Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-13 / 86. szám

Űf üzemcsarnokkal bőrül a Cipőipari Vállalat A párt politikájának helyes végrehajtásával jelentősen fejlődtek a földművesszövetkezetek Megtartotta VI. küldöttgyűlését a MÉSZÖV Szilágyi Gyulának, a MÉ­SZÖV elnökhelyettesének megnyitója után, a Sza- bolcs-Szatmár megyei föld­művesszövetkezetek választ­mányának beszámolóját Acél Béla, a MÉSZÖV elnö­ke ismertette. Bevezetőben megállapította, hogy a V. küldöttgyűlés óta eltelt öt év alatt a megye földmű­vesszövetkezeti rendszere je­lentősen fejlődött. Ezután arról szólt, hogy az fmsz kiskereskedelmi áruforgal­ma az elmúlt időszakban 700 millió forinttal növekedett. Az fmsz-ek a falu egyik legfontosabb tömegszerveze­teivé váltak. A falvak fel­nőtt lakosságának mintegy 40 százaléka tagja a mozga­lomnak. Az eredményeket a megye fmsz-ei a párt és a kor­mány helyes politikájának végrehajtásával érték el. Ezekért elsősorban az fmsz- ek választott vezetőségeit és több mint 7 ezer dolgozót illeti dicséret. A beszámoló megállapí­totta, hogy néhány év alatt több mint 10 és fél ezerrel gyarapodott az fmsz-ek taglétszáma, a részjegyalap pedig 2 és fél millióval nö­vekedett. A Szabolcs-Szat- márban működő 45 fmsz választott testületéiben sok éves tapasztalattal rendel­kezők dolgoztak, s a múlt évben ezeknek több mint 85 százaléka vett részt külön­böző oktatásokban. Az utób­bi években egyre több fia­tal is bekapcsolódott az fmsz-ek irányításába. Eredményesen működtek a takarékszövetkezetek is, melyek száma 22, tagságuk létszáma meghaladja a 15 ezret. E szövetkezetek kihe­lyezett kölcsönállománya 5 millióról 26 millióra növe­kedett. Jelenleg 40 méhész. 6 nyúltenyésztő és 1 málna­termelő szakcsoport működik a megyében. Az egyszerűbb szövetkezetek feladata ma döntően a háztáji gazdasá­gok árutermelésének és ér­tékesítésének a segítése. Ezt követően a beszámoló az fmsz-i mozgalom kultúr- munkájának a fejlődéséről adott számot. Többek között megállapította, hogy ezt a könyvforgalom alakulása is tükrözi. A megye fmsz-i könyvesboltjaiban 1966-ban csaknem 11 millió forint ér­tékű könyvet értékesítettek. A továbbiakban a termel- fetés. felvásárlás és az érté­kesítés fejlődéséről esett szó. Ebben jelentős ered­ményeket a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta értek el. A felvásárlási munka egyik új vonása volt az elmúlt időszakban a nagyüzemek termeltetésének elősegítése mellett a háztá­ji gazdaságok árutermelésé­nek a támogatása. Ennek hatására a tsz háztáji gaz­daságok árutermelése érez­hetően növekedett. A zöldség-gyümölcs fel­vásárlásáról szólva a beszá­moló megállapította, hogy elsősorban a burgonyater­melés- és felvásárlás terü­letén volt tapasztalható az előrehaladás. A múlt évben a burgonyatermelés- és fel­vásárlás minőségében is kedvezően alakult, elsősor­ban a lakosság által kere­sett gül- és rózsafajták ará­nya javult. A tervben ko­rábban meghatározott 700 vagonnal szemben több mint 4700 vagon burgonyát tárol­tak a tél folyamán. Előre­láthatóan 1970-re a várható 20—25 ezer vagon almater­mésből mintegy 17—20 ezer vagon kerül az fmsz-ek ál­tal megvásárlásra. Ez nagy feladat elé állítja mind a termelő, mind a felvásárló szerveket. Ilyen mennyiség korszerű feldolgozása szük­ségessé teszi a tervben sze­replő jelentős beruházások megvalósítását a harmadik ötéves tervben. A beszámoló ezek után a szövetkezeti kereskedelem tevékenységével foglalko­zott. Megállapította, hogy az elmúlt néhány évben kü­lönösen az iparcikkek for­galmának a növekedése volt a jellemző. Ezt bizonyítja az is, hogy tavaly a falun élő lakosság mosógépből csak­nem 7 ezer darabot, hűtő- szekrényből több mint 500- at, kerékpárból 10 ezernél többet és tv-készülékből 3 és fél ezret vásárolt. Fejlődött és egyre szín­vonalasabb az fmsz-ek pro­paganda tevékenysége is. Különösen kiemelkedtek az évenként megrendezett bá­tort, beregi, szatmári ke­reskedelmi napok, a több száz vendéglátóipari rendez­vény, a különböző áru- és divatbemutatók, melyeket több ezren látogattak meg. Mindezeket jelentősen elő­segítette az fmsz-ek üzlet- hálózatának a fejlődése. A falusi kereskedelmi közpon­tokban modem, korszerű áruházakat építettek. Ezek között különösen jelentős a nagyecsedi, újfehértói, fe­hérgyarmati és a nyírbáto­ri áruház. Az elmúlt 4 év­ben üzlethálózat-fejlesztésre és korszerűsítésre több mint 265 millió forintot fordítot­tak az fmsz-ek. Jelentősen fejlődött az ipari- és szolgáltatási tevé­kenység is. 1965-ben korsze­rű aszalóüzem épült Nyír­egyházán, ahol az elmúlt évben 30 vagon aszalványt készítettek, főleg külföldi megrendelésre. Hét fmsz végzett sertéshízlalást 1966- ban és csaknem 2 ezer ser­tést adtak közfogyasztásra. Nyolc építőanyagipari üzem működik az fmsz-ek kereté­ben, melyek 1961 óta há­romszorosára növelték ter­melésüket és jelentősen hoz­zájárultak a falusi kislaká­sok építéséhez. Emellett fej­lődtek az egyéb szolgáltatá­sok is, így a növényvédelem, Bevezetőben a megyei pártbizottság nevében üd­vözölte a küldöttértekezlet részvevőit, s az fmsz-mozga- lom 180 ezres tagságát. Ez­után arról szólt hogy az a sokrétű tevékenység, amelyet az fmsz-ek a párt irányításával és vezetésével elértek, jelentős mértékben hozzájárult a megye fejlődé­séhez, a lakosság életszín­vonalának emeléséhez, a tsz-ek megerősödéséhez. Ezt követően a feladatok­ról szólt, megemlítve, hogy a párt IX. kongresszusának határozatai, különösen azok. amelyek a falut érintik, kedvezően hatnak ezek végrehajtásához és a szö­vetkezeti mozgalom fejlődé­sét segítik. Hangsúlyozta hogy a feladatok sikeres megoldása követeli, a még szorosabb kapcsolatok ápo­lását a népfronttal, más tö­megszervezetekkel és moz­galmakkal. Az fmsz-eknek háztartási gépek kölcsönzése stb. Ezt követően a beszámoló a gazdálkodás és a vagyon­védelem eredményeit ele­mezte. Megállapította, hogy az utóbbi években az fmsz-ek gazdálkodása meg­szilárdult, javult a gazdál­kodási fegyelem, lényegesen csökkent a veszteséges te­vékenység, minden területen nőtt a termelékenység és csökkentek a költségek A 4 évben elért eredmények növelték az fmsz-i tagság érdeklődését a szövetkeze­tek munkája iránt. Mind­ezek az eredmények úgy jöhettek létre, hogy javult az fmsz-ek vezetésének, irányításának színvonala. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1964 évi decemberi határozatában a gazdasági munka fokozottabb előtérbe helyezését jelölte meg. A MÉSZÖV" igazgatósága e határozat valóra váltása érdekében intézkedéseket tett. Az elmúlt öt évben 67-en végezték el és 41-en tanulnak a marxizmus—le- ninizmus esti egyetemén, többen végeztek különböző pártiskolákon, különböző politikai iskolákon. A szak­mai képzettség és az előírt iskolai végzettség megszer­zésében is jelentős előreha­ladás történt. A dolgozók­nak mintegy 75 százaléka vett részt különböző iskolai és szakmai oktatásban. Befejezésként a beszámoló hangsúlyozta: az elmúlt években a megye fmsz-i mozgalma sokat fejlődött és tevékenységével jelentősen hozzájárult a párt falusi politikájának sikereihez. E politika következetes alkal­mazása az fmsz-i mozgalom­ban — figyelembe, véve az új gazdasági mechanizmust is — biztosítéka annak, hogy a párt és a kormány által elénk tűzött feladato­kat a SZÖVOSZ VI. kong­resszusának határozatait si­keresen megvalósítsuk. Ezután vitára került sor; felszólaltak: Tóth Margit porcsalmai, Deli László fe­hérgyarmati, Máté Gusztáv- né kölesei, Béres Mihály kisvárdai. Siroki József ra- kamazi, Kiss Gusztávné nagyecsedi, Sipos György vajai küldöttek. Dr. P Sza­bó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Fehér Mihály nagykállói. Bradics Mária nyírbélteki küldöttek. Buzsák.i László, a KPVDSZ megyei titkára az SZMT el­nöksége nevében, Panák László a SZÖVOSZ elnök- helyettese, Rajcsányi Pál ti- szavasvári, Gráf József vá- sárosnaményi, Antal János­áé újfehértói küldöttek. Kál- lai Sándor, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára. Bagoly István baktalóránt- házi, Papp János mátészal­kai és Makszim József nyirlugosi küldött. még gyümölcsözőbb kapcso­latok megteremtésére van szüksége a testvéri szövet­kezetekkel, a tsz-ekkel és a ktsz-ekkel. Ennek már eddig is szép példáit mu­tatták. Felhívta a figyel­met arra, hogy a vásáros- naményi példa nyomán még több fmsz hozzon létre kö­zös vállalkozást tsz-ekkel. Ez nagy segítség a munka­erőgondok csökkentésében és a tsz-tagok egész évi foglalkoztatásának a meg­oldásában. Kállai elvtárs szólt arról, hogy az fmsz-eknél is fon­tos teendő a termelőmun­ka hatékonyságának növe­lése, a kereskedelmi munka gazdaságosságának emelése Megemlítette, hogy az fmsz- kereskedelemnek van tenni­valója Nyíregyházán is. Bátrabban segítsék a város ellátását, az élelmiszer és iparcikk kereskedelem fej­lődését. A párt egyetért az­zal, ha egészséges, ésszerű verseny alakul ki az állami és a szövetkezeti kereskede­lem között. Ennek a hasznát mindenképpen az egyszerű emberek élvezik. Hangsú­lyozta, hogy továbbra is nagy gondot fordítsanak a vidék, különösen a tanya­világban élő emberek ellá­tására. Ezután az 1968 január el­sejével életbe lépő új gaz­dasági mechanizmusról szólt. Most az előkészítés eszten­dejében is bebizonyíthatják az fmsz-ek: tudnak élni az önállósággal. A jövő évben még jobban megnő az fmsz- ek önállósága, döntési joga, de ezzel együtt felelősségük is. Hangsúlyozta, hogy a jövőben még nagyobb gon­dot kell fordítani az fmsz- nél is az áruforgalmi ter­vek kidolgozására, állandó feladat legyen az értékesíté­si folyamatok elemzése, a piackutatás, a kereslet és a kínálat megfelelő összhang­jának a biztosítása. Ez meg­követeli, hogy minden fmsz- nél magasabb színtű gazda­ságpolitikai, közgazdasági elemző munkát szükséges meghonosítani. Ne felejtsék el az fmsz-ek vezetői, hogy nemcsak árut értékesítenek, hanem ténylegesen gazdál­kodnak. És ezért felelősek a népgazdaság és az fmsz-tag- ság előtt. Minden fmsz-nél elő kell segíteni, hogy ér­vényre jusson a népgazdasá­gi szemlélet, s ennek páro­sulnia kell a szövetkezeti és egyéni érdekkel. Az fmsz-ek munkájában is nagyon fontos lesz a gaz­dasági hatékonyság, ettől függ majd a szövetkezet fejlődése és a dolgozók bé­rezése. Ezt tudatosítani kell a dolgozók körében, meg­■pölzilo arvtrci cfi Ir i _ A SZÖVOSZ elnökhelyet­tese a SZÖVOSZ igazgatósá­gának a nevében mondott köszönetét azért az áldoza­tos munkáért, amelyet az elmúlt években végzett a MÉSZÖV, s ennek az ered­ménye, hogy a megyék kö­zötti versenyben a 4. helye­zést érték el. Az ezért járó oklevelet átnyújtotta Acél Bélának, a MÉSZÖV elnö­kének. Ezután az 1966-os évben elért eredményekről szólt, majd arról beszélt, hogy a fejlődés szükségszerű eredményeként megszűntek az FJK-k, s a korábban itt dolgozókat most az fmsz- mozgalom más területekre szólít, ahol szintén helyt kell állniok. Panák László ezután arról szólt, hogy a tanácskozás légköre mutatja: nem az egyéni, hanem a társadal­mat érintő kérdések foglal­koztatják a küldötteket, nyíltan segítő szándékkal beszéltek az eredményekről, gondokról. Ebben döntő sze­repe van a párt helyes po­litikájának, annak az őszin­te légkörnek, melynek ihle­tűje, táplálója és erősítője. A SZÖVOSZ elnökhelyet­tese ezt követően az új gaz­dasági mechanizmusról szól­va hangsúlyozta, hogy az folyamat, s ne várjon senki csodákat. Az embereken múlik, hogyan valósul meg Ezért olyan vezetőkre van szükség, akik élni tudnak a reform által biztosított le­hetőségekkel, s a SZÖVOSZ Többen javasolták az alapszabály egyes pontjai­nak a módosítását. Kérték hogy a jövőben a küldötte­ket négy évre válasszá): meg, így több lehetőségük nyílik a mozgalom megis­merésére és segítésére Má­sok a tagok részesedésének módjában kértek változáso­kat. Egyetértettek azzal, hogy az fmsz elnevezésén Jól halad a Szabolcs Ci­pőipari Vállalat új üzem­csarnokának az építkezése, azonban a fűtés következté­ben szükségessé vált terv- módosítás csak a hónap kö zepére lesz kész, így való­színűleg elhúzódik majd az átadása. (Egyébként az Épí tő és Szerelő Vállalat dol­gozói korábban vállalták, hogy határidő előtt elké­szülnek az építkezéssel.) A gyárban nagy szükség lenne máris az üzemcsar­nokra. Évi tervükben 50 ezei párral több cipő elkészítése szerepel, mint amennyit ta­valy gyártottak Januárban már felvettek munkásokat, hogy a tervet teljesíthessék de mégis volt némi lemara dás az első negyedévben, s ez elsősorban a zsúfoltság­nak köszönhető. A növekvő terv mellett a gyár most először szállított exportra is cipőt. A már el. küldött 6 ezer párat nem számítva az idén még 3 ezer pár cipőt küldenek külföldre. Azonban a jelen­legi körülmények között az dolgozása szükséges Köves­senek el mindent a keres­kedelmi veszteségek elkerü­lésére, a költségek csökken­tésére, erősítsék a vagyon védelmet. Hangsúlyozta hogy a rendelkezésre álló beruházási és felújítási ösz- szegeket célszerűen használ­ják fel a kereskedelmi egy­ségek ellátottságénak javí­tására és felszerelésére. Fo­kozottan gondoskodjanak a dolgozók egészségügyi és szociális körülményeinek ja­vításáról. Soha ne feledkez­zenek meg arról, hogy min­den feladatot az emberek oldanak meg. Befejezésül si­kereket kívánt a tanácsko­zás munkájához. ilyeneknek ítéli meg a Szabolcs-Szatmár megyei MÉSZÖV vezetőit is. Szólt a termeltetés és a felvásár­lás problémáiról, hangsú­lyozta. hogy ennek jó meg­szervezése nem lehet közöm­bös ebben az évben sem a népgazdaságnak. E terü­leten a kapcsolatok fejlesz­tése szükséges. A területi elhatárolások feloldásával nem hanyagol­hatják el az fmsz-ek a há­lózatfejlesztést a falun. Az utóbbi időben észlelhető, hogy egy-egy impozánsabb üzlet megnyitása elvonja a figyelmet az elhanyagoltabb területekről. Szóvá tette az ésszerűbb gazdálkodást. El­mondta, nem szabad csak azért nagyobb összeget for­dítani egy-egy üzletre, hogy csak az állagát óvjuk. Két- három év alatt ebből új üzletet lehetne nyitni. Bár a beruházások megvalósítá­sában fejlődés tapasztalható, a jövőben jobban mérlegelni szükséges, sürgősségi sor­rendet megállapítani, mit szükséges megvalósítani. Szigorúbb pénzgazdálkodás­ra van szükség, s az el­osztásoknál jobban figye­lembe kell venni a fonto­sat, a halaszthatatlant. Befejezésül sok sikert kí­vánt a megye földműves- szövetkezeti tagságának, s megköszönte a pártbizottsá­gok, tanácsok, tömegszerve­zetek segítségét, amelyet a mozgalomnak nyújtottak. változtassanak. A takarék szövetkezetek küldöttei ja­vasolták, hogy egyes építési stb kölcsönök folyósítási összegét emeljék fel, s e, az igazgatóságok hatásköré­be tartozzon. Sokan elemezték a fmsz ek termeltetési és felvásár­lási tevékenységével kap­csolatos problémákat. Kér­exportszalag sem tud za­vartalanul dolgozni, hiszen ideiglenesen az öltöző he­lyiségben helyezték el őket. Emellett számítani '"“11 ar­ra is, hogy jövőre a gyár megkapja az exportkijelö­lést, s ez azzal jár. hogy leg­alább 40 ezer pár különle­ges minőségű cipőt kell el­készíteniük a külföldi vá­sárlóknak A nagy termelési növeke. dés miatt a gyár szinte ki­nőtte jelenlegi helyiségeit. A jelenleginél nagyobb hely kell a csákózcnak és a sza­bászatnak, s a tüződénea is. Ezt már csak az új üzem­csarnokban tudják biztosí­tani. Szükség lenne tanmű­helyre is a jövő mesterei­nek betanításához, mert a jelenlegi körülmények kö­zött ezt is csak nagy nehéz­ségek árán tudják megolda­ni. Ha a tervmódosítás idő­ben elkészül, akkor hama­rosan átadják az új üzem­csarnokot, s valószínűleg a fásodik fél év elején meg­indulhat benne a munka. ték, hogy a háztáji gazdasá­gok igényeit naposbaromfi­ból és egyebekből jobban elégítsék ki. Egyes felszóla­lók kérték, hogy az apró- magvak ellátásán is javítsa­nak. Szóltak arról. hogy bár az áruellátás jó. de az elosztáson javítani szüksé­ges. Különösen vonatkozik ez a kurrens árukra, s olyan járásra, amely három me­gyével is határos, Elismerően beszéltek a felszólalók a kisebb szövet­kezetek egyesítésének az előnyeiről. Ennek is ered­ménye, hogy javult a falu­si szolgáltatás. Azok az fmsz-ek, amelyeknél mar élnek az új gazdasági me­chanizmus biztosította ön­állósággal, bővítették tevé­kenységüket. Húsfeldolgozó üzemet létesítettek Tisza- vasváriban, hizlaldát nyi­tottak, könyvkötészetre is berendezkedtek. Cirokseprű készítésre megállapodást kö­töttek a tsz-szel, terv van különböző megyei emlék­tárgyak készítésére is. Bár az új mindig kockázatos, de ha segítik, eredményes. Ez biztosítja, hogy újabb mun­kaerők foglalkoztatására nyílik alkalom. Az önnálló- ság lehetőséget nyújt arra is, hogy egyes áruféleséget más megyékből szerezzenek be az fmsz-üzletek. Beszéltek a felszólalók arról, hogy a tanyai bolthá­lózat fejlesztéséről sem sza­bad megfeledkezni. Általá­ban az üzlethálózat fejlesz­tésével kapcsolatban hang­zott el a legtöbb megjegy­zés. Többen szóvá tették, hogy egyes falusi boltok még mindig nem elég kor­szerűek, s bár a kereskedel­mi dolgozók létszáma nőtt, a képzettség, a kulturált ki­szolgálás még sok kívánni­valót követel. Aránytalansá­gok vannak egyes szakmák bérezése között. Szóvá tették, hogy a takarékszövetkezetek felszereltsége, számoló- és írógépekkel való ellátása igen hiányos. Többen hangsúlyozták, hogy az új gazdasági me­chanizmus nagyobb lehetősé­geket biztosít a dolgozók érdekvédelmére is. s erről se feledkezzenek meg az fmsz-eknél. Valamennyi fel­szólaló elismerően szóit az elmúlt öt esztendő eredmé­nyeiről. s javaslataikkal ér­demben hozzájárultak a mozgalom további feladatá­nak sikeres megvalósításá­hoz. Ezután megválasztották a MÉSZÖV választmányát, felügyelő bizottságát, vala­mint a SZÖVOSZ VI. kong­resszusának 36 szabolcsi küldöttét. A választmány megtartotta első ülését, ahol a MÉSZÖV elnökének ismét Acél Bélát, elnökhelyette­seinek: Szilágyi Gyulát és dr Czimbalmos Bélát vá­lasztotta. Kállai Sándor felszólalása Acél Béla beszéde lalt és a tanácskozás mun­kájában részt vett: Panák László, a SZÖVOSZ elnök- helyettese, Kállai Sándor, az MSZMP Szabolcs-Szat­már megyei bizottságának titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnök- helyettese és Kanda Pál, az MSZMP megyei vb tagja, az SZMT vezető titkára. Mint arról szerdai la­punkban hírt adtunk, áp­rilis 11-én Nyíregyházán, a Fegyveres Erők Klubjában tartotta meg VI. küldöttgyű­lését a MÉSZÖV, amelyen 180 ezer szövetkezeti tag képviseletében 150 küldött vett részt. Az elnökségben többek között helyet fog­Panák László felszólalása A küldöttek felszólalásai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents