Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-08 / 57. szám
Szeretettel köszöntjük nőohasóinkat A nőnapi hóvirág, az apró, kedves szavait, amelyek több mint ötvem éve hangzanak már el ezen a tél végi napon, ma már többet jelentenek., mint puszta udvariasságot. Megbecsülése ez annak a hatalmas áldozatnak, munkának, amelyet a ma asz- szonya végez. De emlékeztető arra üt, hogy nem mindig övezte hála megbecsülés munkájukat, Nem is olyan régen vők. százezrei dolgoztak e kapitalista nagyüzemekben — fele bérért, mint a férfiak. Általános volt a tizenkét-tizennégg árat, munkaidő. Törvény biztosította a tőkés számára ezt is, mint sok mást. Ha az anya egész terhessége alatt dolgozott, akkor kaphatott szülés után négyhetes szabadságot — fizetés nélkül. Napjaink egyik legfrissebb törvénye — a gyermekgondozási segélyről és a két év szabadságról szóló — reprezentálja, mit léptünk azóta előre. Hazánk nagyszerű fejlődésében a nők társadalmi szerepe is átalakul. Szabad út nyílt a munka hoz, az iparhoz, a tanuláshoz. Asszonyaink, lányaink részt vesznek a fizikai munkában, de a legmagasabb vezetésben, as országgyűlésben ss. Megyénkben. is számos női tanácstagunk mellett négy országgyűlési képviselőnő lép a mikrofon mellé, hogy beszéljen az ország ügyeiről, a megye, választókörzete fejlődéséről gondjairól, s egyben a nők eredményeiről, problémáiról. Mindezeket nem elég nem lehet csak ünnepélyes szavakkal említeni. Gondjaik, problémáik, a „második műszak" további enyhítése tettek szüntelen sorozatát követeli meg. Szeretettel. köszöntjuk e helyről is Szabolcs-Szat-. már dolgozó asszonyait, leányait. TtLÁG PROLETÁRJAI, BGYESOytTiKi XXIV. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM Ara 5Í> fi’lrr 1967. MÁRCIUS 8. SZERDA Jól szervezett tavaszi munkálni alapozzuk meg* az évi Jövedelmet; Mezőgazdasági pártaktíva tanácskozás a nyíregyházi járásban A ■ Nyíregyházi Járási ■ Tanács épületében kedden a járás mezőgazdaságában dolgozó párttitkárok, tsz és tszcs-elnökök, valamint a községi tanácsok elnökei pártaktíva ülésen vettek részt. Megjelent a tanácskozáson Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első titkára és dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnök- helyettese. Mádi Lajosna k, a járási párbizottság titkárának megnyitója után két előadás hangzott el. Novak Sándor, a járási pártbizottság titkára a mezőgazdasági pártszervezetek 1967. évi feladatairól, Vincze József járási tanácselnök pedig a tavaszi mezőgazdasági munkák megszervezéséről tartott előadást. A két előadásból és a vi-- iából egyértelműen leszűrhető, hogy a termelőszövetkezetek egyetlen esztendő alatt is igen sokat fejlődtek, politikailag, gazdaságilag egyaránt tovább szilárdulták. A szövetkezetek erősödésének alapja a tagság munkához való viszonyának jó irányú változása. Természetesen ezt a Iésgkört nagymértékben elősegítette több kormányhatározat, mint például az egyes mezőgazdasági felvásárlási árak emelése 1966 elején, majd az SZTK, családi pótlék és a hitelek rendezése. További bizalmat adott a parasztságnak a IX. kongresszus határozata. A határozatból máris megvalósultak olyan nagy jelentőségű dolgok, mint a szövetkezeti parasztság nyugdíja és az anyasági segély kiterjesztése a szövetkezetben tagként dolgozó nőkre. Mindezek mellett ebben az esztendőben újabb gépekkel és a tavalyinál több műtrágyával, minőségi vetőmaggal segíti az állam a termelőszövetkezetek gazdálkodását. A sok pozitív vonás mellett azonban olyan körülmények'hátráltatják az idei munkát, mint a soha nem tapasztalt belvíz és a sok hó miatti késői tavaszodás. A nyíregyházi járásban plusz feladatként jelentke- 2ik 16 000 hold őszi mélyszántás elmaradása, amit most kell pótolni. A harmadik ötéves terv előírásai szerint ebben az évben 2— 3 százalékkal kell növelni a terméshozamot, ez azonban a jobb adottságú gazdaságok számára 5—6 százalékot jelent A pártszervezeteknek egyformán számolni kell munkájuk közben a kedveNyers Rezső elvtárs beszéde Kecskeméten Az MSZMP és & Hazafias Népfront városi bizottsága választási nagygyűlést rendezett kedden Kecskeméten, ahol Nyers Rezső mondott beszédet Nyers Rezső az életszínvonal kérdéseiről szólva hangsúlyozta, hogy a dolgozók jólétének az eddiginél jobban kell kapcsolódnia munkájuk mennyiségéhez és minőségéhez. A jövőben tehát a fizetéseknek gyorsabban kell nőniök, mint a társadalmi juttatásoknak. Ehhez hozzátartozik, hogy a vállalati dolgozók nagyobb mértékben részesedjenek a nyereségből, másfelől pedig meg kell szüntetni az állami dotáció növekedésének megálljt parancsoljanak, s ennek érdekében ésszerű ará-' nyok alakuljanak ki mindenütt, ahol a párt politikájának sérelme nélkül ez lehetséges. Ezután utalt arra, hogy a gazdasági mechanizmus reformja a legszorosabban összefügg a párt gazdaság- politikájának céljaival. A vállalati gazdálkodás pél- ' dául szigorúbbá és ezzel ésszerűbbé, végső fokon gyümölcsözőbbé válik. Bizonyos kötelezettségek és elszámolás nélkül a jövőben nem kapnak a vállalatok pénzt sem az államtól, sem a bankoktól. A reform várható gazdasági hatásai közé tartozik a forint értékének szilárdítása is. Mint mondotta, pénzünk értéke olyan mértékben szilárdul, ahogyan javul az árufedezet Ez a vállalatok pénzére és a lakosság kezében forgó forintokra egyaránt vonatkozik. Egyébként ami a pénzünk értékét illeti, elmondhatjuk, hogy az elmúlt tízéves időszakot figyelembe véve a magyarországi árszínvonal világviszonylatban a legszilárdabbak közé tartozik. A sorra kerülő árreformnak sem az árszínvonal változtatása a lényege, hanem a termékek közötti árarányok olyan kialakítása, amely megfelel az értékarányoknak is. Éppen ezért az alapvető közszükségleti cikkek stabil árszínvonalát továbbra is teljes következetességgel érvényesítjük. A gazdasági reform szellemében az ügyintézést is ésszerűen decentralizáljuk — mondotta —, s ezzel kihúzzuk a bürokrácia egyik méregfogát. Az előadó ezután arról beszélt, hogy a reform január elsején lép életbe, gazdasági céljai felé azonban fokozatosan halad majd a népgazdaság. Választási nagygyűlések Hétfőn este választási nagygyűlést tartottak a vá" sárosnaményi járási műve lődési házban. A zsúfolásig megtelt kuk tárházban a nagygyűlés' Joó Károly, a községi nép frontbizottság titkára nyitotta meg Ezután Esze Gábor, a tarpad Győzelerr Tsz elnökhelyettese, a körzet országgyűlési képviselő jelöltje mondott beszédet. Hétfőn este választási nagygyűlést tartottak Nyírteleken is, Polcz János, a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság igazgatója a mező- gazdaság fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Ugyancsak nagygyűlésre került sor kedden délután a baktalórántházi járási kultúrházban, ahol mintegy hatszáz jelenlévő előtt Nagy István a járási párt- bizottság első titkára mondott beszédet ző és a hátráltató tényezőkkel. A feladatok nőttek, a követelmények mindenki számára magasabbak Elsősorban a párttagságon belül kell tisztázni, hogy az időjárás különleges feladatok elé állította a mezőgazdaság dolgozóit. A belvíz ellen sikeresen küzdeni, a késedelmet megszüntetni csak akkor tudják, ha az ügy érdekében minden szövetkezeti tagot mozgósítanak. A vezetőknek nem az ezer holdakat és a traktorokat kell irányítani, hanem a tagságot, az embereket. A pártszervezet segítsége, a többség véleményének megnyerése nélkül csak sikertelen lehet minden erőfeszítés A pártszervezet segítségével a lehető legigazságosabban kei! az embereket a munkába beosztani és tevékenységüket díjazni. Az élenjárók a közösség számára többe’ nyújtók, több megbecsülés; is élvezzenek. erkölcsileg, anyagilag egyaránt. Az ország jövő évi kényeiének biztosítása érdekében legfontosabb az őszi gabonavetések víztől való megszabadítása. Fejtrágyát elsősorban a késői vetésekre és a belvíztől elcsigázott gabonákra szórjanak. Vegyszeres gyomirtást lehetőleg mindenütt, de ezeken a gyengébb vetéseken mindenképpen alkalmazzanak Sok szövetkezetben a téli hónapokban nem hordták ki az istállótrágyát, most atz utak javulásával ezt a munkát is pótolni kell. Szerves trágyát elsősorban á burgonya és a dohány alá adják. A burgonya termésátlagának növelése végett nem szabad sajnálni a 3—4 mázsa vegyes műtrágyát sem holdanként. Ha .valami befektetés jé jövedelmet hoz. ez a műtrágya. Jó munkát végezni csak szervezetten lehet. akkor, ha mindenki ismeri a feladatát. Ezért sok szövetkezetben kétoldalú megállapodást kötnek a tagokkal amiben kölcsönösen rögzítik a jogokat és kötelességeket Mintaszerű ez a kétoldalú megállapodás a ven- csellői szövetkezetben Töbt termelőszövetkezet vezetője kifogásolta a nagy káli ói .és nyírteleki gépjavító állomások munkáját Orosz Ferenc elvtárs felszólalása A vitában felszólalt Orosz Ferenc elvtárs is, ak többek között a» alábbi kérdésekről szélt. Az egész vita igazolja a IX. kongresszus helyes megállapítását, miszerint áj szövetkezeti és földtörvényre van szükség. Sokan felvetették itt a háztáji terület kérdését, a pártolótagok elbírálását és még egy sor olyan dolgot amire az áprilisban összeülő szövetkezeti kongresszus javaslatokat dolgoz ki a kormány és más illetékes szervek részére. Türelemre intjük a szövetkezetek vezetőit, az ilyen alapszabályban rögzített kérdések eldöntésében. Amig nincs új alapszabály és földtörvény az eddigi rendelkezések és gyakorlat szerint kell az ügyeket intézni. Most legfontosabb feladat az 1967-es esztendőre eső tervünk maradéktalan teljesítése. Különleges tavasz van, sok nehézséget kell legyőzni. de megvan hozzá az erőnk is. Itt szeretném megjegyezni, hogy a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban áljó vállalatnak, intézménynek — mint például az AGROKÉR, e gépjavító állomások vagy a Nemzeti Bank — legfontosabb feladata a termelőszövetkezetek gazdálkodását elősegíteni. A termelőszövetkezetek megerősítése egységes, nemzeti érdek, ezt nem lehet kicsinyes vállalati érdeknek alárendelni. Húzzunk mindnyájan egy irányba. ea politikai kérdés. Az 1967-es esztendő az átmenet ideje, az előkészítés éve az új gazdasági mechanizmusra. Mi az ú; mechanizmusban szövetke- aettbb szövetkezeteket akarunk vállalati gazdálkodással. Az új gazdaság mechanizmus kezdete olyan lesz, ahogyan az 1967-es esztendőt zárjuk Sokan úgy képzelik az új feladatokat a termelőszövetkezetekben, hogy valami ügyeskedő, jó! kereskedő szellemnek kell érvényesülni. Nem ez as első, a szövetkezetek feladata továbbra is a termelés, méghozzá a több, jobb minőségű áru termelésé az állammal kötött szerződések rendszerében. Joguk lesz szabad piacra is termelni e szövetkezeteknek, de azok a szövetkezetek járnak a helyes úton és azok járnak jobban is, akik az állammal kötnek szerződést ter- melvényeikré. Befejezésül Orosz elvtár* felhívta a szövetkezeti vezetők figyelmét a sürgő« belvíz elleni védekezésre é* a tavaszi munkák jó megszervezésére. Az évszakok munkájában különleges szerepe van a tavaszi feladatok jó elvégzésének. A jé tavaszi munka már fél srt kér az éves terv teljesítéséhez — íme a Tűr csatorna hídjátő! a Botpalád és Kispalád felé vezető út... Azaz az út nem is látszik, csupán a távírópóznák jelzik. Jobboldalt a csatorna gátja. s a túlsó oldalon még magasabban van a víz, (Riport a 3. oldalon.) Foto: Hammel JézM#
