Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-06 / 80. szám
XXTW. ÉVFOLYAM, M. SZ AM ÁRA: 50 fillér 1951. ÁPRILIS 8. CSÜTÖRTÖK A felszabadulás évfordulóján: ÜNNEPELT AZ Olt SZAG Nyers Rezső beszéde a televízió ünnepi műsorában Díszünnepség Nyíregyházán Beszédet mondott dr. Fekszi István Hazánk felszabadulásának 22. évfordulóján Budapesten és országszerte a hősi emlékművek megkoszorúzásával, baráti találkozókkal, kiállításokkal és egyéb ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg történelmünk legnagyobb eseményéről. Számos ünnepségen részt vettek a Szovjetunió küldöttei is. Zászlódíszbe öltöztek a városok és a falvak, valóságos virágerdő borította el a felszabadító harcok során elesett hősök emlékműveit és sírjait. Az ünnepi események sorában tartotta meg hétfőn este rádió- és televízióbeszédét Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. — Huszonkét esztendeje — kezdte beszédét Nyers Rezső —, hogy népünk felszabadult a fasizmus nyomasztó, nehéz igája alól. 1945 április 4-én olyan nap virradt hazánkra, amelyet azóta is nemzeti ünnepként írunk naptárunkba, és ünnepként tisztelünk a szivünkben. Ezen a napon a nyugati országrész községei is megszabadultak a fasisztáktól, szabaddá lett Magyarország. Akkor indultunk el egy új élet útján, a szocializmus felé. Ezt az utat jártuk mostanáig, ezt folytatjuk a jövőben is. — E nemzeti sorsforduló ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és népköztársasagunk kormánya nevében köszöntőm hazánk polgárait, a kétkezi dolgozókat, a széllé, mi munkát végzőket, a nyugdíjas öregeket és az életet kezdő fiatalokat. — Holnap pihennek a dolgos kezek, alábbhagy a gépek zakatolása, pihenésre vált az ország szívverése, az élet ritmusa, de nemzeti ünnepünk nemcsak a pihenés örömeit nyújtja. Ünneppé nyilváníttatott azért, hogy emlékeztessen a múltra, ' hogy segítsen jól és reálisan tervezni a jövőt. Figyelmeztet minden kort, minden generációt, a inait, a miénket is kötelességünkre és arra, hogy a történelmi tanulságokat sohase felejtsük. \ — Emlékezzünk a második világháborúra, a hitleri német birodalom ragadozó karmaira, a fasizmus pillanatnyi győzelmeire és hosszú időre kiható pusztításaira. Gondoljunk tisztelettel a fasizmus ellen harcoló népekre, azokra, akik sokszor reménytelennek látszó helyzetben is kitartottak, tudva, hogy az nem hiábavaló. Emlékezzünk a szovjet nép mindent felülmúló hősiességére, ahogy keményen állták a fasiszták csapásait, védték hazájukat és védték Európát., védték a népek szabadságát, amely akkor csaknem végveszélybe került Emlékezzünk arra, hogy szovjet földön vett fordulatot a háború. ott kapta halálos sebét a fasizmus, ott ragyogott fej először a fasizmus fenyegette népek — köztük a magyar ■nép — .számara egy új, jobb élet hajnalcsillaga. Mi magyarok, sohasem feledjük, hogy mit áldozott a Szovjetunió a nepek szabadsagáért. — Kegyelettel adózunk a szovjet, bolgár, jugoszláv, romáin, angol és más nemzetek hősi halottai emlékének, akik vérüket hullatták hazánk felszabadításáért — A háború végén sok sebből vérzett az ország, ma is viseljük nyomait De nemzeti lehetőségeink 1945 után megnőttek és kitágultak. A nemzetvesztő politikusoknak akik háborúba sodorták az országot nem sikerült végső romlásba dönteniük a nemzetet. Végül is a régi rendnek kellett pusztulnia és azoknak az osztályoknak, politikusoknak, akik magukat hitték a nemzetnek. A nép ettől kezdve győzelmesen vívta forradalmi harcát, a hatalom birtokába jutott, és hozzáláthatott saját rendje, saját országa építéséhez. Az igazság győzelme volt ez a nép és az uralkodó osztályok közötti történelmi perben.. Ennek a győzelemnek, a legnagyobb magyar nemzeti újjászületésnek a jelképe április 4. — Romokon kezdtük építeni az új Magyarországot huszonkét. évvel ezelőtt. Nem volt könnyű életük az embereknek, az építőmunka nem volt mentes a nehézségektől. A tömegekben azonban feszült a tettrekészség es a jövőbe vetett ■ bizakodás, s csak kevesen voltak a kétkedők. A bizakodó többségnek lett igaza, nem a kisszámú kétkedőknek. Országunk felemelkedett, megerősödött, megszilárdult rendje és tekintélye Húsz év alatt szocialista forradalom söpört végig az országon, s elfújt mindent, ami régi és korhadt volt, és (Folytatás a 2. oldalon.) Hazánk felszabadulásának 22. évfordulója tiszteletére díszünnepséget rendeztek április 3-án, este hat árakor Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt többek kö- aött Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gombás Sándor és Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Fekszi István, a megyei párt-végrehajtóbizottságának tagja, a megyei tanács vb. elnöke, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Murczkó Károly, a megyed párt-végrehajtóin- zottságának tagja, a városi pártbizottság .első titkára, Oláh László, Kanda Pál, Beretvás Dezső, a megyei párt-végrehajtóbizottsáigának tagjai, Bánóczi Gyula, a KISZ MB első titkára, Bíró László, a városi tanács vb elnöke, Polcz János, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Antal Pál rendőr ezredes, Kovács Károlyné, a megyei nőtanács titkára, valamint a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, veteránok, saociailisita brigádtagok. Dr. Fekszi István, a megyei tanács elnöke ünnepi be- szádét mondja. Ifjú kommunisták eskütétele. Tizenegyezer KISZ-fiatal tett ünnepélyes fogadalmai Budapesten, a Dózsa György úton. hazánk félsz badulásánik 32. és a KISZ megalakulásának 19. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen megjelent Kádái János, az MSZMP. KB. első titkára, Kállai Gyula, a kormány elnöke, valamint a párt és a kormány több vezető személyisége, (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvétele) Helyet foglalt az elnökségben Vaszil Pavlovics Ruszin, az Ukrán Köztársaság Kárpótontúli Területi Tanácsának VB elnöke és Mihai Hóban, a Román Kommunista Párt Márama- rosd Tartományi Bizottságának titkára is. Koncz Károlynak, a Hazafias Népfront megyei titkárának megnyitó szavai után dr. Fekszi István, a megyei párt-végrehaj főbizottságának tagja, a megyei tanács vb elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőjében méltatta 1945. április 4-ének jelentőségét, majd így folytatta: — Huszonkét évvel ezelőtt a dicsőségesen előrenyomuló szovjet hadsereg az ország utolsó községéből is kiűzte a fasiszta hordákat. Ezzel a magyar dolgozó nép előtt soha nem látott fejlődések kapuit nyitotta meg. Dolgozó népünk visszavonhatatlanul birtok, ba vette az országot, a ha. tál mat, a saját sorsának irányítását. Szólt azokról a szovjet katonákról, akik életüket áldozták szabadságunkért Megemlékezett a magyar kommunistákról és a függetlenségi harc más részvevőiről, akik .felvették az egyenlőtlen küzdelmet a németek és nyilas bordák ellen. Beszélt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő, 50. évfordulójáról, mely új korszakot nyitott az emberiség történelmében. — Megyénkben is nagyszerű alkotások és eredmények hirdetik munkánk sikereit — folytatta dr. Fekszi István. — A második otw éves terv ideje alatt megyénk gazdaságaiba több, mint 6 milliárd forintot ruháztunk be. A legszámottevőbb beruházást a közlekedés kapta. Csak Záhony fejlesztésére több, mint 780 millió forintot használtunk fel. Az ipari beruházások közül legszámottevőbb a Nyíregyházi Konzervgyár, de jelentős a Nyíregyházi Gumigyár bővítése, a Ti- szavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár rekonstrukció 'a, a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat bővítése, felújítása. Iparunk tehát sokat fejlődött, de jelenlegi helyzetünk igényli a fejlődés ütemének gyorsítását. Megyénk mezőgazdaságának fejlődését méltatva megemlítette, hogy egy termelőszövetkezeti tagnak a közösből származó jövedelme háromezer forinttal volt több 1966-ban, mint az azt megelőző évben Erősödött a 1sz-ek szocialista jellege, hiszen kö/.t* vac.onv ..I milliárdról 3,7 milliárdra emelkedett. Növekedett a tsz-ek gépállománya. Mir>- egy négyezer traktort, 439 kombájnt, 219 teherkocsit és sok egyéb erőgépet vásároltak. — A felszabadulás éta széles körű kulturális forradalom bontakozotf ' t, melynek jótékony hatását mindannyian észleljük. Ma már az általános iskota nyolc osztályát a tanulók közel 70 százaléka elvégzi® Megyénkben 25 középiskola működik és három felsőfokú intézmény áll a dolgo(Folytatás a 3. oldalon.) mXS PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK»