Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-06 / 105. szám
Légicsata Hanoi felett Szabó L. István, az MTI tudósítója jelenti: Megrendítő élményben volt részük a vietnami és külföldi újságíróknak azon a május 5-i sajtókonferencián, amelyen az amerikaiak háborús bűneit vizsgáló VDK- beli bizottság a Hanoi ellen intézett légiháború első tíz napjának szomorú adatait összegezte. A sajtókonferencia színhelyére betegszállító kocsik hosszú sora érkezett. A hordagyakon amputált lábú gyerekeket, borzalmasan megcsonkított asszonyokat és férfiakat hoztak be és arra kérték a sajtó képviselőit tudassák az egész világgal, micsoda égbekiáltó bűnöket követnek el az amerikaiak Észak-Vietnam állítólagos „ipari célpontjai"’ elleni bombatámadásaival. Ezek az emberek Hanoi külvárosaiban laktak, többen közülük éppen betegen feküdtek a donganhi kórházban, amikor az amerikai repülők rájuk dobták szörnyű terhüket. Van, akit az utcán ért a bomba, mert a légiriadó idegtépő szirénahangját próbálta túlkiabálni, hogy megtalálja és óvóhelyre vigye játszadozó gyerekeit. A legnagyobb pusztítást az április 25-i első, rajtaütés- szerű támadás vitte véghez a polgári lakosság körében, amikor húsz Phantom— 105-ös repülő tonnaszám zúdította a bombákat Gia-Lam egyik üzemére és a hozzátapadó munkásszállásokra. Harmincketten haltak meg és százkilencen sebesültek meg ezen a napon Hanoiban, s környékén, ötven lakóház omlott össze és további kétszáz szenvedett súlyos károkat. Az április 25-e óta eltelt tíz nap alatt hatvan halottat és százötvennégy sebesültet számláltak össze Hanoi köz- igazgatási területén. Közülük 79 gyerek és 91 asz- szony. Ez a szörnyű statisztika azóta tovább súlyosbodott. Amikor a sajtókonferencia már a végefelé járt — egy bátor amatőr filmjét vetítették, amely a 25-i támadáskor készült — ismét megszólaltak a szirénák és a következő pillanatban a sajtókonferenciáról a szabadba tóduló újságírók izgalmas légicsata tanúi lehettek. A felszálló MIG-ek széles ívben támadták a belváros fölé érkező Phantomokat, amelyek közül az egyik, valószínűleg fedélzeti rakétafegyvertől találva, valósággal szilánkokra szakadt. A bombák robbanása ismét munkáskerületek felől hangzott. lilább tisztogatásokra készül a görög diktatúra KOPPENHÁGA Csütörtökön este mintegy üJOO dán fiatal fáklyás menetben vonult a koppenhágai görög nagykövetség elé, hogy követelje a letartóztatott görög politikai foglyok szabadon bocsátását. A nagy- követség előtt rögtönzött csoport a dán királyi család közeli rezidenciája felé tartott. A rendőrség beavatkozása nyomán összetűz támadt, négy tüntetőt letartóztattak. MOSZKVA A Szovjetunióban minden évben május 5-én —- 55 évvel ezelőtt ezen a napon jelent meg először a Pravda — emlékeznek meg a sajtó napjáról. A Kreml kongresszusi palotában hatezren jelentek meg a sajtó napja alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen. Andrej Kirilenko, Alekszandr Selepi n és más szovjet vezetők is részt vettek a gyűlésen. LONDON George Brown angol külügyminiszter pénteken megbeszélést folytatott Mihail Szmimovszkij londoni szovjet nagykövettel. Hír szerint a tervezett szovjet—angol barátsági és együttműködési szerződés részleteit vitatták meg, különös tekintettel Brown május 19-én kezdődő hivatalos moszkvai látogatására. ROCK ISLAND Pénteken az Illinois állambeli Cordovában szerencsétlenség történt egy atomerőműépítkezésen. A Cent- rálé otthonául szolgáló épület egyik vasbetoneleme befelé dőlt, leverte az öntőformákat és maga alá temette az építkezésen dolgozó munkásokra. Hét munkás megsebesült, haláleset nem történt. Csütörtökön két újabb nyilatkozat hangzott el a görög katonai diktatúra vezetői részéről. Papadopulosz ezredes, a „miniszterelnökségi ügyek minisztere” görög újságírók és sajtóattasék előtt kijelentette, hogy az új rendszer nem tűr el semmiféle kívülről jövő nyomást — és ezt a demokrácia sorsáért nyugtalankodó barátainknak is mondjuk.” Azt állította, hogy _ a szomszédos „ellenséges és baráti” államok valóságos idegen- forgalmi háborút indítottak Görögország ellen. Különösképpen bírálta Olaszországot, ahol többek között a televízió olyan jeleneteket mutatott be Görögországról, amelyek elriasztják a turistákat ennek az országnak a meglátogatásáról. Bejelentette, hogy nagy tisztogatásokat fognak végrehajtani az államapparátusban. Azok — mondotta — akiket a diktatúra veszélyesnek tekint, sokáig nem kerülnek szabadlábra, de azután is megfigyelés alatt tartják őket. Kormánykörökben meglepetést és nyugtalanságot okozott, hogy a négy nagy francia szakszervezeti központ tiltakozó sztrájkot hirdetett május 17-re, a felhatalmazási törvényjavaslat parlamenti vitájának első napjára. Számítottak rá, hogy a szakszervezetek tiltakozó akieókba kezdenek, de nem várták, hogy a négy nagy szakszervezeti központ teljes egységben lép fel. A nyomda- és papíripari szakszervezet közölte, hogy a napilapok május 17-én nem jelennek meg. Ez azt Szpantidakisz tábornok, helyettes miniszterelnök és hadügyminiszter az AFP hírügynökségnek nyilatkozott Mint mondotta, a politikai pártoknak majd megengedik a további tevékenységet, kivéve azokat, amelyeknek kommunista kapcsolataik vannak. Arra a kérdésre vajon kapott-e a jelenlegi görög kormány hivatalos tájékoztatást arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is katonai segélyben részesíti Görögországot, a tábornok többek között ezt felelte: „Semmiféle jel sem mutatta, hogy Washington fel akart volna hagyni a támogatással. Ok sincs erre, hisz a mi hitünk a NATO-ban erősebb, mint valaha.” Az athéni biztonsági szervek főigazgatója nem volt hajlandó az újságíróknak felvilágosítást adni arról, hová szállították el Manolisz Glezoszt abból a szállodából, ahol szerdáig fogva tartották. jelenti, hogy a sajtó csak egy nappal később tud beszámolni De Gaulle tábornok előző napra lei tűző it sajtóértekezletéről. A vasúti forgalom már 16-án este leáll, teljesnek ígérkezik a párizsi metro és autóbuszforgalom megbénulása is. Az elektromos- és gázművek dolgozói olyan megoldás kidolgozásán fáradoznak. hogy a háztartásokat csak a lehető legrövidebb időre fosszák meg az áram- és gázszolgáltatástól, de az ipari és közlekedési vállalatok ne kapjanak energiát. Tiltakozó sztrájk Franciaországban Dokumeutumregéuy 28. Nem jól elemezték Horthy jellemét Mindenre számítottak, csak arra nem, hogy a kormányzó a szomszéd népek barátjának és demokratának fogja magát mondani. Nem oktatták ki Moderctat, hogy erre miként reagáljon. A horvát képességeit pedig úgy látszik meghaladja, hogy ilyen helyzetben önállóan cselekedjék. Még szsép, hogy nem nevette el magát! Höttl nem volt híján a humorérzéknek, s akármilyen bosszúságot is érzett, szépen felépített terve veszélyeztetettsége miatt, nem minden derültség nélkül gondolta végig a szituációt. Micsoda színház! Vagy inkább cirkusz! Modercin szerepet játszik, a Gestapo által elképzelt szöveggel, illetve attól némiképpen, kényszerűségből eltérve a világforradalmár szerepét. A jelenet másik főszereplője szintén játszik, de valamilyen egészen más figurát alakít, mint amilyet egy író — a jelenetet elképzelve — papírra vetne. Demokratát alakít, s úgy akarja megnyerni a partizánküldött rokonszenvét, hogy a magyar nép barátjának, a nem. zeti szocializmus ellenségének tünteti fel magát, az újvidéki vérengzést pedig egyszerűen a németekre keni. Mintha nem ő dicsekedett volna el tucatszor is a világ füle hallatára azzal, hogy ő volt a világon az első fasiszta államfő, aki Hitlert és Mussolinit is megelőzve már akkor tudta, hogy miként kell fasiszta módon kormányozni, amikor a Führer még a müncheni sörpincék mélyén töprengett a hatalomhoz vezető utakról. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között Modercin agya felmondta a szolgálatot. — No, jól van — váltott hirtelen hangot Höttl. — Modercin, maga megtette, ami magától telik. A mi hibánk, hogy nem találtunk okosabb embert erre a megbízatásra. Modercin nemcsak szótlanul lenyelte a sértést, hanem hálás tekintetet is vetett a Sturmbanführerre, hogy már nem kiabál vele. — Holnap reggel visszamegy Belgrádba. Segédtisztem majd gondoskodik arKözös közlemény Dr. Jósét Klaus hivatalos látogatásáról Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnökének meghívására dr. Josef Klaus, az Osztrák Köztársaság kancellárja felesége társaságában 1967. május 2—5 között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Az osztrák kancellárt a látogatás során fogadta Lo- sonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Kállai Gyula, a magyar or- szággyűlés elnöke. A látogatás során hivatalos megbeszélésekre került sor Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke és dr. Josef Klaus kancellár, illetve Péter János és dr. Lujo Ton- cic-Sorinj külügyminiszterek, valamint a két delegáció politikai, gazdasági és kulturális szakértői között, A jószomszédi kapcsolatoknak megfelelően a két delegáció közötti megbeszélések barátságos légkörben zajlottak le, s lehetőséget nyújtottak a feleket érintő kétoldalú és nemzetközi kérdések őszinte megvitatására. A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország külügyminiszterének 1964 és 1965 évi találkozása óta a kétoldalú kapcsolatok kedvezően fejlődtek. Mindkét fél meg. erősítette azt a szándékát, hogy a magyar—osztrák viszonyt a két ország társadalmi rendszerében fennálló különbségek ellenére, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a másik állam szuverenitásának tiszteletben tartása alapján tovább szélesíti és. mélyíti. Egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a két ország vezető személyiségeinek találkozásai — mint a jelen esetben is — nagymértékben hozzájárulnak a kölcsönösen óhajtott fejlődéshez. Ezért a két ország kapcsolataira és a mindkét országot érintő nemzetközi kérdésekre vonatkozó véleménycserét a jövőben is folytatni szándékoznak. Magyar részről ez alkalommal is aláhúzták az osztrák államszerződés, valamint Ausztria semlegességének jelentőségét, amelyeket fontos tényezőnek tekintenek az európai és különösen a Duna völgyi béke biztosításában. Egyetértőén megállapítást nyert, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérte az érvényes kereskedelmi megállapodásban előirányzott mértéket. Mégis kifejezésre jutott egyidejűleg az a vélemény, hogy a kölcsönös árucsere kibővítésének lehetőségei még nincsenek kimerítve. Mivel a hatályban lévő hosszú lejáratú megállapodás helyett ebben ról, hogy visszajusson. Ne féljen, olyan jelentést küldök, hogy az ígért jutalmat megkapja. Na, persze azt az összeget, amelyet a feladat kielégítő megoldása esetére helyeztünk kilátásba, nem azt, amit a feladat kiváló megoldásának jutalmául ígértünk. Modercin arcán látszott, most már vérszemet kapott, s azon töprengett, miként lehetne az egész összeget zsebrevágni. Höttl ezért egy mondat erejéig ismét barátságtalan hangot ütött meg: — Remélem, azt maga sem állítja, hogy kiválóan végezte a dolgát? Az usztasa őrnagy most felpattant a székről. Katonás tartást vett fel. — Nem. Herr Sturmbannführer. jelentem, nem! A német hírszerzés magyarországi feje az usztasa őrnagyot vállánál fogva ki- tuszkolta a szobából. — No, akkor menjen. Minden jót! Modercin, mielőtt végleg elhagyta volna a szobát, náci köszöntésre lendítette a karját. — Heil Hitler! (Folytatjuk) az évben új megái lapodul kell kötni, amely a következő évekre a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok alapja lesz, a felek célszerűnek találták, hogy a vegyes bizottságot minél korábbi időpontban összehívják. A felek a jó kapcsolatok fejlesztése érdekében elhatározták egy állandó bízott, ság létrehozását azzal a feladattal, hogy — többek között — a két állam együttműködéseivel és a fennálló problémák megoldására javaslatok kidolgozásával foglalkozzon, A gazdasági együttműködésre irányuló törekvéssel összhangban megvitatták a gazdasági és ipari kooperáció fokozásának, valamint néhány nagyobb, jelenleg függőben lévő tervnek — mint például a magyar távbeszé- íőrendszer korszerűsítéséhez történő szállításoknak — lehetőségeit. Megvizsgálták továbbá az európai energiaellátás területén történő szorosabb együttműködést. Mindkét fél megelégedés- sei állapította meg, hogy a két ország közötti kulturális kapcsolatok az utóbbi időben nagyon kielégítően fejlődtek. Megállapodlak, hogy rendszeresen vizsgálják a tudományos, művészeti, pedagógiai és sport- kapcsolatok növelésének lehetőségeit, illetve támogatják ezeknek a kapcsolatoknak a kialakítását. Osztrák részről fennáll a szándék, hogy Budapesten rövidesen kulturális intézetet létesítsenek, mely a két ország közötti kulturális kapcsolatok elősegítését kell, hogy szolgálja. Ehhez — tekintettel az intézet jelentőségére — mindkét kormány minden támogatást megad. A felek kifejezésre juttatták azt a kívánságukat, hogy műszaki-tudományos együttműködésre vonatkozó megállapodást kötnek, A két külügyminiszter és az illetékes szervek a kölcsönös kapcsolatok kiépítésének további lehetőségeit felülvizsgálják. A tárgyaló felek megállapodtak, hogy az idegen- forgalom kiszélesítése és a közlekedési kapcsolatok meggyorsítása céljából megbízzák az illetékes magyar —osztrák határbizottságot, dolgozza kj egy újabb határátkelő-állomás létesítésének tervét. Magyar részről tájékoztatást adtak azokról a munkálatokról, amelyeket a határ megnyugtató rendezése érdekében folytatnak. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során megállapítást nyert, hogy Európában az enyhülés jelei tapasztalhatók, jóllehet még Dr. Josef Klaus osztrák kancellár és Lujo Toncic- Sorinj külügyminiszter pénteken délelőtt a Gellért- szállóban találkoztak a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel. A nagy érdeklődéssel kísért népes sajtó- konferencián Naményi Géza, a kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője üdvözölte az osztrák kormányfőt és kíséretét. Klaus kancellár bevezető nyilatkozatában köszönetét mondott a magyar és a külföldi sajtónak azért, hogy — mint mondta — tárgyilagosan és különös barátsággal tudósított az osztrák kormányférfiaknak a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról. Nem jöttünk szenzációkat várva Budapestre, de látogatásunk szerencsés és pozitív alakulása kétségkívül felülmúlta az eredeti várakozásokat — hangsúlyozta a továbbiakban. — Az európai országok, az adott térségben élve ma jobban érdekeltek a jószomszédi kapcsolatokban, a nemzetközi enyhülésben és vannak megoldatlan európai kérdéseü. A tárgyaló lelek egyetértettek auuan, hogy a kölcsönös Dinárom erősítéséért ■— amely a konstruktív európai együtt- muKouesnek es a rendezetlen kerdeseK megoiaa- sanaK előfeltétele — tovao- bi enyhülés eiősegitesere keil törekedni. A vuua völgyeben tekvö magyar ország es Ausztria, ameiyek egy emberöltő alatt aet világháború gyotreuneii eues át, jószomszédi viszonya a targyaio telek veienicnye szerint ehhez nagymértékűén Hozzájárulhat. Aláhúzták ez alaaiombol azoiumti a kapesounoaiiají a jelentőseget, amelyen a különböző társadalmi berendezésű auamoK egyutt- ntűkódesére es jószomszédi viszonyának fejlesztésűre vonatkozó 1965. evr ünöíó- határozat aiapjun egyes európai államok között létrejöttek és létrejönnek. Mindkét fel megerősítette, hogy pozitív magatartást tanúsít az európai piztonsug kérdésevei íogiaikozo összeurópai konferencia összehívásának gondolatával kapcsolatban. A tárgyaló felek egyetértettek, hogy egy jól előkészített konferencia hasznos volna az érdekeit államok álláspontjának kö- zetebbhoza.su es a fennálló problémák megtárgyalása céljából. A tárgyalások során megvitatták az európai gazdasági együttműködés es az európai integráció kérdését is. E kérdésben rmndkét fél kifejtette véleményét. A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg a magyar és az osztrák küldöttség kapcsolatának hasznosságát az európai gazdasági bizottság keretében és megerősítették azt a szándékukat, hogy ezt az érintkezést a jövőben is folytatják. Mindkét fél kifejezésre jutatta aggodalmát a délkelet-ázsiai helyzet miatt. A vietnami helyzet egyes aspektusainak különböző megítélése ellenére egyetértés uralkodott, hogy a bekét az 1954. évi genfi megállapodások alapján mielőbb helyre kell állítani. Mindkét fél kifejezésre juttatta véleményét, hogy a megbeszélések hasznos célt szolgáltak és jó lehetőséget nyújtottak, hogy a másik fél véleményét és nézeteit megismerjék. Dr. Josef Klaus osztrák kancellár meghívta Fock Jenőt, a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány elnökét, hogy tegyen látogatást Ausztriába. A meghívást a magyar kormány elnöke köszönettel elfogadta. A látogatás időpontjának meghatározására diplomáciai úton kerül sor. Budapest, 1967. május 5. (MTI) a pozitív együttműködésben, mint valaha. Ausztria, ez az Európa szívében fekvő ország semlegességénél fogva elsőrendű feladatának tartja, hogy ösztönözze az európai népek párbeszédét, közeledését. Egyetértettünk a magyar kormánnyal abban, hogy az európai együttműködés akkor lesz a leggyümölcsözőbb, ha az egyes országok közötti kétoldalú kapcsolatokon alapul. Ebben az értelemben folytattuk megbeszéléseinket a magyar államférfiakkal az országaink közötti együttműködés iehetőségeirőL Természetesen kicseréltük nézeteinket a nemzetközi politikai helyzetről is. — Szeretném hangsúlyozni: bensőséges élmény volt megbizonyosodni arról, hogy a büszke és tehetséges magyar nép soraiban Ausztria olyan sok barátjával találkoztunk az üzemlátogatásokon és mindenütt, ahol magyarokkal kapcsolatba kerültünk. Klaus kancellár ezután a feltett kérdésekre válaszolt Klaus sajtóértekezlete magyarországi tárgyalásairól Pintér István: 1967. május 6. 2
