Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
MÁTÉSZALKA zf 260-ban V. István udvari embere népesítette i be az elpusztult helységet. Az 1741-ben kelt írások már mezővárosként említik a települést. A meggyűlt vizek miatt sokat szenvedtek a telkesgazdák. Egy kis ,,ki mit tud" pitivel ezen mi városunkban többnyire a telkek és utcák igen vizesek és vízállásuak: keményen megpa- rancsoltatik — mindenek valakik ilyen vízállású, vagy folyású Telke vagyon, hogy jó, mély és a víz folyására alkalmatos folyókat tartsanak, mellyel az esztendőnek minden részeiben a vizek szabadon és bátor folyások lehessenek...'* 1605-ben Básta György császári hadvezér pusztított Mátészalkán, 1662-ben a szatmári vámőrség, az úgynevezett „isárga német”. Az 1848—49-es szabadság- harcban a mátészalkai nemzetőröket is ott találjuk. Kézi László huszárkapitány mint a debreceni veres pántlikás lovasok őrnagya teljesítette hazafiúi kötelességét. A dicsőséges Tanácsköztársaság napjaiban Mátészalkán is megmozdultak a proletárok, nincstelenek a fehér terror sok áldozatot szedett. Mátészalkán járt iskolába a nagy internacionalista, forradalmár és író Zalka Máté, akinek emlékét szobor, s a róla elnevezett utca és iskola is őrzi. Egy ideig Szatmár megye székhelye volt, majd járási székhely. Voltak, akik a visszafejlődéséről beszéltek, aggódtak, hogy Mátészalka a községek szintjéről nem tud kiemelkedni, nem tudja betölteni centrum szerepét. Kedvező földrajzi fekvése, múltja, lakóinak szorgalma, igyekezete, a szülőföld iránti szeretet és a felsőbb szervek támogatása azonban egyre gyorsabb fejlődés lehetőségeit alapozták meg. Nézzük, milyen az újuló, városiasodó Mátészalka «a?----------------------------------------------------------------------------------/ Közmű, költségek — gondok NEM ÚJKELETŰ a község vezetőinek gondja, ha a közművesítésről van szó. Régen meg kellett volna valósítani* de a következő években mégínkább nagy szükség lesz rá. Mátészalka mélyfúrású kútjai ideiglenesen megoldják ugyan az ívóvízgondot, de csak részben. Sok a községben az ásott kút, melyek vize a körzeti orvos véleménye szerint nem mindig felel meg az egészség- ügyi követelményeknek. Különösen a tavaszi magas vízállások idején. Az ivóvíz- ellátáson kívül az egyes ipari üzemek vízigénye is növekszik, s ezt is figyelembe kell venni. Mindez szükségszerűen hozza magával a feladatot: mméi előbb meg keH építeni a törpe vízmüvet A tanulmányterv már elkészült, a részletes kiviteli terveken most dolgoznak a budapesti tervezőmérnökök. Az építkezés alapfeltételei adottak: a MÄV fűtőház mögött megfelelő vízrétegre bukkantak. Itt hat kutat fúrnak, melyek együttesen képesek lesznek a község vízigényét biztosítani. A VÍZTORONY a jelenlegi piactérre kerül. Az előzetes felmérések szerint 32 kilométernyi hosszú vezeték lefektetésére lesz szükség. Az egész vízhálózat építése mintegy 32 millió forintba kerül. És itt jelentkezik az egyik legnagyobb probléma: nincs együtt a pénz, mely a törpe vízmű kivitelezéséhez elegendő lenne. Az anyagi gondokat súlyosbítja, hogy még ez évben hozzákezdenek egy közel kilencmillió forintba kerülő iparcikk áruház építéséhez, a vízmű építésére csak ezután kerülhet sor. Önmagában a vízmű sem oldja meg a problémákat. A 32 kilométernyi hálózat üzemeltetése ugyanis elképzelhetetlen szennyvízcsatorna nélkül. A nagyobb üzemek, vállalatok, vizigényes létesítmények nem építhetnek derítőket, mert az nagyon sokba kerül és egészségügyi szempontból sem megengedhető. A SZENNYVÍZCSATORNÁHOZ megfelelő derítőállomás kell, s mindennek a bekerülési költsége erősen megközelíti a harmincmillió forintot. Együttesen tehát több, mint hatvanmillióról van szó, melyet Mátészalka a saját erejéből nem képes összeadni. A szakemberek véleménye szerint az lenne a legcélszerűbb, ha együtt építhetnék a vízvezetékeket a szennyvízcsatornákkal. Nem Miene kétszer félásni ugyanazt az úttestet, s ilyen módon talán a bekerülési költségből is le lehetne faragni valamicskét. JOGOS TEHÄT AZ AGGODALOM, s alaposan mérlegelni kell az adott lehetőségeket. A község vezetői — tekintettel a vízmű rendkívüli fontosságára és a nagy bekerülési költségre, — a felettes szervektől is segítséget várnak. Népsűrűség, lakóházak A lakóházak sűrűsége az 1964-es népszámlálási adatok szerint 330 volt, 1 négyzetkilométeren, belterületen, a község összterületén 58 a lakóházak sűrűsége. Ez jobb, mint számos járási jogú város átlaga. Az emeletes épületek aránya elenyésző, azonban a lakóépületek falazata jobb, mint a megyében átlagosan. A kettő és több szobás lakások aránya is jobb a megyei átlagnál. Itt született a villany míg a többiek az alkalmazotti, kereskedő, értelmiség, stb. kategóriájába tartoznak. Már érezteti hatását az az ipartelepítési politika, amely a vidék iparosítását hivatott szolgálni: megkezdte a munkáját egyelőre 160 munkással az Ipari Szerelvénygépgyár mátészalkai üzeme, mely a környék nagy ipari üzemévé fejlődik, ezernél több dolgozót foglalkoztat majd. Az ÉRDÉRT, a Faipari Vállalat, a Tejipari Vállalat, a kenyérgyár, az AKÖV telephelye mellett a gépgyár dolgozóiból felfrissül, megszaporodik a munkáslétszám. Ez persze gondokkal is jár, az eddig is mezőgazdasági termékekből nem önellátó nagyközség a helyi és a környező tsz-ektől. több húst, tejet, zöldséget vár. Ennek megoldásán már dolgoznak a község vezetői, a járás tsz-ei közös elárusító csarnokot építenek és friss áruval látják el majd az ipari munkásokat, a kereskedelmi és egyéb területek dolgozóit. Elégedetten tapasztalják a szalkaiak, hogy egyre népesebb a „korzó”. Megkezdődött a hazavándoriás, mintegy 150—200 ma még eljáró munkást várnak haza a gépgyárba. Szó van arról is, hogy a nők elhelyezkedésének megkönnyítésére a debreceni ruhagyár bedolgozó részleget nyit Mátészalkán, melyet később üzemmé fejlesztenének. A legnagyobb fejtörést egyebek között a nők és csökkent munkaképességűek elhelyezése okozza. És a lakásprobléma: 420 jogos lakáskérelem fekszik a községi tanács asztalán — bár csak az utóbbi négy évben 244 családi ház épült magánerőből — gyakorlatilag a lakosság 15—20 százaléka vár orvoslást, nagyobb egészségesebb lakást. Jóllehet a község lakóinak többsége nem vízvezetékes, nem fürdőszobás házban lakik, de Mátészalka egy 8 kádas és 80 férőhelyes gőzfürdővel és egy gyógy jellegű strandfürdővel rendelkezik, A fürdő termálvize, kellemes környezete, felszereltsége sok látogatót vonz, növeli az idegenforgalmat. Egy ev alatt 100 ezernél több vendége volt a fürdőnek. Akik szívükön viselik, hogy Mátészalka idegenforgalmi szempontból is számottevő hely legyen, aggodalommal foglalkoznak a szálloda, elhelyezési lehetőségek szűkös, nem kielégítő voltával. A vendég „lavórban” mosdik a szállóban, az elhelyezés nem kulturált, mindenképpen szükségessé válik egy modern szálloda építései Végül nem kevés a kulturális feladatok száma sem: a szatmári, beregi részen 1947-ig nem volt középiskola. A 11 millió forintos beruházással épült gimnázium, a mezőgazdasági technikum több, mint 1200 tanulónak ad lehetőséget a továbbtanulásra. Sokat javultak az általános iskolai tanítás tárgyi, személyi feltételei. De a népművelés otthonai nem megfelelő helyiségben vannak — a vasutas, a szakszervezeti és a járási művelődési otthon — mindhárom szállodának készült, régi épület. Pedig szeretnek itt kulturálódni, nemrég rendezték meg a szálkái kulturális napokat, országos hírű szakemberek, művészek jöttek el Mátészalkára, változatos program, igényes vállalkozás jellemezte e napokat. De a rendezvények „szünetében” — esténként nincs egy megfelelő klub- helyiség, ahol öregek fiatalok összejöhetnének szórakozni, olvasgatni. Kinőtte Szalka a könyvtárat is, zsúfolt a járási könyvtár, gyermekolvasó helyiségre lenne szükség, s jobb elhelyezés illetné meg a fiók- könyvtárakat is. A múzeum most van születőben, a község vezetői keresik a megoldást, hogy méltó helyet találjanak az elhelyezésére, a tervek szerint az MNB épületében szeretnék berendezni a szatmári tájmúzeum anyagát. Ilyen gondok és tennivalók foglalkoztatják a szálkái patriótákat, akik nagy tisztelettel, féltéssel foglalkoznak községük jelenével, jövőjével, hogy a több, mint 600 éves helység felzárkózzon a patinás városokhoz. AZ OLDALT ÍRTAK: Bogár Ferenc és Páll Géz» Fényképezte: Hammel József. Vasúti gócpont Szatmár centruma Mátészalka utcáin már 1888-ban kigyult a villany, az országban elsőnek, emlékét egy betonnal körülvett oszlop őrzi. A főutcát korszerű fénycsöves és higanygőzös lámpatestek világítják meg. A háztartási villa- mosenergia-fogyasztók száma meghaladja a 2500-at. Kereskedelmi központ Kereskedelmi vonzása is jelentős — a jelenlegi korszerűtlen bolthálózat ellenére. Az átlagosnál magasabb szintű kereskedelmi ellátottságot jelzik a magas számú szakosított boltok. Huszonhét község csaknem 70 ezer lakosa fordul meg a boltokban, melyek száma 64, 15 vendéglátóipari egység is működik a járási székhelyen. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom 15 049 forint. Vannak városok, mint pl. Hajdúböszörmény, ahol mindössze 4788 az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom. Egészségügyi létesítmények A község fejlesztése szempontjából igen nagy szerepe van az egészségügyi intézményeknek, az úgynevezett vonzáskörzetek nagyságának. E vonatkozásban Mátészalka jóval túlhalad egyes városokat is. A kórház és az SZTK rendelőintézet ellátó körzete jóval túlnyúlik a járás határain, a kórház körzetéhez tartozó községek száma 43, a népesség 93 ezer fő. Az SZTK rendelőintézet körzetéhez 37 község 85 ezer lakója tartozik. Mátészalka megyénkben a legnépesebb községek közé tartozik, 12 ezer ember lakik itt, az egy négyzetkilométerre jutó népsűrűség 283. Huszonhárom község tartozik hozzá, melyekben 61 518 ember él. Földrajzi fekvése, közlekedési csomópont jellege — kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és egyéb létesítményei — lehetővé teszik, hogy a megyeszékhelytől 58 kilométerre — a beregi és a szatmári síkság találkozásánál központi funkciókat lásson el. Hogyan ölt új arcot, milyen jegyeit alakítja ki a városiasodásnak? Milyen gondok foglalkoztatják az itt élőket, vezetőket és a lelkes patriótákat? Mindenekelőtt szeretnék szebbnek, vonzóbbnak, modernebbnek látni városszámba menő községüket az itt lakók. Ez lépésről lépésre valósul meg, a község- rendezés nagy munkája folyik, új létesítményeket, ut- cákot hoznak létre, közmű- vesítenek, újra cserélik fel az üzlethálózatot. Ez a külső kép, amely nem lényegtelen, hiszen állandóan hatással van az itt élők közérzetére, hangulatára és befolyásolja egy kicsit önbecsülésüket is, községük szépítésének ütemét. De ennél számottevőbb jegyek is vannak, melyekből' kivehetők a teljesen új arculatú Mátészalka jellemző vonásai, átalakulásának lényeges mozzanatai. Először is: sokan úgy tudják még ma is, hogy Mátészalka önellátó, afféle mai mezőváros. Márpedig a valóság egészen más: a lakosságnak mindössze 29 százaléka mezőgazdasági kereső, az ipari keresőké kis híján 20 százalék, Múlt és jelen találkozása a mátészalkai „belvárosban”. Mátészalkát 59 községből mintegy 130 ezer lakos vasúton, autóbuszon egy órán belül meg tudja közelíteni. Hat Irányból érkeznek vonatok — Nyíregyháza, Debrecen, Záhony, Zajta, Csen- ger, Agerdőmajor. A községbe érkező személyvonatok száma 29. Naponta kilene irányból 29 autóbusz fnt be a járási székhelyre. A községben a helyi járat hossza 4,5 kilométer, egy év alatt 100 ezren vették igénybe, egy lakosra 8,3 utazás jutott. Az Esze Tamás gimnáziumot szakközépiskolává fej» lesztették. AZ ÚJ ARCÚ
