Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
TANULSÁGOS ESETEK. avagy elrettentő példák a város közétkeztetéséről A napokban négy köny- nyebb megbetegedés történt a dohányfermentálógyár üzemi konyhájának ebédjétől. Nem első eset ez Nyíregyházán. A dohánygyári konyha ismételt „pozitív” ételmintát mutatott be a vizsgálatnak. Sajnos az üzemi konyháknál, vendéglátóipari egységeknél végzett egészségügyi vizsgálatok nem mindig megnyugtatók. A városi tanács egészségügyi osztályának közlése szerint a konyhák nagy része nem felel meg a követelményeknek. Nagyobb üzemi konyha tizenhét van Nyíregyházán, ebből adottságait tekintve nyolc elfogadható. A vendéglátóipar egységeiből jók a feltételek az Ezerjó étterem konyhájánál. De mi van a többivel? Kétségtelenül legnagyobb az Alföld irodaházi konyhája. Itt mint egy másfél ezer embernek főznek. Külön pohármosó nincs, az alagsori elhelyezés miatt itt és sok másnál is szennyeződés veszélye állandóan fennáll. A dohányfermentáló gyár konyhája az emeleten van, több vállalat szállít onnan ebédet. Az ételhordók, akik egészségügyileg vizsgálva nincsenek, utcai ruhában, a főzőkonyhán járnak végig. A húsipar üzemi konyhája talán mind között a legrosszabb. Olyan kezdetleges állapotok vannak itt, hogy még a vízszolgáltatás is problémás. Igen gyenge körülmények között működnek az iskolai konyhák. Még a tanyai kollégium konyháján is baktériummal fertőzött ételmintákat vizsgáltak. A vendéglátóipari konyhák vizsgálatát nehezíti az a rendelkezés, hogy csak ott kötelesek ételmintát eltenni ahol egyfajta ételből több, mint száz adagot főznek, így aztán nem kell ételmintát szolgáltatni a Szabolcs Étteremnek sem, ahol pedig igen sok vendég étkezik. Ez az étterem bár átalakították, tálalóját, s közlekedő folyosóját tekintve zsúfolt, szellőzetlen maradt. Még rosszabb helyzetben van a Tisza Étterem, pedig innen is sokan hordanak ebédet. Állandóan fennáll a fertőzés veszélye a bejáró idegenektől is. Az Alkotmány Tsz Halászcsárdája már tavaly Ígéretet kapott az átalakításra, de nem történt semmi, a konyha és a WC egymás mellett teljesíti „hivatását”. Az állami közegészségügyi felügyelő véleménye szerint a konyhai dolgozók egy része nem tartja be az egészségügyi szabályokat. Általában nem tisztázott a munkaköpenyek kihordási ideje, ezért sok konyhán a dolgozók utcai ruhájukban végzik felelősségteljes munkájukat. Hiszen itt felelősségről kell beszélni, amikor több száz, vagy több ezer dolgozó megfertőzése is történhet Előfordul, hogy a kapa- rékvízsgálatok — amelyeket az edények peremein, húsvágó deszkákon, stb. — végeznek, olyan aktív fertőzéseket mutattak ki, hogy az edények, illetve húsvágó deszkák megsemmisítését kellett elrendelni. Mindezek azonban márcsak akkor történnek, amikor a hivatalos állami ellenőrzés jegyzőkönyvezi az eseteket. Kevés a vállalatok, intézmények felelőssége. Legtöbb esetben az elrendelt felújítási, festési stb. utasításokat sem akarják végrehajtani, arra hivatkozva, hogy erre nincs pénzügyi keret. Tekintve, hogy a lakosság mintegy negyedrésze vesz részt a közétkeztetésben a megyeszékhelyen, nem kis dologról van szó. Igen fontos, hogy az üzemek, vállalatok érezzék kötelességüket, dolgozóik egészsége iránt. Gondoljunk azokra a láthatatlan ellenfelekre, a baktériumokra, amelyek oly gyorsan elszaporodnak a főtt ételekben. Az egyik legutóbbi vizsgálat például egy leves minden- gyüszünyi részében több, mint kétmillió baktériumot mutatott ki. Ez nem játék. Másrészt felelősségük van a fölöttes szerveknek is olyan szempontból, hogy a szükséges szociális beruházásokat, bővítéseket, vagy újak építését ne tekintsék másodrendű, harmadrendű kérdésnek. Iskolásaink érdekében múlhatatlanul szükséges volna egy korszerű, központi konyha építése, s a jelenlegi konyhák csak tálaló konyhák maradnának. Néhány üzemben, mint a húsiparnál, a terményforgalmi vállalatnál, új üzemi konyhák építése volna helyes. De szinte kivétel nélkül mindegyiknél kellene átalakításokat végezni. A víz és csatornaművek, valamint a konzervgyár, a bíróság üzemi konyháit tekinthetnék példaképnek, amelyek egészségügyileg minden feltétellel rendelkeznek. S végezetül új, igen sok ember étkezését megoldó korszerű konyha, illetve vendéglátóipari egység volna szükséges Nyíregyháza lakosságának, átfutó vendégeinek is, mert minden más megoldás csak toldja-foldja vendéglátásunk ócska ruháját. S. B. Nyitás előtt Tisza-nart, Ugornya, újdonságok... Évekkel ezelőtt csak néhány szenvedélyes horgász kereste fel a gergelyiugor- nyaj Tisza-parot. Később, — hogy otthonosabbá tegyék a környezetet, — fabódét építettek. Aztán újabb horgászok jöttek, utána a kirándulók Is ..felfedezték’ a part szépségét. 1962-ben már az érdeklődés középpontjába került Gergelyi- ugornya. Ma már egy-egy napsütéses vasárnapon 10— 12 ezer ember is pihen szórakozik a Tisza-parton Jönnek a környező járásokból, Debrecenből. Miskolcról, a Dunántúlról, de voltak itt már franciák, ju- goszlávok, csehek, lengyelé!« is. 320 ezerért étel, ital Még egy jellemző számadat a forgalomról: az elmúlt évben a kedvezőtlen HATÁRŐRÖK, ÚTTÖRŐK Gyanús személy érdeklődik... Nem szokás fényképet megmagyarázni, ezúttal mégis azt tesszük. Hatan figyelnek. Négy úttörő és két határőr: Simkovits Béla hetedikes. Kántor György nyolcadikos, Józsa Lajos főhadnagy. Varga József nyolcadikos, Gál Béla tizedes és Csernátoni István hetedikes. — Együtt a záhonyi úttörő határőrszakasz egyik raja. — Gyanús mozgás balról! — suttogja a tizedes, szavára négy szempár villan a közeli bokrok felé. A távcső kézről kézre vándorol. A lencsén hatalmasra nagyított alak jelenik meg. Most azonban nem határsértő, csupán egy pirosnyakken- dős hetedikes. A foglalkozás mai témája: ismerkedés a távcsővel. Az úttörők két határőr szakasza 1966 őszén alakult. Azóta megismerkedtek a záhonyi őrs életével, a kiképzési eszközökkel, korszerű fegyverekkel. — Szívesen látott vendégeink a fiúk — mondja a főhadnagy. — Igyekszünk megtanítani őket minden hasznos határőrizeti ismeretre. Gál tizedes — civilben a nagyvarsányi tsz gépkezelője és KlSZ-titkára — a kezdetek óta tanítgatja az úttörőket. Tőle tanulták meg a gyanús személy figyelését, kísérését, a jelentés módját és sok-sok tereptani ismeretet. — A legemlékezetesebb közös élményünk a számháború volt. Játékos körülmények között harcászati fogásokkal ismerkedtek a gyerekek. Határőreink harc- szerű hiradóhálót létesítettek, telefonnál biztosították a számháború hírösszeköttetését — számol be Józsa főhadnagy. Színes, romantikus eseményekben gazdag a záhonyi úttörők élete, de akad a szakaszok naplójában néhány olyan sor is, amely felér egy szabályos harci jelentéssel Is. Örsi órát tartottak a hetedikesek. Szánkóztak. Simkovits Bélát Ismeretlen férfi szólította meg. Érdeklődött tőle: mikor indul a nemzetközi gyors, van-e katonai kíséret ezen, meg ezen a szerelvényen, hány pillér támasztja alá a hidat, mikor van őrségváltás a határőröknél? Az úttörő határőrben gondolat villant — ki ez a férű és mdéirt érdeklődik? A gondolattal gyors tett párosult. Óvatosan az idegen követésére indult, s egy másik pajtás azonnal értesítette a felnőtt határőröket. Gál tizedes hozzáfűzi az eseményhez: — Igaz, hogy nem határsértőt fogtunk e bejelentés alapján. Az idegen csak tréfálkozott a gyerekekkel, de az Ilyesmit soha sem szabad tréfának venni. Ébe- i-ek voltak a fiúk. Letették az első igazi határőrvizsgát. S hogy még hány ilyen jó vizsgát tesznek a gyerekek, a jövő titka. Annyi bizonyos, hogy a magyar államhatár védőinek hasznos segítőtársai az úttörők. A távcső újabb tereptárgyat kémlel az erdei tisztáson. Szilágyi Szabolcs időjárás ellenére is 320 ezer forint értékű étel-ital fogyott. a kölcsönzésekből pedig 24 ezer forint jövedelem származott. Érthető tehát hogy minden évben újabb létesítményekkel gazdagítják a közkedvelt kirándu lóhelyet. A legtöbb panasz az úttal kapcsolatos. Elegendő egy kis eső, és gépkocsival, vagy motorkerékpárral nem lehet megközelíteni a strandot Ezért határozta el a községi tanács, hogy az idén 180 ezer forintos költséggel jó minőségű salakutat épít. Igaz, hogy ez is ideiglenes megoldás, de amíg a végleges út elkészül, addig megteszi. A másik megoldásra váró feladat az ivóvíz biztosítása, 120 ezer forintból mély fúrású kutat készítenek, tehát ez is lényeges előrelépést jelent. A villanyt a múlt év augusztusában kötötték be. A körzeti föld- müvesszövetkezet hamarosan televíziót is vásárol, a szabadban helyezik el, s akinek kedve van, esténként nézheti a műsort. íj szolgáltatás A négyszemélyes víkend- házak száma 19-re emelkedett, sátrakat pedig —kettőtől húsz személyesig — szinte korlátlan mennyiségben tudnak biztosítani. Uj szolgáltatás bevezetését i* tervezik. Egy bizonyos ósz- szegért szállást és étkezést is kaphatnak a vendégek. Már készülnek a fervei annak a kétszobás háznak is. melyben nyolc kirándulót tudnak majd elhelyezni Nincs mindenkinek gépkocsija vagy motorkerékpárja, ezért a rendszeres közlekedés biztosítására is gondolni keli, A föidmú- vesszövetkezet már szerződést kötött az autóközlekedési vállalattal, melynek értelmében minden szombaton és vasárnap Nyíregyházáról különbuszok indulnak a gergelyiugornyai Tisza-part- ra. A buszok utána ottmaradnak és ingajáratban közlekednek a vásárolna mén.yi vasútállomás és a strand között. \ii első vendégeit A hivatalé« megnyitóra május 20-án kerül sor. Ettől függetlenül már megérkezett 36 debreceni középiskolás, hogy három napon keresztül élvezzék a napsütést a homok fövényt Bugái’ Éerentt Az építők elhatározták November 7-re befejezik a nyíre^vbázi filmszínház £r>ítését Aki néhány hete járt a nyíregyházi Lenin téren, most bizonyára elcsodálkozna. A tér közepén — mintha csak a földből nőtt volna kj hirtelen — már ott áll az új filmszínház egy része tető alatt, bárom szint magasságban. Az impozáns külsőt öltő, hatalmas épület körvonalai sokat sej totóén emelkednek ki a teret övező házak közülA filmszínház építését terv szerint ez év december 10-re kell befejezni, de az építők vállalták., hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére, november 7-re műszaki átadásra előkészítik. A merész tervezésű épületnek már sok csodálója akad. Különösen megkapó, impozáns látvány a főbejárati rész négyszáz mázad* vasbetonszerkezete. A kormány által kiemelt beruházáshoz pontosan érkezik a szükséges építőanyag. NÁDVÁGÓK A szabolcsi ember jó munkaerő. Soha nem várja ölhetett kézzel a sült galambot, sőt ha a „nagy úr”, a muszáj ösztönzi, nos akkor... Mesélték, hogy üdülni küldtek két állami gazdasági dolgozót. Téli üdülésre. (Mert, hogy télen állítólag ráérnek a mezőgazdaságiak). A két ember tehát nagy rábeszélésre elment, méghozzá úgy, hogy a vonatjegyet, a beutalót a gazdaság térítette, éppen csak zsebpénzt nem kaptak. Pedig mindjárt az üdülés elején azzal volt a legnagyobb gond. Ami kis pénzt vittek, az első este elfogyott. (Mulatni is tud a szabolcsi ember.) Így történt, hogy a második nap reggel már azon gondolkodtak, csomagolnak és indulnak haza. Mert, hogy üdülni? Munkát- lanul és pénz nélkül lézengeni, nem megy. A véletlen segített. Mert olvasni is szeretnek a szabolcsiak. Ha mást nem, az apróhirdetéseket. Kiváncsiak hová, milyen munkaerőt keresnek, ki mit kínál eladásra, illetve mit vesznek. Látni is jó érzés, önbecsülést is ad, hogy menynyire keresik a jó munkást. Nos, olvassák a helyi lap hirdetési rovatában; a tógazdaság idénymunkára nádvágókat vesz fel. Még aznap jelentkeztek. így telt el nádvágással a két hét. Illetve nádvágással, üdüléssel és szórakozással. A két ember akarva, akaratlanul több oldaluan megerősítették a szabolcsiak hírnevét. A tógazdaság brigádvezetője azóta is emlegeti; volt itt két szabolcsi nádvágó, azok aztán tudtak dolgozni, mindennap dupla normákat. A büfés kislány meg így sóhajtozik: volt itt két ember Szabolcsból, azok aztán tudtak mulatni, nem verték fogukhoz a garast. Én meg azt mondom, a szabolcsiak tudnak üdülni. Seres Ernő Magyarországon száz évvel ezelőtt 1867-ben kezdték meg a statisztikai adatgyűjtést. Akkor ez a munka népszámlálásra, mezőgazdasági összeírásra és néhány adatgyűjtésre terjedt ki. Ma, minden területről millió és millió adatot gyűjtenek, értékelnek évenként. Népszámlálást az országban 1869-ben végeztek először. Szabolcs megyében — a jelenlegi területen — akkor 299 441 lakos élt. Népszámlálást azóta tízévenként tartanak, legutóbb 1960-ban készült ilyen felmérés, s ennek alapján a megye lakosainak száma 586 449. Az 1937. évi felmérés szerint minden ezer született gyermek közül 196 halt meg. Tavaly az arány: ezer csecsemőből 36 halt meg. Országos átlagnál is jobb mutató. Mindent átfogó mezőgazdasági összeírást 1935-ben végeztek először Szabolcs- Szatmár megyében. A szántóterület 1,3 százalékát műtrágyázták, az 50 holdon aluli gazdaságok 460 ezer hold földdel rendelkeztek, s ebből csupán 116 holdon szórtak ki műtrágyát. A megyében akkor 399 traktor volt. Ide tartozik, hogy a megye összterületének 55 százaléka nagybirtokosé volt, viszont a földtulajdonosok 7(1,1 százaléka 5 holdnál kisebb területen gazdálkodott. Tíz család több földdel rendelkezett, mint közel 200 ezer ember. Volt ellenben 17 170 mezőgazdasági cseléd, 47 278 napszámos, s ez utóbbiaknak a sorsa a létbizonytalanság kapcsán, talán még a cselédekétől is rosszabb. Az 1966 év végi statisztikai felmérések szerint 4488 traktor volt, a szántóterület 52,4 százalékát. 386 550 holdat műtrágyáztak. Egy hold műtrágyázott területre 233 kilogramm különböző hatású műtrágyát szórtak. 1940-ben a több százezer lakosú megyéből csupán 1801 fő volt ipari munkás. Jelenleg az iparban több, mint 20 000 embert foglalkoztatnak. 1961—65 között iparfejlesztésre és korszerűsítésre 787 millió forintot fordítottak a megyében. A statisztikai adatgyűjtés annak ellenére, hogy száz éves múltja van, itt a megyében 15 évvel ezelőtt öltött szervezett formát. 1952 április elsején alakult a megyei szerv és a járási székhelyeken egy-egy felügyelőség. Staüsztik. akészí- tés nem könnyű feladat. Egyszerűnek tűnő dolog például az állatszámlálás, amelyet minden évben elvégeznek. Az utóbbi években 150—160 ezer szarvas- marhát, 400 ezer sertést, több mint 200 ezer juhot, 3 millió baromfit számlálnak. Ez az állatállomány 235 településen, s a háztájiakat is beleszámolva több tízezer helyen van. Amikor az ösz- szesítések elkészülnek, a statisztika készítője előtt 55 ezer adat van és ebből születik egyetlen egy szám. Nép- számlálásnál 30 millió adatot dolgoznak fel, ami a megye lakosaira vonatkozik. Sokan kérdezhetik, mire kell, mire jó a statisztika. A statisztika tényeken alapul, a számok a valóságot rögzítik és mutatják meg. Kifejezik a változást, da meghatározzák a jövő fel-s adatait is. A statisztika számokkal írott történelem. <* Százéves a statisztika MIT MOND SZABOLCSRÓL?
