Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-12 / 61. szám
TTLAg PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXIV. ÉVFOLYAM, «1. SZÄM ARA: 80 fillér 1967 MÁRCIUS 12, VASÁRNAP A LAP TARTALMÁBÓL Nálunk történt ■ — (4. oldal) Falvak iparosok nélkül-------------------- (5. oldal) Szabolcsi sportsikerek nyomában (11. oldal) Választás előtt Szántanak, vetnek a földeken Megyeszerte megkezdték a tavaszi munkát A tiszalöki Petőfi Tsz 40 holdon kertészkedik. Képünkön a szépen fejlődő paprika palántákat ellenőrzik kiültetés előtt a melegházban. Foto: Hammel József A felszabadulás óta képviselő vagyok. Tagja lettem már 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek és azóta minden „ciklusban” megválasztottak. Tehát sok választást megértem már. Az első időszakban, tíz évig, Szabolcs megyében voltam képviselő, — bár a „Vihar- sarok”-ból származom, 1945-ben a koalíció erőviszonyai ebbe a számomra kezdetben meglehetősen idegen megyébe parancsoltait, — de aztán megismertem és nagyon megszerettem az ottani népet. Képviselői pályafutásom igen szép és emlékezetes élményei fűződnek oda. Ám talán mégis érthető, ha örültem, amikor az ellenforradalom utáni első választáskor hazahívtak, szűkebb pátriámba, Békés megyébe. És még jobban örülök most, hogy — az egyéni választó- kerületek kialakításával —, a szülőfalumban, illetve immár szülővárosomban, Orosházán jelöltek. Úgy hiszem, az öröm okát nem is kell magyaráznom. A huszonkét évi képviselőség sok tapasztalást adott. És rengeteg élményt. Sokféle élményt; — szépet is, keserveset is. Sose felejtem el a felszabadulás utáni első hónapokat, amikor a füstből és a romok alól egy új reménység emelte fel az arcát Aztán a koalíciós pártharcok idejét, a reakció megújuló rohamaival. A „fordulat éve” utáni első választást 1949-ben, amikor a reakciós erőknek a hatalomból való kiszorítása után egy egészséges népfrontegység körvonalai látszottak kibontakozni. Majd a személyi kultusz torzításait; azt a keserves folyamatot, ahogyan egyre nőtt a szakadék az akkori hatalom és a nép között. Örökké emlékezetes és figyelmeztető marad a számomra az 1953- as tavaszi választás. Mennyi keserűséggel, ellentmondással találkoztam a nehéz életű szabolcsi falvakban! S aztán az 1956-o_s ellenforradalom utáni idők, amikor a párt új politikája alapján fokról fokra megteremtődött a konszolidáció, kibontakozott a szocialista építés sok nagy eredménye, helyreállt, minden addiginál magasabb szinten, a kölcsönös bizalom vezetés és nép között... Történelem volt ez a huszonkét esztendő; és nem is akármilyen. Sikerek és kudarcok, győzelmek és átmeneti vereségek váltották egymást, — de közben, minden ellentmondáson át, mégis egyre magasabban ért országunk, népünk élete. Most újra választás előtt állunk. A jelöltek, — a képviselőjelöltek és a tanácstagjelöltek — már hetek óta gyűlések ezrein találkoztak és találkoznak a választókkal. Választási hadjárat? Nem; inkább egy hatalmas, országos méretű tanácskozás. Ezeken a gyűléseken aránylag kevés szó esik az elmúlt huszonkét év tanulságairól; annál több a jelen és a jövő tennivalóiról. Mégis azt érzi az ember, — én azt éreztem minden gyűlésen, amelyen részt vettem —, hogy valójában minden kimondott Irta: Darvas József szó mögött ott él ez a huszonkét év. Mindenekelőtt éppen abban, ahogyan az emberek a ma és a holnap feladatairól beszélnek. Nincsenek, vagy alig vannak nagy szavak és hangzatos ígéretek. Erre az országos tanácskozásra a felelősség- teljes realizmus a legjellemzőbb. Ha valamelyik előadó, vagy hozzászóló mégis régifajta vezércikk szólamokkal próbál hatni, vagy megelégszik a semmitmondó, nagy általánosságokkal, hallgatás rá a válasz. S ez a hallgatás egyértelmű az elutasítással. Az emberek megkívánják, hogy felnőttekként beszéljenek velük. Mondják meg, mondjuk meg világosan, hogy mi a helyzet; mit lehet és mit kell tenni, hogy előre menjen az ország dolga? Mondjuk el az eredményeket is, — van mit elmondani! — de a legteljesebb nyíltsággal beszéljünk a problémákról is. És ne elégedjünk meg mindennek az elmondásával; hallgassuk meg őket is. Sokszor elmondottak — és igaz, — hogy a fejlett kapitalista országok formális demokráciájával szemben a mi szocialista demokráciánk magasabb rendű, mert tartalmi demokrácia. A néphatalom demokráciája. Én e tartalmi demokrácia szerves részének érzem ezt az emberekben meglévő és egyre növekvő igényt: felelős és cselekvő részesei akarnak lenni mindannak, ami ebben az országban történik. A mostani választási előkészületek külsőleg mintha alig különböznének mondjuk a négy év előttitől. Pedig én fontos különbségeket érzek. És ezek között a leglényegesebbnek nem is azt érzem, hogy az országgyűlési képviselőket nem területi listák alapján, hanem egyéni választókerületekben választják. Lényeges, persze, ez is, mert tovább szélesíti a demokratizmus kereteit és növeli a képviselők felelősségét. De az igazi különbséget én mégis abban érzem, hogy az emberekben tovább nőtt az igény a cselekvő demokratizmus iránt. Ez azonban egyáltalán nem jelentheti azt, hogy most már megnyugtassuk magunkat: mindent megtettünk a szocialista demokrácia fejlesztése terén. Éppen ellenkezőleg: arra kell, hogy ráirányítsa a figyelmünket, milyen hatalmas erőtartalékokat szabadíthat fel az egészségesen fejlődő demokratizmus. Növeli a felelősségtudatot. Erősíti a közösségi érzést. Egyáltalán, fejleszti azokat a jellemvonásokat, amelyek a szocialista ember sajátjai. Lenin mondotta, hogy az emberek gondolkodását legjobban a forradalmi cselekvésben való részvétel formálja. Nos, a szocialista demokrácia a mi építő korszakunkban a forradalmi cselekvésnek az a kerete, amelyben a legsokoldalúbban fejlődhet az új ember. Ezért fontos az, hogy a választás ne egyszerű közjogi aktus legyen, hanem a szocialista demokrácia erősítésének, fejlesztésének az alkalma. S ezért fontosak a IX. kongresszus határozatainak a demokratizmus további szélesítéséről szóló tételei. Nem véletlenül hangsúlyozza például a kongresszusi határozat, hogy a gazdasági irányítás készülő reformja nem pusztán gazdasági kérdés, hanem magával kell, hogy hozza az emberek, a tömegek még aktívabb részvételét a tervek, a döntések kiformálásában és tudatos végrehajtásában. Tehát: a szocialista demokrácia erősítését. Természetesen, a teljesség kedvéért azt is meg kell mondanunk, hogy az emberek most tapasztalható, nagy fokú közéleti érdeklődése nem véletlen dolog, s nem is önmagától teremtődött. Sok forrása van ennek. Az egyik nyilván az, hogy a felszabadulás óta eltelt idő, — minden gondjával és nehézségével, olykor tragikus eseményeivel is, nagy történelmi iskola volt a nép számára. A másik az, hogy kitágult az emberek látóköre; tudják már, hogy bármi történik a világban, az nem közömbös a mi számunkra. És mostanában bizony, különösen az amerikaiak vietnami agresz- sziója és a kínai vezetők szovjetellenes kalandorsága következtében, eléggé feszült a nemzetközi légkör. De a legfontosabb mégis: a bizalom a párt politikájában. És annak a határozott tudata, hogy a bizalomnak megvan a reális fedezete; mindenekelőtt abban a programban, amely a IX. kongresszus határozataiban fogalmazódott meg. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása erre a programra épül. Ez a felhívás tömör sum- mázata az elmúlt évek során megtett útnak és az elkövetkező évek tennivalóinak. De a tömör, néha majdnem általánosnak tetsző mondatok mögött a valóság egész bonyolultsága áll. Rengeteg munka, sok töprengés és felelősségteljes döntés. Vegyük például csak azt a tételt, amely azt mondja, hogy a munkás—paraszt szövetségre támaszkodunk. Népfrontpolitikánknak eddig is ez volt az alapja, — de a munkás—paraszt szövetség erősítéséért állandóan dolgozni kell. Nem véletlenül szól a kongresszusi határozat arról, hogy a parasztság életkörülményeit fokozatosan, erőnkhöz képest, közelíteni kell a bérből és fizetésből élőkéhez. S nem véletlenül történtek erre máris intézkedések, például a szövetkezeti parasztság nyugdíjáról. De ugyanígy sorra vehetnénk a választási felhívás minden egyes tételét: reális tennivalók, jogok és kötelességek, elérendő célok sorjáznak mind mögött. Ezekről szavaz majd az ország népe március 19-én. Egy nemzetépítő programról; s egyben arról is, kikre bízza az országgyűlésben, a tanácsokban e program végrehajtásának a munkáját Munkálkodó emberektől élénk megyeszerte a határ. A napok óta tartó jó idő elősegíti, hogy a tavaszi munkát egyre nagyobb területen és sokrétűbben végezzék el a termelőszövetkezetek, tszcs-k, állami gazdaságok. Különösen a homokos területű járásokban tapasztalható nagy szorgoskodás. A sé- nyői Búzakalász Termelő- szövetkezet tagsága már elvégezte az őszi kalászosok fej trágyázását, befejezték a termőgyümölcsösök metszését, megkezdték a talajelőkészítést és 80 hold mák vetését is. A Sényö- vel szomszédos nyírturai Zöld Mező Termelőszövetkezetben is nagy a szorgalom. Két vetőgéppel megkezdték a csillagfürt vetését, végeztek a termőgyümölcsösök metszésével és hatvan hold palántaneveléshez elkészítették a melegágyakat. A balctalórántházi járásban, a járás termelőszövetkezetei a gyümölcsösök metszésének befejezésénél tartanak, s a törzsápolással egyidőben már készülnek a permetezésekre. Szinte kivétel nélkül minden termelőszövetkezetben megkezdték a melegágy rakást Különösen nagy a szorgalom ennél a munkánál a baktai Úttörő Tsz-ben. A tsz-major közelében szombaton délelőtt a melegágyrakásnál több, mint ötven ember szorgoskodott. A baktai tsz szintén befejezte a fejtrágyázást és most már kapások alá alaptrágyázásokat végeznek. A tsz-ek különösen a burgonyaföldek talajának előkészítésére ügyelnek. Tavaly járási szinten 90 mázsás burgonya átlagtermést értek el, s ezt a szintet idén is tartani kívánják. Ez ösztönzi a nyír- madai Uj Élet és Kossuth Termelőszövetkezetek tagságát is. Jó magágyat készítenek és a vetőburgonya válogatására a tagság nagy része megjelent. Egyébként a járás termelőszövetkezeteiben jól teleltek a prizmáKubába utazik száz magyar fiatal a közeljövőben, egyesztendős munkára. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Kubai Ifjú Kommunisták Szövetsége és a kubai mezőgazdasági szervek vezetői által nemrég aláírt szerződés alapján a magyar fiatalok a kubai mezőgazdaság néhány fontos ágának fejlesztésében, munkájában működnek közre. Szabolcs-Szatmárból öt mezőgazdasági szakember utazik Kubába. Soltész László, a szamossályi tsz kertészmérnöke, Bácskái Zoltán, a Nyírlugosi Állami Gazdaság kertészmérnöke, Heringh Attila nyíregyházi agrármérnök, dr. Farkas László, a csengeri Lenin zott burgonyák, a veszteség minimális, 3—4 százalék. A nyírbátori járásban több, mint 14 ezer hold tavaszi szántást kell végezni. A szántást mindenütt megkezdték és eddig a baktai, vajai, apagyi termelőszövetkezetek értek el kiváló sikereket A baktai járásban is vetnek már néhány termelőszövetkezetben. Vetik a csillagfürtöt, mákot és rövidesen megkezdik a borsó vetését is. A nagykállói járás termelőszövetkezeteinek zöme már végzett az első nagy tavaszi munkával, a gyümölcsösök metszésével. Bi- riben a gyümölcsös trágyázásának is vége felé járnak. Befejeződött az őszi kalászosok fej trágyázása Tsz állatorvosa és dr. Kondás József, a nagykállói Zöld Mező Tsz állatorvosa. A fiatal szakemberek már Gödöllőn vannak, ahol rövid nyelvi és szakmai tanfolyamon vesznek részt. A magyar fiataloknak, akik valamennyien jól képzett szakemberek, fontos feladatuk lesz. A kertészekre úttörő jelentőségű munka vár: Kuba kétezer méter magas hegyei között a magas fekvésű völgyekben kell majd új zöldségkertészetet létesíteni. A fiatal állattenyésztők főként a szarvasmarha hizlalási és tenyésztési munkákban vesznek részt. Az állatorvosok közül többen járási főállatorvosként működnek majd, mások laboratóriumi munkát végeznek. A járás termelőszövetkezetei 4790 holdon végezték el ezt a munkát. A nagykállói Zöld Mező Termelőszövetkezetben és a Virágzó Föld Termelőszövetkezetben három-négyszáz holdon burgonya alá az alapműtrágyázást is elvégezték már. A nagykállói Uj Alkotmány Termelőszövetkezet növénytermesztői végeztek a burgonya csiráztatásávaL A nagykállói járás 133 erőgépének szombaton mintegy negyven százaléka dolgozott a földeken. A járás erőgépei — a gépszemléket már megtartották — egykét kivétellel munkára alkalmasak. A tsz-ek és a gépjavító állomások jó munkát végeztek az erőgépek karbantartásánál, felújításánál. Erre nagy szükség is van, hiszen több, mint 23 ezer hold szántani való akad a járásban. A szántásra sok helyen a lófogatokat is igénybe veszik. A nagykállói járásban a tszcs-k is nagy lendülettel kezdtek munkához. Különösen dicséretre méltó a bökönyiek, szakolyiak szorgalma. E kért termelőszövetkezeti csoportnál a járási átlagnál jóval nagyobb adagú fej trágyázást végeztek. Kényszerű munka a belvizek levezetése. A nyíregyházi, baktai, nagykallói járásokban és mindenütt a megyében a termelőszövetkezetek erre is nagy erőt összpontosítanak. Az elmúlt három napban a belvízzel borított terület a megfeszített munka hatására 30, de sok helyütt 40 százalékkal csökkent. A tavaszi munka kezdetével a termelőszövetkezetekben megkezdték a háztáji területek kiosztását is. A nagykállói járásban a háztáji területeknek több. mint felét már kimérték a tagok részére. Fiatal szakemberek utaznak Kubába
