Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-27 / 123. szám

Yállalati szolgálati lakások és a saját fejlesztési alap BB Színes tv* hétvégi héz* üfírséf11 met eres szállító Gyors körkép a BNV-ről Apróságok HÉT KÖZBEN Érdeklődést keltő hirdetés jelent meg a napokban la­punkban. Egy lakásszövet­kezet kínált házmesteri ál­lást — lakással! Sokan kapva-kaptak a nem min­dennapi ajánlaton, s már az első napokon több száz je­lentkező akadt a jeligés hir­detésre. Feltehetően volt közöttük olyan is, aki állá­sát is otthagyva, vállalta volna a kis keresetű mun­kakört, csakhogy lakáshoz jusson. Az említett eset is pél­dázza; napjaink égető prob­lémája még mindig a lakás­hiány. Jó állásban lévő, „be­futott” műszakiak, megbe­csült szakemberek hagyják ott vállalatukat azért, mert nine* megfelelő lakásuk, vagy egyáltalán nem rendel­keznek főbérlettel. Elmennek dolgozni oda, ahol mindezt kínálják és megkapják. Előnytelen helyzetbe ke­rültek tehát azqk — a fő­leg kisebb vállalatok, üze­mek — amelyeknek sem a tanács nem tudott lakást ad­ni, de maguk sem voltak olyan helyzetben, hogy be­ruházásból, vagy más for­rásból építsenek. Minden el­ismerést megérdemelnek azok az emberek, akik így is vállalták ezeknek a sok gonddal-bajjal birkózó üzemeknek az irányítását Jobb körülmények között vannak az olyan vállalatok, ahol népgazdasági beruhá­zásból folynak nagyobb építkezések, mint például a záhonyi átrakó körzet, a Tiszavasvári Alkaloida, a gumigyár és így tovább. Ti­szavasvári ban például a helyzet is szükségszerűen megköveteli a fokozottabb lakásépítkezést, hiszen az 1972-re befejeződő nagy re­konstrukció után a jelenlegi 480 dolgozóval együtt több mint kétezerkétszázra emel­kedik a létszám. S ebből csak az egyetemet és techni­kumot végzettek száma 224- el lesz több. Természetes dolog, hogy ilyen sok mű­szaki és adminisztratív felső- és középkáder letelepítését jórészt csak lakásjuttatással lehet megoldani. A beruházások két ütemé­ben összesen 250 lakás épí­tését tervezik. Ebből ipari alapberuházásból 78, a Gyógyszeripari Tröszt hozzá­járulásából 27, s tanácsi ke­retből 118, és csak — bár már ez is haladás — 27 a gyár saját beruházásából va­lósul meg. Nem ilyen ked­vező a helyzet a nyíregyhá­zi gumigyárnál, ahol a har­madik ötéves tervben mint­Turi Sándor paszabl tanító a nép szeretetével, szakmá­jához fűződő hűségével haj­danában tiszteletet és or­szágos hírnevet szerzett ma­gának és a néphez hű taní­tóknak. Taníttatta a szegény gyerekeket, felkarolta a tu­datlan embereket. 1945-ben beválasztották a Parlament­be országgyűlési képviselő­nek, amitől csak halála után vált meg. Túri tanító életé­ről, munkásságáról, lelemé­nyességéről szól ez a néhány feljegyzés: I 1. Túri tanító úr eredményes oktatásának híre eljutott az oktatásügyi miniszterhez, gróf Klébersberg Kunóhoz. A híreket kivizsgáltatta, s az mind valónak bizonyult. Ügyes, népszerű tanitó, a gyerekek általános eredmé­nye: dicséretes. A minisz­ter ezért kiutaltatott számá­ra 600 pengő jutalmat. Túri nagyot nézett, amikor kéz- hezkapta, s tovább munkál­kodott szorgalmasan. Egy­szer meglátogatták a mi­nisztériumból: — Reméljük, egy 1500-ra felfutó létszám­hoz — legalábbis eddig — csak egy 24 lakásos lakóház építéséhez kezdtek hozzá, ezt is a rekonstrukciós be­ruházás járulékos tétele­ként. Minden bizonnyal gondot okoz majd a gyár vezetőinek a megfelelő mű­szaki gárda idetelepítése. Az új gazdaságirányítási rendszerben ezen a téren is nagyobb lehetőségek nyíl­nak a nyereségből képezhe­tő fejlesztési alap ilyen ér­telmű felhasználására. He­lyesen gondolkodnak azok a vállalatok, ahol már szá­mításba veszik ezt a kínál­kozó lehetőséget. A tanácsi ipar felügyeleti szerve éppen a napokban tárgyal az ille­tékesekkel ennek a problé­mának a megoldásáról. Ugyanis nem egy fontos kulcspozíciót betöltő vezető tevékenységét gátolja a mindennapos utazgatás munkahelyére és vissza. A Nyírbátori Vastömeg- cikkiparl Vállalatnál például már olyan terveket is szövö­getnek, hogy a gyár szom­szédságában gyári kolóniát építenek, s a lakásokat olyanoknak adják majd, akik fontos beosztásuk, kiváló szaktudásuk révén sokat tesznek a vállalat fejleszté­séért. A nyíregyházi gépja­vítóban rövidesen felméri s az üzem dolgozóinak lakás- helyzetét, hogy a következő években rendelkezésükre ál­ló pénzt ezeknek a gondok­nak az enyhítésére fordít­hassák. Nem kétséges, hogy az üzemeknek a saját alap ter­hére megépülő lakások el­osztásánál a legmesszebb- menően figyelembe kell ven­niük sok körülményt. Töb­bek között a dolgozók szo­ciális helyzetét, a munká­hoz való viszonyát. A jogos­ság meghatározását — a párt- és tömegszervezetek javaslatainak figyelembe vé­telével — kollektíván kell eldönteni. Ezektől az új lehetősé­gektől természetesen nem le­het máról holnapra pálfor- dulást várni. A fejlesztési alap lakásépítkezésre való, a lehetőségek szerinti maxi­mális kihasználása attól is függ, hogy a vállalat, üzem milyen gazdasági eredmé­nyeket ér el. A dolgozók te­hát egyénileg is mind job­ban érdekeltté válnak majd abban, hogy vállalatuk mi­lyen összeget fordíthat a jö­vőben — lakások építésére. Itt, Szabolcs-Szatmárban különösen élni kell ezzel a lehetőséggel! Tóth Árpád jókor érkezett a kis juta­lom? — kérdezték. — A legjobbkor. — Tuti tanító elővette jegyzetfüzetét, fel­nyitotta, s beleolvasott: — Bogár Katikának a debrece­ni kollégiumi ellátásáért évi 240 pengő, Zádor Miklósnak a kecskeméti tanítóképzőbe kollégiumi ellátásáért 240 pengő, Csillag Jánosért Bu­dapestre kollégiumi ellátá­sért 240 pengő, ez összesen 720 pengő. — Mit akar ezzel monda­ni? — meredtek el az urak. Ml ezt az összeget önnek mint jutalmat küldtük, nem parasztkölykök taníttatására. És mi 600-at küldtünk, ta­nító uram pedig az imént 720 pengőt mutatott ki. Túri csendesen válaszolt: — Ha nem küldtek többet. Mert vannak itt kérem olyan fejű gyerekek, hogy rájuk menne tízszer ennyi jutalom is. I 2. A falu főjegyzőjére egyszer megharagudott. Télen sok gyerek cipőhiány miatt nem tudott menni iskolába, s Túri tanító sem kívánta el, hogy fagyban mezítláb bi­Igazi vásári idő volt csü­törtökön Budapesten. A kel­lemes napsütés tízezreket csalt ki a Városligetbe, hogy a hazai és külföldi kiállítók ezernyi termékével ismer­kedjenek. Nehéz lenne meg­állapítani, hogy a BNV egy hetes nyitvatartása után mely cikkek nyerték meg leginkább a látogatók tet­szését. Annyi bizonyos, hogy óriási sikere van az új Ikarus autóbuszoknak, me­lyeket a nap minden órájá­ban széles embergyűrű vesz körül. Nem lankad az érdeklő­dés a szovjet pavilonban sem. A különféle célgépek mellett — melyek egy részét működés közben is megte­kinthetik a látogatók — sokat időznek az emoerek a híradástechnikai készítmé­nyek körül. Elsősorban a modern formájú televízió- készülékek keltik fel az ér­deklődést. A szovjet pavi­lonban működés közben lát­ható már a színes televízió, s ugyancsak működött egy mi­niatűr tv-készülék is, mely alig nagyobb egy „jól meg­termett” táskarádiónál. Szí­vesen látnánk belőle a ma­gyar üzletekben is. Az autók, motorkerékpá­rok rajongói órákat tölte­nek a csehszlovák pavilon­ban. Sok dolguk akad itt a rendezőknek, hiszen naponta Háromszor került víz alá az idén a Kraszna áradásai miatt félezer hold szántó a nyírcsaholyi Vörös Csil­lag Tsz határában. Nagy gond árnyékát vetette ez előre, s a vizes területekre nemrég lehetett csak ekét ereszteni. Úrrá lenni a kapkodás felett — Mivel az elég nagy terület művelése kényszerű várakozást okozott, kapkod­ni kezdtünk — mondja Bartku István főagronómus. A háztáji területek gond­jával túlzottan törődtünk, de most már tudjuk — helytelen az egységes tsz- érdek fölé helyezni. Egyik legsürgősebb feladatunk most: úrrá lenni az átme­neti kapkodás felett és kiegyensúlyozottságot te­remteni. Máris megtettük az erőnkből telő szükséges intézkedéseket cegjenek fel a gyerekek: leigazolta jelenlétüket. A főjegyzőnek ez a fülébe ke­rült, s a szülőket csak azért is megbüntette „...gyermeke taníttatásának elmulasztása miatt.” A következő év ta­vaszán Túri megtudta, hogy a főjegyző korán reggel le­megy a Tiszára horgászni, a halakra pedig meghívta va­csorára a főispánt és a fő­szolgabírót családostul. Egy iskolás gyerek a Tiszánál megfigyelőként ólálkodott, s dél körül már vitte is a hírt a tanítónak: — Három nagy csukát fogott a főjegyző. — Mikor este terített asztalnál eddegélt a nagy úri társa­ság, s a főjegyző éppen ma­gyarázta a halfogás művé­szetét, hogyan húzta ki zsi­nórjával az egyik két és fél kilós csukát, az ajtón ko­pogtattak: egy iskolásgyerek lépett be. — Mit akarsz? — rivallt rá a főjegyző. — Jöttém a pénzért, ami jár. A halakért. — Miféle halakért, te? — S a főjegyző zavarában vé­gignézett a sápadozó ura­kon, akik kíváncsian abba­hagyták az evést. _ Ezekért, — mondta merészen a gyerek. — Ami­ket itt esznek. — Hát nem te fogtad, kérlek? — kapcsolódott be­le a főispán. — Igazán nem volt im> százszor is el kell ismételni a modern vonalvezetésű Tátra 603-as és a Skoda MB 1000-es személykocsi műsza­ki adatait, alig győznek vá­laszolni a sok kíváncsi kér déseire. Természetesen nen fukarkodnak a jó tanácsok­kal sem, hiszen a Skoda MB 1000-es személykocsikból már hazánkban is több ezer fut. A motorkerékpárok kö­zött megtalálni az immár vi­lághírű versenymotort ép­pen úgy, mint az önindító­val, irányjelzővel felszerelt robogókat. A bejárattól balra valósá­gos kis hétvégi falut építet­tek n különböző kiállító vállalatok. A legváltozato­sabb campingcikkek, sátrak mellett itt állították fel a hétvégi faházakat. Tekintve, hogy az utóbbi időben sok szó esik a campingezésről, de különösen a kellemes pihenést, nagyobb család számára is megfelelő elhe­lyezést jelentő hétvégi fa­házakról, érthető a fokozott érdeklődés. A két legszélső faházon ott a felirat: a Ti- szalöki Faipari Vállalat ké­szítménye. Az ajtó nyitva áll a láto­gatók előtt, azonban nem olyan egyszerű bejutni. A szabolcsi vállalat készítmé­nye körül sokan várakoznak, amig beléphetnek a kitünően megtervezett, jó beosztású A szövetkezet erőgépei közül nyolc alkalmas ket­tős műszakra, s négy vé­gez ilyen munkát. A má­sik négy gép traktorosa már idősebb, nem vállalnak éjjeli műszakot. Fiatal traktoros váltásra nincs (?!) A Mátészalkai Gép javító Állomástól kért a tsz gépi segítséget. — Három gépet kaptunk. Egy Sz—100-as május else­je óta van nálunk, de