Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-30 / 75. szám

Megkezdődtek Magyarország és az NŐK külügyminisztereinek tárgyalásai Péter János külügymi­niszter szerdán délelőtt hi­vatalában fogadta a meg­hívására hazánkba érkezett Otto Winzert, a Német De­mokratikus Köztársaság külügyminiszterét és Oskar Fischer külügyminiszter­helyettest. A baráti találko­záson jelen volt Erdélyi Károly külügyminiszter-he­lyettes és Kárpáti József, hazánk berlini nagykövete. Ott volt dr. Herbert Plaschke, a Német Demok­ratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete. A fogadás után a Kül­ügyminisztériumban meg­kezdődtek a két külügymi­niszter tárgyalásai. A népfelszabadító mozgalom erősödése Lafin-Amerikában La Paz (MTI): A boliviai kormány hét­főn rendkívüli állapotot hir­detett ki az ország délkele­ti területein és a hadsereg kedden a légierő támogatá­sával megkezdte a népfel- szabaditó erők vélt rejtek­helyeinek bekerítését. A boliviai külügyminisz­térium bejelentette 41 bal­oldali érzelmű személy le­tartóztatását. Kolumbiában szintén meg-megújuló harcok foly­nak a hadsereg és a geril­laerők között. Kedden Car­tage közelében folyt le harc, amelyben 7 katona és egy tiszt vesztette életét. Venezuelában a belügy­minisztérium a „gerilla­mozgalom szempontjából fontos személyek” letartóz­tatásáról adott ki közle­ményt. Huszonnégy személy letartóztatását és különböző okmányok elkobzását jelen­tették be. A jugoszláv parlamentben elítélik a nyelvi vita kirobbantóit Belgrád (MTI): Jugoszláviában tovább fo­lyik a szerb—horvát, illet­ve a horvát—szerb irodal­mi nyelv kérdéséről kirob­bantott vita. A zágrábi nyi­latkozatra a szerb írószö­vetség mintegy 40 főnj'i cso­portja az úgynevezett „vá­laszjavaslattal” reagált, amely elfogadja a szerb— horvát irodalmi nyelv ket­téválasztásának gondola- ■ tát. . .. .... A boszniai—hercegovinál kommunisták szövetségének végrehajtó bizottsága ked­den élesen elítélte a zágrá­bi nyilatkozatot és a belg­rádi válasz javaslat aláíróit. Hangoztatta, hogy a két do­kumentum nem csupán na­cionalista és soviniszta né­zetekét tükröz, hanem poli­tikai diverzáns kísérlet is a jugoszláv népek testvérisé­ge, egysége ellen. Äz RKP KB ülése Bukarest (MTI): Március 27—28-án plená­ris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, mint a szerdai román sajtó közli, a plénum intézkedéseket tanulmá­nyozott az állami gazdasá­gok vezetésének, tervezési-, pénzügyi- és szervezési munkájának megjavítására. Az ülés egyhangúlag jóvá­hagyta á Központi Bizottság Végrehajtó bizottságának in­tézkedéseit, amelyekét a Ro­mánia és más országok kö­zötti gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés kiszélesítése érdekében ho­zott. A plénum egyhangúlag jó­váhagyta a párt és a kor­mány tevékenységét az eu­rópai biztonság kérdésében, valamint a párt tevékenysé­gét a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom­ban. A plénum határozatot ho­zott a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom félév­százados jubileumának ro­mániai megünnepléséről. Gronxiko Kairóban Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán Kairóba érkezett. Gromiko rövid baráti látogatása alatt véleménycserét folytat a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaságot érdeklő kérdésekben. A szovjet kül­ügyminisztert a repülőtéren Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter fogadta. Vietnami jelentés Saigon: Az amerikai légi­erő egységei a keddi nap során százhuszonnégy bere­pülésben támadtak különbö­ző célpontokat a VDK terü­letén. Bár az amerikai ka­tonai parancsnokság nem közölte az egyes berepülé­seken részt vevő gépek szá­mát, az AP hírügynökség szerint kedden közel négy­száz bombázó hatolt be a VDK légiterébe. Az Enterprise repülőgép- anyahajó fedélzetén Ky dél-vietnami miniszterelnök üdvözölte a berepülésre in­duló pilótákat. Társaságá­ban volt Nguyen Van Thieu államelnök és Westmoreland tábornok. Váratlan látogatá­suk — amelyre a legna­gyobb titokban került sor — az AP hírügynökség szerint azt a célt szolgálta, hogy demonstrálják, milyen fon­tosságot tulajdonítanak a VDK bombázásának. Nemzetközi saitéÉrtekezíet Berlinben Albert Norden profesz- szor, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, szerda délelőtt Berlinben, a Nem­zeti Front Országos Tanácsa által összehívott nemzetkö­zi sajtóériekezleten, a meg­jelent több mint háromszáz újságíró előtt Újabb részle­teket tárt fel a bonni ex­panziós politika törekvései­ről ' Norden pi-ofesszor tájé­koztatójában a békét veszé­lyeztető legsúlyosabb ténye­zők között említette a nyu­gatnémet kizárólagos képvi­seleti igényt, amely a fa­siszta német birodalom jog­utódlásának elvén alapszik és ebből kiindulva be akar­ja kebelezni az NDK-t és területi igényeket hangoz­tat a Varsói Szerződés más országaival Szemben is. Norden professzor szerint akkor lehetne valóban új bonni politikáról beszélni, ha az NSZK lemondana áz atomfegyverekről, félreteh- né a szükségállapot-törvényt, elismerné a jelenlegi euró­pai határokat és felszámol­ná tevékenységét Nyugat- Berlinben. Pintér István: mádid Dokumeutuinregény 3. — Kérlek, nincs sok időm. Bármelyik percben beléphet valaki a szobába. Vigyázni kell. — Minden tele van Ges­tapo ügynökökkel! — erősí­tette meg a kormányzó fia. — Valakit majd küldök. Érted? — Kit küldsz? — Hát akit tegnap kértél. — Ja, vagy úgy. Várom... — Akkor ezen a számon fog jelentkezni. — Az nem jó — mondta az ifjú Horthy. — Talán nem engem először... — Akkor kit? — Talán azt a Borne­misszát. Az olyan jóravaió ember. És beszél szerbül. — Jó, akkor Bornemisszát. Az irodájában, vagy a laká­sán... — Éjjel-happal rendelke­zésünkre áll. Nagy híve a családnak. Szervusz, jó utat. A kormányzó fia letelte a kagylót. A várbeli lakosztá­lyában ült, alig néhány száz métei're Höttl irodájától. Ott lakott a főméltóságú pa­pával együtt, s ott rendez­ték be számára az úgyneve­zett „kiugrási irodát.” Amint befejezi Pejacse- vichcsel a telefonbeszélge­tést átsiet a szobájából ab­ba a lakásba, ahol a sógor­nője, özvegy vitéz nagybá­nyai Horthy Istvánné, szü­letett Edelsheim-Gyulay Ilo­na lakik. Ili asszony 1940- ben ment férjhez ifjú Horthy Miklós bátyjához, Istvánhoz, akit a család és az ország feje aztán 1942 március 15-én kormányzó- helyettessé választatott, készséges munkatársa apó­sának és sógorának, aZ ál- lámügyekben. Sőt, a fömél- tóságú anyóssal, Magdolna asszonnyal együtt tulajdon­képpen ők áz események igazi irányítói. Idősebb Horthy Miklós már elmúlt hetvenöt esztendős, a fiata­labbik pedig már huszon­négy éves kora óta nem tel­jes értékű ember. 1929-ben történt, hogy ifjú Horthy Miklós lovaspólózás közben leesett a lóról. Né­hány napig élet és halál között lebegett, s jóllehet, súlyos agysérülései ellenére életben maradt, tulajdon­képpen tehertételévé vált a családnak. Mielőtt bátyját kormányzóhelyettessé vá­lasztatták volna, Miklóst, a főméltóságú papa elküldte Brazíliába követnek. Útját egyszersmind arra is fel­használták. hogy mintegy másfél millió pengő értékű vagyont csempésszenek ki Déí-Amerikába arra az eset­re, ha a háború Horlhyék számára rosszul végződne. Amikor aztán 1942 augusz­Elbontott cselédházak í. Egyik homályba tűnt, a másik élő valóság Pedig a kettő: Szennyespuszta és Szabadságtelep egy. Az érem, az érem két oldala. Árnyék és fény. Szennyespuszta az emberi élet megalázásának szimbó­luma. Szabadságtelep az ember felszabadulásának példája. Egyetlen a sok sorsforduló közül. 2. Pontosan négyezerhatszáz méter Nyírlugoshoz. A múlthoz egy évszázad. Babály Sándor, a pedagó­gusból lett tanácselnök is itt nevelkedett. Ennek az egyetlen embernek az élet­útja is példa lehetne Babály Sándor: „A telep nevének megváltoztatását rhég 1964-bert megkezdtük. Dr. Miklóssy Ferenc, a tsz elnöke javasolta: olyan szé­pen épül, hogy nem illik rá a Szennyes elnevezés. Meg kellene változtatni. így került a tanács vb elé a javaslat. Üdvözölték, s a helyi ha­talom már döntött is. „Le­gyen Lugasújfalu!” A névadás kálváriája. „írtam Nyíregyházára a levéltárnak. Itt helyben hagyták, de közölték, hogy az ő véleményük nem elég, forduljunk jóváhagyás vé­gett az országos levéltár­hoz.” Hat hónap múlva a vá­lasz lényege: Lugosújfalu elnevezéshez nem járulunk hozzá, mert benne van a falu SZ.6, s új falut már nem létesíthetünk. Egy év hallgatás. Uj neve­ket javasol a tanács. „Há­rom kerüli szóba: Lugosúj- telep. Szabadságtelep és ha jót emlékszem Táncslcstc- lep. Nem tetszett a telep megnevezés. Vita volt.” Korábban itt nyúlt el a cigánysor. Putrikban. Föld­be döntötték már a sár­kunyhókat. Harmincnyolc családból tizenegyet beköl­töztettek a faluba. Akik a „Szennyesen” maradtak új utcát nyitottak. „Életük emberhez méltó.” 3. Rabszolgasorára. robotra és hallgatásra ítéltetett nép áenyvedt itt inkább, mint élt. Ez.erhétssázötventŐl csak a kiskirályok változtak Gencsy méltóSágosig. tus 20-án Horthy István kormányzóhelyettes repülő­gépével a szovjet fronton lezuhant és szörnyethalt, a főméltóságú papa, aki két leánygyermeke után most elsőszülött flát, s kijelölt utódát is elvesztette, haza­hívta Miklóst Brazíliából. Miklósnak megérkezése után azonnal szanatóriumba kel­lett vonulnia, hogy gyomor- és epebaját kezel­tesse. Az orvosok megelé­gedéssel látták, hogy szelle­mi képességeinek használt a tengerentúli kirándulás. Már egészen jól el lehetett be­szélgetni vele, érthető és vilá­gos válaszokat adott, jólle­het, még gyakran megtör­tént, hogy beszélgetés köz­ben elfelejtette, miről is van szó. A papa minden­esetre bekapcsolta őt a po­litikai életbe. 1942 decembe­rében megválasztatta őt — Jász— Nagykun— Szolnok vármegye törvényhatósági bizottságával — a felsőház tagjának. Ö lett a Magyar Úszók Szövetsége elnöke is. Soha annyit nem szerepelt úszóverseny a magyar film­híradóban. mint ebben az időben. Az operatőrök töb­bet fényképezték a díszpá­holyt, mint a versenyzőket, (Folytatjuk) Kolomp az ébresztő, Já­nos a megszólítás és bot a fegyelmező. Tűrök és szenvedők: a Zsukk Istvánok, Csipkés Andrások, Gulyás Sándornék, Pósán Györgyök, a Balázs Józsefek, a Sinka Sándo­rok. Egy ország cselédserege, mely a kastélyok körül hosszan elnyúló hodály- odukbam ébredt a Hold világával, s tette szalmára a fejét az újabb kolompo- lásig. Szennyespusztán ezer lé­lek. 4. Szénné égett Balázs Jó­zsef cseléd mindkét füle. Most hetvenegy esztendős. Tizenegy éves kofától a fel­szabadulásig szolga. Balázs József: „Gencsy idejében történt Az istál­lóban. Este lementem etet- ni-itatni. A lámpás csigán járt. Leeresztettem és akkor lobbant a láng.” Jaj vészé­kel t, kiáltozott. Hiába. Pe­dig ott fenn a kastélybeliek hallhatták. Mire a zárt is- tálóajtót felfeszítette, égett minden rajta. „Szénné égtek a füleim, Mikor kiszaba­dultam, belevetettem ma­gam az iiatóvájűba.” Kereső nélkül maradt nyolc gyerek. Cselédek etették, míg újra szólt a kalcmp Balázs cselédnek is. Ez volt a rabság Szeny- nyespusztája. Most öregségi nyugdíjas. Balázs bácsi veje Sinka Sándor. Ö már csak két évig volt cseléd. Utána sza­bad. Szabadságtelepen nem az egyke, hanem a többke a divat. A Sinka házaspárnak ti­zenegy gyermeke van. Fel- szabadulás után szüiettek. Sinka Sándor: „Sanyi fiam volt az első, negy­venhatban, s úgy a többi. Én az erdőgazdaságnál dolgozom, feleségem á tsz- ben. Az idén nem tudott dolgozni, merthogy ikrekét szült: Bertit és Lajcsikét. Egyévesek” Nyolcszáz fo­rint értékű kelengyét ka­pott. A sokgyermekes anyá­nak járó jutalma 3200 fo­rint volt. Havonta 1360 fo­rint a családi pótlék. Sinka fizetése ezer forint körül van. És 24 űrméter fajá- rándóság Laci, Irén, Sanyi, Jancsi már besegítenek, Ke­resnek. Havonta 5300—6000 forint a család jövedelme. „Hány is jár iskolába? Egy, kettő, három, négy, öt. Hatvannégyben már szűk volt a ház, újat kellett épí­teni.” A régi szalmatetős volt, ez cserepes. Benne villany, rádió. „De ha a nyarat meg­érem, tv-t veszek,” És ez a nagy családosok Szabadságtelepe. Szennyespuszta: petró­lámpa, égrenyiló nádfédeles iskola. Tanító nincs. Teljes szellemi sötétség 1930-ig. Utána egy-két év tanulás a falusi iskolában. Aztán ro­bot. Szabadságtelep: új, négy­tantermes iskola. Hét peda­gógus. Megépül az ország első tanyai óvodája. Bősé­ges gyermekáldás. Száz- nyolcvan általános iskolai tanuló. Villanyfény, szellemi vi­lágosság. Bölcsőde, gyermekkultusz. Védőnő, egészségvédelem. 5. Fige Péterné cselédasZ- szony az erdőben adott éle­tet ikreinek. Idős Pósán György: ,,En ott voltam, láttam, amikof levetette magáról az alsó­szoknyát, hallottam vajú­dását. s az egyiket is, má­sikat is belebugyolálta, kü­lön külön, hogy ne érje egymást a két kis test. Az­tán magához fogta, feltá- pászkodott, nyögött, de el­indult hazafelé.” Szabad ég alatt adott étetjélt az élet. barázdákban szültek az anyák új cselé­deket. „Én huszonnyolcban ke­rültem össze a feleségem­mel. Harmincegyben két gyerek, utána a harmadik. De amikor kapálni indul­tunk már útban volt a ne­gyedik Is. Sorba raktuk őkét a barázdákba. Sírtak, elmásztak. Ástam egy nagy gödröt, kibéleltem gizzel- gazzal és beleállítottam őket, hogy védjem őket. a széltől,” Az ebéd egy ki* sávos aludtej volt. Alig volt te­je az anyának. Nyolc gye­reket nevelt így És ez az emberi élet meg­alázásának SzenrtyesptirZtá- ja volt, Gulyás Sándüftié: ..Ma már jön a mentő és viszi a szülőanyát. Sinkáne a ti­zenegy gyerekből legalább ötöt már Bátorban, a szülő­otthonban szült meg. A* ikreket is,” De ez már újra Szabad­ságtelep. „De hogyan is lehetett volna ez régen? Hiszen Lú­gosig sártenger volt. El voltunk zárva a világtól. Mezítláb jártunk. Nekem 1943-ban megfagyott a lá­bam, mert kilenc kilomé­tert kellett gyalogolnom a jeges, hideg latyakban.” És ez újra a rossz emlé­ket idéző Szennyes Most műút fut Szabadság­telepre Nyírlugosról Négy és fél miiliót áldozott rá az állam. Mocsárból emelte ki a íéí- SzabádüláS ezt a népet is 6. Vér serkent Csipkés And­rás homlokán. Most hatvan­négy éves ősz hajú. Csipkés András: „Mint mindig, akkor is hajnal két órakor keltünk. Harmat felszálltáig be kellett horda­ni a bükkönyt. Kettőt for­dultam és megálltam. Ek­kor rámmordult a Laci úf fi: húzza ki a járomszeget es fogjon a másik szekérbe. Csak annyit mondtam, hadd früstököljek meg. S már suhant is a bot a fejemen.” Hallgatott. Letörölte a vért a homlokáról. Megtán- tórodott Két napig item dolgozhatott Visszabeszélt Laci úrfí- nak. Szennyespuszta, ahol tör­vény volt az ember megala- zása. És most idős Csipkés András a Szabadság Tsz raktárosa. „Az első pilla­nattól, ahogy megalakul­tunk. Tíz hold juttatottaJ léptem be. Most nem sok van a raktárakban, vagy 35Ü mázsa vetőmag, gabo­na, tengeri, napraforgó, lu­cerna. De amikor nem volt olyan vizes az esztendőnk, bizony igénybe vettük még a falusi iskolát is, annyi veit a téfülés.” Tsz vezetőségi tag. Havi fizetést élvez. Garantált mtinkadíjazáS van a Szabad­ságban, És jövőre málnaszörpöt gyártanak. Épül a gyü­mölcsfeldolgozó. A címkén ez olvasható majd: „Készí­tette a szab&dságtelepi Sza­badság Tsz.” És ez is Szábadságtelép újjászületése, rr Babály Sándor: „Szabad- síig telepen 231 házhely van. Ebből még 71 nincs beépít­ve. Korábban el akarták sorvasztani, s ezért nem en­gedélyeztük az építkezést. Az emberek élniakarása, a fejlődés változtatta meg a szemléletét.” Tovább épül a Szabadság­telep. Olyan, mint egy ren­dezett kis falu ÉzérÖtven lélék lakja. Újjászületett emberek. A felszabadítók negyvenötben csupán három cselédhodályt tálaltak Itt, s a kihalt kastélyt. A Cselédházakat elbontot­ták. Építették Szalmatetők alatt szüle­tett a szabadság. És beköl­tözött a napfényes ottho­nokba. Farkas Kálmán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents