Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-23 / 95. szám
Viperavadászat Lányán GYEREKEKNEK fisak gumicsizmában! — Sütkérező hüllők Az orvostudomány hasznára Eredetileg Zán Józsefről, a lónyai erdészről akartam írni. Annyit tudtam róla, hogy szabad idejében szívesen ejt fogságba viperákat, melyekből bőven akad a kétezer holdas erdőségben. A takaros erdészházig egy kilometenyi földút vezet, csak gumicsizmával járható. Sajnos, az erdész nem volt otthon. Még reggel elment, ebédet is vitt magával. Esténél hamarabb aligha tér vissza. Hamarabb megtalálni reménytelen eset. Az erdész felesége Helyette felesége fogad. Rene kívül barátságos asz- szony, nem nézem többnek huszonöt évesnél. — Viperát akart látni? Ehhez igazán nincs szükség a férjemre. Fogok én mindjárt néhányat magának... Választ sem várva a lakásba siet, gumicsizmát hoz magával. Mögötte három év körüii kislánya jókora vipe- rafogó csipeszt cipel. —• Itt télen, nyáron egyetlen „közlekedési eszköz” a gumicsizma — magyarázza. — Félcipőben veszélyes kimenni. Az ember köny- nyen ráléphet egy viperára. A gumicsizmát természetesen nem tudja átharapni. — Volt már valamilyen veszedelmes kalandja? — Eddig nem. A férjem több száz viperát fogott, de sohasem marták meg. Tehenünk is van, azokat sem bántották. Csak az egyik macskánkat marta meg egyszer- egy vipera. Da kibírta, szívós állat. Most már a gyerekek miatt aggódunk. Játszadoznak a ház körül, könnyen ráléphetnek egy kígyóra. A múlt héten is a kertek alatt fogtam egy jól megtermett példányt, de később elengedtük. Azóta is a környéken szokott napozni. Ha szerencsénk van, a tisztáson megtaláljuk. Túlságosan nem bántott, hogy ezúttal nem volt szerencsénk. A vipera ugyanis észrevett bennünket és időben kereketoldott. Csak a farkát láthattuk, amint eltűnt egy lyukban. Kezdődik a „szezon ** Közben Zánné olyan szakszerűen magyaráz ezekről a veszedelmes hüllőkről, mint más háziasszony a baromfiállományáról. Megtudtam, hogy a szezon most kezdődik. A kellemes meleg először a feketéket, később a tarkákat csalja elő téli rejtekhelyéről. Délelőttönként a napos oldalon, a száraz avaron süttetik magukat. Észrevétlenül megközelíthetők, könnyen fogságba lehet. őket ejteni. — Általában 60 centire nőnek, de fogtunk már 70 centis példányokat is — meséli tovább. — Rendkívül szaporák. A múlt évben az egyik vipera például 13 kicsit hozott a világra. Fel- küldtük Pestre, ahonnan értesítettek, hogy közben még kilenc kicsit szült. A vipera ugyanis elevenszülő. Na. gyón tetszetősek a 18 centi hosszú kis viperák... A lónyai erdőben a homoki és a keresztes vipera egyaránt előfordul. Előfordul? Az egész országban ez a legviperásabb hely! Csípésük halálos lehet. Zánné azonban megnyugtat, hogy aggodalomra nincs ok. A körzeti orvosnál és a határőrségnél megfelelő mennyiségű ellenoltóanyag áll rendelkezésre. A méreg nem hat túlságosan gyorsan, van idő begyalogolni a faluba. A hideg futkos a hátamon. Pedig a vipera hasznos állat. Pusztítja az apró rágcsálókat, azonkívül felbecsülhetetlen hasznot jelent az orvostudománynak. Mérgéből készítik többek között a kigyómarás elleni szérumot. Zán Józsefék éppen a kutatók számára szállítják a viperákat. Először zsákba teszik, majd zsákkal együtt egy ládába helyezik, azt leszegezik, vagy "lezárják. Sohasem lehet tudni... — Most kevés a megrendelő — mondja az asszony. — A múlt évben kétszázötvenet szállítottunk Budapestre, sajnos, eddig még nem jelentkezett egyetlen vásárló sem. Talán majd később. Azért is eresztettük el a múltkori viperát. Az ember sohasem tudja, mikor lesz rá szükség. Nagyon sajnálja, hogy most egyetlen viperát sem tudott mutatni. A gumicsizma lekerül, helyette félcipőt húzok. Gondosan ügyelek minden lépésemre. Sohasem lehet tudni... Bogár Ferenc Törd a fejed ! VÍZSZINTES: 1. Elirányítja. 7. Ékesek mássalhangzói. 8. Némán les! 9. Abroncs. 11. Annak a tulajdona. 12. Igekötő. 13. Eme helyre. 14. Háziállat. 15. Gyerekek kedvenc édessége. 19. Megfejtendő. 23. Hiteget, félrevezet. 24. Ütem, gyorsaság. 26. Verssorok végén az összecsengés. 27. Csapadék <—*). 29. Szófaj. 30. NY. L. 31. Megfejtendő. 33. Alumínium vegyjele. 34. Nem élő, elhunyt. FÜGGŐLEGES: 1. Elme 2. EKE. 3. ELLEM. 4. Ruhahasítéka. 5. Három, oroszul. 6. IÁD. 7. Megfejtendő. 10. Magasba vont. 16. Római 999. és 49. 17. ZIM. 18. Vissza: személyes névmás. 20. Téli sport. 21. össze-vissza sír! 22. Vissza: a gyom. 27. Vízben él. 28. ő, oroszul, semlegesnemben. 31. Vas Attila. 32. Hat kétharmada!!! . Megfejtendő: Vízszintes 19., 31. nyíregyházi függ. 7. — ismert népdal kezdő sora. Múlt heti megfejtés: — KARINTHY FRIGYES — BENEDEK E. Könyvjutalom: Kovács Emma Vásárosnamény, Valóczki György Nyíregyháza és Fekete Katalin Oros. Simon Lajos: Mozdony-vers — Scbbel-lobbal füstöt fújva, mintha hét pár ördög húzna, miért szaladsz mozdony? — Mondd csak, hol? — Sebbel-Iobbal hajrá, jobban, hátad mögé alkony toppan, fuss haza hát mire csillag gyűl! — Messze az otthon! — Kispiricsi falu végén, egészen a világ szélén, tenger-réten, erdő szélen, szép kerek dombon és völgyön túl... KERESZT REJTVENH Darázs Endrei Tömörkény István 1917 április 24-én halt meg. Ez időszak egyik legeredetibb, legolvasottabb elbeszélője. Beküldendő: vízsz. 1. és függ. 13. VÍZSZINTES: 1. Egyik legjelesebb műve. 13. Az idillikus költészetben a „boldog pásztorok országa”. 14. Merengésbe ejt valakit. 15. Vajké- szités mellékterméke. 16. Elem! 17. Hangtalan duda! 18. Dél-nyugat afrikai település. 19. ZNA. 22. MIÉ. 23. Ékezettel lángol. 24. Két szovjet repülőgéptípus. 26. Svájci folyó. 28. Toboz végek. 29. A Föld istennője. 31. Heves megyei község, nagy építkezés folyik most ott. 33. Vonatkozó névmás. 34. Ügyetlen szabó teszi. 35. Energia, névelővel. 36. Latin és. 37. Talmi. 38. Tehát, ezért latinul. 43. Ausztriai község a Morva folyó pártján (első betűn ék.- fölösleg). 47. Sav tulajdonsága. 48. Sokat szerepel a magyar népdalokban. 51. Számtalan. 52. Gúla közepe. 53. „x” fonetikusan. 54. Egérlakás. 55. Morsejel. 56. ZVC. 58. Se nem ez, se nem az. 59. Sok USA és angol város neve előtt álló szó. 61. Diplomás rövidítése. 62. Azonos magánhangzók. 64. Kis gyerek lova. 65. Kossuth-dijas szobrász. (Lajos). 68. A bogarak rendjének egy családja. 70. Győri sportegyesület. FÜGGŐLEGES: 1. Elleníorradalmár orosz tábornok volt. 2. Sopron patakja. 3. Vissza: végtelen oázis. 4. Redő közepe. 5. Hiányos ijj! 6. Antik versláb. 7. Szögmérési egység. 8. A hét vezér egyike. 9. Komód szélek 1 10. Ékezet nélkül: afrikai állam rövidített neve. 11. London nyomornegyede. 12. Cycle-. n i,ödelcs koori. 13. 1904-től ha- talaig ezt a tisztséget Is ó töltötte be. 20. Nem ébren. 21. Nagy tiszteletet ad neki a megszólításokban. 25. Olasz folyó régi neve. 27. Rejtély. 30. Római aprópénz volt. 32. Szovjet folyó. 33. Éktelen dagály! 39. Olasz természettudós volt. 40. Tollal dolgozik. 41. Veszprém megyei községbeU. 42. Hosszinérték: 44. Rágcsáló. 45. S. 46. Körforgás. 49. Sorozat. 50. Mindenben segitö. 57. Kétjegyű mássalhangzó. 58. Idő- határozó szó. 60. TVA. 61. Dorog mássalhangzói. 63. Kevert: jós. 64. CZE. 66. Azonos mássalhangzók. 67. Félig ázik. 69. Iga ma- ganhagzoi. A megfejtéseket legkésőbb május 2-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Április 9.-ei rejtvény megfejtése: Sokan azt gondolják Magyarország volt. Én azt szeretném hinni lesz. Nyertesek: Dallos Irén, dr. Ivámcsik Miklósné, özv. Kirchner Lajosné, Mátékó Zsófia, Szabó Béláné és Vietórisz Dánielné nyíregyházi, özv. Vida Sándorné mátészalkai, Szemző Sarolta nagyhalászi, Kertész Sarolta tl- szateleki és Gaál Éva tiszavas- vári ked”~ 3 rejtvény féltőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Gidácska Siránkozik szegény anyja: Kis gidácskám, hallgass! Még meghallja a hangodat a nagyétkű farkas. De csak nem hallgat a szóra, vígan énekelget. Pedig a vad, éhes farkas Kerüli a kertet. Menekülne a gidácska — Nincsen Üt, csak arra. Ahol kitárt ajtajával Áll a régi kamra. Megbúvik a lomok között Lapul elgyötörve, És dugja reszkető fejét Egy kopott vödörbe Berohan a farkas értm És kiráncigálja. Reánéz, és vonítva fut El a vakvilágba. Korom volt a vén vödörben. És a vödör korma Megfestette pofácskáját És most ördög-forma. Vacog a megrettent farkas. Mikor bokor zörgött: Azt hiszi, hogy jön érette Kis, fekete ördög. Fényecske—Árnyékocska [Jgye, ismeritek a he- ^ gyek csúcsain karcsún égbeszökkenö fenyőóriásokat? Nagy sziklák, palotanagyságú kövek közt vénséges, hűvös barlang rejtőzködik ott, abban lakik az öreg Éjszaka. Ez az öreg Éjszaka egyszer addig-addig törte a fejét, míg így szólt legkisebbik fiához, az Árnyékhoz: — Hallod-e, fiam, napról napra jobban érzem vénségemet. Sok hajnallal megcsatáztam már, derekam is elfáradt a csillag-lámpács- kák gyújtogatásában. Bizony, egy szép napon rátok hagyom birodalmamat. Hanem előbb láss világot, keress mátkát magadnak, olyat, aki holta napjáig hű lesz hozzád, s akit te sem hagysz el soha. Az árnyék megfogadta öreg apja tanácsát és vándorútra kelt. Amikor már sok-sok utat megtett, kiért a fenyvesekből, és öreg, mél- tóságos tölgyfák közt folytatta útját. Amint elhaladt egyik vénséges faóriás alatt, földre hullott tülgyfalevélen harmatcseppeket pillantott meg. Hogy csillogott, hogy ragyogott, talán még egy igazi gyémánt sem csilloghatna jobban. Az árnyék tüstént megállt előtte és így szólt hozzá: — Ej, de szép vagy, de hozzámvaló vagy, harmatcseppecske. Bizony feleségül jöhetnél hozzám: nem bánnád meg! — Ugyan, ámyékocska, nem vagy te hozzám való! — mosolygott a harmat- csepp. — Én a patakra várok, annak leszek a mátkája. Elbúsult erre az árnyék, s szomorú szívvel hagyta ott a harmatcseppet. Aztán ván- dorolt-vándorolt sokáig, míg csak le nem ért a síkságra. Hatalmas tölgyfák és fenyőóriások helyett szelíd gyümölcsfák kinálgatták édes terhüket. A z árnyék sárguló, ** arányló búzatáblák közé ért, ahol kis szellő játszadozott a búzaszálakkal. Olyan vidám volt, olyan játékos ez a szellőcske, hogy az árnyék azonnyomban beleszeretett. — Hallod-e, szellőcske, messze földről jöttem idáig, messze földre vinnélek magammal, ha eljönnél velem. Egyet mondok, kettő lesz belőle: légy a feleségem! De a szellő csak ránézett az árnyékra, és kényeskedve nyafogta: — O, mi nem jutna még eszedbe te árnyék? Tudd meg, hogy én a fergeteges orkánra várok, annak leszek a kedvese! — Hót én meg talán ilyen-olyan akárki fia vagyok? — kérdezte haragosan az árnyék. — Az én apám puha bársonypalástjával és csillag-lámpácskáival ezer orkán se érne fel! Azzal fogta magát s otthagyta a kényeskedő szellőt. No — gondolta —, én se lelek mátkára> míg a világ világ! De azért csak folytatta útját tovább, össze is találkozott még a hópelyhecskével, a szivárvánnyal meg a vadrózsalevéllel, de hiába: egy sem akart feleségül menni hozzá. Végül is úgy elfáradt, hogy leült egy nádas tó szélén, ott érte az éjszaka. Az árnyék mély álomba merült. Csak hajnaltájt ébredt fel, nagyot nyújtózott, s készülődni kezdett, amikor egyszerre csak észrevette, hogy az egyik felhőrésen karcsú kis fényecske kandikál le a földre. Amint meggyőződött róla, hogy még minden alszik odalent, gyorsan lekúszott és vidám lubickolásba kezdett a tó vizében. Az árnyék megbűvölve nézte a csodás jelenséget: válláig érő szőke haja aranypalástként röpködött utána, és a víz tükre ezerszeresen verte vissza csodás ragyogását. — Egy életem, egy halálom’ vagy ő lesz a párom, vagy senki más — gondolta az árnyék és uccu, beszaladt a vízbe a fényecske után. Hej, lett sikoltozás, ijedelem a tó vizében! — Ne félj tőlem, fényecske — mondta az árnyék —, azért jöttem utánad, hogy feleségül kérjelek. — Nem lehetek én a te feleséged — mondta szomorúan. — Én a Napnak a legkisebb lánya vagyok, s a vén alkonyaihoz akarnak férjhez adni... — Akarnak, akihez akarnak! — kiáltotta az árnyék. — Én ugyan el nem megyek mellőled, el nem hagylak soha! A hogy fényecske erre kiszaladt a vízből, ő is utána szaladt, és kísérte lépten-nyomon, pillanatot sem tágított mellőle. — Ejnye, de állhatatos ez az árnyék! — gondolta a fény, s felugrott egy gyorsan elsuhanó felhőre, hogy ugyan ide is elkíséri-e az árnyék? De bizony, alig ült a felhőre, az árnyék itt is mellette termett. — No, ha ilyen hűséges vagy, hozzád megyek feleségül — mondta neki. — De sohasem szabad elhagynod ám! Tüstént megölelték, megcsókolták egymást, s kéz a kézben mentek az öreg Nap elé. Mi mást tehetett az öreg Nap, áldását adta a fiatalokra. Rögtön aranyos kocsit menesztett nászuráért, az éjszakáért> s olyan hét világra szóló lakodalmat csaptak, hogy hat nap, hat éjszaka tartott a dinomdá- nom. Hanem az árnyék a mai napig is állja ígéretét. Nincs a világnak olyan tája. nincs a napnak olyan órája hogy párját magára hagyná. Szokták is mondani, ha két ember nagyon szereti egymást, olyan elmaradha- tatlanok egymás mellől, mint fény és árnyék. Várszegi György Tudod-e... .„hogy a. Montrealban tartandó világkiállítás alkalmával a „France” óceánjáró — amelynek szállító- képessége 2000 utas — 1967. július 13—26 közötti útján nagy bélyegkiállítást visz magával. Ennek anyagát kiemelkedő francia, angol és kanaidai gyűjtők kölcsönzik. Ezenkívül az érintett országok postaigazgatásai is bemutatják kiállításaikat, továbbá a Francia Postamúzeum és az Angol Tengerészeti Múzeum is hozzájárul az úszó kiállítás anyagához. A kiállítást a FIP együttműködésével és a francia bélyegkereskedők kamarájával karöltve rendezik. A kiállítás anyaga a Francia- ország és Kanada közötti tengeri posta történetét és fejlődését mutatja be. ...hogy ez év nyarán vitorláz« repülő postát indítanak a hollandiai Eindho- venből. Az ottani aero club alapításának 35. évfordulóját ünnepli és ezt az alkalmat teszik emlékezetessé a postarepülés megszervezésével. Az idei repülés lesz a második vitorlázó repülő posta Hollandiában. Az elsőt 1945. szeptemberben rendezték Leende és Ypemburg között. Akkor 100 küldeményt szállítottak. A mostani úton 3000 levél továbbítását tervezik. A repülést Eindhoven és Venlo között bonyolítják le. A szállított küldeményeken alkalmi, az eseményre utaló különleges bélyegzőt haszná) a holland posta.
