Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-09 / 83. szám
Drága üzembiztonság As ítzembíztonsági felügyelet dolgozója kiszáll a túrataxiból, bemegy a bö- könyi szeszfőzdébe és gyorsan megméri a vízszivattyú ellenállásét Néhány perc alatt jegyzőkönyvez, azután számol: a mérés nyolc forint, az alapdíj (azaz a kiszállás) hétszáz. Azután beíq a túrataxiba, s a községben még másik három helyen is megnézi a földelések ellenállását Az alapdíjat természetesen mindenütt kiszámlázza a mérések költsége mellé. Nehogy valaki azt higgye, hogy ez valami rendkívüli eset. Szó sincs róla. Még csak nem is mostanában kezdődött. Az MSZ 172-es szabvány írja elő, hogy a földelések ellenállását félévenként vagy évenként ellenőrizni kell. A jó földelés zárlat esetén védi a dolgozót. Erre bizony nagy szükség is van, mert például tavaly a nyíregyházi Vörös Csillag Tsz-ben, a kovácsműhelyben halálos baleset ért egy ipari tanulót a rossz földelés miatt. A szabvány csak azt írja elő, hogy az ellenállások mérését időnként el kell végezni, azt nem, hogy kinek. A nagyobb üzemek, például a Tisza vasvári Alkaloida saját dolgozóival és saját műszereivel végzi. (Egy műszer ára háromezer forinttól tizenkétezerig terjed.) A kisebb üzemek az Építő és Szerelő Vállalattal vé. geztetik el a méréseket A vállalat olcsón és jól, dolgozik, munkájára' nincs panasz. Különleges helyet csupán az élelmiszeripari vállalatok foglalnak el. Az iparágon belül a minisztérium 1964- ban állította fel az üzembiztonsági felügyelet Később a felügyelet hatáskörét kiterjesztették a tanácsi vállalatokra is. Az üzembiztonsági felügyelet az Élelmiszeripari Javító Szerelő és Szolgáltató Vállalat egyik részlegeként működik. Furcsa eset Egy vállalat felügyeletet gyakorol másik ezer fölött Miután a méréseket az egyes helyeken elvégezték, a hibás ellenállások kijavítását a vállalatok megrendelik az illetékes szakipari szervtől, azután ismét a felügyelethez fordulnak, hogy ellenőrizze az elvégzett munkát És számlázzák a hétszáz forintos alapdíjakat Ezt a vállalatok — teljes joggal — kifogásolják, s erkölcstelenül magasnak tartják. A Gyümölcsszeszfőzde és Szik- vízipari Vállalat például kiszámolta, hogy a kifizetett díjaknak a húsz százalékát sem teszi ki á mérések ára, a többi a kiszállásért fizetett alapdíj. Nem éppen csekély ösz- szegekről van szó, hiszen például a dohányfermentálónak évenként százezer fo_ ri ntjába van e furcsa fel ügyelet Alighanem jogos a szabolcsi üzemek bírálata, ezért újra rendezni kellene az üzembiztonsági felügyelet hatáskörét, mégpedig az új gazdaságirányítási rendszer szellemében. Véleményünk szerint az élelmiszer- iparon belül ok nélkül központosították ezt a feladatot Teljesen céltalan és értelmetlen dolog azért utazgatni Pestről Szabolcsba, amit itt helyben is el lehetne végezni. Ugyanakkor a vállalatok munkájában az eddiginél nagyobb, sőt döntő súlyt kap az eredményesség. Az ilyen ellenőrzés, s a nyomában kiszabott aránytalanul magas díj pedig az eredményesség rovására megy. Kun István Az első csuklós busz Nyíregyházán Szombaton . reggel érkezett meg Nyíregyházára a megye első csuklós autóbusza. Az egyszerre 120 utas szái- litására alkalmas, korszerű IKARUSZ 130-assal együtt az 5. sz. AKÖV 90 gépkocsija bonyolítja Szabolcs- Szatmár megye országúti személyforgalmát. A közelmúltban megindult városi körjárat 10 kilométeres útszakaszán sikerült megoldani az AKÖV- nek az egymástól távol eső nyíregyházi peremkerületek, valamint a belváros összekötését. Most ismét közlekedés korszerűsítésre kerül sor az új csuklós busszal. Az AKÖV és a közlekedésrendészet szakemberei útvonalbejárást tartanak, s ennek alapján határozzák el a csuklós busz menetvonalát. Házavatás a toronyházak mellett Nyíregyháza, Vasvári Pál utca 82. Egy hetvenéves, vályog- falu ház a talajvíz miatt majdnem összedőlt. Szoba, konyha az egész. Ez már sok volt a tragédiából. Rogoz Györgyné alig öt hónapja temette el a férjét. Hat gyerekkel maradt özvegyen. Felkereste a szakszervezeti bizottságot. Reménykedett, segítséget kért. „Hát ilyen emberek is vannak...“ Az ÉM Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága a takarítónőt Vancsisin István négyszeresen kitüntetett szocialista brigádjához küldte. A brigád, 18 ember, az Északi Alközpont szuper- markett készítésén dolgozik. A Vasvári Pál utcában csodát láttak az emberek. A 84 szám alatt öregek laknak. Fekete, fejkendős néniké így beszélt: „Hát ilyen lelkű emberek is vannak a világon. Milyen áldott ember lehet a vezetőjük, hogy ezt is megengedi.” Kovács Miklós, nyugdíjas molnár nyolc napig állt az udvaron és strázsált. Éppen kórházból jött, de állt az udvaron hidegben, esőben és nézte a kőműveseket. Alig egy kőhaj ításnyira a toronyházak épülnek. Ilyen se volt még Nyíregyházán. De hű annak a látványa ahhoz, amit ott a kőművesek műveltek. Népi ellenőrök a lakosság érdekeiért Miért ment tönkre 915 jj ézer darab tégla a fehér- gyarmati téglagyárban? Ho- J gyan gazdálkodnak a bak- talórántházi járás óvodáiban, napközi otthonaiban a pénzzel és anyagokkal? Milyen a kiszolgálás a nyír-, bátori járás boltjaiban, nyilvános szórakozóhelyein, tisztaságaik megfelelnek-e a követelményeknek ? Megannyi kérdés, melyekre időközben már megadták a válaszoikat. Az összefoglaló jelentésekben, javaslatokban, de a községi és járási tanács, vagy vb-ülések napirendjei között egyre gyakrabban olvasni ezt a rövidítést. NECS. Üzemi és községi népi ellenőrzési csoportokról van. szó, gkik közérdekű bejelentések, vagy terv szerint előkészített program alapján vég- > zik vizsgálataikat. Vizsgálják a lakosság igazságérzetét sértő visszásságokat, választ keresnek a hanyagságokra, javaslatokat tesznek a hibák kijavítására. Mindezt társadalmi munkában, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Ma már elmondhatjuk, hogy megyénk minden nagyobb községében, üzemében dolgozik népi ellenőrzési csoport Számuk 202, a tagok létszáma pedig időközben meghaladta az ezer- öiszázat. Már eddig is számtalan önálló vizsgálatot végeztek, vagy összehangolt vizsgálatban vettek részt, a jövőben azonban még nagyobb feladat vár rájuk. 1968 január elsején életbe lép a gazdasági mechanizmus reformja. Szükséges, hogy a NECS-ek is jobban igazodjanak a megváltozott körülményekhez. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy több olyan vizsgálatot végeznek, melyek a lakosság életkörülményeivel jobban összefüggnek, a lakosságot közvetlenül érintő problémák megoldásához nyújtanak segítséget. Ezért is vált szükségessé, hogy a közelmúltban a megyei NEB kibővített elnökségi ülésen foglalkozzon a népi ellenőrzési csoportok feladataival, az utóbbi kétéves munkájának értékelésével. A népi ellenőrzési csoportok egy-egy községben, vagy üzemben dolgoznak. Sajátos helyzetük miatt ők ismerhetik legjobban, hogy milyen gondok foglalkoztatják a falu lakosságát, hol kellene segíteni. Ma már egyre általánosabb az a gyakorlat, hogy a járási népi ellenőrzési bizottság igyekszik összehangolná a NECS-ek munkáját, így egy-egy témakört több csoport is vizsgál, nagyobb a lehetőség a következtetések levonására, konkrét javaslatok megtételére. Példaként idézhetnénk a bak- talórántházi járást, ahol az óvodák, napközi otthonok pénz és anyaggazdálkodását egyszerre tíz községi népi ellenőrzési csoport is vizsgálta. Az eredmény természetesen nem maradt el. m A Nyíregyházi Gumigyárban megkezdték a gépkocsi gumiköpenyek kísérleti újra futózását. A képen: Krizán Sándor vulkanizáláshoz előkészíti a régi köpenyt. Hammel József felvétele Ambrusz István valamikor gazdálkodó volt. Ma ő is öregember. „Hogy milyen maszekolást csináltak ezek itt. Ingyen munka. Én ingyenben még nem láttam embereket, hogy így törjék magukat.” „Tavaly leégett a házam“ Azt tartják az emberek, minden csoda három napig tart. Ez nyolc napig tartott. Vancsisin István egy kockásfüzet gyűrött lapjára húzta a strigulákat, ki hány napot dolgozott. Dobronyi János kőműves, a brigádvezetővel együtt nyolcat, Ambrusz József kőműves, Lőrinczi Lajos segédmunkás, Lippa János kőműves, Labancz György kőműves hét napot, Balogh József ipari tanuló hat napot és a többiek is mind mind négy-öt napot dolgoztak. Néha esőben, sötétedés után, lámpa világánál ösz- szesen 312 órát. A brigádtagok átlagóra- bére 8 forint. Ha ezt vesz- szük, a ledolgozott munka értéke 2500 forint. Egy kisiparos azt mondta 15—20 ezerért ő is megcsinálta volna. Ingyen. Miért? Dobronyi János egy kis epizódot elevenít fel családja életébőL „Tavaly leégett a házam. Az asszony vízért ment a kútra, s a gyerek játszott a gyufával. Én együtt dolgozom a brigáddal, ismerem őket, tudom milyen emberek, mégis meghatódtam amikor mind segített. Amikor felkeresett bennünket az özvegyasszony, azt mondtam jnagamban, az utolsó tégla elhelyezéséig a háznál leszek” Ambrusz József alapító tagja a brigádnak. Mintha óvód ve mondaná: „Mi már így neveltük magunkat”« aztán komolyra veszi a szót. „Az én házam rendbehozásánál is segített a brigád. Tudom mi az. A feleségem beteges, gyerekek vannak, s ha segít valaki a családnak, nagyon jólesik.” A brigád, amióta együtt van sok házat, iskolát, intézményt épített Mondták« hogy valahányszor elkészült egy-egy épület, kimondhatatlanul jó érzéssel nézték: „a mi munkánk, a mi művűnk”. Most csupán egy viskót építettek újjá. de ilyen jól még soha nem érezték magukat. Mint egyetlen c^aiád És a család. A hat gyermek közül a legidősebb, a Gyuri negyedikes gimnazista. Együtt dolgozott a kőművesekkel. „Soha nem hittem volna, hogy nagyapám öreg háza ilyen szépen megfiatalodik.” Tamás talán mert látta a brigádot dolgozni, kőművestanulónak kívánkozik. „Ebben a brigádban szeretnék dolgozni”. Ági nyolcadik általános iskolai tanuló. „Anyukám éppen a munkahelyén dolgozik, de ha tetszene látni mennyire örül. Én is örülök.” Éva, Laci, Kati, a legkisebbek ott téblábolnak, játszanak az állványok között. Néha megállnak, feszülten nézik a dolgozó idegen embereket. A ház megépült. Szombaton, azaz április 8-án délben özvegy Rogoz Györgyné a szobában ebédhez terített Szerény ebédhez. A család, és a brigád tagjai ülték körül az asztalt. Azt látni kellett volna. Ilyen házavató nemigen vóM még Nyíregyházán, a megyében. Seres Ernő kisruhakonfekció és a nagyszállási Gagarin brigádok először nyerték el a szocialista címet és az azzal járó oklevelet. A márciusban alakult torontáli szövőrészleg Lenin brigádja most újabb versenyt kezdeményezett a szövetkezetben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére tervük 15 százalékos túlteljesítésére tettek vállalást a brigád tagjai. Jelentősen hozzájárulnak a szövetkezet százhúszezer forintos anyagmegtakarítási vállalásához is. A 121-es szoba kutatója Olyan mostoha volt életének talaja, ahonnan elindult, példázni a kisemmizettek tehetségét, mint annak a növénynek, amelynek a nemesítése foglalkoztatja. Nagyon mélyről indult, a szálak, a gyökerek az agrárproletárok családjaiba, nyúlnak vissza. És innen táplálkoznak a jelenben is. Amyélete volt, napsütés nélkül. A név nem mond sokat: dr. Gaál Zoltánná, született Zohány Irma. I Itt cseperedig fel Zohány Irma. Tizenhat éves, amikor a párt tagja lesz. Élete össze- kovácsolódott a mozgalommal. ! __t__ „Születtem 1932 július 10- én, Heves megye Poroszló községében agrárproletár családból. Szüleim a felszabadulás előtt részes aratómunkások, uradalmi sum- mások voltak.” A gyerekkor keserű emlékei: sovány kenyér, vándorlás egyik birtokról a másikra. Tízéves, amikor apja mellett sarlóval a kezében markot szed. Sokszor magára marad a hattagú család, elszegődik az apa és anya summásnak a mezőhegyes! gazdaságba, káptalanokba. „1949—1950 áprilisáig a MÁV kötelékében dolgoztam, mint forgalmista tanuló.” Erről vallja: — Szakérettségit akartam tenni, de a párttitkárunk megtudta, hogy a MÁV-nál van felvétel s a tudtom nélkül beküldte a jelentkezési kérelmet. Behívtak. Felvettek. Hevesen és Füzesabonyban voltam forgalmista tanuló... De ez nem tetszett, mert én jegyeket szerettem volna lvukasztgatni, később mozdonyt vezetni. Nem vettek fel ide. Ott hagytam, leszereltem. I 3 „1950-ben a Sarudi Mezőgazdasági Gépállomásra kerültem. Traktorosként dolgoztam.” — Ha már mozdonyvezető nem lehetek, gondoltam traktoros leszek. Már úgy volt, ez sem sikerül. Az igazgató minden áron le akart beszélni, hogy nem nőnek való. Én azt mondtam: addig nem megyek el, míg fel nem vesz. Emlékszem, hogy csak szabaduljon tőlem, azonnal kiküldött a határba Pikó Sándorhoz, az egyik traktorbshoz. „Szó sem lehet róla. Méghogy ő nőt tanítson erre.” Nem mozdultam mellőle. Kértem, csak mutassa meg a gép kezelését, a kapcsolást. Az megmosolyogta. De megmutatta. Arra gondolt, úgy sem érti. — Felültem a G—35-ösre, s azt mondta menjek. Engedelmeskedett a gép. Csodálkozott. Zohány Irma helytállt. Pártiskolára küldik. Egerbe, utána Budapestre. Visz- szakerül Egerbe és a párt- iskolán tanít. Pestre viszik a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének központjába. Elvégzi az Agrártudományi Egyetem szakérettségis tanfolyamát. 1955-ben egyetemi hallgató. I- 4 .. „1957 novemberében kerültem ki a Szovjetunióba és hallgatója lettem a Moszkvai Tyimirjázev Akadémiának.” — Nagyon megörültem, amikor a párttitkár megkérdezte, van-e kedvem hozzá. Itthon két évet hallgattam. s ott a második évfolyamra vettek fel. 1961-ig éltem a Szovjetunióban. Vizsgázott Liszenkónál, s növénynemesítésból kitűnőre védte meg diplomáját. 1961-ben került a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetbe mint kutató. — Egyszer kinn jártunk Szaratovban háromhónapos gyakorlaton. Itt a napraforgót kísérletező laborba osztottak. Akkor határoztam el, ha hazakerülök, a napraforgó nemesítésével foglalkozom. Ez még mindig mostoha növény. Különösen Szabolcsban, ahol a legsilányabb talajon termelik. És munkáját annak áldozza, hogy ezt a mostoha növényt megkedveltesse. A kisvárdai fajta fenntartásé« dolgozik. — 1963-ban kereszteztem a szovjet peredovik fajtát a kisvárdaival. Most hozza a harmadik nemzedéket az F—3-ast. A szovjet fajtának nagyobb az olajtartalma, ellenálló a szádorral szemben, viszont a kisvárdai élelmesebb, jobban bírja a mostohább körülményeket, s így a kettő jó tulajdonságait kívánjuk egyesíteni — magyarázza. Az eredmények biztatók, mert kutatója, ez a fiatal- asszony oly sokat küzdött az életben, megtanulta mii jelent kitartani, célhoz érni. „Két éve adtam be kérelmem a doktori disszertáció megvédésére. Elfogadták.” — Várják, mikor rovom le az okmánybélyeget — mosolyog. A téma? Természetesen a napraforgó. Farkas Kálmán Az 50. évforduló tiszteletére Versenyben a szncialista brigádok Kiváló kongresszusi versenyeredményeikért kapták meg a napokban a Nyíregyházi Városi Pártbizottság elismerő oklevelét a Szabolcs megyei Népművészeti £s Háziipari Szövetkezet dolgozói. A versenyben a szocialista brigádok tűntek ki legjobban. Az öt szocialista brigád közül kettő ez alkalommal nyerte ei harmadszor a megtisztelő címet: a Béke és a Vörös Csillag brigád. A perzsaszövő Zója brigád másodszor érdemelte ki a szocialista brigád elnevezést. A Május 1 nevű I 5. s 1967. ápriiis 9.
