Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-30 / 75. szám
Árvíz és humanitás Megdöbbentő eseményről számolt be huszonkét napja lapunk. Az ár megyénk néhány községében áttörte a gátakat, legyőzte a védekező embert és elöntötte a lakásokat, az udvarokat. Ezer- hatszáz lakás került a nagv tömegű víz útjába. Egyedül Csegöldön negyvenöt családot költöztettek ki, egész utcasor került víz alá. Másutt utakat rongált meg, tett tönkre a nagy természeti csapás. Nyíregyházán ötven család került veszélybe, a sok csapadék következtében számos ház ledőlt, vált életveszélyessé. Egy hónapja sincs, hogy a társadalom megkezdte a legsürgetőbbet, a mentést, a családok kiköltöztetését a veszélyeztetett házakból, területekről. Az események után gyorsan intézkedtek a megyei szervek, s már azokban a napokban megkezdődött a károk felmérése, a kárt szenvedettek ingóságainak megmentése. Emberek, gépek, szivattyúk százai dolgoztak éjjel és nappal, mérnökök, technikusok járták a falvakat, s a munka eredményeként mára befejezték a károk felmérését, megszülettek az intézkedések: mit, hol kell helyreállítani. Példás gyorsasággal született meg a megyei pártós a megyei tanács végrehajtó bizottságainak közös határozata, amelyben megszabták a helyreállításban érdekelt szervek, vállalatok, kisipari szövetkezetek tennivalóit, konkrét segítséget adtak az élet megindulásához, s kértek segítséget a minisztériumoktól, országos hatóságoktól. Most már arról adhatunk hírt, hogy a -fenyegetett lakások egy részébe visszaköltözhettek lakóik, s a kór itt jóformán minimális. Az árvízzel borított területeken azonban a lakások többsége sárból és vályogból, alap nélkül épült, s ezekbe a házakba nem költözhettek vissza a családok a mai napig sem. Még mindig szükséglakásokban, közintézményekben kénytelenek élni sok községben és Nyíregyházán. Mintegy ezerre tehető azoknak a családoknak a száma, akiknek új hajlékot kell építeniük. Megmozdult segítségükre a társadalom. A napokban megalakult helyreállítási bizottság megszabta az építési hatóságok és a hitel ügyi szervek, az építőanyagot árusító vállalatok és a helyreállításban nagy szerepet vállaló kisipari szövetkezetek, tsz építőipari társulások, az építőipari vállalatok feladatait: ezeknek a családoknak még ebben az esztendőben új lakásba kel! költözniük. Közel kétszáz- milliós az az összeg, amit államunk minden más igényt megelőzve e házak építésére kamatmentes kölcsönként nyújt. Az építőanyagot is soron kívül bocsátják az ár- és belvízkárosultak rendelkezésére, e a kivitelezők terven felül végzik a munkát. Megnyugtató érzés látni, milyen nagy készséggel fogadták a tennivalókat az érintett szervek, vállalatok, s tudni, valóban mindent megtesznek bajbajutott embertársaik érdekében. Az országos szervek például azonnal hozzájárultak ahhoz, hogy a megyeszékhelyen terven felül építsenek lakásokat. anyagokat kapjanak, stb. De még ettől is többet mond a? a példás áldozatkészség, amit az 5. AKÖV dolgozói indítottak el a megyében: hat ár- és belvízkárosult munkatársuknak építik újjá, segítik társadalmi munkával és fuvarral a károk részleges helyreállítását. A bizottság — amelynek ülésén ezt bejelentették — azonnal felhívta a szabolcsi társadalmat e nemes gesztus követésébe. S még ott, a helyszínen bejelentette a résztvevő KJSZÖV, MÉSZÖV és több vállalat képviselője: ők is segítik munkatársaik hasonló gondjának megoldását. Szép ez a vállalás. Méltó új társadalmunk humanitásához. < K. J.) Jelentés az űiemekbBt 0 Rakamaz május 1-re szállítja a nyári cipőket ® Záhony „behozta“ a téli elmaradás! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére jelentős többletmunkát vállalt a Szovjetuniónak a Rakamazi Cipész Ktsz. Ennek eredményeképpen forint értékűen már teljesítették első negyedéves tervüket. A termelékenység fokozásával elérték, hogy a belkereskedelem részére gyártott nyári idényű divatcipők már május elsejére kikerülnek a boltokba. Újabb munkasikerekről számolnak be a záhonyi átrakóból Is. A jubileumi évforduló tiszteletére vállalt munkafelajánlások eredményeként már teljesen meg- szünették a tél folyamán felgyülemlett kocstmarad- ványt. A korábbi kétezerről már csak a szokásos négy-ötszáz széles nyomtávú kocsimaradvánnyal kell számolniuk. Most arra törekednek, hogy a megrakásra váró normál kocsik kihasz- náltsági foka is elérje az előírás szerintit, illetve minimálisra csökkentsék túlsúlyt. Sikeres volt a téliesítés az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat munkahelyein. Ennek következtében átlagosan sikerült teljesíteni az erre az időszakra tervezett, mintegy negyedmillió forint termelési értéket. A jó idő beálltával a vállalat legtöbb munkahelyén már a második negyedévi feladatok megvalósításán dolgoznak. A nyíregyházi filmszínház építésénél például már a felső szintek betonozási munkáinak zsaluzásán dolgoznak az ácsok és a vasbetonszerelők. Fiatal műszakiak tanácskozása Nyíregyházán Egyre képzettebb műszakiakra és szakmunkásokra lesz szükség az új gazdaságirányítási rendszerben, A gazdaságosabbá váló termelés. a vállalatok önállósága nagyobb követelményeket állít a fiatal műszakiak és közgazdászok elé is. Ugyanakkor a fiatal műszakiaknak és közgazdászoknak segíteniük kell a KISZs tervezeteket az ifjúság szervezésében is, hogy a népgazdasági feladatokat minél gyorsabban végrehajthassuk, — ezek voltak a szerdai ifjú műszakiak és közgadászok tanácskozásának főbb gondolatai. A vitaindító előadásokban — Morovcsik Attila és Kagy Lajos, a KISZ Központi Bizottsága ifjúmunkás osztályának két munkatársa tartotta, — az új gazdaság- irányítási rendszerről, illetve a fiatalok várható feladatairól esett a legtöbb szó. A fiatal műszakiak és közgazdászok — szakmai iskolázottságuknál fogva — kü-' Iönleges helyzetben van na!: a vállalaton, s az ifjúsági mozgalmon belül is. Munkájuk elismertetése elég nehéz, mert akadnak még olyan idősebb szakemberek is. akik lebecsülik a fiatalok eredményeit, sem erkölcsileg, sem anyagilag nem értékelik jó munkájukat. Ezért több helyen érdekvédelmi parlament alakúit, amelynek feladata e visszás helyzetnek a megelőzése. Helyenként — például Győrben — ez a parlament kitűnően működik. (Megyénkben nincsen.) A fiatal műszakiak feladata lesz az idén például a géplakatosok felkészítése arra az országos versenyre, amelyet a tavalyi esztergályos vetélkedőhöz hasonlóan rendeznek meg. Ugyanakkor a műszakiak rendelkezésére állnak a különböző szakmai versenyek, a KIM, KIT, és a szakdolgozatok országos pályázata. (Évenként több száz szakdolgozat érkezik a KISZ Központi Bizottságára. szabolcsit azonban nem találunk közöttük.) Persze, jó kezdeményezések nálunk is akadnak, különösen a beruházások területén. A vasúti villamosításnál például a fiatalok oldottak meg — a maguk heves módján — számtalan menet közben jelentkező gondot, s úgy tűnik, év végéig be lehet fejezni a Záhony—Nyíregyháza vonal villamosítását. Tiszabezdéden a kövek ki és berakását gépesítette egy fiatal mérnök, 35—40 ember végezhet azóta más, könnyebb munkát. A Vé- csey közben épülő KISZ- lakások terveinek adaptálását öt fiatal mérnök végezte társadalmi munkában, megtakarítva ezzel 20—25 ezer forintot. A példákat lehetne sorolni, hiszen majdnem minden vállalatnál kezdeményeznek a fiatalok, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az itt-ott jelentkező politikai közömbösséget, vagy egyes helyeken az ifjúsági szövetség munkájától való távolmaradást sem. A tanácskozás első lépés volt azon az úton, amely közelebb viheti az ifjúsági szövetséget a fiatal műszakiak és közgazdászok köréhez. <K) 960 ezer facsemete Megkezdődött a fásítási hónap Megyénk termelő- szövetkezetei a már meglévő 29 800 holdas erdőjüket a fásítási hónap ideje alatt április végéig újabb 423 hold telepítéssel növelik. Az új telepítéshez 960 ezer akác- és nyárcsemetét használnak fel, amelyet a Nyírségi Állami Erdőgazdaság biztosít. A termelőszövetkezetek a korábbi telepítésű 3200 hold erdő ápolására, valamint az új telepítésre 3,5 millió forint értékű állami támogatást kapnak. A fásítási hónap keretében a termelőszövetkezetek 76 holdon végeznek erdő- felújítást, ehhez az erdő- gazdaság 38 ezer óriás nyárfacsemetét biztosít. 1967 január 1-től a termelőszövetkezetek az erdőfelújításhoz is kapnak állami támogatást, a jelenleginek összege 65 ezer forint Sor kerül a tsz-majorok és községi közterületek további fásítására is. Erre 230 ezer csemetét használnak fel 400 ezer forint értékben. A fásítási hónap már hagyományosan a KlSZ-szer- vezetek patron ál ásával történik. A munka nagyrészét idén is KISZ-fiatalok és úttörők vállalták. Ellenőrzésen a kijavított traktor A leveleki Dózsa Tsz-ben minden gépet kijavítottak. Csatlós Béla gépcsoport vezető testvérével, Csatlós József gépszerelővel ellenőrzi az utolsó K—25-ös traktor javítását. „NÁLUNK TÖRTÉNT" A Kelet-Mugyarorsnág pályázatára érkezett írás Frontáttörés" „Visszatérve a 4. számú főútvonalra, a hatalmas tábla földeken gyakori hoez- szú piros szoknyák árulkodnak, hogy Ajak felé közeledünk. Egyetlen községe a megyének ahol még az asz- szonyok körében él a népviselet.” A szabolcs-szatmári útikönyvben olvastam ezeket az ismertető sorokat. Kö- rülbelüi én is ennyit tudtam az itt lakó népről, amikor több mint tíz évvel ezelőtt először léptem az iskola katedrájára. Jól emlékszem arra a verőfényes nyári vasárnapra, Szinte az egész falu az utcán volt. Csoportokba verődve igyekeztek hazafelé a templomból, ráérősen, méltóságteljesen. Álmélkodva néztem ezt a — nekem szokatlanul — színes forgatagot. Asszonyok, leányok (a legkisebbek is), mint elevenen mozgó virágcsokrok az utcán! És mindannyian egyforma, pirosán tarkálló ruhákban. No, itt hamar meg lehet ismerni az idegent — gondoltam magamban —, hiszen ez valóban sajátságos néprajzi szigete Szabolcsnak! Milyenek lehetnek ezek az emberek? — ez és hasonló gondolatok foglalkoztattak még hazafelé menet is. Az itt dolgozó pedagógusok rendkívüli nehézségekről tájékoztattak. Nem járnak rendszeresen Iskolába, a gyakori rokonházasség és az italozás miatt sok a gyenge képességű gyermek. A nehézségeket magam is tapasztaltam már az első nap. A tanév beindítása után költöztem ide és az egyik hetedik osztály vezetését bízta rám igazgatóm. Ebben az osztályban tartottam az első órát is. Megdöbbentett, amit a „hetes” tanuló jelentett: „Tanár bácsi jelentem, jelen van 17 tanuló, távol 22”. Nem akartam. hinni a fülemnek és megismételtettem a jelentést. Nem volt tévedés. Mi a helyzet a népművelés terén? — érdeklődtem tovább. — A népművelés vontatott, kevés az érdeklődés Gazdag népszokásaik vannak. Szívesen járnak estézni házakhoz, fonóházba és más ö stze jövet elekre. A fiatalok itt érzik jól magukat. Nagyon szeretnek táncolni, virtuskodni. Nagy tiszteletnek örvend a külső formájában is hagyományos népszokásokra épülő lakodalom, mely az egész falu ünnepét jelenti. Akkor nagyon elgondolkodtatott az az ellentmondás, ami a gazdag népszokások és a művelődés színvonala között feszült Azóta több mint egy évtized telt el. A régi köntöst a falu levetette, megfiatalodott, újjászületett. A kultúra szűkös napjait szinte forradalmi változás követte. A faluba vetődő idegen takaros házakat, egyre modernebbé formálódó életmódot, jól öltözött embereket figyelhet meg. A rvta „honfoglaló" pedagógusát nem a múlt nehézségei fogadják. A pedagógusoknak az ötvenes évek végén sikerült a „frontáttörés”. Felvilágosítással. a társadalmi szervek összefogásával. Emlék maradt a lemorzsolódás, az iskolakerülés. A termelőszövetkezetbe tömörült szülők szemlélete szinte ugrásszerűen megváltozott. Kezdték nagy figyelemmel kísérni az iskola munkáját. Nem volt már közömbös, hogyan tanul a gyermek. Sőt érdeklődéssel hallgatják a pedagógiai és politikai előadásokat is Népszerűek lettek az ismeretterjesztő előadások, különösen az egészségügy' ismeretek. Ennek eredményeként javult az egészség- ügyi kultúra helyzete, kevesebb lett a fertőző megbetegedés. a gyermekhalan dóság A megváltozott szerpléle- tet tükrözi a továbbtanuló gyermekek nagy száma is. Az idén a tanulók több Megjegyzés: Fák ás virágvázák Tagadni sem lehet: as utóbbi években rohamosan fejlődik Nyíregyháza. A tavasszal zöldet hajtó fák, virágos parkok és útszegélyek, a járdaszéleket díszítő kő virágvázák arról tanúskodnak hogy történik egy és más a város szépítése érdekében is. De egy kis akarással, törődéssel és alaposabb megfontolással többet is fel tudnánk mutatni. Kezdjük talán éppen a járdaszegélyeket díszítő gömb- akácokkal, amelyeket minden tavaszra oly osúfosan megfosztanak gyorsan friss lombot hajtó, fiatal hajtá sáltól. Éppen a legnagyobb melegben nem nyújtanak árnyékot a járókelőknek. Lehet, hogy tetszik valakinek a járdák szintjétől jóval magasabbra emelkedő virágágyások. A célszerűség és a logika mégis Úgy érvényesülne, ha nem így lenne. Ezeket a földhalmokat az esővíz lemossa az úttestre és a járdára, s előbb sár, majd por lesz belőle. Ugyanezt a célt „szolgálják” az fittest és a járdák között lévő csupasz földszegélyek is, amelyeket — jobb híján — sok esetben egész nyáron dudva és gaz borít. (Lásd a Bercsényi utca és a többi.) Kétségtelenül szépek es> tetszetősök a város több utcájában elhelyezett kő virágvázák. Természetesért csak ott, ahol ezeket megfelelő helyekre tették. Mert a Bethlen Gábor utca elején, a járdaszegélyen kívüli földkupacokon illegő-billegő vázák egyáltalán nem valnak városunk díszére. Más városok példájára itt is meg kellene már kezdeni a járdaszegélyekbe ültetett fák köré helyezhető rácsok beépítését. Ideje lenne már eltüntetni a forgalmat .s akadályozó ideiglenes, a járdára és az úttestre épült, egyébként is korszerűtlen, elavult árusító bódékat (Az eléggé forgalmas Rákóczi utca Búza térig tartó szakaszának bal oldalán sok ilyen tákolmány is rontja a városképet.) A már korábban elkészüli városrendezési terv hosszú távon meghatározza a belváros immár sürgetően szükségessé vált rekonstrukcióját. Mindez beruházás és idő kérdése De addig is lehet szépíteni az utcákon. Tóth Árpád mint 80 százaléka kérte » továbbtanuláshoz szükséges nyomtatványt. A művelődés népmozgalommá válását az Iskola- rendszerű felnőttoktatás eredményei is szemléltetik. 1936-ig csupán 38 dolgozó Végezte el az esti iskolát. 1966-ig 438 felnőtt tanult a dolgozók iskolájában Az eredmények elérése itt sem volt könnyű. A beiskolázás a hatvanas évek elején vett erőteljes lendületet. A pedagógusok a diákok önkéntes segítségével feltérképezték a falu iskolázottságának szintjét Ezután következett a házi agitáció, az üzemek segítségének kérése, a szükséges feltételek megteremtése. Ma 102 hallgatója van a dolgozók iskoláiénak Az eredmény azonban nemcsak a számadatokban tükröződik, hanem az emberek tudatának változásában is, bár a fejlődés még nem akadálytalan. A ■ aió- ság képe mögött — ha egyre halványodva (s — fél- teltiinnek még a múlt kedvezőtlen vonásai, örökségek De az új nézetek harcban állnak velük és nem kétséges. hogy le is győzik őket, Tóth Andrái Ajak