mindössze 45 holdat szán­tott. Ilyen ötekés géptől ez nagyon kevés. Hol a gép­pel, ekékkel, hol a vele dolgozók munkakedvével van baj. Condos tervezés Az ilyen segítség bizony nem kielégítő, amikor terv szerint négyszáz hold ku­koricát, hatvan hold napra­forgót, huszonöt hold mag­kendert kell még elvetni és kilencven holdon dohányt ültetni. nekünk hazudni, hogy maga fogta, — tette le evőeszkö­zét sértődötten a főszolga­bíró felesége. A gyerek kiszaladt, kint a sötétben mar várt rá Tú­ri tanító úr. LA. A felszabadulás után mint képviselő sűrűn járt a Par­lamentben. Ott is megszeret­ték zamatos beszédéért, s valahányszor megjelent, a szünetften őt beszéltették „szellemi frissítés” végett. Sok-sok anekdotával ked­veskedett. De sok hasznos javaslatot is terjesztett elő. Egyik híres hozzászólása így hangzott: — Na lelkeim, most már eleget vigadtunk, most már komolyan beszéljünk. Mert a nép éhes. Éhes a feje a tu­dományra.' Piz kell, de sok. Iskolára, tanszerekre és — cipőre leikeim. Mert ahogy volt, úgy nem volt jó. Ad­dig csináljunk valamit, amig élek. Én ilyen felka­vart lélekkel, a szegények sírásával a szívemben nem tudok megválni ettől a cu­dar világtól. Hatvanötödik évében meg­nyugodva, iskolákkal, „gaz­dag” gyerekekkel körülvéve búcsúztatta a nyírség népe vörös drapériás koporsóját. Dénes Gésa hétvégi házba. Elég néhány percig figyelni az embere­ket, hallgatni az elejtett j megjegyzéseket, hogy meg győződjünk róla: a tiszalö- kiek terméke megnyerte a látogatók tetszését. A szag­vélemények szerint is méltó versenytársa a pályadijai nyert szomszédjának. És még egy szabolcsi ter­mékről, melyből két példány szerényen húzódik meg a ha­talmas szállító járművek mel­lett. A Nyíregyházi Vas és Fémipari Ktsz ..Nyírség” áru­szállító targoncájáról van szó, melynek különböző tí­pusai már korábban is részt vettek a BNV-n. A ktsz most egy zártabb karosszé­riája, legújabb típusát küld­te el a vásárra. Ennél a konstrukciónál figyelembe vették a több éves üzemelte­tés során szerzett tapaszta­latokat és ennek alapján alakították ki a mostani formát. A rendezők szerint első­sorban a szállítási vállalatok szakemberei érdeklődnek a szabolcsi termék iránt. A könnyen kezelhető, viszony­lag nagy rakfelületű, gyor­san mozgó motoros targon­cát kisebb mennyiségű áruk szállításánál kitünően lehet használni. Bogár Ferenc A tagság azonban nagy szorgalommal dolgozik. Ebben a hónapban há­romszáz hold kukorica el­vetését remélik, ami után még termést várnak. Az eredeti előirányzatból ki­maradó területeket pedig csalamádéval, takarmány­keverékkel, szudáni fűvel hasznosítják. — Számítunk arra, hogy elsősorban kukoricater­mésből kiesésünk lehet. A termeléshiányt több malac­értékesítéssel pótoljuk. Há­romszáz darabot tervez­tünk értékesíteni, ezt öt­hatszáz darabra emeljük. A burgonyára fokozott gon­dot fordítunk, ami máris nagyon szép, 170 hold meg­kapta az első kapálást. Megbecsüljük és jól gon­dozzuk szép termést Ígérő gyümölcsösünket is. Az idén várható kevesebb ku­koricatermés jövőre lesz kihatással, ezért akkor ke­vesebb kövér sertést, de több hizlalt szarvasmar­hát értékesítünk, megte­remtve ez évben a bősége­sebb takarmányalapot. S, hogy a számításokat be szokták váltani ebben a tsz-ben bizonyítja: először vezették be a megyében a burgonyacsiráztatóban fi­nom étkezési gombák ter­mesztését. Máskor meg ta­pasztalatcseréket rendez­nek a sertéstenyésztés nagyüzemi módszereiről. Az elnök két kívánsága Kark János tsz-elnök: — Amikor ilyen súlyos gaz­dálkodási nehézségek van­nak, mint nálunk is, miért szaladgál fuvarozással any- nyi mezőgazdasági gép a megyében? Nyíregyházán ötven ilyet is láttam a mi­nap. Nem lehetne a fuva­rozások helyett az ilyen tsz-eknek segíteni, hogy időben földbe kerüljön a mag? Ezt persze, külön kel­lene megszervezni, ami bi­zonyára nem lehetetlen. A másik gond: a Kraszna. Mindjobban veszélyeztet bennünket és a mentén még egy egész sor közös gazdaságot. Évek, évtizedek óta a part beszakadozott. Áradáskor nem bírja tarta­ni a vizet. Tavaly renden lévő szénánkat vitte el az ár, tönkretette a kertésze­tünket. Jó lenne már ki­igazítani. Asztalos Bálint „FELVILÁGOSÍTÁS.” Ma­gam is megnéztem azt az újítást, amire egyik bará­tom hívta fel a figyelme­met. A T. vendég „félauto­mata” bosszantásáról van szó: egyik éttermünkben ugyanis fényjelzéssel köz­ük, hogy ami az étlapon van, az csak smafu, kár a nyálképződésért, mert be­lül a konyhán azokat már úgysem sütik-főzik meg. Állítólag ésszerűsítés ez az egész: kis táblán „világosít­ják fel” a vendéget arról, mit nem lehet kapni. Far- kasélvagyam közepette el­merengtem azon, vajon kapna-e újítási díjat az is, aki megszerkesz.ené mind­ennek az ellenkezőjét? Kö­vetkezesképp, hogy ne te­gyen fényjelzés. Es minden legyen, ami az étlapon sze­repel. BOGÁUHISTÚR1A. Ro­han a gimnazistalány apu­kájához: „Kérekszépen még tíz forintot bogárral” Elké­ped a papa, hiszen reggel már tizenhat forinttól szaba­dította meg lányocská.ia. „De abból csak 12 bogárrá tellett, nekem meg 25 kell holnapra, különben bezú­gok”. Egyre bonyolultabb ez az egész bogárhistória, csak lassan világosodik meg minden: a kislány bér­házban lakik, ott most még legyet sem lehet fogni, a trafikosnéni pedig senkinek sem hitelez... Tudnillik a trafikban preparált bogara- -kat lehet „fogni”, nemi el­lenszolgáltatás fejében. Hogy mi haszna van ebből az iskolának, a gyereknek, nem tudom. Azt viszont hallottam, hogy a városbeli dohányárusok pótellát­mányt kértek cserebogár­ból, hőscincérböl meg sváb­bogárból. Állítólag egyikő­jük már festeti is az új cégtáblát: „Dohányáruk és bogárkülönlegességek. C t: Selyem Hernyóné.” TÁVOLSÁG. Bravúrnak is beillik, amit a televízió a legutóbbi „Riporter ke­restetik” vetélkedő kereté­ben véghez vitt szerdán es­te. Budapestről a Koppen­hágában lévő futballistákat interjúvolhatták az ifjú ri­porterjelöltek, s kaptáit onnan nyomban a választ, s a pontozást „egyenes” adás­ban. Olykor rezegni kezdett a kép, de éreztük, milyen erőfeszítéssel ügyelnek az összeköttetésre a szakem­berek. Mintha csak az előző na­pi csorbát akarták volna ki­küszöbölni. Kedden este ugyanis nem kaptak képet — Szegedről... SORBANÁLLÖK, Újab­ban hét végén az élelmi­szerboltok udvarán élő ba­romfit árusítanak. Okos kezdeményezés ez. ha nem is a legsimábban megy. Kezdetben elő lehetett je­gyezni a vásárlást és — nyugodt volt a vásárló. Újabban nem lehet elője­gyezni, be kell állni r. sor­ba a törzsvásárlóknak is. És várni, legtöbbször órák hosszat, mert a belvárosi boltokhoz pár perccel nyolc óra előtt érkezik szombaton az elosztókocsi. Akkor, ami­kor már rohanni kell a munkahelyre, hivatalba E héten megint eszembe ju­tott: ugyan kiknek rend­szeresítették hát ezt a teg- újabb módszert? Angyal Sándor Túri tanító úr Ellenfél: a Kraszna Gond és bizakodás Nyíicsaholyban 3 1967. május 27.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents