Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

Azt hiszik, reggel vau,,. Érdekes tudományos eredmények várhatók a föld alatti kísérleti expedíciótól Az expedíció tagjai a leszállás pillanatában. az emberi szervezet alkal­mazkodásának. A barlang bejáratánál lévő épület a „főhadiszállás”. Ide vezet a telefonvonal, fentről azon­ban semmiféle felvilágosí­tást nem kapnak, csak ké­réseiket tolmácsolhatják. A beszélgetéseket magnetofon­nal rögzítik. A hangulat tehát jő, s ezt a napló is Igazolhatja. Az első tapasztalatok sze­rint egyre jelentékenyebb az időeltolódás, a barlang és a külvilág között. Rend­szeresen kérdezik a csoport tagjaitól, hogy szerintük hány óra van. A föld alatt töltött órák számával nö­vekszik az eltérés a valódi óra és saját időérzékük kö­zött Az expedíció ötödik napján a sportkórház or­vosaiból álló csoport szállf le a barlangba. Ez reggel 9-kor történt, de az expedí­ció tagjai nemrég feküdtek le, azt hitték ugyanis, hogy most kezdődik az éjszaka. Az orvosok nem is keltei­re A barlanghasadékban jói szigetelt sátrak szolgál­nak lakóhelyül. Éjszaka a hálózsák nyugodt pihenést biztosít, van egy közös sá­tor is, amely társalgóul szolgál, s azt butánpalack segítségévéi fűtik. A prog­ramot úgy állították össze, hogy az lényegében hason­ló legyen a mindennapi élethez: a nap három rész­ből áll: 8 óra munka, — ilyenkor a tábor környékét rendezik — 8 óra szórako­zás, s ugyanennyi időt hagynak pihenésre. A be­osztás nem óra szerint, ha­nem saját időérzékük alap­ján történik. Az egy hőnapig tartó egymásrautaltság befolyásol­ja az egyének viselkedését. Mind a 8 barlangkutató esvformán ragaszkodik Len­gyel Györgyihez, az ő hang­ját hallják a telefonban, tudják, hogy ő viszi szá­mukra az élelmet, tehát ő képviseli számukra a külvi­lágot, a társadalmat. — Már ennyi idő alatt 1894 március 12-én halt meg Paulay Ede, a Nemzeti Színház rendezője, később igazgató. Mun­kássága legnagyobb eredményét adják a beküldendő: vízsz. 1., függ. 12. sorok. VÍZSZINTES: 13. Barna bőrű. 14. Száj része. 15. Ötvenöt római számmal. 17. Ékezettel menetrendi rövidítés. 19. A nap igéje hajnalhasadáskor. 20. Többször ismételve sopánko- dást kifejező szó. 21. Főzelékfé­le. 23. Kocsirendezés az állomá­son. 26. Menyasszony. 27. Állatok alá rakott szalma. 29. Elektro­mágneses készülékek. 30. Ilyen a romlott zsír. 31. Az egyik fogás. 33. Végtag. 34. Építőanyag névelő­vel, 35. Kétezer római számmal. 36. „Végtelen” felvonó!! 38. E helyre. 39. Kettőzve édesség. 40. Ünnepi süteményféle. 41. Nagyon régi. 42. Mint a 39. vízsz. 44. Épí­tészeti stílus. 46. Becézett férfi­név. 47. ...-art. 48. Operaénekes­nőnk, utónevének csak kezdőbe­tűje. 50. Van németül. 52. A tűzkő. 54. Kényelmes, lassú járás. 55. Szal­mából készült gyújtásra való kö- teg. 57. Juttatod. 58. Görög betű névelővel. 59. Erőszakos, hatal­maskodó. 61. Olajfajta. 62. Ame­rikai költő és író (1809—49.) 63. Csúnya. 64. Kettőzve becézett szü­lő. 65. Piperemárka. 67. Megyei Testnevelési és Sporttanács. 68. Téli csapadék. 69. Építőanyag. FÜGGŐLEGES: 2 ZK 3. Vércsatomája. 4. Volt hozzá bátorsága. 5. Cserje. 6. Igekötő. 7. Azonos mássalhang­zók. 8. Dúvadak. 9. Keskeny ha- sadék névelővel. 10. Labdarúgó­mérkőzés sava-borsa. 11. A leg­kisebb gép. 16. Az én személyem­mel. 18. Épület részét. 20. Ez is mértékegység. 22. LOV. 24. Albán pénz. 25. Közterület. 26. Vissza: női név. 28. Dallam. 30. Földrész. 32. Könnyezek. 34. Vidám törté­net. 37. „Néma” futár. 38. IKI. 43. Biztatott (pl. hogy valamit ad). 45. Szegény, zsargonban. 47. Vi­gyázó. 49. Állóvíz névelővel. 50. Egy aknaszerű gödörből nyílik a budai Szemlő-he- gyi barlang bejárata, ame­lyet vasajtó zár el a külvi­lágtól. Mögötte sátorlapok­ból készült függönnyel el­zárt hosszú lejtős folyosó. A földre deszkalapokat fektettek, de még így is csúszós az út. A falakról olvadozó jégcsapokról csö­pög a víz. Az alagút falá­nál kábelek: ezek kötik össze a külvilággal a csak­nem 50 méteres mélységben lévő óriásfolyosót, ahol feb­ruár 15-e óta 8 tagú expe­díció tartózkodik, önkénte­sen elzárkózva a külvilág­tól Egyre meredekebb az akna, jobbnak látjuk visz- szafordulni. Az összekötő szerepét betöltő fiatal lány, Lengyel Györgyi, kezében két nehéz kannával foly­tatja útját A barlang mélyén tartóz­kodók még vele sem talál­koznak: a megbeszélt he­lyig szállítja csak rakomá­nyát, ott lerakja, pár perc múlva visszaér és telefonon leszól: mehetnek a kan­nákért. — Meleg vizet vittem ne­kik a reggeli mosdáshoz — tájékoztat. A mi óránk déli fél egyet mutat, ott lenn azon­ban azt hiszik: reggel van. Február 15-én déli 12 óra­kor, hosszú előkészületek után indult útnak a 6 fér­fiből és 2 nőből álló cso­port, hogy elfoglalják az egy hónapig tartózkodási helyükül szolgáló barlang- hasadékot. A Kinizsi bar­langkutató szakosztály tag­jai azt a célt tűzték ki ma­guk elé, hogy megfigyeljék milyen hatással van az em­berre, ha hosszabb időre elkülöníti magát a külvi­lágtól. Ott lenn nincs éj­szaka és nappal, érdekes próbája tehát ez a kísérlet Lengyel Györgyi meleg vizet visz a reggeli mosdás­hoz — délben. ték fel őket, hanem elha­lasztották a vizsgálatot. Orvosi szempontból is érdekes következtetésekei várnak a 8 barlangkutató vállalkozásától, figyelemre méltó próbája azonban a kísérlet az elzárt körülmé­nyek között élő ember vi selkedésének megfigyelésé is érezhetően megváltozhat­nak a lentiek — meséli Lengyel Györgyi. — Van közöttük egy fiú, régóta ismerem, tudom, hogy nem valami rendszerető, nem­rég azonban felszólt telefo­non, hogy küldjék le neki pa­pucsot. Zavartan beszélt, s gyorsan hozzátette. „Tudod Györgyi, nem szabad pisz­kos cipőben a sátorba lép­ni”. A 8 tagú expedíció egyik résztvevője, a televízió hír­adójának munkatársa. > így hát lehetőség van arra, hogy az érdeklődők helyszí­ni riportokból ismerjék meg utólag a föld alatti élet érdekes pillanatait. Március 13-án kezdik meg a felszállást, először a két lány, majd sorban napon­ként kettesével a többiek. Az érdeklődésre, amely a valóban nem mindennapos vállalkozást kíséri, jellem­ző, hogy egyik éjjel a Fe­rihegyi repülőtér ügyeletese jelentkezett a telefonban. — Pilótáink kérdezik, jól vannak odalent? GYEREKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Retteg. 3. Váltogat. 9. Alu­mínium vegyjele. 10. Nagy mennyiségben előállító. 11. Óvja, vigyáz rá. 12. Előd. 13. Dísz. 15. Muzsikál. 17. Jelentést lead (utolsó kockában két betű). 19. Végtag. 21. Ipari rostnövény. 22. Kuglizik. 25. Bogoz. 27. Méretek­ben egyre gyarapszik. 28. Római 6. 30. Elviselünk (utolsó kocká­ban két betű). 31. E11 útnak. 33. Ilyen számnév is van. 34. Évsza­ka +EK. 35. Tartó FÜGGŐLEGES: 1. Fűszerféle. 2. Eleven. 3. Építőipari kötőanyag (utolsó koc­kában két betű). 4. SRÉN. 5 Megfejtendő. 6. Helyrag. 7. Ele­ven. 8. Talajféleség. 10. Megfej­tendő. 14. Káposztaféle. 16. Jégén vágnak ilyet. 18. Felsőfok kép­zője. 20. Vissza: szemlél. 22. Pozdorja. 23. Tömzsi. 24. Eszten­dőt. 26. Vétke. 29. Vissza: Ele­mér beceneve. 32. Vágófelület. 33. Állóvíz (—’). Megfejtendő: Márciusi ... (függ. 10. és 5.) Múlt heti megfejtés: EZEREGY ÉJSZAKA MESÉI. Könyvjutalom: Kulcsár Anikó Balsa, Varga Klára Nyíregyháza és Vincze Gabriella Aranyos­apáti. Törd a fejed A kisfiú és az óriásdaru Az építkezés még el sem kezdődött, az emelődaru már a helyén állt, illegette magát, be-bekukucskált a szomszédos házak ablakain. Roppant nagynak és erős­nek érezte magát a sok apró ház között. — Majd meglátjátok, mekkora házat fogok építe­ni! — mondogatta a gyere­keknek, akik a házaknál is sokkal kisebbek voltak. A gyerekek persze visszakia­báltak, hogy nem is a daru építi a házat, hanem a Jóska papája, aki kőműves. Mindenki a hencegő darut csúfolta, az meg csak mondta a magáért: — Majd meglátjátok, majd meglátjátok! Egyik nap Lacilca, aki az egyik szomszédos házban lakott, egészen közel me­részkedett az óriásdaruhoz: — Te daru! — kiabált fölfelé a kisfiú — ugye te mindenkinél erősebb vagy? — Hát persze — mondta méltóságteljesen az óriás­daru. — Akkor emelj föl en­gem! Magasabbra, mint a házak teteje! Nagyon sze­retném — kérlelte a kisfiú. — Azt mondták az cm­Z 7 R £ J Ügy-e a régi magyar nyelv­ben. 51. TVN. 53. Ünnepélyes hangú költemény. 55. Történelmi nevezetésségű patak. 56. Fő ütőér (+’). 59. ZOOR. 60. Disznónak mondják. 62. Stan párja. 64. Izeit lábú rovar. 65. Cl. 66. Cso­dálkozást kifejező sző. 67. Máz szélek! A megfejtéseket legkésőbb március 20-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Február 27-én megjelent rejt­vénypályázatunk berek, hogy amíg nem jön­nek vissza, maradjak vesz­teg. Nem emelgethetlek. Nem szabad. — Ne félj, nem tudja meg senki! Emelj föl, da- rucska, hadd legyek min­den gyereknél magasabb! — Na, nem bánom. Ülj be a vaskosaramba, és ka­paszkodj meg jól. Vigyázz, indulunk! A kisfiú elhelyezkedett a vaskosárban és várta az in­dulást. Milyen szép lesz! Nem kell a fára, kőfalra mászni, talán még a felhők alját is megérintheti. Várt, várt a vaskosárban, de az csak nem akart emelkedni. — Kisfiú! — szólalt meg az óriásdaru. — Nem tudom fölemelni a vaskosarat. Egy ember szokott mellettem állni, aki a gombokat nyo­mogatja, és akkor könnyű a vaskosár. De most nincs itt a gombos ember. — Kár — mondta a kis­fiú. Kiszállt a vaskosárból, leporolta a nadrágját. — Akkor hazamegyek. Az óriásdaru nagyon el­szomorodott. De végül be­látta, hogy semmire sem jut egymagában. T V t N V megfejtése: A nyomor, a prole­tariátus elszegényedése, a nők prostituálása ellen. Fenyegetések. Nyertesek: Hegedűs Anna, Mli- nárcsik Mihály, Ormos Antalné, Palicz György, Tarcsa Bálint és dr. Vargha Lászlóné nyíregyházi. Varga Margit csenged, Tölgyesi Ferenc ibrányi, Nagy Istvánné nagykállói és Gunics Gyöngyi új fehértói kedves rejtvényfej­tőink, A nyereménykönyveket postán elküldtük. ÚTTÖRŐPOSTA A pajtásoktól több levelet kaptunk ro­vatunkba. A hodászi II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat nevében a Martos Flóra raj írt levelet. Hírt adnak ar­ról, hogy a tanulmányi és tisztasági versenyben győz­tes osztályok vándorzászlót kaptak iskolájukban. A nyíregyházi 4 számú általá- ,nos iskolából Herczku Má­ria, a Mókus őrs vezetője írta meg félévi tervüket, s amint írja, Balassi Bálint és Kun Béla életének meg­ismerése mellett nagyon so­kat szeretnének játszani. Ugyancsak a 4. számú ál­talános iskolából írt levelet Pálóczi Ilona őrsvezető. Ör­sük minden héten ellátogat az óvodásokhoz és kijavít­ják az elromlott játékszere­ket, máskor új játékokra ta­nítják a kicsinyeket. Bu- hály Judit, a nyírtassi Tye- reskova őrs vezetője sikeres karneválról adott hírt é« arról, hogy három őrs közö­sen vállalta egy ismeretlen vörös katona sírjának gon­dozását. Nehéz Mária, a Tanár­képző Főiskola Gyakorló Is­kolája úttörőtanácsának tit­kára levelében leírja, mi mindent tervez az úttörő- csapat a három tavaszt ünnepelünk akcióban. Ének és kamarakórusuk a forra­dalmi dalok fesztiválja al­kalmából kétszer is tart be­mutatót, és készül április 4-re az irodalmi színpaduk is. Továbbra is várjuk leve­leiteket, pajtások. Napközis tanács Már hetedik éve járok napközibe. Eddig hiányoltuk azt, hogy mi nem szólha­tunk bele a napközi életé­nek irányításába. Kerestük a kivezető utat, s arra a gondolatra jöttünk, hogy napközis tanácsot alakítunk. A pajtások a jelölő bizott­ság javaslata alapján meg­választották a tanács tagjait. A tanács kéthetenként iart ülést. Az eredményekről és a hiányosságokról közgyűlé­sen számol be a pajtások^ nak. A tanácson belül kü­lönböző bizottságokat alakí­tottunk, tanulmányi, egész­ségügyi, fegyelmi, kultúr és sportbizottságot. Tanulmányi, tisztasági és magatartási zászlót készí­tettünk. A versenyeket min­den tanácsülésen értékeljük és a győztesek kapják meg a zászlót. Különösen a ter­mek tisztaságára kell ügyel­nünk, mert eddig ezzel sok baj volt. Tanulmányi érté­kelésnél azt állapítottuk meg, hogy a gyengébbeket lelkiismeretesen segítik a jó tanulók. Eredményeiket ver­senytáblára tettük ki. Telepó Katalin Mátészalka kul túrfelelőt Apáti Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents