az elvi következtetések alapján más út lenne is helyes. Csak a tagság ilyen igényeit is figyelembe véve szabad üzemméretet, vagy szakosítási irányt változtatni. NEM SZABAD egy országosan optimális üzemnagysághoz igazodni minden szövetkezetben. Mindenütt van egy meglévő adottság egy megkezdett munka, ezeket az erőforrásokat kell jobban megszervezni, erre építeni az újat, ha az szükséges. Tehát a kérdést megfordítva kell feltenni, valahogy így: Milyen nagynak kéll lennie — adott feltételek mellett — annak a gazdaságnak, amelynek keretében — a mezőgazdaság korszerű termelőerői hatékony üzemelésének és fejlesztésének a feltételei biztosítottak ; — a helyi erőforrások — munkaerő, termelési tapasztalat, talaj, éghajlat — maximálisan kihasználhatók; — amelynek működéséhez mind a tárgyi mind a személyi feltételek megvannak; — mindezek következtében egységnyi területen a legnagyobb termelési értéket lehet a legkisebb ráfordítás mellett elérni. Ezeket a feltételeket részletesen elemzi a szerző, mindig keresve azt a helyes következtetést, amikor a népgazdaság, a szövetkezet. illetve a tagság is megtalálja a számítást. A kisebb gazdaságok nem mindig engednek elég teret a fejlődő technikának, nem gazdaságos korszerű létesítményeket, gépeket üzembe állítani, mert esetleg kihasználatlan, de ennél sokkal több veszélyt rejteget a meggondolatlanul nagy üzemek létrehozása. A túlzott nagyságú üzem áttekinthetetlenné válhat az Irányítók számára. Elszakad a közvetlen kapcsolat a tsz-veze- tők és a tagság között. Nem rendelkezik megfelelő helyi ismeretekkel a vezető a döntések meghozatalánál ugyanakkor meghosszabbodik a végrehajtás ideje. Nagy terület esetén megnövekedhet a szállítási munka. A tagság nem tudja áttekinteni a tevékenységet, így kevésbé érzi magáénak a szövetkezetei. így sorolhatnánk tovább azokat a következtetéseket, amit Nagy Sándor levon — a mindenPalotai Boris: kori adottsághoz mért — túlzott területű üzemek létrehozásának hátrányaként. Az üzemnagyságot, helytől, időtől soha nem szabad elszakítva meghatározni. Más lehet az üzem nagysága sík területen, gabonaprofillal vagy kertészettel, más hegy. vidéken legelővel vagy gyümölcsössel, városellátó övezetben és így tovább NEM MINT RECEPTET, hanem mint orientációt adja közre a szerző azt a javaslatát, amikor holdakban is megmondja, hogy a jelenlegi körülmények között milyen területű szövetkezeteket tart ésszerűnek. Szerinte tömegesen 3000— 5000 hold nagyságú szövetkezeteket érdemes leginkább létrehozni. Erősen belterjes gazdálkodás mellett, továbbá Város környéki viszonyok között létjogosultsága van a kisebb területű gazdaságoknak is. ötezer holdnál nagyobb gazdaságok létrehozása csak kivételes körülmények között ajánlható még sík vágy enyhén lejtős területeken is. A javasolt 3000—5000 hold közötti gazdaság megfelelő keretet biztosít a korszerű nagyüzemi beruházások elhelyezésének. a nagy teljesítményű erő- és munkagépek kiterjedt alkalmazására, figyelembe véve a közeljövőben várható fejlődést is. Az ilyen nagyságú gazdaságok a felső- és középfokú szakemberek alkalmazásának is tág teret adnak. Mivel az ilyen gazdaság még nem követel nagy apparátust a tsz-vezetők és a szak. emberek számára ez a nagyság jól áttekinthető. Közöttük és a tagság között a közvetlen kapcsolat fenntartható és a jelenlegi fejlettségi fokon a fegyelmezett munka feltételei megvannak. Külön fejezet szól a könyvben a szövetkezetek közötti társulésókről, a közös vállalkozásokról és mint új dologról az agráripari egyesülésekről. A MÁSFÉL SZÁZ oldalas könyv erényeit, útmutatását csak felsorolni is lehetetlen egy ilyen rövid ismertetőben. Elolvasás után csak azt javasolhatom minden szövetkezeti vezetőnek, agrár- szakembernek: Nagy Sándor hasznos gyakorlati tapasztalatokból szűrt le még hasznosabb elveket. A mezőgazdasági üzemtant jól gazdagította a szerző ezzel a mű. vével. Javaslataink bevezetése hasznos szellemi beruházás lehet. A néhány forintos könyv áttanulmányozása és helyes alkalmazása százezreket, milliókat hozhat a szövetkezeteknek. Csikós Balázs — ..... ===•» Katica néni Katica néni nem reg jött haza egy jugoszláviai turistautazásról. Ha nem róla lenne szó, napirendre térnék az utazás fölött. Ám ahhoz hagy ezt az utazást kellőképpen méltányolni tudjuk, ismerni kell őt, aki ez idő szerint hetvennégy esztendős. Gyermekkorom kalandosnak tűnő utazásai mind őhozzá fűződtek. Nem sok alkalmam volt utazgatni, egy-két megáll ó- nyi szerény kirándulás is már utazásnak számított. Ha most eszembe jut. Katica néni ijedt arca bukkan fel előttem, cérnakesztyűje, melyet nyugtalanul huzigált le-fel, szottyadí bőrtáskája, amint aggodalmasan vándorolt egyik kezéből a másikba. Bármilyen furcsán hangzik, már akkor is öreg volt, pedig még negyvenéves sem lehetett. De ahogy gyámoltalanul álldogált a koromszagú peronon, vagy egy aprócska állomás sörösüvegekkel kirakott virágágya mellett várakozástól elgyötört arccal, pillanatonként a jegyét keresve. izgatottan pislogva az órájára, olyan öregnek látszott, mint egy megfakult fénykép, amit a fiókban felejtenek. Holott Katica néni tevékeny volt. A családban az őrangyal szerepét töltötte be, akit minden alkalomkor elő lehetett ráncigálni: lakásfestés, paradicsombefőzés kelengyevarrás, gyászeset, születésnapi uzsonna, betegség házassági évforduló és összeveszés elképzelhetetlen volt nélküle. No és az utazás! Ha elutaztunk valahova, olyan buzgalommal kísért ki, annyi hévvel intézkedett, mintha 1963. június 18.
